Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Itt a válasz: ez a vezető magyar bankárok véleménye a recesszióból való...
No menu items!

Itt a válasz: ez a vezető magyar bankárok véleménye a recesszióból való kilábalásról

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Középen Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

Soft vagy hard landing, szakmai kifejezéssel élve puha vagy kemény landolás várható: könnyebben vagy nagyobb megpróbáltatások árán jutunk túl a mostani recessziós helyzeten? A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közelmúltban lezajlott 60. Közgazdász-vándorgyűlésének egyik kiemelt eseményén, a Bankvezérek kerekasztalán a levezető elnök, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke által feltett kérdésre Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Vörös Réka, az UniCredit Bank igazgatóság tagja, Martzy Antal, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója válaszolt.

A Bankvezérek kerekasztal-beszélgetésén a levezető elnök, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke bevezetésként arról beszélt, hogy minden bank működését alapvetően a makrogazdasági környezet határozza meg. Kérdése a meghívott bankvezetők felé így az volt, hogy növekedési szempontból milyennek látják az idei év még hátralévő részét és 2023-at. Hozzátéve: alapvetően most két vélemény van általában és nagyjából Magyarországon is: az egyik az úgynevezett soft landing vízió, amelynek értelmében egy enyhe átmeneti recesszióval megúszható a jelenlegi helyzet és azt követően már  növekedéssel lehet számolni, a B-verzió pedig a hard landing, vagyis egy elhúzódó, masszív recesszió a hozzá társuló problémákkal.

Martzy Antal, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese ennek kapcsán kifejtette: az MKB-nak konszolidált véleménye van erről a helyzetről. „Azt gondolom, egy vihar előtti csendben vagyunk, mert a második félévben már korán sem tudjuk majd a korábbi szép számokat tartani. De valójában még nem látszik a számokban az, ami azért már az előrejelzésekben benne van. Most frissítettük a stratégiánkat: jó néhány szcenáriót végignéztünk és azt látjuk, hogy Magyarországon talán a legnagyobb probléma, hogy a nyitott gazdaság révén az infláció és az infláció tartóssága az, ami a megemelkedő kamatkörnyezetben egy recesszió felé tolja el a gazdaságot. Ugyanakkor mi azt gondoljuk, hogy van elég tartalék a beáramlott beruházásokban, ami az elmúlt két évben már megtörtént, és úgy látjuk, hogy ha ezeket a beruházásokat végig tudjuk vinni és működő tőkeként valóban be tudjuk építeni a gazdaságba, akkor az annak a szerves részévé válik. Nemcsak a munkamegosztásban – alvállalkozók, beszállítók -, de ha adott esetben még know-how-t is hoznak be, akkor erre egy motorként lehet tekinteni” – fejtette ki Martzy Antal.

Az infláció az első negyedévben tetőzhet

Az MKB vezérigazgató-helyettese hozzátette: „Egy nulla közeli állapotot gondolunk a növekedés kapcsán a következő év első két negyedévében, és utána egy emelkedést a GDP tekintetében. A kis mértékű elhúzódó infláció tetejét a következő év első negyedévében várjuk, és onnantól pedig szépen fokozatos csökkenést gondolunk.

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója ezzel egyetértve kifejtette: szerinte most az a nagy probléma, hogy mire az aktuális adatok alapján a bank szakemberei végigszámolják a felállítandó makro szcenáriót, vagyis forgatókönyvet, az körülbelül 3-4 hét. Addigra pedig már érkeznek azok az új makro számok, amelyek alapján újra lehet kezdeni a számítást. Ami a kalkulációk alapján most lejjebb és lejjebb viszi a várakozásokat.

Így mi is nulla, egy-kettő – ezen a területen számolunk, ami a jövő évet illeti. Amitől kicsit félek, az az emberi optimizmus. Mert az emberekben benne van az, hogy mindig, amikor jön valamilyen nagy kihívás, mint amilyen a Covid volt, akkor majd lesz egy Wunderwaffe (egy csodafegyver – a szerk.), amit úgy hívnak, hogy vakcina, és akkor már minden megoldódik pár hét alatt. Azóta most már szerintem senki nem tudja, melyik hullámban vagyunk, és ez sajnos a háborúknál is hasonlóképpen van. Vége lesz, gyorsan, satöbbi és sajnos azt látjuk egyik napról a másikra, hogy lejjebb és lejjebb megyünk ebben a gödörben, ahonnan egyre nehezebb kijönni. De mi csak reménykedünk abban, hogy egy soft landinget még ki lehet hozni”- tette hozzá.

Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a témával kapcsolatban elmondta: „Amikor a Gránit Bankban gondolkodunk, két lényeges külső tényezőt azonosítunk. Az egyik Magyarország folyó fizetési mérleg hiánya, és az a kérdés, hogy minél hamarabb sikerül-e megállapodni az Európai Unióval, hiszen a magyar gazdaság számára kulcskérdés, hogy megfelelő devizával rendelkezzünk. A másik kulcskérdés, hogy mi történik a háborúban, hiszen a háború áremelkedéssel jár, és miután földrajzilag elég közel vagyunk Ukrajnához, fizikailag sem szerencsés egy ilyen háborús közegben lenni. Ez a két tényező hajtja az inflációt, a kamatokat, a hitelkínálatot és minden mást. Ez a két dolog az, ami nem rajtunk múlik. Ami rajtunk múlik, az az, hogy ehhez a helyzethez alkalmazkodnunk kell.

Kifejtve: a Gránit Bank most azért is van előnyös helyzetben, mert mindig a piaci résekben rejlő lehetőségekre specializálódott. „Ennek megfelelően a hitelezésben sincsenek „dobozos” termékeink, egyedi kockázatértékelés van, ami miatt egy picit optimistább vagyok abban a tekintetben, hogy hogyan fogja a mi portfóliónk ezeket a rezsiáremelkedéseket lereagálni. Amihez kötődően folyamatosan szigorú monitoring van nálunk, de a lakossági oldalon is nagyon jól állunk” – tette hozzá.

A Gránit Bank elnök-vezérigazgatója szerint a növekedés kapcsán azt sem szabad elfelejteni, hogy az NHP (Növekedési Hitelprogram), az NKP (Növekedési Kötvényprogram) és a Széchenyi Kártya-programokban nagyon sok szerződést megkötöttek, és a folyósítás még nem történt meg, ami az év végén, vagy a jövő évben hozzájárulhat a növekedéshez.

Nyilván nem olyan növekedés lesz, mint amit az első időszakban elkönyveltünk, és hát van egy historikus szabály, egy bankszakmai szabály: kétszámjegyű kamatok mellett nem lehet növekedni, mert aki kétszámjegyű kamatok mellett tömegesen akar hitelt felvenni, annak tipikusan nem szabad adni. Tehát nyilvánvalóan a fix hitelek folyamatos jelenléte az fontos. Mindenki nagyon óvatos, mi is nagyon óvatosak vagyunk. Kulcskérdés, hogy azoknak a cégeknek, akiknek úgy gondoljuk, hogy átmenetileg segítséget kell nyújtani, segítséget fogunk nyújtani, ha meggyőződünk arról, hogy ő is kockáztat, és ezzel jobban járunk”- zárta gondolatait Hegedűs Éva.

Kulcskérdés a folyó fizetési mérleg hiánya

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elsősorban a folyó fizetési mérleg hiányával kapcsolatos kockázatokat emelte ki a korábbiaknál is jobban. „A folyó fizetési mérleg hiánya idén a számításaink szerint körülbelül 8 százalék lesz a GDP-hez képest, ami jóval 10 milliárd euró fölötti összeg. Jövőre azt gondoljuk, hogy a gázár nem változik jelentősen, így ez felmegy akár 10 százalékra, ami már közel 15 milliárdos hiány. Ezt finanszírozni kell, és azt gondolom, hogy ez nyomást fog helyezni az árfolyamra. Sajnos, mivel az EU-nál körülbelül 7,5 milliárd euróról vitatkozunk, több év alatt. De ezen valószínűleg egy EU-s pénz sem tud segíteni, tehát szükség van valamiféle kiigazításra, mert korábbi előadásában Matolcsy jegybank elnök úr is elmondta, hogy a tartós növekedéshez egyensúly kell. És azt gondolom, hogy a folyó fizetési mérleg hiány még nem kap elég nagy sajtót, nincs eléggé kihangsúlyozva, pedig ez ma a magyar gazdaság egyik legnagyobb, középtávú problémája” – összegzett Wolf László.

Vörös Réka, az UniCredit Bank igazgatósági tagja elsőként azt emelte ki, hogy mivel szakmai háttere nagy mértékben a fiókhálózathoz is kapcsolódik és bankfiókot is vezetett sok éven át, most nagyon rossz érzés hallani a híreket azoktól a kkv-ügyfelektől, akik megkapták az első rezsiszámlát – ami többszöröse annak, amit eddig fizettek -, és azt mondják, sajnos nem fogják tudni kifizetni a rezsiköltségeket. De hallanak olyan jó nevű szállodáról is, amelyik a jelenlegi helyzetben kénytelen felfüggeszteni a tevékenységét.

Az Unicredit Bankban mi ezt a helyzetet egy higgadt, konzervatív hozzáállással kezeljük. Ez volt ránk jellemző minden egyes korábbi válság során: a 2008-as válság és a Covid hozta kihívások idején is. Ez most sem lesz másként. Mi ehhez tartjuk magunkat”- magyarázta Vörös Réka, az UniCredit Bank igazgatóság tagja.

A fogyasztás lassul, a moratóriumból kilépők fizetnek

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója a kérdésre, hogy növekedési szempontból milyennek látják az idei év hátralévő részét és 2023-at, így összegzett: „A lakossági fogyasztás érdemben le fog lassulni, ez már a hiteligénylésben is látszik. Elindultunk onnan, hogy magas kamatszint. Ez már nagymértékben lassította a hitelezési igényeket a lakossági körben. Bejött a magas infláció, drágábbak a lakások, az építkezési árak, egyéb költségek, a bizonytalanság a jövőt illetően, és azt látjuk már, hogy májushoz képest kb. 40 százalékkal kisebb a lakáshitel-befogadásunk most, mert nagyon hamar reagált a lakosság erre, és nagyon jelentős piaci visszaesést látunk.

Szavai szerint amíg a lakáshitelek körében fog a legnagyobb mértékben csökkenni a kereslet, a személyi kölcsönök iránt nem esik olyan nagy mértékben. Azért sem, mert ebben a helyzetben nagyon sokan törekednek energiatudatos beruházásokra. Nem mindenki hitellel tervez, de sokan a költségek egy részét hitelből kívánják fedezni. A babaváró hiteleknél viszont folyamatos lassulást látnak, de csak azért, mert a program már viszonylag régebb óta elérhető – ugyanakkor mindenki a tízmillió forintot igényli. Kiemelte: a bankszektor szempontjából alapvetően ezt a lassulást látja problémának.

Volt egy hosszú moratórium, amiből nagyon sokan most kiléptek, tehát elég alacsony az a szám az ügyfélkörben, aki a moratóriumban maradt. Habár pont úgy jött ki, hogy amikor kiléptek a moratóriumból az ügyfelek, akkor még nem látták ezt a következő potenciális problémát. Mi azt tapasztaljuk, hogy nálunk, állományi szinten csak az ügyfelek másfél százaléka maradt most a moratórium négyben.

Pozitívumként említette, hogy többen már fizetik a hiteleiket vissza, és nagyon kevés az az ügyfél, aki a moratórium után nem teljesíti a törlesztést. Ami egyértelműen pozitív és biztató képet fest.

A fogyasztás is nagyon le fog lassulni, és esetlegesen a fizetési hajlandóság csökkenni fog. Egy pozitívum azért van még: az, hogy a lakossági portfólió az árazás szempontjából fix. Tehát az emelkedő kamatszint most az új kamatstop miatt az ügyfeleket plusz teherént legalább nem terheli. Igaz, a bankokat terheli. De talán emiatt nem fognak olyan nagymértékben megnőni a fizetési nehézségek. Ugyanakkor egyéb okok miatt szerintem ez lesz egy nagyobb probléma, amivel szembenézünk majd” – fejtette ki a kérdésre végül Simák Pál az MKT 60. Közgazdász-vándorgyűlésének eseményén.

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Őrizetbe vettek egy hatósági árral csaló benzinkutast

Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt.

Magyar “utas” is lesz Elon Musk űrrakétájának fedélzetén

Elon Musk amerikai üzletember rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat - közölte az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kommunikációs igazgatósága. Mint írták, a hatóság feltett célja, hogy támogassa a "szárnyait bontogató" hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását.

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Csaló SMS-ekre figyelmeztet az OTP

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre.

Hírek

Őrizetbe vettek egy hatósági árral csaló benzinkutast

Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt.

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Csaló SMS-ekre figyelmeztet az OTP

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre.

Településfásítási program: újabb tízezer fára lehet pályázni

A Településfásítási program folytatásában ismét a 10 ezresnél kisebb lélekszámú magyarországi települések igényelhetnek fákat. Tízezer sorfa áll majd rendelkezésre, amiből 2000-et a 2023 tavaszi, 8000-et pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Korrupcióval gyanúsítanak egy kormánytisztviselőt

Közlekedési ellenőrzéssel összefüggő korrupció miatt gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó ügyészség egy kormánytisztviselőt - tudatta a Központi Nyomozó Ügyészség (KNYF).

Gyengült a forint hétfő estére

Gyengült a forint a vezető devizákkal szemben hétfő kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

Mi lesz a karácsonyi ajándékokkal? Így költenek idén a magyarok

A magyarok 53 százaléka az idén kevesebbet költ majd ajándékokra karácsony előtt, mint szeretne - derül ki a MediaMarkt megbízásából készült reprezentatív felmérésből.

Moszkva reagált az olajársapkára

Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat "plafont" szabott az orosz olaj árának - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.

Gazdaság

Banki szakértő: 70 százalékot zuhanhat a bitcoin ára

A bitcoin ára a Standard Chartered bank szakértője szerint jövőre 5000 dollárra eshet. Ha ez bekövetkezik, az nagyjából 70 százalékos zuhanást jelentene, ugyanis a legnépszerűbb kriptovaluta árfolyama jelenleg 17 ezer dollár körül mozog.

A diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot

A kormány döntése alapján a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot: a Diákhitel1 változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától, a Képzési hitelt és a Diákhitel2-t pedig továbbra is kamatmentesen vehetik fel a felsőoktatásban tanulók - jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter.

Földbe állt a lakossági hitelezés

Közel a felére esett vissza a lakáshiteleknél az új szerződések összege az előző évihez képest, és már a személyi kölcsönök iránt is csökkent a kereslet. A babaváró hitel pedig még soha nem teljesített ilyen rosszul. Az átlagos hitelköltség mutató közben októberben már a 10 százalékot is meghaladta a lakáscélú kölcsönöknél – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Hamarosan kereskedőtől is vehetünk fel pénzt ingyenesen

Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - a többi között ezt is tartalmazza a pénzügyi szektort érintő javaslatcsomag módosítása, amelyet pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom