Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Londoni elemzők: meredek ütemű monetáris szigorításba kezdett az MNB
No menu items!

Londoni elemzők: meredek ütemű monetáris szigorításba kezdett az MNB

Londoni pénzügyi elemzők előrejelzése szerint rövid, gyors, meredek ütemű monetáris szigorítási ciklus kezdődött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentett kamatemelésével. A City elemzői közösségében ugyanakkor eltérnek a vélemények az MNB további kamatemeléseinek várható ütemezéséről és az egyes emelések valószínű mértékéről is.

A magyar jegybank monetáris tanácsa a széleskörű elemzői várakozásnak megfelelően 30 bázisponttal 0,90 százalékra emelte kedden alapkamatát. A kamatfolyosó nem módosult.

Liam Peach, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza helyzetértékelésében kiemelte, hogy az MNB 5 százalékról 6,2 százalékra emelte a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését, ugyanakkor nem módosította a 2022-re és 2023-ra adott 5,5, illetve 3,5 százalékos növekedési prognózisát.

Az elemző közölte, hogy a Capital Economics az MNB-nél derűlátóbban ítéli meg a magyar gazdaság növekedési kilátásait: a ház várakozása az, hogy a magyar GDP-érték az idén 6,8 százalékkal, jövőre 5,5 százalékkal, 2023-ban 4,5 százalékkal bővül.

A cég prognózisa szerint az idei egész évi átlagos magyar infláció 4,3 százalék lesz, vagyis meghaladja az MNB felső tűréshatárát.

Liam Peach kifejtette: a Capital Economics nem gondolja, hogy a magyar jegybank most kevésbé toleráns az inflációval szemben, mint korábban.

A ház értelmezése szerint az MNB reagálási funkcióján belül továbbra is elsőbbséget kap a kamatok alacsonyan tartása, de a jegybank szigorító alapállásra helyezkedik, ha az infláció – ahogy most is – jelentősen túllépi felfelé a 2-4 százalékos célsávot.

A Capital Economics ennek alapján úgy tartja, hogy az MNB kedden kezdődött szigorítási ciklusa csak addig tart, amíg az infláció 4 százalék felett jár, vagy ameddig fennáll annak a kockázata, hogy e szint felett marad.

Liam Peach közölte: a Capital Economics azzal számol, hogy a magyarországi infláció jövő májusig 4 százalék felett marad.

A közgazdász szerint a ház mindezt egybevetve a monetáris tanács következő három olyan kamatdöntő ülésén vár további kamatemeléseket, amelyekkel egy időben az MNB új inflációs jelentéseket is kiad.

A Capital Economics előrejelzése ennek alapján az, hogy a magyar jegybank szeptemberben, decemberben és jövő márciusban jelent be egy-egy 20 bázispontos emelést, és így az MNB jelenlegi kamatemelési ciklusa várhatóan az 1,50 százalékos alapkamat eléréséig tart.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja helyzetértékelésében ugyanakkor azt a véleményét emelte ki, hogy az MNB célja az inflációs várakozások rögzítése és így annak megakadályozása, hogy az inflációs kockázatoknak hosszú távú hatásai legyenek a magyar gazdaságban.

A ház – amely előzetesen a londoni konszenzusnál kissé magasabb, 40 bázispontos alapkamatemelést várt keddre az MNB részéről – közölte: a monetáris tanács útmutatásának keddi módosításai alapján azzal számol, hogy a magyar jegybank már júliusban, augusztusban és szeptemberben bejelent egy-egy 15 bázispontos kamatemelést és így 1,35 százalékos alapkamaton fejezi be a mostani szigorítási ciklust.

A Morgan Stanley londoni elemzői hangsúlyozták, hogy ők eredetileg 1,25 százalékos alapkamatig tartó emelési ciklust valószínűsítettek.

Kiemelték ugyanakkor azt a véleményüket, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülés döntő fontosságú lesz, ezért különös figyelemmel kell kísérni, mivel akkor valószínűleg képet lehet alkotni arról, hogy fennáll-e még további kamatemelési kockázat az MNB részéről az idei negyedik negyedévben.

A Morgan Stanley londoni elemzőstábja közölte mindazonáltal, hogy várakozása szerint a magyarországi infláció 2022-ben kissé veszít lendületéből, és ennek alapján a ház a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy az MNB szeptember után már nem módosítja alapkamatát. /MTI/

 

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.