Kezdőlap Menedzser Akadémia Cégkultúrák ütközése - Egy meg egy, az három

Cégkultúrák ütközése – Egy meg egy, az három

Nem csillapul a nemzetközi üzleti életben a cégegyesülési és felvásárlási láz. Évről évre dőlnek meg a rekordok mind a fúziós ügyletek száma, mind pedig azok összesített értéke vonatkozásában. Ezeknek a tevékenységeknek a hátterében elsősorban az új piacok megszerzése, a versenyképesség és a méret-gazdaságosság növelése, a világméretű terjeszkedés, s természetesen nem utolsó sorban a nyereség bővítése áll, már rövidtávon is. A cégmozgásokkal kulturális ütközések is többnyire együtt járnak, ennek a jelenségnek a nem megfelelő menedzselése viszont meghiúsíthatja, de legalábbis számottevően ronthatja az új „felállás” célkitűzései megvalósításának esélyeit.

Cégházasság és felvásárlás

A cégek összeolvadása általában az egyenlőség elvén alapul, vagyis a létrejött cégházasságban a tulajdoni hányadot, a vezetői posztokat, a jogokat, a hatásköröket, stb. egyenlően osztják el. Egy vállalat felvásárlása azonban lehet „barátságos” és „ellenséges”. Az előbbi azt jelenti, hogy a felvásárolni szándékolt vállalat elfogadja a beolvadás, a függetlenség elvesztésének tényét. Sok esetben még örül is a felvásárlásnak, hiszen így tud – igaz már nem önálló cégként – életben maradni. Az úgynevezett ellenséges felvásárlás nem öröm a célpont számára, igyekszik mindent elkövetni, hogy ne kerüljön más tulajdonába, de az esetek döntő többségében ez nem elkerülhető.

M+A (merger and acquisition)

A tavalyi esztendő első kilenc hónapjában (frissebb adatok még nem állnak rendelkezésre) a világ gazdaságában végrehajtott egyesülések és felvásárlások értéke 33000 milliárd dollár volt. (Az üzleti életben M+A rövidítéssel jelölik ezt a tevékenységet az angol merger and acquisition kifejezés után.) Ez a szinte felfoghatatlan nagyságú szám negyven év óta (azóta mérik az ilyen jellegű vállalati ügyletek értékét) a legnagyobb értékű első háromnegyedévi teljesítmény. Ebben az időszakban a fúziók és felvásárlások 40 százaléka az Egyesült Államokban, illetve amerikai cégek részvételével történt mintegy 13000 milliárd dollár értékben. (Az USA-ban a legtöbb cégegyesülés és –felvásárlás az energia, a technológiai és az egészségügyi iparágban történt.) Ez az összeg nagyobb, mint az Európában, Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában ugyanebben az időszakban lebonyolított cégházasságok és –felvásárlások összesített értéke.

A Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadási cég legfrissebb tanulmánya szerint a nem távoli világgazdasági visszaesés ellenére idén tovább növekszik egyrészről az ügyletek száma, másrészről azok „egyéni” és összesített értéke. A cégmozgások 2019-ben elsősorban a termelési és szolgáltatási ágazatban jellemzőek, a korábbinál pedig kevésbé az informatikai és technológiai szektorban.

Ütköznek az egyéni és a céges kultúrák

Összeolvadás – a kívánatos illeszkedés

Miért fontosak ezek az adatok és kilátások? Nem kis mértékben azért, mert a vállalati egyesülések és felvásárlások – akár egy adott országon belül, akár a nemzetközi üzleti életben történnek – az eltérő cégkultúrák ütközésén keresztül vezetők és dolgozók millióit érintik évről évre. Nem véletlen, hogy a cégházasságokkal és -felvásárlásokkal kapcsolatos vállalati kultúra-kérdések kutatása, tanácsadása és megoldása előtérbe került századunk eddig eltelt részében. A kultúraközi, az interkulturális akadályok nem kellően gondos intézése és megoldatlansága sok esetben már azt „eredményezte”, hogy nem vagy csak a tervezettnél jóval lassabban sikerült elérni a kitűzött piaci, nyereség, versenyképességi, stratégiai, üzleti modell megvalósítási, stb. célokat.

Napjainkban az interkulturális ismeretek és gyakorlat elsajátítása a menedzserek részére üzleti túlélési kérdés. Az interkulturalizmus fontosságát jól mutatja egy közelmúltban végzett felmérés: eszerint

a cégfúziót követő egy éven belül a korábbi, de „átvett” vezetők 20, öt éven belül pedig 70 százaléka (!) távozik.

Azért, mert vagy nem sikerült összecsiszolni a két eltérő cégkultúrát, vagy pedig nem tudja megszokni az új kultúrát. (A cégházasságok esetében az a mondás járja, hogy egy meg egy hárommal egyenlő. Két cég összeolvad, s belőlük egy harmadik születik.)

Szervezeti, vállalati kultúra

Szervezeti vagy vállalati kultúrának a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszerét nevezzük. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, követik, és a szervezetbe belépő új tagoknak is átadjak, mint a gondok megoldásának követendő mintáit, mint kívánatos gondolkodás és magatartás módot, illetve érzelmi „mintázatokat”. Ebből következően a szervezeti kultúra kialakulása hosszan tartó tapasztalati tanulási folyamatnak tekinthető.

Különösen fontos a kultúra szerepe az olyan nagy jelentőségű szervezeti változások időszakában, mint a piaci stratégiaváltás, az üzleti folyamatok átszervezése, a multinacionális cégek helyi vezetési és működési gyakorlatának kialakítása, a vállalatok összeolvadása, felvásárlása.

Megőrizve megújítani

A kulturális különbségekből igen komoly problémák származhatnak a vállalati összeolvadások és -felvásárlások után. Nem véletlen, hogy az „okos” cégek jóval a tervezett egyesülés vagy felvásárlás előtt közös projekt-csapatot létesítenek azzal a céllal, hogy részletesen feltárják a szervezeti, működési, gyártási, szolgáltatási, ügyfélkezelési, viselkedési, kommunikációs, etikai, stb. kultúrák különbségeit. Ezek ismeretében az erre szakosodott vezetési, szervezetfejlesztési tanácsadók bevonásával megkezdődik az eltérő kultúrák összecsiszolása, esetleges harmonizálása, a régi értékek átmentése.

Ha erre a „megőrizve megújítani” megoldásra különböző okok miatt (például jelentősek a kulturális különbségek, nagyok a várható kulturális ütközések, a nemzeti kultúrák igen nagy eltérése miatt alig van a másik cég kultúrája iránt  fogadókészség a vezetők és a dolgozók részéről, stb.) nincsen lehetőség, szükséges egy új szervezeti, vállalati kultúra kidolgozása és bevezetése. Nem könnyű feladat, nem tart rövid ideig. Ez is azt bizonyítja, hogy a kulturális összeütközések akár meg is torpedózhatják az összeolvadás és a felvásárlás sikerét.

Apró(?) balfogások, 200 millió dolláros többletköltség

A tanulságos eset, a Pharmacia és Upjohn (Uppsala-i létesítmény)

Hosszas tárgyalások és előkészítés után került sor az amerikai Upjohn és a svéd Pharmacia gyógyszeripari óriáscégek egyesülésére több mint két évtizede. A svéd vállalatbirodalomnak nem csak Stockholmban, hanem Olaszországban is volt termelő üteme, tehát három szervezeti kultúrát kellett harmonizálni. Viszont mindhárom ország a fejlett, vezető tőkésállamok sorába tartozott. Hosszú ideig szinte megoldhatatlan feladatnak tűnt a kalamazooi (Michigan állam), a stockholmi és a milánói cégközpontok szervezeti kultúrájának összehangolása.

Az összeolvadó vállalatok láthatóan nem készültek fel a kulturális különbségek „kezelésére”. Például a svédek júliusban, az olaszok augusztusban mennek nyári szabadságra, ezt nem tudván, az amerikaiak sok – meghiúsult – tanfolyamot, értekezletet szerveztek erre a két hónapra.

Másik példa, hogy az Upjohn kénytelen volt enyhíteni alkohol és kábítószer ellenőrzési módszerein és bevett gyakorlatán, valamint a munkahelyi dohányzási tilalmon, mert sem a svédek, sem az olaszok nem fogadták el a számukra támadónak tűnő gyakorlatot és jelentős ellenállást fejtettek ki.

Vezetési stílusok(k)

Gondot okozott a vezetési stílusok eltérése is: a svédeknél a vezetés megegyezésen, a bizalmon, a felelősségek megosztásán és nem a vezetők szigorú ellenőrzési gyakorlatán alapult. Az Upjohn viszont az erőteljesen központosított, a minden apró részletet ellenőrző, a szigorú jelentési rendszert megvalósító amerikai vezetési stílust követte és erőltette partnerére. Gondok voltak többek között a belső kommunikációval, a nyelvtudással, az informatikai rendszerek integrálásával, a kutatási és fejlesztési tevékenység egyesítésével, átszervezésével is. A K+F központ nem az USA-ba, nem Svédországba, nem Milánóba került, hanem egy külön központot hoztak létre erre a tevékenységre Londonban!

A Pharmaciának már volt része kulturális ütközésben, amikor 1993-ban megvásárolta az akkor még a Montedisonhoz tartozó Farmitaliát. Az olaszoknál meglehetősen erős volt a szakszervezet, a vállalati szervezetben pedig szinte katonai hierarchia uralkodott és a munkafegyelem is – enyhén szólva – sok kívánnivalót hagyott maga után.

A kulturális különbségek nem kellően körültekintő kezeléséből sok megoldatlan, rendezetlen akadály keletkezett, amelyek egy idő után már kedvezőtlenül befolyásolták az új cég teljesítményét. A cégházasság tervezett átszervezési költségeit a partnerek 600 millió dollárra becsülték. Ez az összeg még 200 millióval növekedett a kulturális ütközések okozta sérülések kijavításának „eredményeként”. 

A kulturális különbségekből fakadó nézeteltérések a cégegyesülések és- felvásárlások után sok esetben megjelennek a vállalati működésben, annak szabályaiban, a folyamatok alakulásában, a vezetők és a beosztottak viselkedésében, értékrendjében és a sort még hosszan lehet folytatni.

Ne dobjuk ki a korábbi cégkultúrákat!

A határokon belüli és a nemzetközi cégegyesülések, és-felvásárlások a tapasztalatok szerint csak akkor váltják be a hozzájuk fűzött reményeket és csak akkor jelentenek szinergiát, ha a partnerek nem söprik ki a korábbi vállalati kultúrákat, hanem azokat arányosan átemelik, illetve továbbfejlesztve hozzáigazítják az új cég követelményeihez. Ugyanis kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a cégkultúra számottevően befolyásolja az ügyfelek és a vásárlók magatartását és választási lehetőségeit.

A Ford tévedése: az Öregasszony – (Fiera spanyolul)

A sikeres külföldi értékesítés egyik alapkövetelménye a piacok kultúrájához, sajátosságaihoz igazított marketing és kommunikációs tevékenység. A Ford az egyik viszonylag olcsó teherautó modelljét a spanyol nyelvterületeken Feira néven forgalmazta. Ez a szó spanyolul rossz külsejű idős asszonyt jelent. Egy drága modellt pedig Calientében (Mexikó) Comet néven árult. A helyi nyelvjárásban ez a szó örömlányt jelent. Nem meglepő, hogy a Ford a két modellből keveset tudott értékesíteni, de ennek okára a marketing és az interkulturális szakemberek elég sokára jöttek rá.

Néhány összeolvadási fókuszterület

Visszatérve az egyesülésekre és a felvásárlásokra: az ügyletet előkészítő és végrehajtó projekt csapatnak a kulturális különbségekre legalább akkora (de sok esetben nagyobb) figyelmet kell fordítania, mint a szervezeti, a piaci, a humán erőforrás, az ügyfélmenedzsment, stb. kérdéseire. A fontosabb fókuszterületek, amelyekre az előkészítés során, majd később a létrejött új cégek vezetőinek oda kell figyelniük:

  • a különbözőségek (kulturális, vallási, nyelvi, etnikai, stb.) felismerése és kezelése
  • a különbözőségi tényezők „beépítése” a munkaerő toborzásba, a stratégiába, a működési helyszínek kiválasztásába, a szervezeti és működési szabályzatba, stb.
  • a döntési jogkörök egy részének alacsonyabb szintre helyezése
  • interkulturális tanfolyamok szervezése, a jól működő cégegyüttműködések ismertetése, elemzése
  • a vezetői helyek kiegyensúlyozott elosztása a korábbi cégek vezetői között. (Például, ha A és B cég egyesülése után az új vállalati vezérigazgató „A” cégnél dolgozott, akkor legyen a gazdasági igazgató a korábbi B cégtől.) A zökkenőmentes cégházasság egyik sarokköve a vezetői helyek „kicentizett” elosztása
  • a nemzetközi fúziók eredményeként létrejött vállalatbirodalmak felső vezetésének és igazgatóságának összetételében érvényesüljenek a különbözőségi  alapelvek

Cégházasságok felsőfokon

Egy jó példa a nagyok összeolvadására: az Exxon és a Mobil frigye

A szervezeti kultúra megváltoztatása, összehangolása, újjáépítése hosszú ideig tart. A vállalati egyesülések és felvásárlások viszont kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy viszonylag rövid idő alatt megszülessen az elődcégek régi és a létrejött új vállalat vadonatúj kultúrájának az ötvözete. Szakértelemmel, körültekintéssel. Hiszen nem kis összegekről, nem kis cégméretekről, nem kis üzletekről van szó. Ezt bizonyítja a gazdaságtörténet eddigi öt legnagyobb vállalati összeolvadása:

  1. American Online (AOL) és Time Warner. A 2000-ben történt egyesülés után létrejött a világ legnagyobb média és technológia cége. Az ügylet értéke 165 milliárd dollár volt.
  2. Dow Chemical és Du Pont. A 2017-ben befejeződött egyesülés értéke 130 milliárd dollár volt. A megaegyesülés a mezőgazdaságban használatos anyagokat, az anyagtudományt és különleges termékek sorát érinti. Az egyesülés 3 milliárd dolláros költség-szinergiát és egymilliárdos növekedési szinergiát hozott szinte azonnal.
  3. Anheuser Busch InBev és SABMiller. A két söripari óriáscég fúziója 2016-ban történt meg, értéke 104,3 milliárd dollár volt. A belga-angol cégházasság egyik célja a Budweiser, a Stella Artois és a Corona márkák bevezetése a nagy ütemben bővülő afrikai és latin-amerikai piacokon.
  4. H.J. Heinz és Kraft Foods. A 2015-ben létrejött új cég (Kraft Heinz Company) célja a világ ötödik legnagyobb élelmiszeripari és ital birodalmának a létrehozása. Az ügylet értéke 100 milliárd dollár volt.
  5. Exxon és Mobil. A két kőolajipari, energetikai cég fúziójára 1999-ben került sor 83 milliárd dollár értékben. A szakemberek szerint ez a cégházasság volt az egyik legsikeresebb ebben a „műfajban”. A nagy ívű átszervezések után az új vállalat neve Exxon Mobil Corporation lett.

A siker nem biztosított

dr. Gonda György

A nagy értékű egyesülések és felvásárlások mindig a média címlapján szerepelnek. De természetesen nem mindegyik ügylet lesz sikeres még akkor sem, ha a cégházasságok zöme egy-egy ágazat jelentős ütemű felfutásának idején történik. A félresikerült, becsődölt M+A ügyletekről a sajtó általában nem ad hírt, az elemzők, a vezetési tanácsadók és az oktatási trénerek viszont annál többet foglalkoznak velük. A kudarcok általában szorosan összefüggenek a kulturális integráció balsikerével, valamint földrajzi és geopolitikai tényezőkkel és nem utolsó sorban a piaci dinamizmusok változásával.

Dr. Gonda György , CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

BÉT – Vegyesen zártak a vezető papírok

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 148,09 pontos, 0,45 százalékos emelkedéssel, 32 863,79 ponton zárt szerdán.

Időutazás, a menedzserdivat anno: „Exportból visszamaradt”

A cégvezetők mindig is igyekeztek elegánsan öltözködni, persze nem feltétlenül önmagáért a divatozásért és természetesen a lehetőségeikhez képest. Ez utóbbit a fiatal generációnak nehéz értelmezni, pedig nem érdektelen, hogyan is volt ez apáik, nagyapáik korában? Menedzserdivat a szocializmus éveiben?  AzÜzlet.hu vezetési tanácsadója ezúttal időutazásra hívja olvasóit. Dr. Gonda György rovata.

Távol van a Naptól, mégis forró – megfejtették a rejtélyt

A Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé. Viszont a Földdel ellentétben ezektől a planétáktól túlságosan távol van a Nap ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket okozzon. A jelenség régóta foglalkoztatta a bolygókutatókat.

Nagy Márton: árfolyamcél nincs, az új eszközök kezelik a kilengéseket

Az új eszköztárral a jegybank azonnali beavatkozási lehetőséget teremtett a gyorsan változó piaci körülmények között - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank telefonos háttérbeszélgetésén.

Hírek

Csernobili erdőtűz. Átmenetileg emelkedett a sugárzás

Ötödik napja dolgoznak a tűzoltók a csernobili övezetben kitört erdőtűz oltásán. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szerint a radioaktív sugárzás szintje a megengedett határértéken belül van, csak az egyik tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárzást.

Hamis kézfertőtlenítőt gyártottak Kőbányán

Fertőtlenítőszert hamisító bandát lepleztek le a rendőrök a fővárosban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerint az okozott kár több mint 22 millió forint.

Szja-bevallás: SMS-eket is vár a NAV

Az ügyfélkapuval nem rendelkezők SMS-ben vagy egyéb módon is kérhetik a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az szja-bevallási tervezetük postázását április 15-ig.

Olasz statisztikai intézet: lehetetlen a válság következményeit felmérni

Az új koronavírus-fertőzés miatt hozott intézkedések olyan gazdasági válságot okoznak Olaszországban, amelyek következményeit lehetetlen felmérni az Istat statisztikai intézet kedden közölt értékelése szerint.

Prága megakadályozná a kulcsfontosságú cégek külföldi felvásárlását

A cseh kormány megakadályozná, hogy a kulcsfontosságú cseh cégek kockázatosnak minősíthető külföldi befektetők tulajdonába kerüljenek, az erről szóló törvényjavaslatot már el is fogadta a kabinet.

Sosem látott csúcson a munkanélküliség Norvégiában

Történelmi csúcsra, 15,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Norvégiában április első hetében - közölte a munkaügyi hivatal.

Erősödött a forint a jegybanki bejelentésekre

Kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben.

Az idei volt az egyik legmelegebb március

Az idei volt a valaha mért egyik legmelegebb március a világon az európai Copernicus éghajlatváltozási szolgálat (C3S) szerint.

Koronavírus. Jóval szegényebb lett a száz leggazdagabb

A világ száz leggazdagabb emberének a vagyona 408 milliárd dollárral apadt február-márciusban a koronavírus hatásaként. A legvagyonosabb Jeff Bezos is több milliárd dollárt bukott.

Milliárdokat csaltak el – luxusban éltek a bűnbanda vezetői

Közvetített munkavállalók után fizetendő közterheket csalt el, közel kétmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek egy Fejér megyéből irányított bűnbanda, amelynek két tagja letartóztatásban van. Ellenük bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik nyomozás.

Boris Johnsont kórházban kezelik

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy jó hangulatban van és folyamatosan dolgozik az új koronavírus okozta betegsége miatt szükségessé vált kórházi kezelése közepette is.

Többféle koronavírus terjed Magyarországon

Újabb koronavírusokat izoláltak a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában. Ez alapján úgy tűnik, hogy több helyről érkezhetett a kórokozó Magyarországra - mondta Kis Zoltán, a központ laborvezetője.

Gazdaság

Nagy Márton: árfolyamcél nincs, az új eszközök kezelik a kilengéseket

Az új eszköztárral a jegybank azonnali beavatkozási lehetőséget teremtett a gyorsan változó piaci körülmények között - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank telefonos háttérbeszélgetésén.

Biztosítás. Az Aegon veszi meg a CIG EMABIT üzletágait

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (EMABIT) szavatolótőke helyreállítási tervének keretében több mint 100 ezer szerződéstől, közel 6 milliárd forint állománydíjú portfóliótól válik meg.

Erősödött a forint a jegybanki bejelentésekre

Kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben.

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom