Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Cégkultúrák ütközése - Egy meg egy, az három
No menu items!

Cégkultúrák ütközése – Egy meg egy, az három

Nem csillapul a nemzetközi üzleti életben a cégegyesülési és felvásárlási láz. Évről évre dőlnek meg a rekordok mind a fúziós ügyletek száma, mind pedig azok összesített értéke vonatkozásában. Ezeknek a tevékenységeknek a hátterében elsősorban az új piacok megszerzése, a versenyképesség és a méret-gazdaságosság növelése, a világméretű terjeszkedés, s természetesen nem utolsó sorban a nyereség bővítése áll, már rövidtávon is. A cégmozgásokkal kulturális ütközések is többnyire együtt járnak, ennek a jelenségnek a nem megfelelő menedzselése viszont meghiúsíthatja, de legalábbis számottevően ronthatja az új „felállás” célkitűzései megvalósításának esélyeit.

Cégházasság és felvásárlás

A cégek összeolvadása általában az egyenlőség elvén alapul, vagyis a létrejött cégházasságban a tulajdoni hányadot, a vezetői posztokat, a jogokat, a hatásköröket, stb. egyenlően osztják el. Egy vállalat felvásárlása azonban lehet „barátságos” és „ellenséges”. Az előbbi azt jelenti, hogy a felvásárolni szándékolt vállalat elfogadja a beolvadás, a függetlenség elvesztésének tényét. Sok esetben még örül is a felvásárlásnak, hiszen így tud – igaz már nem önálló cégként – életben maradni. Az úgynevezett ellenséges felvásárlás nem öröm a célpont számára, igyekszik mindent elkövetni, hogy ne kerüljön más tulajdonába, de az esetek döntő többségében ez nem elkerülhető.

M+A (merger and acquisition)

A tavalyi esztendő első kilenc hónapjában (frissebb adatok még nem állnak rendelkezésre) a világ gazdaságában végrehajtott egyesülések és felvásárlások értéke 33000 milliárd dollár volt. (Az üzleti életben M+A rövidítéssel jelölik ezt a tevékenységet az angol merger and acquisition kifejezés után.) Ez a szinte felfoghatatlan nagyságú szám negyven év óta (azóta mérik az ilyen jellegű vállalati ügyletek értékét) a legnagyobb értékű első háromnegyedévi teljesítmény. Ebben az időszakban a fúziók és felvásárlások 40 százaléka az Egyesült Államokban, illetve amerikai cégek részvételével történt mintegy 13000 milliárd dollár értékben. (Az USA-ban a legtöbb cégegyesülés és –felvásárlás az energia, a technológiai és az egészségügyi iparágban történt.) Ez az összeg nagyobb, mint az Európában, Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában ugyanebben az időszakban lebonyolított cégházasságok és –felvásárlások összesített értéke.

A Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadási cég legfrissebb tanulmánya szerint a nem távoli világgazdasági visszaesés ellenére idén tovább növekszik egyrészről az ügyletek száma, másrészről azok „egyéni” és összesített értéke. A cégmozgások 2019-ben elsősorban a termelési és szolgáltatási ágazatban jellemzőek, a korábbinál pedig kevésbé az informatikai és technológiai szektorban.

Ütköznek az egyéni és a céges kultúrák

Összeolvadás – a kívánatos illeszkedés

Miért fontosak ezek az adatok és kilátások? Nem kis mértékben azért, mert a vállalati egyesülések és felvásárlások – akár egy adott országon belül, akár a nemzetközi üzleti életben történnek – az eltérő cégkultúrák ütközésén keresztül vezetők és dolgozók millióit érintik évről évre. Nem véletlen, hogy a cégházasságokkal és -felvásárlásokkal kapcsolatos vállalati kultúra-kérdések kutatása, tanácsadása és megoldása előtérbe került századunk eddig eltelt részében. A kultúraközi, az interkulturális akadályok nem kellően gondos intézése és megoldatlansága sok esetben már azt „eredményezte”, hogy nem vagy csak a tervezettnél jóval lassabban sikerült elérni a kitűzött piaci, nyereség, versenyképességi, stratégiai, üzleti modell megvalósítási, stb. célokat.

Napjainkban az interkulturális ismeretek és gyakorlat elsajátítása a menedzserek részére üzleti túlélési kérdés. Az interkulturalizmus fontosságát jól mutatja egy közelmúltban végzett felmérés: eszerint

a cégfúziót követő egy éven belül a korábbi, de „átvett” vezetők 20, öt éven belül pedig 70 százaléka (!) távozik.

Azért, mert vagy nem sikerült összecsiszolni a két eltérő cégkultúrát, vagy pedig nem tudja megszokni az új kultúrát. (A cégházasságok esetében az a mondás járja, hogy egy meg egy hárommal egyenlő. Két cég összeolvad, s belőlük egy harmadik születik.)

Szervezeti, vállalati kultúra

Szervezeti vagy vállalati kultúrának a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszerét nevezzük. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, követik, és a szervezetbe belépő új tagoknak is átadjak, mint a gondok megoldásának követendő mintáit, mint kívánatos gondolkodás és magatartás módot, illetve érzelmi „mintázatokat”. Ebből következően a szervezeti kultúra kialakulása hosszan tartó tapasztalati tanulási folyamatnak tekinthető.

Különösen fontos a kultúra szerepe az olyan nagy jelentőségű szervezeti változások időszakában, mint a piaci stratégiaváltás, az üzleti folyamatok átszervezése, a multinacionális cégek helyi vezetési és működési gyakorlatának kialakítása, a vállalatok összeolvadása, felvásárlása.

Megőrizve megújítani

A kulturális különbségekből igen komoly problémák származhatnak a vállalati összeolvadások és -felvásárlások után. Nem véletlen, hogy az „okos” cégek jóval a tervezett egyesülés vagy felvásárlás előtt közös projekt-csapatot létesítenek azzal a céllal, hogy részletesen feltárják a szervezeti, működési, gyártási, szolgáltatási, ügyfélkezelési, viselkedési, kommunikációs, etikai, stb. kultúrák különbségeit. Ezek ismeretében az erre szakosodott vezetési, szervezetfejlesztési tanácsadók bevonásával megkezdődik az eltérő kultúrák összecsiszolása, esetleges harmonizálása, a régi értékek átmentése.

Ha erre a „megőrizve megújítani” megoldásra különböző okok miatt (például jelentősek a kulturális különbségek, nagyok a várható kulturális ütközések, a nemzeti kultúrák igen nagy eltérése miatt alig van a másik cég kultúrája iránt  fogadókészség a vezetők és a dolgozók részéről, stb.) nincsen lehetőség, szükséges egy új szervezeti, vállalati kultúra kidolgozása és bevezetése. Nem könnyű feladat, nem tart rövid ideig. Ez is azt bizonyítja, hogy a kulturális összeütközések akár meg is torpedózhatják az összeolvadás és a felvásárlás sikerét.

Apró(?) balfogások, 200 millió dolláros többletköltség

A tanulságos eset, a Pharmacia és Upjohn (Uppsala-i létesítmény)

Hosszas tárgyalások és előkészítés után került sor az amerikai Upjohn és a svéd Pharmacia gyógyszeripari óriáscégek egyesülésére több mint két évtizede. A svéd vállalatbirodalomnak nem csak Stockholmban, hanem Olaszországban is volt termelő üteme, tehát három szervezeti kultúrát kellett harmonizálni. Viszont mindhárom ország a fejlett, vezető tőkésállamok sorába tartozott. Hosszú ideig szinte megoldhatatlan feladatnak tűnt a kalamazooi (Michigan állam), a stockholmi és a milánói cégközpontok szervezeti kultúrájának összehangolása.

Az összeolvadó vállalatok láthatóan nem készültek fel a kulturális különbségek „kezelésére”. Például a svédek júliusban, az olaszok augusztusban mennek nyári szabadságra, ezt nem tudván, az amerikaiak sok – meghiúsult – tanfolyamot, értekezletet szerveztek erre a két hónapra.

Másik példa, hogy az Upjohn kénytelen volt enyhíteni alkohol és kábítószer ellenőrzési módszerein és bevett gyakorlatán, valamint a munkahelyi dohányzási tilalmon, mert sem a svédek, sem az olaszok nem fogadták el a számukra támadónak tűnő gyakorlatot és jelentős ellenállást fejtettek ki.

Vezetési stílusok(k)

Gondot okozott a vezetési stílusok eltérése is: a svédeknél a vezetés megegyezésen, a bizalmon, a felelősségek megosztásán és nem a vezetők szigorú ellenőrzési gyakorlatán alapult. Az Upjohn viszont az erőteljesen központosított, a minden apró részletet ellenőrző, a szigorú jelentési rendszert megvalósító amerikai vezetési stílust követte és erőltette partnerére. Gondok voltak többek között a belső kommunikációval, a nyelvtudással, az informatikai rendszerek integrálásával, a kutatási és fejlesztési tevékenység egyesítésével, átszervezésével is. A K+F központ nem az USA-ba, nem Svédországba, nem Milánóba került, hanem egy külön központot hoztak létre erre a tevékenységre Londonban!

A Pharmaciának már volt része kulturális ütközésben, amikor 1993-ban megvásárolta az akkor még a Montedisonhoz tartozó Farmitaliát. Az olaszoknál meglehetősen erős volt a szakszervezet, a vállalati szervezetben pedig szinte katonai hierarchia uralkodott és a munkafegyelem is – enyhén szólva – sok kívánnivalót hagyott maga után.

A kulturális különbségek nem kellően körültekintő kezeléséből sok megoldatlan, rendezetlen akadály keletkezett, amelyek egy idő után már kedvezőtlenül befolyásolták az új cég teljesítményét. A cégházasság tervezett átszervezési költségeit a partnerek 600 millió dollárra becsülték. Ez az összeg még 200 millióval növekedett a kulturális ütközések okozta sérülések kijavításának „eredményeként”. 

A kulturális különbségekből fakadó nézeteltérések a cégegyesülések és- felvásárlások után sok esetben megjelennek a vállalati működésben, annak szabályaiban, a folyamatok alakulásában, a vezetők és a beosztottak viselkedésében, értékrendjében és a sort még hosszan lehet folytatni.

Ne dobjuk ki a korábbi cégkultúrákat!

A határokon belüli és a nemzetközi cégegyesülések, és-felvásárlások a tapasztalatok szerint csak akkor váltják be a hozzájuk fűzött reményeket és csak akkor jelentenek szinergiát, ha a partnerek nem söprik ki a korábbi vállalati kultúrákat, hanem azokat arányosan átemelik, illetve továbbfejlesztve hozzáigazítják az új cég követelményeihez. Ugyanis kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a cégkultúra számottevően befolyásolja az ügyfelek és a vásárlók magatartását és választási lehetőségeit.

A Ford tévedése: az Öregasszony – (Fiera spanyolul)

A sikeres külföldi értékesítés egyik alapkövetelménye a piacok kultúrájához, sajátosságaihoz igazított marketing és kommunikációs tevékenység. A Ford az egyik viszonylag olcsó teherautó modelljét a spanyol nyelvterületeken Feira néven forgalmazta. Ez a szó spanyolul rossz külsejű idős asszonyt jelent. Egy drága modellt pedig Calientében (Mexikó) Comet néven árult. A helyi nyelvjárásban ez a szó örömlányt jelent. Nem meglepő, hogy a Ford a két modellből keveset tudott értékesíteni, de ennek okára a marketing és az interkulturális szakemberek elég sokára jöttek rá.

Néhány összeolvadási fókuszterület

Visszatérve az egyesülésekre és a felvásárlásokra: az ügyletet előkészítő és végrehajtó projekt csapatnak a kulturális különbségekre legalább akkora (de sok esetben nagyobb) figyelmet kell fordítania, mint a szervezeti, a piaci, a humán erőforrás, az ügyfélmenedzsment, stb. kérdéseire. A fontosabb fókuszterületek, amelyekre az előkészítés során, majd később a létrejött új cégek vezetőinek oda kell figyelniük:

  • a különbözőségek (kulturális, vallási, nyelvi, etnikai, stb.) felismerése és kezelése
  • a különbözőségi tényezők „beépítése” a munkaerő toborzásba, a stratégiába, a működési helyszínek kiválasztásába, a szervezeti és működési szabályzatba, stb.
  • a döntési jogkörök egy részének alacsonyabb szintre helyezése
  • interkulturális tanfolyamok szervezése, a jól működő cégegyüttműködések ismertetése, elemzése
  • a vezetői helyek kiegyensúlyozott elosztása a korábbi cégek vezetői között. (Például, ha A és B cég egyesülése után az új vállalati vezérigazgató „A” cégnél dolgozott, akkor legyen a gazdasági igazgató a korábbi B cégtől.) A zökkenőmentes cégházasság egyik sarokköve a vezetői helyek „kicentizett” elosztása
  • a nemzetközi fúziók eredményeként létrejött vállalatbirodalmak felső vezetésének és igazgatóságának összetételében érvényesüljenek a különbözőségi  alapelvek

Cégházasságok felsőfokon

Egy jó példa a nagyok összeolvadására: az Exxon és a Mobil frigye

A szervezeti kultúra megváltoztatása, összehangolása, újjáépítése hosszú ideig tart. A vállalati egyesülések és felvásárlások viszont kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy viszonylag rövid idő alatt megszülessen az elődcégek régi és a létrejött új vállalat vadonatúj kultúrájának az ötvözete. Szakértelemmel, körültekintéssel. Hiszen nem kis összegekről, nem kis cégméretekről, nem kis üzletekről van szó. Ezt bizonyítja a gazdaságtörténet eddigi öt legnagyobb vállalati összeolvadása:

  1. American Online (AOL) és Time Warner. A 2000-ben történt egyesülés után létrejött a világ legnagyobb média és technológia cége. Az ügylet értéke 165 milliárd dollár volt.
  2. Dow Chemical és Du Pont. A 2017-ben befejeződött egyesülés értéke 130 milliárd dollár volt. A megaegyesülés a mezőgazdaságban használatos anyagokat, az anyagtudományt és különleges termékek sorát érinti. Az egyesülés 3 milliárd dolláros költség-szinergiát és egymilliárdos növekedési szinergiát hozott szinte azonnal.
  3. Anheuser Busch InBev és SABMiller. A két söripari óriáscég fúziója 2016-ban történt meg, értéke 104,3 milliárd dollár volt. A belga-angol cégházasság egyik célja a Budweiser, a Stella Artois és a Corona márkák bevezetése a nagy ütemben bővülő afrikai és latin-amerikai piacokon.
  4. H.J. Heinz és Kraft Foods. A 2015-ben létrejött új cég (Kraft Heinz Company) célja a világ ötödik legnagyobb élelmiszeripari és ital birodalmának a létrehozása. Az ügylet értéke 100 milliárd dollár volt.
  5. Exxon és Mobil. A két kőolajipari, energetikai cég fúziójára 1999-ben került sor 83 milliárd dollár értékben. A szakemberek szerint ez a cégházasság volt az egyik legsikeresebb ebben a „műfajban”. A nagy ívű átszervezések után az új vállalat neve Exxon Mobil Corporation lett.

A siker nem biztosított

dr. Gonda György

A nagy értékű egyesülések és felvásárlások mindig a média címlapján szerepelnek. De természetesen nem mindegyik ügylet lesz sikeres még akkor sem, ha a cégházasságok zöme egy-egy ágazat jelentős ütemű felfutásának idején történik. A félresikerült, becsődölt M+A ügyletekről a sajtó általában nem ad hírt, az elemzők, a vezetési tanácsadók és az oktatási trénerek viszont annál többet foglalkoznak velük. A kudarcok általában szorosan összefüggenek a kulturális integráció balsikerével, valamint földrajzi és geopolitikai tényezőkkel és nem utolsó sorban a piaci dinamizmusok változásával.

Dr. Gonda György , CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Covid – Románia: zavarkeltő eltérések a halálozást összegző adatbázisok között

Jelentős eltéréseket talált a román egészségügyi minisztérium szakértői bizottsága a koronavírusnak tulajdonított haláleseteket összegző, különböző intézmények által vezetett adatbázisok között.

Kutatás. A zajszennyezés hosszú távon kockázatos a fák számára is

A zajszennyezés hosszú távú kockázatot jelent a fák és más növények számára, a hatás pedig a zajforrás megszüntetése után is fennmaradhat - derül ki egy amerikai kutatásból.

Orbán: a legkorábban Magyarország térhet vissza a normális élethez – újabb enyhítés ötmillió beoltottnál

Legkorábban Magyarország térhet vissza Európában a normális élethez, de...

Kína: 38,6 százalékkal nőtt a külföldi működőtőke-befektetések értéke

Kínában az első négy hónapban 38,6 százalékkal nőtt a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke a tavalyi azonos időszakkal összevetve.

Hírek

Covid – Románia: zavarkeltő eltérések a halálozást összegző adatbázisok között

Jelentős eltéréseket talált a román egészségügyi minisztérium szakértői bizottsága a koronavírusnak tulajdonított haláleseteket összegző, különböző intézmények által vezetett adatbázisok között.

Kiterjesztett vészhelyzet Japánban – a többség ellenzi az olimpiát

A koronavírus-fertőzések emelkedő adatai miatt, alig három hónappal a tokiói olimpia előtt kiterjesztették a járványügyi vészhelyzetet Japánban.

Az ombudsman a védettségi igazolványt nem kifogásolja, de felülvizsgálatot is javasol

A védettségi igazolvány hatályos szabályozása összességében nem visszás, ám az egyes részletszabályokkal összefüggésben felmerülhetnek alapjogi szempontú korrekciós igények - állapította meg az alapvető jogok biztosa, aki az igazolvány kiállításáról szóló rendelkezések áttekintését javasolta.

Brexit – 5,4 millió EU-állampolgár kért letelepedési engedélyt. Kampányt indított a brit kormány

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint meghaladta az 5,4 milliót azoknak az EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A brit kormány csütörtökön széleskörű figyelemfelhívó kampányt indított, kérve, hogy minél több uniós állampolgár adja be letelepedési kérelmét, mivel másfél hónap múlva lejár a benyújtási határidő.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Maezava Juszaku japán divatmágnás megkerüli a Holdat

Maezava Juszaku japán milliárdos, aki a tervek szerint Elon Musk SpaceX vállalatának első magánutasaként 2023-ban megkerüli a Holdat, a Nemzetközi Űrállomásra utazik idén.

Elon Musk meggondolta magát – zuhan a bitcoin árfolyama

Zuhanni kezdett a bitcoin - ahogy az ether és a dogecoin jegyzése is - Elon Musk bejelentésére, miszerint környezetvédelmi megfontolásokból mostantól nem lehet kriptodevizával Teslát venni.

Kiütötték, mégis McGregor kereste a legtöbbet

A kevert harcművészet (MMA) egyik legnagyobb sztárja, Conor McGregor volt az elmúlt egy évben a világ legjobban kereső sportolója.

Hálót feszítettek ki a Gangesz folyón – holttesteket sodort a víz

India északi részén hálót feszítettek ki a Gangesz folyóban, miután a vízben több tucat sodródó holttestet - feltehetően koronavírus-fertőzötteket - fedeztek fel.

Kamubombával rabolt trafikot – felmentették

Igazságügyi elmeorvosi vélemény alapján első fokon - nem jogerősen - felmentették azt a férfit, aki 2014 novemberében bombarobbantással fenyegetőzve rabolt ki egy nemzeti dohányboltot Székesfehérváron - közölte a Székesfehérvári Törvényszék.

Korrupció? Három rendőrt gyanúsít az ügyészség

Az ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki három rendőrt, mert egy mezőgazdasági vállalkozó kérésére, ellenszolgáltatás fejében nem ellenőrizték a szabálytalanul körbálát szállító teherautóját Hajdú-Bihar megyében - közölte a központi nyomozó főügyész.

Nagy értékű lízingelt kocsikban utaztak – nemzetközi bűnbandát leplezett le a rendőrség

Nagy értékű autókkal üzletelő román-olasz-magyar bűnbandára csapott le a rendőrség. A társaság tagjai Olaszországból hoztak lopással, sikkasztással, csalással érintett gépkocsikat Magyarországra, illetve más európai országokba, majd értékesítették azokat.

Gazdaság

USA – emelkedtek az állampapírhozamok, erősödött a dollár, olcsóbb lett az arany

Egyheti mélypontra csökkent az arany ára az amerikai állampapírhozamok emelkedésének és a dollár erősödésének hatására.

PM-államtitkár: 15 százalékos adó jöhet a kriptodevizákra

Az új kriptodeviza-szabály - amely az eddiginél alacsonyabb elvonással fehérítené ki a hazai piacot - növelheti az érdeklődést Magyarország iránt. Több tízezer embernek lehet ilyen megtakarítása, összességében akár háromszázmilliárd forint értékben - mondta az adóügyi államtitkár.

Moratórium. A bankszövetség a célzott hosszabbítás mellett van

A Magyar Bankszövetség támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget - közölte Kovács Levente főtitkár.

Belgiumból érkezett a K&H új vezérigazgatója

Guy Libot-t, a KBC Csoport korábbi pénzügyi szenior ügyvezető igazgatóját nevezték ki a K&H Csoport vezérigazgatójává. Az új vezető korábban már dolgozott négy évig a K&H-nál.

OTP: minden fontos mutatóban javultak az eredmények

Nagyon jó eredményeket ért el az OTP csoport az idei első negyedévben, sikerült megfelelnie a kihívásoknak - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank negyedéves eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen.

Az OTP már a második Szerbiában

Sikeresen zárult az OTP Bank két szerbiai leánybankjának integrációja: a Vojvođanska banka és az OTP banka Srbija egy bankként, Szerbia második legnagyobb pénzintézeteként működik tovább.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom