Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Brexit - Johnson: komoly esély van a megállapodás nélküli kilépésre
No menu items!

Brexit – Johnson: komoly esély van a megállapodás nélküli kilépésre

A brit álláspont szerint az asztalon lévő megállapodási lehetőségek egyike sem felel meg az Egyesült Királyságnak. Fotó: Yui Mok/PA

Jelentős esély van arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó tárgyalások – jelentette ki a brit miniszterelnök.

Boris Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kész folytatni a tárgyalásokat, és a vezető uniós tagállamok fővárosaiba is hajlandó ellátogatni a siker érdekében. Szerinte azonban immár “erőteljes lehetőség” egy olyan viszonyrendszer, amely sokkal inkább hasonlít az EU és Ausztrália kapcsolataira, mint az EU és Kanada kereskedelmi egyezményére.

A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy Kanadának van szabadkereskedelmi megállapodása az EU-val, Ausztráliának viszont nincs.

A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett “ausztráliai típusú” kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól, a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmezteti a kormányt.

A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) minap ismertetett éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az uniós autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig.

Boris Johnson csütörtök esti nyilatkozatában azonban kijelentette:

eljött az ideje, hogy az ország felkészüljön “az ausztráliai típusú opcióra”.

Hozzátette: az, hogy jelentős esély van egy ilyen viszonyrendszerre az EU-val, “nem jelenti azt, hogy ez egy rossz dolog, sokféle módja van annak, hogy ezt is mindkét fél előnyére fordítsuk“.

A brit kormányfő elmondta, tájékoztatta kabinetjét az EU-val folyó tárgyalások állásáról, és a kormány tagjai “erőteljesen egyetértettek” vele abban, hogy az asztalon lévő megállapodási lehetőségek nem felelnek meg az Egyesült Királyságnak.

Johnson szerint ennek legfontosabb okai között van, hogy az EU az elmúlt hetekben “visszahozta” az ekvivalencia elvét. Ez azt jelenti, hogy Londonnak követnie kellene bármiféle új uniós szintű jogszabályt, ellenkező esetben az Egyesült Királyságnak büntetésekkel, szankciókkal, például büntetővámokkal kellene szembesülnie az EU részéről.

Boris Jonnson szerint ez a törekvés nem hasonlít egyetlen más szabadkereskedelmi megállapodáshoz sem, és arra irányul, hogy az Egyesült Királyságot az EU “szabályozói vonzáskörében tartsa“.

Hozzátette ugyanakkor:

az EU-val folyó tárgyalások nem állnak le, és ő személyesen is hajlandó elutazni Brüsszelbe, Párizsba, Berlinbe “és bárhová” a megállapodás érdekében.

Johnson és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda este három órán át tárgyalt Brüsszelben a megállapodás elérését hátráltató vitás kérdésekről. A két vezető megállapodott arról, hogy jóllehet a helyzet továbbra is nagyon nehéz, és változatlanul komolyak a nézetkülönbségek, David Frost brit főtárgyaló és Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője a következő néhány napban folytatja a megbeszéléseket.

A találkozón egyetértés született arról is, hogy vasárnapig határozott döntésre kell jutni a tárgyalások jövőjéről.

Dominic Raab brit külügyminiszter csütörtökön a BBC rádiónak nyilatkozva egyenes utalást tett arra, hogy bármilyen döntés szülessék is vasárnapig, az lesz a tárgyalások végleges kimenetele.

A leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyik, valamint arról, hogy ha lesz megállapodás, azt milyen módon lehet majd kölcsönösen betartatni.

Ha sikerülne megállapodásra jutni, az egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy a szerződés az átmeneti időszak végének pillanatában, január 1-én életbe léphessen.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Üzleti célú utazás – Szigorú szabályok

2021. március 1-től ismét szigorodtak Magyarországon a határátlépésre vonatkozó szabályok. Külön elbírálás alá esnek azonban az Európai Unión belüli és kívüli utazások.

AstraZeneca vakcina – Romániában felső korhatár nélkül

Romániában eltörölték az eddigi 55 éves korhatárt, és a továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a koronavírus elleni AstraZeneca vakcinát - közölte az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).

Magyar-svéd kutatócsoport igazolta egy új részecske, az Odderon létezését

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését - hangzott el a felfedezésről beszámoló.

CO2 mentes gazdaság? A Shell nagyot lépett

Az energetikai óriás bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti az olajkitermelést....

Hírek

AstraZeneca vakcina – Romániában felső korhatár nélkül

Romániában eltörölték az eddigi 55 éves korhatárt, és a továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a koronavírus elleni AstraZeneca vakcinát - közölte az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).

Már igényelhető a kibővített bértámogatás

A márciusban zárásra kényszerült vállalkozások is kérhetik az ágazati bértámogatást. Az igényléseket március 31-ig nyújthatják be a főként kiskereskedelemben és egyéb szolgáltatások szektorban működő cégek - közölte Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Közép-európai online jogtár magyarul – csak regisztrálni kell

Az ingyenes HULEX-jogtár hozzáférést biztosít a CED által lefedett országok teljes joganyagának hiteles magyar nyelvű fordításához, ezzel is segítve az eredményes külpiacra lépést - közölte a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.

Szerdán újra nagyot emelkedik az üzemanyagok ára

Szerdán tovább drágulnak az üzemanyagok: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is bruttó 6 forinttal emelkedik.

Helikopterbalesetben meghalt az egyik leggazdagabb francia

Hatvankilenc éves korában helikopterbalesetben meghalt vasárnap Olivier Dassault francia milliárdos, a Mirage, a Falcon és a Rafale harci repülőket gyártó Dassault cégcsoport egyik örököse, jobboldali politikus.

Hamarosan drágul a cigaretta

Rövidesen emelkedik a dohánycikkek ára Magyarországon. Jelzésértékű, hogy a kétlépcsős jövedékiadó-emelés első, januári szakaszához közeledve a trafikok már decemberben elkezdtek árat emelni, ezért az iparági várakozások szerint a közelgő április 1-jei adóváltozás hatása is lassan érezhető lesz.

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Krokodil nyelt le egy gyereket Indonéziában

Krokodil nyelt le egy nyolcéves kisfiút az Indonéziához tartozó Borneó szigetén - adta hírül a The Sydney News Today online kiadása.

Szálló por. Hat városban veszélyes a levegő

Tovább romlott a levegőminőség a magas szálló por koncentráció miatt, már hat településen veszélyes a levegő.

Pénzmosás? Ghánai bűnbandának segíthetett a 69 éves tolnai asszony

Egy 69 éves naki asszonyt azzal gyanúsítanak, hogy legalább 50 millió forintnyi bűncselekményekből származó összeg tisztára mosásában vett részt - közölte Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Olaszország – Kormánypárti lemondás. A Demokrata Párt főtitkára távozott

Bejelentette lemondását Nicola Zingaretti, a legnagyobb olaszországi baloldali erő...

Gazdaság

Exim: fix kamatozású beruházási hitel – nem csak exportőröknek

A gazdaság újraindításának elősegítése, illetve a mikro-, kis- és középvállalati szegmens hosszútávú finanszírozása érdekében 10 éves futamidejű, kamattámogatott és euró alapon 0,5 százalékon fixált kamatozású programot indít az EXIM, fordulat beruházási hitel néven - közölte a hitelintézet.

Bővítés. A kamatmentes újraindítási gyorskölcsön az új korlátozásokkal érintett ágazatoknak is jár

Jelentősen bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek elsőként igényelhetik a Magyar Fejlesztési Bak (MFB) kamatmentes újraindítási gyorskölcsönét. A módosítás célja, hogy azok a vállalkozások is forráshoz juthassanak, amelyeket a március 8-tól életbe lépő új korlátozó intézkedések kedvezőtlenül érintenek - közölte az MFB.

Megugrott a legnagyobb bankok bevétele

Tíz éve legnagyobb mértékben nőtt a világ 12 legnagyobb befektetési bankjának a bevétele tavaly. Az első negyedévi minimális emelkedést követően a második negyedévben felgyorsult a növekedés, és ez a bővülés kitartott az év végéig.

Jogosulatlanul adott hitelt – százmilliós bírság a fővárosi cégnek

A Magyar Nemzeti Bank 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti F-hold Kft.-re, és véglegesen megtiltotta, hogy üzletszerűen pénzkölcsönt nyújtson. A jegybank a társasággal szemben büntetőfeljelentést is tett, illetve öt magánszemélyt összesen 7,5 millió forint eljárási bírsággal sújtott.

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom