Húsvét közeledtével egyre több fogyasztó kosarába kerülnek különböző sonkatermékek. A Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) körképe szerint a vásárlói tudatosság erősödésével egyre nagyobb teret kapnak a minőségi és a kisebb kiszerelésű termékek.
A hazai feldolgozók a húsvéti időszak előtt kiemelt figyelmet szentelnek az ünnepi fogások alapanyagainak biztosítására. A Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) körképe szerint a feldolgozók visszafogott optimizmussal várják az idei szezont és az előző évekhez hasonló keresletet remélnek. Számos termék, így a darabolt füstölt comb és a füstölt csülök az év többi napján is elérhető a boltokban, azonban az ünnepek közeledtével bővül a termékpaletta. A sonkatermékek iránt ebben az időszakban 80 százalékkal nő meg a kereslet, míg a kötözött sonkák forgalma megtöbbszöröződik a húsvét előtti napokban.
Jelentős változás nem tapasztalható az ünnepi fogások összetevőivel kapcsolatosan, a hagyományos ételek alapanyagai örvendenek a legnagyobb népszerűségnek. Az ünnepi asztalokra továbbra is a tradicionális fogások kerülnek, mint a füstölt, főtt, kötözött sonka/lapocka és a darabolt comb, valamint jelentős igény mutatkozik a magasabb minőségű, hosszan érlelt termékek iránt is.
A fogyasztók viszonylag érzékenyek és fenntartással kezelik a tradicionális termékek kínálatában megjelenő újításokat, ennek ellenére a gyártók időről időre új termékekkel bővítik a termékpalettájukat, így például a kiváló minőségű, borban hosszan érlelt sonka készítmények is megjelennek a kínálatban. Ezen különlegesebb termékek piaci részesedése azonban még meglehetősen alacsony.
Az idei húsvéti szezonnal kapcsolatban megnyugtató a tény, hogy alapanyagban nincs hiány, hazai sertéshúsból bőséges kínálat áll rendelkezésre a húsipar számára. A hazai gyártók többsége igyekszik a megszokott minőség fenntartása érdekében hazai alapanyagot beszerezni.
A piacra jelentős hatást gyakorol az olcsóbb spanyol, német vagy lengyel import alapanyagok begyűrűzése. Ugyanez tapasztalható a készítmények esetében is, így például gyorspácolt, főtt vagy hőkezelt húskészítmények esetében is, amelyek gyengébb minőségben és olcsóbb áron érkeznek külföldről a hazai üzletek polcaira.
Az állandó vásárlókkal rendelkező gyártók a vevők megtartása érdekében hajlandók akár többet is áldozni az alapanyagokra, tőlük csak a megszokott, magas minőséget fogadják el a vevőik. A nagyobb üzemek esetében az előzetes megrendelések nem különböznek az előző években tapasztaltakhoz képest. A kisebb húsfeldolgozók nehezebb helyzetben vannak, a nagyobb láncokba nem tudnak bekerülni termékeikkel, a kisebb boltokban és üzletekben pedig az alacsonyabb árakkal megjelenő gyengébb minőségű külföldi, így például szlovák termékekkel is fel kell venniük a versenyt.
Bár a fogyasztói szokások a termékek minőségét tekintve nem változtak, az árérzékenység azonban meghatározza a vásárlók döntéseit. A vevők jobban odafigyelnek arra, hogy lehetőleg mindenből annyit vásároljanak, amennyit el is fogyasztanak majd az ünnepek során. A tudatos vásárlói szokások kialakulásának köszönhető, hogy a fogyasztók körében növekvő az igény a kisebb kiszerelésű, akár 1 kg alatti termékek iránt is, amelyből – a nagyobb méretű sonkák helyett – inkább több kisebbet vásárolnak, kóstolnak meg. Nem véletlen a szívsonka évről-évre tapasztalható térnyerése, nincs leeső csont és bőr, így a háztartásokban is csökken az élelmiszer-hulladék. Ez az óvatosság a vásárlókra és a húsipari vállalkozásokra is jellemző, mindenki igyekszik minimalizálni a veszteségeket és kerülni a pazarlást.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Húsiparosok Szövetsége arra buzdítja a magyar fogyasztókat, hogy az ünnepekre vásároljanak kiváló minőségű hazai húskészítményeket.
