Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Kína mindenkinek nagy falat, a magyarok félreértik

Kína mindenkinek nagy falat, a magyarok félreértik

Miközben az USA megregulázná, mindenki Kína kegyeit keresi és az Egyesült Államok sem érdekelt a hosszútávú kereskedelmi háborúban – fejtette ki Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense. Hozzátéve: Nekünk azokban az ágazatokban van esélyünk, ahol Kínában is szabadpiaci viszonyok uralkodnak, ezeknek kell megfelelni, a minőség mellett a mennyiség tekintetében is versenyképes árukkal.

– Miközben Trump amerikai elnök, a maga következetlenül harcias stílusában Kína megregulázását is legfontosabb céljai közé emelte, decemberben mégis megállapodott Hszi Csin-ping kínai kínai elnökkel arról, hogy a kínai termékekre szeptemberben kivetett 10 százalékos vámot – amire válaszul Kína is hasonló lépéssel reagált az amerikai termékekkel kapcsolatban – az eredeti ígéretekkel szemben mégsem emeli 25 százalékra januártól. Mi várható ezután annak fényében, hogy az év elején több telefonbeszélgetést is megejtett a két vezető?

 Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense
Salát Gergely

– A tágabb kontextus felől közelítenék. Az elmúlt évtizedekben Amerika nagyon hozzászokott ahhoz, hogy lényegében egyedül dominálja a világot. Viszont az unipoláris évtizedek gyakorlatilag véget értek azzal, hogy Kína gazdaságilag felemelkedett, és egy olyan helyzetet látunk most, ami már többször megesett a történelemben:  van egy domináns nagyhatalom és felnő mellé egy kihívó. Aki megpróbálja letaszítani az uralkodót a helyéről, vagy legalábbis rákényszeríteni arra, hogy megossza vele ezt a pozíciót – fejti ki Salát Gergely. – Ez a kihívó most Kína, és ennek az összefeszülésnek vagyunk a szemlélői. Ebből a nézőpontból pedig Trump elnök különböző intézkedései, illetve a kereskedelmi háború, amit kirobbantott, inkább a tünete, mint az oka ennek az általános konfliktusnak. Ami viszont még akkor is zajlik, ha a felek decemberben tűzszünetet kötöttek és decemberben megállapodtak abban, hogy kilencven napig nem vezetnek be új védővámokat, miközben a korábbi 10–25 százalékos, kölcsönösen kivetett védővám érvényben marad.

– Mire ez a visszakozás, ami még akkor is meglepőnek tűnik első hallásra, ha a két elnök a decemberi Buenos Aires-i találkozójuk után megegyezett abban, hogy Kína beleegyezett az amerikai autók – az amerikai pótvám miatt megnövelt -, 40 százalékos vámjának csökkentésébe?

– A Trump adminisztráció sem érdekelt az elmérgesedő háborúban, ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a Kína visszaszorítását szorgalmazó választási ígéretét Trump a novemberi félidei kongresszusi és képviselőházi választások előtt kezdte valóra váltani,  a másik oldalon Kína is tisztában van azzal, hogy összességében nagyobb vesztenivalója van. Ugyanis amíg alapesetben az amerikaiak  hátránya az, hogy sokkal többet importálnak Kínából, mint viszont, ez ebben a helyzetben az előnyükre vált, hiszen az amerikaiak még mindig tovább növelhetik a büntetővámmal sújtott termékek körét, miközben a kínaiaknak gyakorlatilag már elfogytak az eszközeik.

– Ha viszont csak az oda-vissza 10–25 százalékos vámot nézzük, felvetődik a kérdés, eddig mi változott?

– Nagy változásokat még azért nem lehet érezni, mert az októberben, novemberben leszállított árukra vonatkozó szerződéseket már jóval korábban megkötötték. Ezért még nem esett vissza a kereskedelmi forgalom, sőt a vámok miatt Amerika felé felpörgetett kiszállítások miatt még nőtt is a forgalom, de hosszabb távon elkerülhetetlenül érződnek majd a negatív hatások. Sőt a védővámok és a kapcsolatok jövője miatti elbizonytalanodás tovább gyengítheti Kínát: az összeszerelő óriás Foxconn például megszellőztette, hogy a bizonytalan helyzet miatt, az iPhone összeszerelő üzemeinek egy részét Kínából áttelepíti Vietnámba. Így miközben a 10­–25 százalékos büntetővám a legtöbb szektorban túlélhető, a járulékos veszteség sem kicsi: azok az elmaradt befektetések ugyanis nem jelennek meg a statisztikákban, amelyek a két ország közötti kardcsörtetés miatt nem realizálódtak.

– Mennyire volt elkerülhetetlen ez a kereskedelmi háború. Mennyire kellett Trumpnak úgymond még időben odacsapnia?

– Szerintem valamiféle konfliktus az USA és Kína között elkerülhetetlen, de a kereskedelmi háború ebben a formában nem volt szükségszerű. Azok a problémák viszont, amelyeket Trump emleget  – a szellemi tulajdonjogok rugalmas kezelése, a külföldi cégek kínai piacra jutásának akadályozása, a kölcsönösség hiánya stb. – léteznek, csak nem biztos, hogy ezeket éppen ezekkel az intézkedésekkel lehet megoldani.

– Miként érinti mindez a Kínai – Európai Uniós kapcsolatokat?

– Most egy olyan helyzet állt elő, hogy Kína és az USA is a maga érdekeinek akarja megnyerni az EU-t. Ami új fejlemény, hogy az EU úgy tűnik, már túlment a szavak szintjén, és tényleg szigorúbban akar fellépni a kínaiak protekcionista gazdaságpolitikájával szemben. Ugyanakkor nem állt egyértelműen Trump mellé.

– De hát a szellemi tulajdon eltulajdonítása például nem csak az amerikaiakkal szemben bevett kínai gyakorlat. Miért tűrték egyáltalán?

– Azért nyelték le, mert azt gondolták, hogy a kínai piacon olyan extraprofitra lehetett szert tenni, ami még akkor is kifizetődővé teszi az üzletet, ha a technológiát közben eltulajdonítják. Kínában csak úgy lehet befektetni egy sor szektorban, hogy az ember 50 százalékos kínai tulajdonnal vegyesvállalatot alapít. S könnyen megesik, hogy mondjuk két év múlva az üzlettárs a szomszédos telken egy hasonló profilú, de még nagyobb céget indít, ugyanazzal a technológiával – erről a veszélyről évtizedek óta mindenki tud, de a kínai piac olyan vonzó, hogy senki nem akar kimaradni.  Nem beszélve arról, hogy korábban ezek a lekopírozott termékek elég gyenge minőségűek voltak. De mára persze ez is megváltozott. Az is szempont lehetett, hogy összességében az egész világnak jól jött, hogy a kínai gazdaság erősödik, a kínaiak is jobban élnek és többet fogyasztanak.

– A kínai-magyar kapcsolatokban miként csapódik le az USA-val folytatott kereskedelmi háború?

– Kína az egész Európai Unión belül keresi azokat a partnereket, akiken keresztül érvényesítheti az érdekeit. Ezzel nem vagyunk egyedül, különösen a kelet-európai államok közül mások is keresik Kína kegyeit. Ugyanakkor illúzió azt gondolni és főként elhinni, hogy mi megkülönböztetett helyzetet élvezünk – ez már csak Magyarország geopolitikai és gazdasági adottságai miatt sem lehetséges. Jellemzően nem tudunk olyan terméket, szolgáltatást vagy befektetési lehetőséget kínálni, ami a kínaiaknak vonzó lehetne. Miközben azt gondoljuk, hogy a kulturális különbségek miatt mennek lassan a dolgok, a helyzet az, hogy a kínaiak – teljesen mindegy, hogy állami, vagy magáncégekről van szó -, egyszerűen nem mennek bele olyan üzletekbe, amelyek nem nyereségesek a számukra. Ezért nem kellett a félig állami tulajdonú Hainan légitársaságnak a Malév, és ezért olyan furcsák a Budapest-Belgrád vasútvonal pénzügyi feltételei. Létezik persze egy kommunikációs probléma: egy kínai sosem mond nyíltan nemet, ehelyett olyasmivel áll elő, hogy az adott ügyről konzultálnia kell a főnökével, a központtal, a minisztériummal, akárkivel – ezzel azok számára, akik ismerik a mentalitásukat, gyakran egyértelművé válik, hogy csak óvatos kiútkeresésről van szó. Viszont a magyar döntéshozók az ilyen kitérő válaszokat sokszor igennek értelmezik, ezért történnek meg a nagy bejelentések – amelyekből aztán nem lesz semmi.

Kínai szemmel a magyar gazdaság jelentőségét mutatja az is, hogy kínai részről nagyberuházásnak  csak a Borsodchem felvásárlása és a Huawei logisztikai központja tekinthető, amelyekkel kapcsolatban viszont már több, mint tíz éve megszületett a megállapodás. Azóta már csak kisebb beruházások történtek. A másik oldalon pedig téves elképzelés azt hinni, hogy politikai vonalon egy a kínai fél számára veszteséges üzletet át lehet vinni. Nekünk azokban az ágazatokban van esélyünk – amilyen például az élelmiszeripar -, ahol Kínában is szabadpiaci viszonyok uralkodnak, ezeknek kell megfelelni, a minőség mellett a mennyiség tekintetében is versenyképes árukkal. A kínaiak stratégiai szektorokban – például az energetikában – hoznak üzletileg nem föltétlenül kifizetődő döntéseket politikai vagy biztonsági okokból, de mi ezen a pályán nem játszunk. Ezért nem úszhatjuk meg jó politikai kapcsolatokkal a versenyképes termékek, szolgáltatások előállítását. Nincs könnyebbik út Kínába.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Visszaeséssel indulhat a kereskedés

Visszaeséssel kezdődhet a kereskedés szerdán a Budapesti Értéktőzsdén, a vezető részvények vegyesen teljesíthetnek - közölte az Equilor Befektetési Zrt. elemzője.

2020 Faktoring Évkönyv – Dinamikusan bővült a magyar piac

A magyar faktoring piac egyike volt a legdinamikusabban emelkedőnek tavaly kelet-európai összevetésben, a faktorált követelések összege 6,91 milliárd euróról 8,55 milliárd euróra nőtt, amely 23,7 százalékos emelkedést jelent - derült ki a 2020 Faktoring Évkönyvből.

MNB inflációs elemzés: árazási bizonytalanság, volatilitás hatásai

A gazdaság újraindulásának első hónapjait az árazási döntésekben a szokásosnál nagyobb bizonytalanság és volatilitás jellemzi, aminek hatásai a júliusi inflációs adatban is jelentkeztek - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Tőzsde – Emelkedéssel indult a kereskedés New Yorkban

Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek kedden.

Hírek

Koronavírus – A WHO egyeztet az orosz vakcina elfogadásáról

Koronavírus - A WHO egyeztet Oroszországgal az orosz vakcina elfogadásának lehetőségéről

Koronavírus – Sajtóközpont: a legfontosabb védekezés most az, hogy akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe!

Az elmúlt napokban diagnosztizált új fertőzések arra figyelmeztetnek: a megelőzés legfontosabb módja most az, hogy akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe.

Halált okozó dizájnerdrog a magyar kábítószer piacon – eddig 11 áldozat

Új, életveszélyes hatóanyagú dizájnerdrog jelent meg a magyar kábítószerpiacon, amely a jelenlegi információk szerint már tizenegy ember haláláért felelős - hangzott el a rendőrség keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Riasztások felhőszakadás veszélye, jégeső miatt

A felhőszakadás veszélye miatt másodfokú riasztásokat adott ki több dunántúli járásra az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden dél körül. Az érintett területeken a következő órákban az intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 50 milliméternél is több eső hullhat.

Koronavírus – Putyin bejelentette az első orosz vakcina bejegyzését

"Meg kell kezdenünk a vakcina tömeggyártását, hogy mindenki, aki csak akarja, igénybe vehesse tudósaink vívmányát" - mondta az orosz elnök.

Koronavírus – A magyarok többsége védőoltás párti

A megkérdezettek többsége szerint lesz koronavírus elleni védőoltás legkorábban egy év múlva, amit a lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatná magának - derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból.

Koronavírus – Ausztrália. Az Északi Terület 2022-ig elzárt terület marad

Koronavírus - Az Északi Terület térsége 2022-ig zárva marad az Ausztrália járványgócaiból érkezők előtt

Aukció – Gandhi egyik szemüvegét árverezik

Mahatma Gandhi legendás indiai politikai vezető egyik jellegzetes, kerek lencséjű szemüvegét árverezi el egy bristoli aukciósház - 15 ezer fontot ér.

Lángokban áll Kis-Amazónia – Tűzvész sorozat

Példátlan tűzvészsorozat pusztít az argentínai Paraná-folyó sokszínű élővilágáról ismert torkolatvidékén, amelyet Kis-Amazóniaként is emlegetnek.

Életveszélyes a Szügyben vonattal ütköző autós sérülése, a gyereket megfigyelik

Életveszélyes sérüléseket szenvedett az a férfi, aki hétfőn autójával vonat elé hajtott a Nógrád megyei Szügyben; kórházba vitték a vele utazó gyereket is - közölte az Országos Mentőszolgálat kommunikációs szervezője.

Koronavírus – figyelmeztetető jel. Nő a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvízben

A tünetes fertőzések növekedését jelzi, hogy Budapesten és Debrecenben is enyhén növekszik a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvízben.

Környezeti vészhelyzet Mauritiuson a zátonyra futott teherhajó miatt

Ökológiai vészhelyzetet hirdetett Pravind Jugnauth mauritiusi miniszterelnök, mert egy zátonyra futott japán teherhajóból üzemanyag folyik a tengerbe.

Gazdaság

2020 Faktoring Évkönyv – Dinamikusan bővült a magyar piac

A magyar faktoring piac egyike volt a legdinamikusabban emelkedőnek tavaly kelet-európai összevetésben, a faktorált követelések összege 6,91 milliárd euróról 8,55 milliárd euróra nőtt, amely 23,7 százalékos emelkedést jelent - derült ki a 2020 Faktoring Évkönyvből.

Zöld kötvény – 33,8 millió eurós budapesti bevásárlás

A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) több mint 33,8 millió euró értékben vásárolt zöld vállalati kötvényt, ezzel a befektetéssel a bank jelentős mértékben tovább növeli magyarországi portfólióját.

OTP: a vártnál erősebb negyedéves eredmény

A második negyedév adatai alapján az OTP kilátásai kedvezőek, helyzetét a járvány miatti nehézségek sem veszélyeztették - mondta a pénzintézet sajtótájékoztatóján Bencsik László vezérigazgató-helyettes.

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

MNB – Itt az első zöld vállalati kötvény

Megtörtént az első hazai zöld vállalatikötvény-kibocsátás: a CPI Hungary Investments Kft. 30 milliárd forint össznévértékű, 2,25 százalékos kuponú, 10 éves futamidejű zöld vállalati kötvényt hozott forgalomba.

Kamatcsökkentés – Egyhangú volt a döntés az MNB-ben

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júliusban az alapkamat 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentéséről, továbbá a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról - közölte az MNB a július 21-i kamatdöntő ülésről kiadott jegyzőkönyvében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom