Hirdetés
Kezdőlap Autó Közlekedni pedig kell. De miért pont autóval?
No menu items!

Közlekedni pedig kell. De miért pont autóval?

A szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt korábban is nehéz helyzetben volt az autóipart. Most korona-válság is sújtja. Nincs vevő. A németeknél különösen nagy a baj. A közlekedés önmagában is új megoldásokért kiállt. A szakértők javaslatai egyelőre szerteágazóak. Németországi munkatársunk Petrus Szabolcs összefoglalója.

A régi recept

A világ minden idők legnagyobb recessziója előtt áll. Különösen nehéz nagyobb értékű termékeket, például autót értékesíteni. Az eladások Európa legnagyobb piacán, Németországban sosem látott mélységbe zuhantak. Az autószalonok az első között nyithattak ki újra, áprilisban mégis 61 százalékkal csökkent a forgalom a tavalyival összevetve. Állami támogatást új autó vásárláshoz! – követelik a német gyártók. Két javaslattal álltak elő: adócsökkentés vagy vásárlási prémium.

A 2009-es válságban a kormány 2.500 eurót adott új autó vásárláshoz, ha a tulaj a régit kivonta a forgalomból. Az 5 milliárd eurós keret, melyből a költségvetés 1,7 millió autó vásárlását támogatta, fél év alatt kimerült.

Ferdinand Dudenhöffer elektromos kútnál

Ferdinand Dudenhöffer a legelismertebb német autóipari szakértő most a 10 ezer eurónál drágább termékek átmeneti áfa-mentességét javasolja.

Nem csak az autóiparnak kell segíteni. A sötét gazdasági kilátások miatt a fogyasztók elbizonytalanodtak. Elhalasztanak minden nagyobb vásárlást” – mondja a svájci St. Gallenben oktató professzor a német közszolgálati rádió, a DLF kérdésére.

Az autóipar szintén elismert szakértőjének számító Jürgen Pieper szerint az áfa-csökkentés hatása túl közvetett.

Jürgen Pieper: nagyobb támogatást javasol

A vásárlás direkt támogatása hat igazán.” A feltételek kialakításánál környezeti szempontotokat is figyelembe venne. „Az alternatív meghajtások fejlesztésében a német gyártók le vannak maradva. Az ő érdekük is az lenne, hogy a támogatás az e-autók és a hibridek fejlesztésére, gyártására, vásárlására ösztönözzön.” Vásárlásukat jelenleg – ártól függően – 3750-6000 euróval támogatja a német állam. Pieper az összeg megemelését és adókedvezmények bevezetését javasolja.

Célt tévesztő támogatás?

Különösen a vezető kormánypárt, a konzervatív CDU nyitott az autóipar javaslataira. A szintén kormányzó szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek is tudjak, hogy a szektor támogatásra szorul. Utóbbiak környezetvédelmi kabinetjének vezetője, Lisa Badum csak az alternatív meghajtású autók vásárlásának támogatná.

Lisa Badum fejlesztési lemaradásról beszél

A képviselőnő arról beszél, hogy a német autók túlnyomó részt hagyományos meghajtásúak. Az e-autó-támogatás alig növelné a konszernek bevételét. Beszállítóiknál még kevésbé éreztetné a hatását. Hazai munkahelyeket sem biztosítana, hisz a németországi gyárak szinte mindegyikében benzines és dízel autók készülnek.

Winfried Kretschmann Baden-Württemberg miniszterelnöke

A vásárlási prémiumból elsősorban a sokkal több alternatív meghajtású modellel rendelkező japán és francia gyártók profitálnának.

Az autóipar a német gazdaság kulcságazata. Válsága a beszállítókon keresztül sok millió embert érint közvetlenül” – mondja a DLF-nek Badum a szintén zöldpárti, az autóipar központjának számító Baden-Württemberg miniszterelnöke. Winfried Kretschmann minden típusra kiterjedő támogatásrét lobbizik a szövetségi kormánynál.

Új receptetek

Berlin nehéz helyzetben van, mert hiányzik a széles társadalmi és szakmai támogatás a tíz évvel ezelőttihez hasonló, a környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyó programhoz.

Wolfgang Maennig professzor az alternatív közlekedés támogatná

Claudia Kemfert kutató a közösségi közlekedést és a biciklizést ösztönzné

A gazdaságot ugyan élénkítené és segítene az autógyártóknak is, de közlekedéspolitikailag és környezetileg káros lenne” – véli a Wolfgang Maennig, a Hamburgi Egyetem közgazdász professzora.

A környezetbarátabb közlekedési eszközök használatát kellene támogatni” – nyilatkozta a Spiegelnek a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elemzője, Claudia Kemfert is. Sokakhoz hasonlóan a bicikli és a tömegközlekedési bérlet vásárlását is szubvencionálná.

Több javaslat is napvilágot látott, miként tudna az állam úgy segíteni az autóiparnak, hogy ez ne ártson a klímának és ne növelje a légszennyezettséget, valamint a dugókat:

Mobilitási utalvány

A legtöbb figyelmet kapott alternatíva szerint mindenki jogosult lenne egy 5000 eurós utalványra. A pénz autón kívül bármilyen mobilitási eszköz vásárlásához és használatához lehívható lenne egy évig: biciklivásárlás, vonatjegy, tömegközlekedési bérlet, carsharing, városi kerékpárbérlés. Mindezt dugó- és magasabb parkolás díjakból finanszíroznák.

Andreas Knie a közösségi közlekedés formáit támogatná a mobilitás kártya 5000 euróvjával

Akár bérlésről, akár vásárlásról van szó, a polgároknak az összeg felét maguknak kellene fizetniük, a másik 50 százalékot az akcióban résztvevő eladók, illetve szolgáltatók az államtól hívhatnák le az 5000 euróval feltöltött mobilitási számlák terhére. Andreas Knie, berlini Szociálpolitikai Gazdaságkutató Központ szakértője szerint a támogatás ösztönözné az embereket, hogy környezet barátabb közlekedési eszközökre váltsanak.

A carsharing autók számának növekedésén keresztül az autógyártókat is segítené. Utóbbiak szerint a hatás közvetett és minimális lenne. Más ellenzők a program aránytalanul nagy bürokratikus költségeire figyelmeztetnek. A Zöld képviselő, Lisa Badum az ötlet mellett van, de az alternatív meghajtású autók vásárlására is kiterjesztené a programot.

Buszprémium

Közlekedni pedig kell – de mit támogasson az állam?

Az államnak a tömegközlekedési társaságoknak buszparkjainak megújítását és bővítését kellene támogatnia. Leginkább e-buszok beszerzését. Ezek jelenleg nagyon drágák. Kicsi a kereslet, ezért nagy a fajlagos költség – indokolnak a gyártók. A kritika szerint a program a legtöbb gépjárműgyártónak nem segíteni, mert a busz nem szerepel a termékpalettájukon.

A Münsteri Egyetem közlekedés tudományi professzora, Gernot Sieg szerint az ötlet mellett szól, hogy segítené az önkormányzati tömegközlekedési cégeket, amelyek a jegy- és bérletvásárlók számának drasztikus visszaesése miatt a csőd szélére kerültek az elmúlt hetekben. Az új e-buszok csökkentenék a zsúfoltságot, ezzel hozzájárulnának a fertőzési rizikó csökkenéséhez is. Közlekedési szakemberek attól tartanak, hogy az utóbbi miatt sokan tömegközlekedés helyett középtávon is autóval fognak járni.

Carsharing és iránytaxi

A vidéken élők nagy része nem profitál a mobilitás új, környezet barátabb formáiból. A saját autónak nincs alternatívája. Németországban 550 autó jut 1000 lakosra. A ritkán lakott régióban élők felfelé, a városiak lefelé húzzák a statisztikát. A hamburgiak 34 százalékának nincs saját autója. Viszont Rheinland-Pfalz tartományban, ahol sok a kistelepülés, 700 autó jut 1000 főre.

Wolfgang Maennig, a Hamburgi Egyetem közgazdászának javaslata: Vidéken hívásra érkező iránytaxik, kisbuszok rendszere, a városokban pedig a családbarát carsharing kínálat kiépítésének támogatása. Ez a kisautókból álló flották kibővítését jelentené családi autókkal, egyterűekkel. A finanszírozást a gázolaj jövedéki adójának a benzinével egy szintre emeléséből képzeli.

Járda és biciklisáv

Hamburgi kiépítés – volt rá terület

A Frankfurti Egyetem mobilitáskutatója, Martin Lanzendorf szerint az autóvásárlás támogatása helyett attraktívabbá kellene tenni a városokat a gyalogosoknak és a bicikliseknek. Ez nem csak a klímának lenne jó, az infrastrukturális beruházásokon keresztül a gazdaságot is élénkítene, munkahelyet teremtene. Egyúttal attraktívabbá tenné a belvárosi üzleteket is. Jelenleg éppen ellentétes folyamat zajlik. A krízis hatására csökkenő adóbevételek miatt az önkormányzatok az elfogadott projekteket is elhalasztja. Példaként a hamburgi városrész, Ottensen központjának gyalogos- és biciklisbarát átépítést említi

Napi 1, azaz évi 365 euró a bérletért

Éves bérlet valamennyi városi és regionális tömegközlekedési eszközre 365, tehát napi 1 euróért! Az ötlet nem új, Bécsben 2015 óta működik a modell. Azóta 700 ezerről 852 ezerre nőtt a bérletvásárlók száma. A 2 millió bécsi 73 százaléka rendszeresen tömegközlekedik. Münchenben 53, Budapesten 66 százalék az arányuk.

A szakértők országosan 13 milliárd euró bevétellel számolnak. Túl kevés a rendszer működtetéséhez. „A járvány hatására drasztikusan visszaeset utasszám miatt viszont azzal már nem lehet a terv elleni érvelni, hogy siker esetén a tömegközlekedési infrastruktúra nem bírná a megnövekedett terhelést” – mondja Robert Follmer, a bonni Alkalmazott Szociálgazdasági Intézet közlekedéspolitikai szakértője (infas).

A Spiegelben arra is felhívja a figyelmet, hogy a felmérések szerint épp a zsúfoltság miatti alacsony komfortérzet tartotta eddig vissza az autósokat attól, hogy buszra, villamosra szálljanak. „Ez az ideális pillanat a napi 1 eurós bérlet bevezetésére.” Szerinte a komfort további javításával kellene tenni azért, hogy az emberek hosszú távon is többet tömegközlekedjenek: helyjegy a regionális közlekedésben az ingázóknak, wifi, kényelmesebb ülőhelyek, gasztronómiai kínálat vagy például napilapok az informálódni vágyó utazóknak. Azt is felhozza az ötlet mellett, hogy a válság okozta munkanélküliség által leginkább sújtott alacsonyabb társadalmi rétegeket segítené. „Az alacsony jövedelműek többet tömegközlekednek és a mobilitás nagyobb részt foglal el a fogyasztói kosarukban.”

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Leszállt a Holdra a Csang’o-5 kínai űrszonda – talajmintát gyűjt

Sikeresen leszállt a Holdra kedden a Csang'o-5 kínai űrszonda - jelentette be a kínai nemzeti űrügynökség.

MNB program – Családi Zöld Pénzügyek

A Magyar Nemzeti Bank elindította új, Családi zöld pénzügyek programját, amely a háztartások pénzügyeinek tudatos kezelését - egyben a fenntarthatóságot szolgálja. Kalkulátorai közvetlen információkkal szolgál a sokszor hallott, de részleteiben kevéssé ismert teendőkről is.

Tőzsde – Pozitív kezdés New Yorkban

Indexemelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok december első kereskedési napján.

Német utazási irodák: csak minden tizedik bízik a túlélésben

A német vállalatok 15 százaléka érzi magát egzisztenciális veszélyben a koronavírus-válság miatt, a legnagyobb arányban az utazási irodák - derül ki a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézet felméréséből.

Hírek

Leszállt a Holdra a Csang’o-5 kínai űrszonda – talajmintát gyűjt

Sikeresen leszállt a Holdra kedden a Csang'o-5 kínai űrszonda - jelentette be a kínai nemzeti űrügynökség.

Bírság. Hazavitte a bankautomatában felejtett milliót

Jogtalan elsajátítás miatt pénzbüntetést kapott egy hajdúszoboszlói férfi, aki tavaly szeptemberben egy pénzkiadó automatából elvitt egymillió ottfelejtett forintot - közölte a Debreceni Törvényszék.

Pszichés zavar? A plüssállatokból nem lehet kinőni

A felnőttek felének van plüssállata! Egyre több gyártó ismeri fel a célcsoportban rejlő lehetőséget. Szociológusok a jelenség hátterét kutatják.

Átverés volt az ausztriai munkalehetőség

Külföldi munka ígéretével próbáltak pénzt kicsalni gyanútlan álláskeresőktől a magukat a Trenkwalder munkatársainak kiadó csalók - közölte a munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég, amely rendőrségi feljelentést is tett.

Streaming. A járvány ellenére virágzik a brit filmipar

A streamingszolgáltatóknak, köztük a Netflixnek és a Disney-nek köszönhetően a koronavírus-járvány ellenére is virágzik a brit filmipar.

Covid-vakcina. A Moderna beadta engedélyezési kérelmét az EU-ban és az USA-ban

A Moderna amerikai gyógyszergyártó hétfőn benyújtotta kérelmét a koronavírus elleni vakcinája feltételes engedélyezésére az Európai Unióban és az Egyesült Államokban.

Gottfried Péter a Monetáris Tanács új tagja

Az Országgyűlés megválasztotta Gottfried Pétert a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa új tagjának.

Állatkínzás. Kutyaviadalok Nyíregyházán – TEK rajtaütés

Állatviadal szervezésével és állatkínzással gyanúsítják azt a hat embert, akiket egy tiltott állatviadalon fogtak el a rendőrök és a Terrorelhárítási Központ munkatársai Nyíregyháza külterületén - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság.

Távozik az OTP Egészségpénztár ügyvezetője

Közel két évtized után távozik posztjáról az OTP Egészségpénztár alapítótag-ügyvezetője, Studniczky Ferenc, akit eddigi vezetőtársa, Kovács Tamás vált december 1-jén.

Szerdától még drágábban tankolhatunk

Tovább emelkednek az üzemanyagárak: a benzin bruttó 4 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 5 forinttal drágul szerdától.

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Kalóztámadás Nigéria partjainál

Kalózok támadták meg a MILANO 1 nevű, Saint Kitts és Nevis-i zászló alatt közlekedő teherhajót a Guineai-öbölben, Nigéria partjainál, és a hajó fedélzetére léptek - erről számolt be a tengeri biztonsággal foglalkozó Dryad Global nevű hírportál.

Gazdaság

Az MNB szerint K-alakú kilábalás jön

A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége erős maradt, de a kilábalás nem minden gazdasági szektort érint majd egyformán, ezért a gazdaságtámogató intézkedések előtérben maradhatnak - mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a novemberi Pénzügyi stabilitási jelentést ismertetve.

Kivonul Magyarországról az Aegon biztosító

A VIG (Vienna Insurance Group) megveszi a holland Aegon biztosító közép- és kelet-európai részlegét - közölte az osztrák cég.

Az OTP kivonult Szlovákiából

Az OTP Bank pénzügyileg is lezárta szlovákiai leánybankja, az OTP Banka Slovensko értékesítését a belgiumi székhelyű KBC Csoportnak. A vételár nem nyilvános.

Az MNB zöld ajánlást készít a bankoknak

A jegybank zöld ajánlást készít a bankoknak, erről néhány héten belül társadalmi egyeztetés kezdődik - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felelős vállalatirányítás szakosztályának online konferenciáján.

MNB: hamarosan jön a vállalati zöld hitel

A Magyar Nemzeti Bank számára kiemelten fontos a környezeti fenntarthatóság összekapcsolása a pénzügyekkel, ezért a jövőben a vállalatok számára is  bevezeti a zöld hitelt. De a jegybank saját ökológiai lábnyomának csökkentését is kitűzte célul - mondta az MNB alelnöke.

Készpénzes fizetés: a fordulat még várat magára

Továbbra is a készpénz a leginkább használt hazai fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a készpénzkímélő fizetési megoldások volumene - közölte az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ).
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom