Az Európai Unióban Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben a lakásárak. Az ingatlan.com és az OTP Ingatlanpont elemzése szerint az eredmények hátterében a magyar gazdaság jó teljesítménye, a bérek folyamatos emelkedése áll.
Az Eurostat adatai szerint az év első három hónapjában az unióban átlagosan 4 százalékkal drágultak a lakások éves összevetésben, Magyarországon viszont 11,3 százalékkal, ezzel az értékkel Magyarország áll az első helyen az unióban.
Az ingatlan.com közölte, az Eurostat adatai szerint a magyarországi lakásárak 2015 és 2018 között 32 százalékkal emelkedtek, ez a legmagasabb érték az Európai Unióban. A dobogón Írország és Csehország szerepel 31, illetve 30 százalékos emelkedéssel, majd Lettország következik 29 százalékkal.
A lakások iránti keresletben kulcsszerepe van a fizetések alakulásának, ebből a szempontból is a legjobbak közé tartozik Magyarország, ugyanis 2015 és 2018 között 29 százalékkal emelkedtek a bérek. Ezt az eredményt csak Litvánia múlta felül, ahol az Eurostat 30 százalékos béremelést regisztrált.
A bérek emelkedése mellett a GDP bővülését tekintve is előkelő helyen szerepel a magyar gazdaság az unióban. Az Eurostat megállapította, hogy egy emberre vetítve a GDP három év alatt közel 20 százalékkal emelkedett Magyarországon, ami az unióban a hetedik legjobb eredmény.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az ingatlanárak változása a legtöbb uniós országban a béremelkedéstől vagy épp a gazdasági növekedéstől függ, így a lakásdrágulás üteme részben ezeknek a függvénye. Mindez pedig azt jelenti, hogy
amíg a gazdaság jó teljesítményt mutat, és a bérek is folyamatosan növekednek, addig a lakásárak emelkedhetnek.
Az OTP Ingatlanpont elemzésében kiemelte, a magyarországi lakásárak nominál értéken emelkedtek 11,3 százalékkal, reálértéken, azaz az inflációtól tisztított árakat vizsgálva az emelkedés 7,4 százalékos. Ez utóbbi alapján Magyarország a dobogó második helyén áll Portugália mögött.
Hozzátették, Magyarországot a lakásárak emelkedését tekintve Horvátország, Lengyelország, Szlovénia, Csehország és Bulgária követik 6-7 százalék közötti értékkel. Miközben a legnagyobb európai gazdaságok ennél jóval szerényebb lakásár-változást produkáltak: a német 3,7 százalékot, a francia 1,7 százalékot, míg az Egyesült Királyságé 0,1 százalékot.
Az OTP Ingatlanpont szerint a már hatodik éve meredek áremelkedés valószínűleg lassuló ütemben, de tovább kitarthat, egyrészt a most bevezetett demográfiai program lakásvásárlást ösztönző elemeinek hatására, másrészt pedig a 2020-tól megváltozó áfaszabályok miatt, hiszen jövőre 27 százalékra emelkedik az új lakások áfája a jelenlegi 5 százalékról.
