Több tényező – különösen a nagybani földgázárak meredek csökkenése – azt valószínűsíti, hogy a vártnál alacsonyabb lesz az idei infláció a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban, miközben viszonylag erőteljes marad a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) beáramlása – vélik londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális elemzőműhely, a Capital Economics átfogó tanulmánya szerint három olyan jó hír van, amelyből a vártnál lassabb idei inflációs ütemre lehet következtetni a térségben: az egyik a mérsékelt maginflációs nyomás, a második az inflációs várakozások folyamatos csökkenése, a harmadik a földgáz nagybani világpiaci beszerzési árának meredek visszaesése.
A Capital Economics londoni elemzői kiemelik, hogy a teljes kosárra számolt éves infláció már a múlt hónapban csaknem az összes közép- és kelet-európai országban lassult és elmaradt a várakozásoktól.
A ház szakértői külön kiemelik, hogy az infláció ütemének csökkenését az összes közép- és kelet-európai gazdaságban nagyrészt az energiaárak visszaesése okozta. Megkezdődött azonban a szezonálisan kiigazított havi összevetésű maginflációs ütemek tetőzése is, sőt Csehországban ez a mutató már csökken – áll az elemzésben.
A ház szerint a vártnál alacsonyabb decemberi infláció és a maginflációs nyomás enyhülése arra vall, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok dezinflációs folyamata gyorsabb lehet a cég által eddig vártnál.
A tanulmány kiemeli, hogy a háztartások és az üzleti vállalkozások inflációs várakozásai is mérséklődtek.
Különösen biztató a cég szerint, hogy a közép- és kelet-európai szolgáltatási vállalatok körében is csökkent az értékesítési árakhoz fűződő várakozás, mert ez arra utal, hogy a hazai kondíciókra rendszerint érzékeny szolgáltatási infláció a tetőzés közelében jár.
Mindemellett a régió háztartásainak inflációs várakozásai meredeken csökkentek a tavalyi év vége felé, és ez hozzájárulhat a béremelési nyomás enyhüléséhez is – jelezték.
Kiemelték, hogy a földgáz európai nagybani beszerzési ára az elmúlt egy hónapban a korábbi szintnek kevesebb mint a felére csökkent, és a határidős földgázárakból a múltbeli folyamatok alapján most már arra lehet következtetni, hogy a földgáz kiskereskedelmi forgalmazási árszintje az idei év második felében deflációs tartományba süllyed.
A Capital Economics külön elemzésben tér ki a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok idei működőtőke-beáramlási kilátásaira. Úgy vélik, a tavaly elért másfél évtizedes csúcs után az idén valószínűleg lassul a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) beáramlása ebbe a térségbe a gyengébb globális makroháttér miatt, de a tavalyi növekedés nagy részét olyan strukturális tényezők hajtották, amelyek továbbra is viszonylag magasan tartják az FDI-beáramlás értékét a régióban.
Négy negyedéves összértékre vetítve a magyar, a lengyel, a cseh és a román gazdaságba érkező teljes nettó FDI-érték csaknem megkétszereződött – 24 milliárd euróról 45 milliárd euróra emelkedett – 2021 és 2022 harmadik negyedéve között.
Ez azt jelenti, hogy az FDI-beáramlás értéke a vizsgált időszakban elérte az országcsoport hazai össztermékének (GDP) 3,5 százalékát; ez 2007 óta a legmagasabb arány – áll a Capital Economics összegzésében.
A ház szerint a romló globális növekedési kilátások és a monetáris kondíciók szigorítása miatt az idén csökkenhet az FDI-báramlás a közép- és kelet-európai gazdaságokba, és ez gondokat okozhat a magas folyómérleg-hiányú országokban, köztük Romániában és Magyarországon.
Az olyan strukturális változások azonban, mint például a globalizációval szembeni “lokalizációs” folyamat, vagyis a közelebbi termelési helyszínek előnyben részesítése – amely a koronavírus-járvány okozta beszállítási fennakadások óta került előtérbe – a korábbiaknál magasabban tarthatja a közép- és kelet-európai gazdaságokba irányuló működőtőke-kihelyezést, és ez okot ad a térség középtávú növekedési kilátásainak viszonylag kedvező megítélésére – fogalmaz a Capital Economics regionális szektorelemzése.
