Az amerikai kamatemelés után az Európai Központi Bank (EKB) is kamatot emelt, mindhárom irányadó eurókamat 25 bázisponttal nő.
A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 3,75 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,00 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,25 százalékra emelkedik május 10-i hatállyal.
A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy a túl magas inflációs kilátások miatt volt szükség megemelni a kamatokat. Az infláció enyhült ugyan az elmúlt hónapokban, de az árak emelkedése felé ható inflációs nyomás továbbra is túl erős. Érzékelhető azonban már a korábban végrehajtott kamatemelések transzmissziós hatása a gazdasági aktivitásra.
Az eszközvásárlási program (APP) portfólió egyenletes és kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurorendszer nem fekteti be újra a lejáró értékpapírokból származó összes tőkekifizetést. A csökkenés 2023. június végéig átlagosan havi 15 milliárd eurót tesz ki. A kormányzótanács arra számít, hogy az APP keretében történő újrabefektetések 2023 júliusától megszűnnek.
A pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében a kormányzótanácsnak szándékában áll legalább 2024 végéig újra befektetni a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeni kifuttatása során a kormányzótanács gondot kíván fordítani arra, hogy az ne kerüljön összeütközésbe az aktuális monetáris politikai irányvonallal.
Ahogy a bankok visszafizetik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek keretében felvett összegeket, a kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek hogyan járulnak hozzá a monetáris politikai irányvonalhoz.
A kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének a kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos célhoz, és hogy fennmaradjon a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működése. Az EKB monetáris politikai eszköztára tökéletesen felszerelt ahhoz, hogy az euróövezeti pénzügyi rendszert szükség esetén likviditási támogatással lássa el.
Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikákkal szembeni ellenintézkedésekhez, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az euróövezeti országokba való transzmisszióját, lehetővé téve így a kormányzótanács számára az árstabilitási megbízatásának sikeresebb teljesítését – írja az EKB a monetáris politikai döntés indoklásáról kiadott közleményében.
