Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Fukusima miatt Kína leállítja a japán élelmiszerimportot
No menu items!

Fukusima miatt Kína leállítja a japán élelmiszerimportot

A NAÜ szakértői a sérült blokknál 2013-ban, nem sokkal a baleset után. Kép forrása: Wikipedia

A több mint 10 éve megrongálódott fukusimai atomerőmű szennyvize körüli vita most gazdasági következményekkel jár, Kína ugyanis betiltja a Japánból származó élelmiszereket. Ám egyelőre nem világos, hogy sugárzástól való félelemről vagy egy mélyebb politikai konfliktusról van-e szó.

Kína azért rendelte el a tíz japán prefektúrából származó élelmiszer behozatali tilalmát, mert Japán biztonsági okokból a fukusimai hűtővizet a tengerbe akarja engedni. Ezt a kínai vámhatóság jelentette be – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A hatóság továbbá kifejtette, hogy a Japánból importált élelmiszerek biztonságának biztosítása érdekében folyamatosan erősítik a radioaktív anyagok kimutatására tett erőfeszítéseket. A tilalmat ennek megfelelően a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői jelentésére adott reakciónak tekintik, amely a fukusimai atomerőmű romjainak radioaktívan szennyezett hűtővizének ártalmatlanításáról szól, miszerint azt szűrés után a tengerbe kell engedni.

Mint a Global Times című állami tulajdonú kínai lap beszámolt róla, a kínai szakértő, Liu Szenlin, aki tagja volt a NAÜ által kijelölt szakértői csoportnak, csalódott az “elhamarkodott” jelentés miatt. Liu szerint a szakértők hozzájárulása korlátozott volt, és csak referenciaként szolgált.

Kína – a Japánból származó tenger gyümölcseinek legnagyobb vásárlója – szigorúan át fogja vizsgálni a Japán más részeiből származó élelmiszerekre, különösen a vízi termékekre vonatkozó dokumentumokat is – közölte a vámhatóság.

Kína hetek óta nyilvánosan ellenezte Japán azon tervét, hogy a megrongálódott fukusimai atomerőműből származó szűrt radioaktív hűtővizet a tengerbe öntsék.

Dél-Korea elvben egyetért

A dél-koreai kormány közölte, hogy tiszteletben tartja a NAÜ felülvizsgálatát Japán azon tervével kapcsolatban, hogy a szökőár sújtotta atomerőműből származó tisztított radioaktív vizet a tengerbe engedjék, mondván, hogy az megfelel a nemzetközi előírásoknak.

A Japán által benyújtott szennyezett vízkezelési terv felülvizsgálata alapján megerősítettük, hogy a radioaktív anyagok koncentrációja megfelel a tengerbe való kibocsátásra vonatkozó előírásoknak” – mondta Bang Mun-kjü, a Kormányzati Politikai Koordinációs Hivatal minisztere.

Dél-Korea maga is ellenőrizte Japán tervét, amely szerint több mint egymillió tonna kezelt vizet akar a tengerbe engedni. Bang elmondta, hogy Dél-Korea értékelése a terv végrehajtásától függ, és hogy további felülvizsgálatokat fog végezni, ha bármilyen változás történik.

A NAÜ által 2021-ben kinevezett szakértői csoport a héten adta át jelentését, amelyben értékelte a radioaktívan szennyezett hűtővíz japán kezelését. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a víz tervezett kibocsátásának “elhanyagolható” hatása lenne a környezetre, például a tengervízre, a halakra és az üledékekre.

A Reuters hírügynökségnek adott interjújában Rafael Grossi, a NAÜ vezetője megerősítette, hogy egy-két szakértő aggodalmát fejezte ki a kezelt radioaktív hűtővíz kibocsátásával kapcsolatban. “Hallottam, hogy ezt mondták. De ismétlem, amit kiadtunk, az tudományosan megalapozott” – mondta Grossi, hozzátéve, hogy egyik szakértő sem fejezte ki neki közvetlenül az aggodalmát.

Nehéz terepen a NAÜ

Grossi szerint a NAÜ jelentése nem jelenti a terv jóváhagyását. Elmondta, hogy Tokiónak kell meghoznia a végső döntést a víz leeresztéséről, amely a tervek szerint idén nyár végén kezdődik. “Nem támogatjuk a tervet, és nem is javasoljuk annak végrehajtását. Azt mondjuk, hogy ez a terv összhangban van a normákkal” – mondta a NAÜ vezetője, hangsúlyozva: “Nem állunk egyik oldalon sem. Nem állok Japán oldalán, nem állok Kína oldalán, nem állok Dél-Korea oldalán. A normák mindenkire egyformán vonatkoznak“.

Peking korábban élesen bírálta a NAÜ jelentését, mondván, hogy a szabályozó hatóságnak nem kellene jóváhagynia egy olyan tervet, amely kockázatot jelent a tengeri élővilágra és az emberi egészségre.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst

A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja.  A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.

A júliusra elvárt szint felett a gáztárolói töltöttség

A jelenleg 4,5 milliárd köbméternyi készlet másfélszeresét teszi ki a tavalyi egész éves lakossági fogyasztásnak.

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Ősztől a Konvergencia Programot az uniós gazdasági kormányzás reformja keretében felváltja a középtávú nemzeti fiskális strukturális terv,.

Most licitáljon több millió forintos arany ékszerekre a NAV oldalán

Több millió forintos arany ékszerekre is lehet licitálni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) oldalán.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Börtönben a Binance kriptovaluta volt főnöke

Az amerikai igazságügyi minisztérium az ügyet a kriptopénzeken belüli bűncselekmények elleni fellépés részeként indította, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin.

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.