Málta ideális úti cél a húsvéti időszakban. Itt nemcsak nézője, de aktív résztvevője lehetünk az ünnepnek. Minden plébánia a helyi szokások szerint ünnepel és a látogatókat is bevonják a hagyományokba, melyek egy része egyidős a kereszténységgel.
A nagyböjti időszakban a passió jeleneteit ábrázoló szobrok előtt ezrek róják le tiszteletüket. Ezek a szobrok Málta művészeti, vallási és kulturális örökségének központi részét képezik. A hagyományos Via Sagra, keresztút 14 stációja elmélkedésre és befelé fordulásra szólítja a híveket.
A keresztény világ nagy részében virágvasárnappal kezdődik a nagyhét. A máltaiak számára azonban a Mater Dolorosa, azaz Fájdalmas Szűzanya péntekén kezdődik – a nagypéntek előtti pénteken. Évszázadok óta ez az ünnep mindig különleges helyet foglal el a máltaiak szívében. Minden egyházközség körmenetet szervez a tiszteletére, amin a hívek hagyományosan mezítláb járnak a bűnbocsánatért. A legnépszerűbb Fájdalmas Szűzanya körmenet a vallettai Ta’Ġieżu ferences templomé, amely elsőként tartotta ezt a körmenetet a szigeteken.
Virágvasárnap a falvak Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulását ünneplik. Ezen a hétvégén a helyi színházak Passió-előadással ünnepelnek. A Vallettai Szent Domonkos-bazilika kriptájában tartják az egyik legrégibb hagyományos passiójátékot. Az utolsó vacsora asztalának ábrázolása a legtöbb plébánián is megtalálható. Az élelmiszert az egyházközség szegényeinek és rászorulóinak adományozzák.
A máltai nagyhét rítusai meglehetősen összetettek. Nagycsütörtök, nagypéntek és húsvétvasárnap színes és áhítatos ünnepek. Az emberek a földszinti ablakokat miniatűr szobrokkal és drapériákkal díszítik, szentélyeket állítva a keresztre feszítés emlékének. Az erkélyeken kivilágított keresztek láthatók. Az utcákat zászlók díszítik. Nagycsütörtök a Keresztelő Szent János-székesegyházban olaj szentelő krizmamisével kezdődik, amelyen az illatos olajat megáldják.
A nagycsütörtöki szertartásokhoz a sírokat virágokkal díszítik a templomokat belül fekete drapériával borítják. Este az In Cena Dominit, az Úrvacsorát ünneplik, a szertartás részeként megmossák tizenkét, az apostolokat jelképező férfi és nő lábát. Innen származik a hagyományos „Apostolok Kenyere”, egy magvakkal és diófélékkel díszített gyűrű alakú kenyér. Az úrvacsora után a hívek szokás szerint hét különböző templomba zarándokolnak el, és mindenhol imádkoznak a jelképes sírnál, ami egy-egy tabernákulum. Csütörtök este (és nagypéntek reggel) ezrek fordulnak meg a templomokban a „hét látogatás” során. Minden sírt és oltárt fehér virágok és egy fehér növény a „gulbiena” (bükköny) díszít, amit előzőleg sötétben magról csíráztatnak és növesztenek, míg úgy néz ki akár egy dús fehér szakáll. Krisztus sötétségből való feltámadását szimbolizálja.
Nagypénteken Málta utcái hatalmas színpadokká válnak. Számos egyházközség látványos körmenetekkel emlékezik meg a passióról. Jézus Krisztus képmásai keskeny utakon haladnak át, amelyeket különféle szobrok kísérnek, köztük a Fájdalmas Szűzanya. A körmeneteken mindig nagyon sokan vesznek részt.
A középkorban nagyon elterjedté váltak a Krisztus szenvedését felidéző rituálék. A ferencesek alapították az első testvériséget Máltán, Rabatban, amelyet Szent Józsefnek szenteltek. Ennek a testvériségnek a tagjai voltak az elsők Máltán, akik egymás között megemlékeztek Krisztus szenvedéseiről. 1591-től ez évenkénti eseménnyé vált. A Szent János-rend megérkezése tovább növelte a passió szerepét, és a szenvedéshez kapcsolódó ereklyék tiszteletét. 
Nagyszombaton a húsvéti vigília nyolc körül kezdődik a tűzszenteléssel. A hívek a templom előtt gyűlnek össze, hogy megünnepeljék Krisztus feltámadását. Eleinte sötétben állnak, de amikor a Gloriát éneklik, a templom fénybe borul, kezdve a résztvevők kezében tartott gyertyákkal, amelyeket a húsvéti fáklyával gyújtanak meg. A húsvéti fáklya Krisztust jelképezi, az igazi fényt, amely minden embert megvilágít. Ünnepélyesen megszólalnak a harangok, a hívek együtt éneklik a Gloriát.
Húsvét napját a templomi harangok szakadatlan zúgása és a gyors tempójú körmenetek jellemzik, miközben a fiatalok a Feltámadott Krisztus szobrait vállukon hordozva rohangálnak az utcákon. Krisztus halál felett aratott győzelmét ünneplik. Az emberek az erkélyekről konfettit és szerpentint szórnak a menetre. A gyerekek pedig figollával a kezükben szaladnak a menet után. Ez egy tradicionális máltai húsvéti sütemény, mandulából és cukormázzal borítva. A figollákat hagyományosan a plébános áldja meg.
Nagyböjt és a húsvét ízei
Málta jól ismert az étel szeretetéről. Ez alól a nagyböjt sem kivétel. Számos hagyományos húsvéti fogás is a szokások része. Ezek között megtalálható a kusksu (bableves) és a qagħaq tal-Apostli (apostolok kenyere). A kwareżimal nagyon népszerű desszert a böjti időszakban: fekete mézből, tejből, fűszerekből és mandulából készül. A Karamelli szintén hagyományos böjti édesség szentjánoskenyérből és mézből. Máltán amúgy is több hal- és zöldségalapú ételt fogyasztanak, különösen hamvazószerdán és nagyböjti pénteken. A kunserva (paradicsompüré), olajbogyó és tonhalas kenyér is nagyon gyakori fogás ez idő alatt. A különféle töltelékekkel (spenót, borsó, szardella, sajt) töltött péksütemények “qassatat” és “pastizzi” néven ismertek. Húsvétkor az egész család összegyűlik ebédre, ahol bárányhúsos ételeket szolgálnak fel és desszertként figollát
