Londoni pénzügyi elemzők szerint a koronavírus okozta járvány meredek ívben lassítja a kínai gazdaság növekedési ütemét, ennek hatásai pedig járványszerűen átterjedhetnek számos más térségre. Mindez jelentős nyomást gyakorolhat a világpiaci olajárakra is, mivel Kína a világ legnagyobb olajimportőre.
Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics főközgazdásza tanulmányában közölte: a ház az általa eddig várt 5,5 százalékról 3 százalékra módosította az idei első negyedévi, éves összevetésben számolt kínai gazdasági növekedésre szóló előrejelzését.
Shearing szerint nem érdemes párhuzamba állítani a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) elnevezésű, 2003-ban kitört járvány gazdasági hatásait a jelenlegi helyzettel, mivel a kínai gazdaság azóta sokkal nagyobb lett és sokkal szorosabban integrálódott a globális beszállítói hálózatokba.
Ezért most valószínűbb, hogy a kínai gazdaságot érő esetleges sokk átterjed az egész világgazdaságra.
A Capital Economics vezető londoni elemzője hangsúlyozza, hogy a mostani piaci környezet is egész más, mint a 2003-as SARS-járvány idején volt. Akkoriban a globális értéktőzsdék éppen a dot-com buborék kipukkadása utáni mélypontról indultak felfelé, a mostani koronavírus viszont olyan időszakban bukkant fel, amikor a tőzsdék tíz éve tartó, felfelé ívelő szakaszban járnak.
Mivel a vállalati papírok most már nem olcsók, sőt egyes esetekben kissé túlértékeltek, a befektetők most nagyobb valószínűséggel keresnek okot az eladásra, semmint a vásárlásra.
Mindezek alapján a mostani vírusjárványnak sokkal nagyobb a potenciálja arra, hogy jelentős piaci kiigazítást okozzon, mint a 2003-as járványnak volt – fejtegeti szerdai elemzésében a Capital Economics főközgazdásza.
Shearing kiemeli azt is, hogy nem elsősorban a vírus, hanem a terjedésének megakadályozására tett lépések – például a kiterjedt gyárbezárások – okozzák a gazdasági károk zömét.
Mivel Kína ma már számos globális beszállítói láncolat kiindulópontja, ennek az egész világon érezhető tovaszűrődő hatása lesz. A legsebezhetőbbnek az ázsiai gazdaságok, mindenekelőtt Vietnam és Thaiföld.
Azonban minél nagyobb lesz a felfordulás a kínai gazdaságban, annál magasabb a kockázata annak, hogy a járványhatás még távolabbi gazdaságokra is átterjed, például olyan árupiaci nyersanyagtermelőkre, mint Chile vagy Ausztrália, valamint az elsősorban feldolgozó jellegű gazdaságokra, köztük Dél-Koreára, Japánra és Németországra – hangsúlyozza a Capital Economics főközgazdásza.
Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics közölte, hogy az általa eddig várt 6 százalékról 5,4 százalékra gyengítette a kínai hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését.
A ház eddig 2,3 százalékos globális növekedést valószínűsített 2020 egészére, de szerdai elemzésében közölte: számításai szerint a lassabb kínai növekedés átszűrődő hatásai a világgazdaság idei növekedési ütemét ehhez a várakozáshoz képest 0,25 százalékponttal csökkenthetik.
A cég rövid időn belül másodszor rontja kínai és globális prognózisait a koronavírus-járvány hatásai miatt: a múlt héten ismertetett előző előrejelzésében a kínai gazdaságban 5,6 százalékos növekedést valószínűsített, és akkori számításai még arra mutattak, hogy a globális növekedésre gyakorolt negatív hatás 0,20 százalékpont lesz.
Az Oxford Economics londoni elemzői helyzetértékelésükben kiemelték, hogy azok a tartományok, amelyeknek üzleti szektoraiban a kínai hatóságok termelési zárlatot rendeltek el a járvány terjedésének megakadályozása végett, Kína hazai össztermékének több mint a felét állítják elő.
A ház hangsúlyozza azt is, hogy a járvány gócpontjának számító Vuhan városa olyan globális autóipari konglomerátumok helyi gyártási központja, mint a General Motors, a Peugeot, a Citroen, a Nissan, a Renault és a Honda.
A Moody’s Investors Service szektorelemzésében azt emelte ki, hogy Kína a világ legnagyobb nyersolajimportőre, és a koronavírus-járvány máris lassította a kínai gazdaság aktivitását. Így már a globális olajkereslet ebből eredő rövid távú visszaesését valószínűsítő előrejelzések is elégségesek voltak ahhoz, hogy az elmúlt napokban jelentősen csökkenjen a nyersolaj árfolyama.
A globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség hordónkénti ára a január 31-én zárult egy hónapban 14 százalékkal 57 dollár alá, a nyugati féltekén irányadó WTI olajtípus árfolyama 16 százalékkal 52 dollár alá süllyedt.
A Moody’s becslése szerint a kínai gazdaság hozzávetőleg 14 millió hordó olajat fogyaszt naponta, vagyis a kínai kereslet tartós 10 százalékos visszaesése esetén – bár a cég hangsúlyozza, hogy nem ez az alapeseti előrejelzése – 1,4 millió hordónyi napi kereslet veszne el.
A hitelminősítő számításai szerint ha egy ekkora keresleti visszaesés hat hónapig fennmaradna, az 250 millió hordóval növelné a globális nyersolaj-raktárkészleteket, hacsak a termelők részéről ezt nem kíséri a kínálat ennek megfelelő csökkentése.
Az olajkészletek ilyen mértékű felduzzadása legalább egy évig nyomott szinten tartaná az olajárakat – áll a Moody’s tanulmányában.
