Hirdetés
Kezdőlap Hírek Lengyelország csillagászati összeget követel háborús jóvátételként
No menu items!

Lengyelország csillagászati összeget követel háborús jóvátételként

A Szejm ülésterme. Kép forrása: Wikipedia

Lengyelország a második világháborús károkért és veszteségekért mindeddig nem kapott Németországtól jóvátételt, pedig soha nem mondott le róla – áll a szejm által csaknem egyhangúlag megszavazott határozatban, amely politikai, történelmi, jogi és pénzügyi felelősségvállalásra szólítja fel Berlint. A határozat elfogadása azzal függ össze, hogy az illetékes lengyel parlamenti bizottság szeptember elején bemutatta a háború alatt elszenvedett, több mint 527,8 ezer milliárd forintnak megfelelő lengyel veszteségekről szóló jelentését.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt által beterjesztett dokumentumot a PiS összes jelen lévő képviselője mellett az ellenzék túlnyomó többsége is megszavazta. Négy ellenzéki képviselő adott le ellenszavazatot, 15-en tartózkodtak.

A dokumentumban a szejm felszólítja a német kormányt, hogy vállaljon “egyértelmű politikai, történelmi, jogi és pénzügyi felelősséget” a Harmadik Birodalom által kirobbantott második világháború összes, a Második Lengyel Köztársaságot és annak állampolgárait érintő következményéért.

A német támadás és megszállás, a rendszerszintű népirtás rendkívüli sérelmeket és szenvedést, anyagi és nem anyagi károkat okozott” – írják.

Hangsúlyozzák, hogy Lengyelország “soha nem kapott kártérítést a német állam által okozott személyi és anyagi veszteségekért, miként jóvátételt sem a lengyel állampolgároknak okozott óriási mértékű sérelmekért“.

A határozat leszögezi, hogy a törvényes lengyel állam soha nem mondott le jóvátételi követeléséről Németországgal szemben. A képviselők erkölcsileg és jogilag alaptalannak nevezik azt az állítást, miszerint a lengyel követeléseket törvényesen visszavonták, vagy hogy azok elévültek volna.

A képviselők leszögezik továbbá: Lengyelország mindeddig nem kapott megfelelő jóvátételt a második világháború során a Szovjetunió agressziója nyomán elszenvedett anyagi és nem anyagi károkért sem.

Hozzáteszik: a szovjet támadás okozta károk mértékét még meg kell határozni, aminek alapján majd megteszik a megfelelő lépéseket az Oroszországi Föderációval szemben.

A határozat elfogadása azzal függ össze, hogy az illetékes lengyel parlamenti bizottság szeptember elején bemutatta a háború alatt elszenvedett, több mint 527,8 ezer milliárd forintnak megfelelő lengyel veszteségekről szóló jelentését. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ez alkalomból bejelentette: Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól.

Radoslaw Fogiel, a PiS szóvivője a szerdai parlamenti vita során közölte: a szejm határozata támogatást jelent a lengyel követelések érvényesítéséhez. A varsói kormány több tagja az utóbbi napokban közölte, hogy a parlamenti jelentésen alapuló diplomáciai jegyzéket néhány héten belül elkészítik és továbbítják Berlinbe.

A német kormány szeptember elején úgy reagált a lengyel jelentésre, hogy az ügyet lezártnak tekinti, mivel Lengyelország 1953-ban lemondott a háborús jóvátételről.

Az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya egy nyilatkozatban lemondott a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Varsó szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat – amely a Trybuna Ludu kommunista napilapban 1953. augusztusában jelent meg egy jegyzék formájában – nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az Otthonfelújítási program felhívását szakmai egyeztetés előzi meg

Júniustól indul az Otthonfelújítási program, amellyel a kormány a családokat és a magyar gazdaság növekedését is támogatja, a programban június 3-tól az MFB Pontokon keresztül lehet részt venni.

Megkezdte működését Bécs első zöldhidrogén-üzeme

Az emelkedőkkel és gyakori megállókkal tarkított vonalon jövő évtől tíz portugál gyártmányú, akadálymentes CaetanoBus szállítja majd az utasokat. 

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

2030-ig megkétszereződik a geotermikus energia hazai felhasználása

Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.