A kormány már 2017-ben döntést hozott az új nemzeti oltóanyaggyár építéséről, a koronavírus-járvány pedig igazolta annak szükségességét – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
György László a Magyar Demokratának elmondta: nem lehet még tudni, meddig és milyen formában marad velünk a koronavírus, oltóanyagra ugyanakkor a jövőben is szükség lehet, akár az új variánsok ellen, akár a felnövekvő generációk számára.
Az államtitkár felidézte, hogy a nemzeti oltóanyaggyár tervezése már 2017-ben megkezdődött. “A döntést a patrióta szemléletmód alapozta meg, ami 2010 óta jellemzi a magyar gazdaságpolitikát” – fogalmazott.
Ennek lényege – folytatta – bizonyos területeken az önellátás, ami különösen válsághelyzetben fontos.
“Az elmúlt egy év is megmutatta, hogy enélkül mennyire kiszolgáltatott és sérülékeny tud lenni egy ország, gyakorlatilag élet-halál harc folyt maszkokért, lélegeztetőgépekért, fertőtlenítőszerekért. Ezekből mi, magyarok elegendő kapacitást építettünk ki az elmúlt évben” – mutatott rá.
György László szerint a neoliberális gazdaságpolitika következménye, hogy az országban száz éven át jól működő, számottevő vakcinagyártás megszűnt, az ezzel kapcsolatos tudásunk, képességeink elvesztek.
Ennek részleteiről elmondta: miután a korábbi kormányok külföldi cégeknek adták el a magyar iparvállalatokat, “hamar kiderült”, hogy a vevők nem minden esetben a cégek fejlesztésében voltak érdekeltek, hanem a gyártókapacitások megszüntetésével szereztek maguknak piacot.
“Látjuk, hogy külföldön védik a nemzeti vállalatokat, illetve a termelés elsődleges célja először a saját piac kiszolgálása, és csak utána következnek a többiek” – fogalmazott.
Szólt arról, hogy a magyar fél szívesen együttműködik a nemzetközi szereplőkkel, “ha azt látjuk, hogy know how-t telepítenek ide, hogy a jelenlétük révén fejlődnek az egyetemek, és a magyar munkavállalók magasabb bért vihetnek haza“.
A Magyar Demokrata cikke szerint a magyar vakcinagyártást a világ öt legjobbja között tartották számon a két világháború között, és jelentős kapacitások voltak még a hatvanas években is, mindezt a privatizáló kormányok “elherdálták”.
A hetilap beszámolt arról is, hogy az oltóanyaggyár létrehozásának feladatát a Debreceni Egyetem (DE) kapta meg négy évvel ezelőtt. A városban hagyományosan jelen van a gyógyszeripar, az egyetemi háttér pedig lehetőséget nyújt a kutatás-fejlesztéshez és a képzéshez is. A tervek szerint minden, Magyarországon használatos oltóanyagot ott fognak majd gyártani, illetve fontos elvárás, hogy a termékek a nemzetközi piacon is versenyképesek legyenek.
Palkovics László innovációs és technológiai minisztert idézve kitértek arra, hogy a beruházások teljes költsége várhatóan 55 milliárd forint lesz, ezen belül a koronavírus elleni vakcina gyártóegysége 6,7-7 milliárd forintba kerül majd. A gyártás várhatóan 2022 második felében kezdődik meg, a védőoltások szélesebb spektrumát gyártó üzem 2025-ig készül el.
