Hirdetés
Kezdőlap Agrár Egyetlen cég büszkélkedhet a GMO mentességet bizonyító védjeggyel
No menu items!

Egyetlen cég büszkélkedhet a GMO mentességet bizonyító védjeggyel

Mindösszesen egyetlen cég kapta meg a létrehozása óta eltelt fél évben a GMO-mentességet bizonyító védjegyet, áprilisban mutatta be Fazekas Sándor, akkori agrárminiszter a logót.  Mindez a közben, hogy Európa ránk önti a génmódosított takarmánnyal táplált húsárút, feldolgozott élelmiszereket. A GMO-mentességet garantáló védjegy nyújthatna tájékoztatást, védelmet a magyar vásárlónak. Megkérdeztük az Agrárminisztériumot.

A húsok és az állati eredetű élelmiszerek kivételével az Európai Unióban jelölni kell a GMO jelenlétét. Ezért szinte biztosra vehetjük: minden nap jut a szervezetünkbe ilyen élelmiszer. Akár magyar húskészítmények révén is.

Tagadhatatlan ugyanis, hogy a világban rendkívüli mértékben elterjedtek a GMO takarmánynövények. Talán nincs is GMO-mentes “étrenden” felnőtt haszonállat.  Tehát a magyar szalámi sem lehet kivétel – amennyiben külföldi húsból készül. Márpedig tudjuk, neves magyar cégek is Európa nyugati feléből származó állatok húsából készítik, készítették a márkázott termékeiket, felvágottjaikat.

Hogy nem csupán feltételezésről van szó, bizonyítja az agrárminisztérium kérdésünkre adott válasza is.

Ha a GMO-t tartalmazó élelmiszerre, takarmánycélú felhasználásra engedélyt adtak ki az Unióban, akkor az áruk szabad áramlása miatt azt forgalomba lehet hozni az Európai Unió egész területén, így Magyarországon is – szólt a válasz, amely így folytatódik:

“A jelenlegi európai uniós szabályozás engedélyezési, jelölési és nyomonkövetési szabályozást ír elő ugyan, de bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen, ilyen például a GMO takarmányt fogyasztó állatok teje, húsa, tojása. Ezeken nem kell jelölést alkalmazni, ezt nem kell jelölni az EU előírása szerint.”

A GMO-mentességet garantáló magyar védjegy

Magyarország ezért kezdett el foglalkozni az inverz, fordított jelöléssel. Ami azt jelenti, hogy 2016-ban a GMO-mentes mezőgazdasági stratégia elemeként a törvényhozás megalkotta azt a jogi környezetet, amely megteremtette a GMO-mentes jelölés jogszabályi alapjait.

A GMO-mentes terméklánc kialakításának következő lépése a GMO-mentességet tanúsító védjegy bevezetése volt – hangsúlyozza kérdésünkre adott válaszában az agrárminisztérium.

Tőlük tudjuk azt is, hogy nagy az érdeklődés a védjegy iránt, a GMO-mentes termék tanúsító védjegy használati jogával  jelen pillanatban azonban csak egy libák és kacsák tenyésztésével és konyhakész termékek előállításával foglalkozó nyírgelsei cég, a Tranzit Food Kft. rendelkezik. Azonban elsősorban a tejelőállító és a húsfeldolgozó szektorban jelenleg több eljárás is folyamatban van.

A növénytermesztés “más tészta” itthon, mindig is az volt,  jelenleg is teljes körűen tilos génmódosított növényt termeszteni, amiből gazdasági előnyünk is származik. A tárca fontosnak tartotta felhívni erre a figyelmet.

Hozzáfűzte: Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója Franciaország, Hollandia, az USA, Németország és Chile után. Évente közel 100 ezer tonna vetőmagot gyárt. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több, mint egyharmadát adja. Számos intézkedés biztosítja, hogy sem a Magyarországon megtermelt vetőmagok és szaporítóanyagok, sem a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok ne tartalmazhassanak szennyeződésként sem GMO-t – hangsúlyozza az Agrárminisztérium.

A húságazat érdekeltsége nyilvánvaló a védjegy bevezetésében. Mint közölték – a GMO-mentesség feltüntethetőségéért a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell minden egyes összetevőnél a GMO-mentességet. Az állati eredetű termékeknél a jelölés használatának alapfeltétele az állatok GMO-mentes takarmányozása és a GMO-mentes etetés tényének nyomon követése az élelmiszerláncban.

A védjegy  szabályainak vállalása önkéntes, az előírásai, az ellenőrzések a fogyasztóknak mégis garanciát jelentenek, a teljes biztonságot, hogy valóban tiszta, GMO-mentes állati eredetű árut kapnak. A “GMO-mentes termelésből” jelölésről ugyanis rendelet szól, és az ezen alapuló védjegyrendszer jelzi a GMO-mentesen táplált állatoktól származását a húsnak, halnak, tojásnak, tejnek, méznek és méhészeti termékeknek.

Az agrártárca arra számít, hogy a feldolgozott termékek előállítóinak közvetlen érdeke a védjegy megszerzése. A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy először a tejágazatban mutatkozhat  a GMO-mentes védjegy használatának igénye, majd a baromfiszektorban várható növekvő érdeklődés. Ez a tendencia azonnal látszott a védjegy bevezetését követően. Jelenleg folyamatban van a tanúsítása egy tejelőállító és feldolgozó, valamint egy húskészítményeket készítő vállalkozásnak.

Nem véletlenül került az áruk sorába a méz. A tej- és baromfiágazat mellett jelentős érdeklődés várható a méhészeti termékek körében – vélekedik az agrárminisztérium. Mivel  Magyarországon soha egyetlen génmanipulált növény sem került köztermesztésbe, ennél az ágazatnál egyszerűbbek a tanúsítási feltételek.

A tárca nem tart attól, hogy a termelők és a fogyasztók körében elenyészik az érdeklődés. Mint fogalmaztak, a tudatos vásárlói szokások kialakulásával, az áruk szabad kereskedelmi forgalomba hozatala miatt hazánkban is egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termelésből származó termékekre. A védjegy tulajdonosaként kilenc célállomást érintő kampánykörúttal kívánják ösztönözni az élelmiszer-előállítókat a GMO-mentes alapanyagok és takarmányok használatára, a kiskereskedelmi eladóhelyeket a GMO-mentes termékek népszerűsítésére.

Kanadában a CBC közölte a képet, az összehasonlítás a genetikailag módosított lazac gyorsabb növekedését és méretét mutatja. Az újonnan kiadott kutatás szerint a kanadaiak kötelezően kötelező címkéket akarnak a GMO-élelmiszerekről.

Végül arról kérdezte AzÜzlet.hu az agrártárcát, hogy módosulhat-e a magyar álláspont a mutagenezisről született EU Bírósági döntés után, amelyre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöksége közös állásfoglalásukban felhívták a figyelmet arra,  hogy mihamarabbi tudományos kutatások szükségesek, kockázatfelmérések lefolytatása, “az esetleges emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások kiküszöbölése érdekében. Ezek késedelmével, elmaradásával azt kockáztatjuk, hogy az európai, így a hazai mezőgazdaságot is elszigeteljük ezen innovatív fejlesztések előnyeitől, szemben a világ többi részével.”

A felvetésünkre az Agrárminisztérium úgy reagált, hogy az Európai Bíróság 2018. július 25-i ítélete kimondja, az Európai Unió GMO-kra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mutagenezis új technikáival létrehozott szervezetekre, mivel azokat is GMO-nak kell tekinteni.

A tárca örömmel vette a bíróság ítéletét, ami tovább erősíti hazánk GMO-mentes mezőgazdasági stratégiáját, ami ráerősített arra, hogy az új eljárásokkal előállított termékeket GMO-knak kell tekinteni. A GMO-mentes hazai stratégia nem változik, és Magyarország továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározottak mellett, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért.

“Biztosak vagyunk abban, hogy az a jövőben is gazdasági előnyt jelent az ország GMO-mentessége. Emellett védelmet nyújt a hagyományos termelést folytató gazdáknak, és segíti a kialakulóban lévő GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek piacának kialakítását” – nyilatkozta az Agrárminisztérium AzÜzlet.hu-nak.

 A GMO-mentes védjegy célja a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és garantáltan GMO-mentes élelmiszerhez való hozzáférésének biztosítása. A GMO-mentes jelölésről szóló rendelet és az ezen alapuló védjegyrendszer révén az élelmiszer-előállítóknak lehetősége van a GMO-mentes alapanyagokból készült élelmiszerek, ezen belül a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej, valamint a GMO-mentes méz és méhészeti termékek önkéntes jelölésére. A tanúsított jelöléshez a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell minden egyes összetevőnél a GMO-mentességet. Az állati eredetű termékeknél a jelölés használatának feltétele az állatok GMO-mentes takarmánnyal való etetése és a GMO-mentes etetés tényének nyomon követése az élelmiszerláncban.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

CalciTrio multivitamin – 47 milliós büntetés

Ismételten jogsértő módon reklámozta forgalmazója a CalciTrio elnevezésű étrend-kiegészítőt, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) csaknem 47 milliós bírságot rótt ki a vállalkozásra.

Maszkviselés: elrettentő bolti bírság jöhet

Emelkedhet a vásárlókra kiróható ötezer forintos bírságösszeg a kötelező bolti maszkviselés szabálysértése esetén - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Adóslista – Közel kétezer milliárddal tartoznak a NAV-nak

Tavaly csaknem 540 milliárd forintot nem tudott behajtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amelynek teljes követelésállománya ugyanakkor egy év alatt 6,3 százalékkal, 1828 milliárd forintról 1712 milliárd forintra mérséklődött.

Aszály. Az egész országban jár kárenyhítés

Az ország egész területére aszályhelyzetet hirdetett az agrárminiszter a 2020. kárenyhítési évre - közölte az Agrárminisztérium.

Hírek

Maszkviselés: elrettentő bolti bírság jöhet

Emelkedhet a vásárlókra kiróható ötezer forintos bírságösszeg a kötelező bolti maszkviselés szabálysértése esetén - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Óvintézkedések – Svájc elhúzódó covid-válságra számít

Sokáig életben fognak maradni azok az új óvintézkedések, amelyeket szerdán jelent be Svájc a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében - mondta Alain Berset, az alpesi ország egészségügyi minisztere.

A tészta eladási és a covid fertőzöttségi görbéje együtt mozog

A tésztagyártók pandémia válság nagy nyertesei. Németországban különösen megy...

Klímaváltozás. Újabb segélykiáltás Afrikából

Egyre inkább sújtja Afrikát az éghajlatváltozás, amely egyebek közt szélsőségesebb időjárást, hevesebb esőzést, ugyanakkor súlyos aszályt, forróbb hőmérsékletet és sáskajárást okoz - figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet.

Házi karantén. Megtriplázták a szabályszegők bírságát

Az Országgyűlés több ponton módosította a koronavírus-járvány miatt elrendelhető karanténfajtákkal kapcsolatos szabályokat. A hatósági házi karantén megsértése miatt kiszabható legmagasabb bírság összegét 50 ezer forintról 150 ezer forintra növelte.

Károlyi Lászlót Szentes Díszpolgárává avatták

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Károlyi László részére Szentes Város Díszpolgára címet adományozott.  

Antarktisz. Vérszívók megjelenése miatt kellett fertőtleníteni

Az Antarktisz turisták által kedvelt György király-szigetén megjelentek a közönséges szúnyogok - jelentette be Alekszandr Klepikov, a déli-sarkvidéki orosz expedíció vezetője.

Szerdától még olcsóbb lesz a benzin

Szerdától bruttó 5 forinttal csökken a 95-ös benzin literenkénti ára, a gázolajé viszont nem változik.

Újra zuhant az olaj ára

Több mint két százalékkal csökkent a kőolaj ára hétfőn reggel azokra az erősödő piaci félelmekre, hogy csökkenhet az energiahordozó iránti kereslet a koronavírussal fertőződöttek számának emelkedése miatt.

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Gazdaság

Adóslista – Közel kétezer milliárddal tartoznak a NAV-nak

Tavaly csaknem 540 milliárd forintot nem tudott behajtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amelynek teljes követelésállománya ugyanakkor egy év alatt 6,3 százalékkal, 1828 milliárd forintról 1712 milliárd forintra mérséklődött.

Digitális pénzügyek – új védjeggyel a nagyobb bizalomért

Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy Program indul, amelyben a magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező pénzügyi intézmények, hitelintézetek és biztosítók szerezhetnek minősítést - jelentette be Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom