Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Kína mindenkinek nagy falat, a magyarok félreértik
No menu items!

Kína mindenkinek nagy falat, a magyarok félreértik

Miközben az USA megregulázná, mindenki Kína kegyeit keresi és az Egyesült Államok sem érdekelt a hosszútávú kereskedelmi háborúban – fejtette ki Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense. Hozzátéve: Nekünk azokban az ágazatokban van esélyünk, ahol Kínában is szabadpiaci viszonyok uralkodnak, ezeknek kell megfelelni, a minőség mellett a mennyiség tekintetében is versenyképes árukkal.

– Miközben Trump amerikai elnök, a maga következetlenül harcias stílusában Kína megregulázását is legfontosabb céljai közé emelte, decemberben mégis megállapodott Hszi Csin-ping kínai kínai elnökkel arról, hogy a kínai termékekre szeptemberben kivetett 10 százalékos vámot – amire válaszul Kína is hasonló lépéssel reagált az amerikai termékekkel kapcsolatban – az eredeti ígéretekkel szemben mégsem emeli 25 százalékra januártól. Mi várható ezután annak fényében, hogy az év elején több telefonbeszélgetést is megejtett a két vezető?

 Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense
Salát Gergely

– A tágabb kontextus felől közelítenék. Az elmúlt évtizedekben Amerika nagyon hozzászokott ahhoz, hogy lényegében egyedül dominálja a világot. Viszont az unipoláris évtizedek gyakorlatilag véget értek azzal, hogy Kína gazdaságilag felemelkedett, és egy olyan helyzetet látunk most, ami már többször megesett a történelemben:  van egy domináns nagyhatalom és felnő mellé egy kihívó. Aki megpróbálja letaszítani az uralkodót a helyéről, vagy legalábbis rákényszeríteni arra, hogy megossza vele ezt a pozíciót – fejti ki Salát Gergely. – Ez a kihívó most Kína, és ennek az összefeszülésnek vagyunk a szemlélői. Ebből a nézőpontból pedig Trump elnök különböző intézkedései, illetve a kereskedelmi háború, amit kirobbantott, inkább a tünete, mint az oka ennek az általános konfliktusnak. Ami viszont még akkor is zajlik, ha a felek decemberben tűzszünetet kötöttek és decemberben megállapodtak abban, hogy kilencven napig nem vezetnek be új védővámokat, miközben a korábbi 10–25 százalékos, kölcsönösen kivetett védővám érvényben marad.

– Mire ez a visszakozás, ami még akkor is meglepőnek tűnik első hallásra, ha a két elnök a decemberi Buenos Aires-i találkozójuk után megegyezett abban, hogy Kína beleegyezett az amerikai autók – az amerikai pótvám miatt megnövelt -, 40 százalékos vámjának csökkentésébe?

– A Trump adminisztráció sem érdekelt az elmérgesedő háborúban, ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a Kína visszaszorítását szorgalmazó választási ígéretét Trump a novemberi félidei kongresszusi és képviselőházi választások előtt kezdte valóra váltani,  a másik oldalon Kína is tisztában van azzal, hogy összességében nagyobb vesztenivalója van. Ugyanis amíg alapesetben az amerikaiak  hátránya az, hogy sokkal többet importálnak Kínából, mint viszont, ez ebben a helyzetben az előnyükre vált, hiszen az amerikaiak még mindig tovább növelhetik a büntetővámmal sújtott termékek körét, miközben a kínaiaknak gyakorlatilag már elfogytak az eszközeik.

– Ha viszont csak az oda-vissza 10–25 százalékos vámot nézzük, felvetődik a kérdés, eddig mi változott?

– Nagy változásokat még azért nem lehet érezni, mert az októberben, novemberben leszállított árukra vonatkozó szerződéseket már jóval korábban megkötötték. Ezért még nem esett vissza a kereskedelmi forgalom, sőt a vámok miatt Amerika felé felpörgetett kiszállítások miatt még nőtt is a forgalom, de hosszabb távon elkerülhetetlenül érződnek majd a negatív hatások. Sőt a védővámok és a kapcsolatok jövője miatti elbizonytalanodás tovább gyengítheti Kínát: az összeszerelő óriás Foxconn például megszellőztette, hogy a bizonytalan helyzet miatt, az iPhone összeszerelő üzemeinek egy részét Kínából áttelepíti Vietnámba. Így miközben a 10­–25 százalékos büntetővám a legtöbb szektorban túlélhető, a járulékos veszteség sem kicsi: azok az elmaradt befektetések ugyanis nem jelennek meg a statisztikákban, amelyek a két ország közötti kardcsörtetés miatt nem realizálódtak.

– Mennyire volt elkerülhetetlen ez a kereskedelmi háború. Mennyire kellett Trumpnak úgymond még időben odacsapnia?

– Szerintem valamiféle konfliktus az USA és Kína között elkerülhetetlen, de a kereskedelmi háború ebben a formában nem volt szükségszerű. Azok a problémák viszont, amelyeket Trump emleget  – a szellemi tulajdonjogok rugalmas kezelése, a külföldi cégek kínai piacra jutásának akadályozása, a kölcsönösség hiánya stb. – léteznek, csak nem biztos, hogy ezeket éppen ezekkel az intézkedésekkel lehet megoldani.

– Miként érinti mindez a Kínai – Európai Uniós kapcsolatokat?

– Most egy olyan helyzet állt elő, hogy Kína és az USA is a maga érdekeinek akarja megnyerni az EU-t. Ami új fejlemény, hogy az EU úgy tűnik, már túlment a szavak szintjén, és tényleg szigorúbban akar fellépni a kínaiak protekcionista gazdaságpolitikájával szemben. Ugyanakkor nem állt egyértelműen Trump mellé.

– De hát a szellemi tulajdon eltulajdonítása például nem csak az amerikaiakkal szemben bevett kínai gyakorlat. Miért tűrték egyáltalán?

– Azért nyelték le, mert azt gondolták, hogy a kínai piacon olyan extraprofitra lehetett szert tenni, ami még akkor is kifizetődővé teszi az üzletet, ha a technológiát közben eltulajdonítják. Kínában csak úgy lehet befektetni egy sor szektorban, hogy az ember 50 százalékos kínai tulajdonnal vegyesvállalatot alapít. S könnyen megesik, hogy mondjuk két év múlva az üzlettárs a szomszédos telken egy hasonló profilú, de még nagyobb céget indít, ugyanazzal a technológiával – erről a veszélyről évtizedek óta mindenki tud, de a kínai piac olyan vonzó, hogy senki nem akar kimaradni.  Nem beszélve arról, hogy korábban ezek a lekopírozott termékek elég gyenge minőségűek voltak. De mára persze ez is megváltozott. Az is szempont lehetett, hogy összességében az egész világnak jól jött, hogy a kínai gazdaság erősödik, a kínaiak is jobban élnek és többet fogyasztanak.

– A kínai-magyar kapcsolatokban miként csapódik le az USA-val folytatott kereskedelmi háború?

– Kína az egész Európai Unión belül keresi azokat a partnereket, akiken keresztül érvényesítheti az érdekeit. Ezzel nem vagyunk egyedül, különösen a kelet-európai államok közül mások is keresik Kína kegyeit. Ugyanakkor illúzió azt gondolni és főként elhinni, hogy mi megkülönböztetett helyzetet élvezünk – ez már csak Magyarország geopolitikai és gazdasági adottságai miatt sem lehetséges. Jellemzően nem tudunk olyan terméket, szolgáltatást vagy befektetési lehetőséget kínálni, ami a kínaiaknak vonzó lehetne. Miközben azt gondoljuk, hogy a kulturális különbségek miatt mennek lassan a dolgok, a helyzet az, hogy a kínaiak – teljesen mindegy, hogy állami, vagy magáncégekről van szó -, egyszerűen nem mennek bele olyan üzletekbe, amelyek nem nyereségesek a számukra. Ezért nem kellett a félig állami tulajdonú Hainan légitársaságnak a Malév, és ezért olyan furcsák a Budapest-Belgrád vasútvonal pénzügyi feltételei. Létezik persze egy kommunikációs probléma: egy kínai sosem mond nyíltan nemet, ehelyett olyasmivel áll elő, hogy az adott ügyről konzultálnia kell a főnökével, a központtal, a minisztériummal, akárkivel – ezzel azok számára, akik ismerik a mentalitásukat, gyakran egyértelművé válik, hogy csak óvatos kiútkeresésről van szó. Viszont a magyar döntéshozók az ilyen kitérő válaszokat sokszor igennek értelmezik, ezért történnek meg a nagy bejelentések – amelyekből aztán nem lesz semmi.

Kínai szemmel a magyar gazdaság jelentőségét mutatja az is, hogy kínai részről nagyberuházásnak  csak a Borsodchem felvásárlása és a Huawei logisztikai központja tekinthető, amelyekkel kapcsolatban viszont már több, mint tíz éve megszületett a megállapodás. Azóta már csak kisebb beruházások történtek. A másik oldalon pedig téves elképzelés azt hinni, hogy politikai vonalon egy a kínai fél számára veszteséges üzletet át lehet vinni. Nekünk azokban az ágazatokban van esélyünk – amilyen például az élelmiszeripar -, ahol Kínában is szabadpiaci viszonyok uralkodnak, ezeknek kell megfelelni, a minőség mellett a mennyiség tekintetében is versenyképes árukkal. A kínaiak stratégiai szektorokban – például az energetikában – hoznak üzletileg nem föltétlenül kifizetődő döntéseket politikai vagy biztonsági okokból, de mi ezen a pályán nem játszunk. Ezért nem úszhatjuk meg jó politikai kapcsolatokkal a versenyképes termékek, szolgáltatások előállítását. Nincs könnyebbik út Kínába.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

A különleges leletet már a Múzeumok Éjszakáján megnézhetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán

Nem vagyunk Európa legszegényebb országa

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt.

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken

Az euró jegyzése péntek reggel 396,58 forintra gyengült a csütörtök kora esti 396,80 forintról.

Az üzemanyagárak továbbra is a szomszédos országok átlaga alatt maradtak

Elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai. Ezért a kormány folyamatosan nyomon követi és elemzi az üzemanyagárak alakulását.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...