Az érintett gazdasági társaságoknak a május végéig készítendő beszámolóikban a társasági adó mellett már az esetlegesen fizetendő globális minimumadót is szerepeltetniük kell.
A globális minimumadó egyike a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kimunkált megoldásoknak az agresszív adótervezés ellen és egységesen 15 százalékos minimum nyereségadót jelent a multinacionális vállalatcsoportok és nagyméretű belföldi vállalatcsoportok számára, függetlenül attól, hogy hol működnek. A minimum szintre történő kiegészítő adó megfizetésének célja, hogy visszaszorítsa az adóelkerülési gyakorlatot és arra ösztönözze a vállalatcsoportokat, hogy ott fizessenek adót, ahol a valós gazdasági tevékenységüket végzik.
„A szabályozás azokat a cégcsoportokat érinti, ahol a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétel az adóévet megelőző 4 év közül legalább 2 évben eléri a 750 millió eurót (nagyságrendileg 286 milliárd forintot)” – magyarázta Vizer József adószakértő, az ICT Európa cégcsoport advisory üzletágának vezetője.
„A főszabály szerint azok a szervezetek tartoznak egy vállalatcsoportba, amelyek a tulajdonjog vagy az ellenőrzés révén olyan kapcsolatban állnak egymással, amely alapján összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít a végső anyavállalat. Fontos kivételt képeznek a szabályozás alól bizonyos kizárt szervezetek, például az állami tulajdonban lévő vállalatok, a nonprofit szervezetek, a nyugdíjalapok, a befektetési alapok. Ezek a szervezetek nem tartoznak a globális minimumadó hatálya alá, azonban – ha az a cégcsoport számára előnyösebb – bevonhatók az adókötelezettség alá. Emellett átmeneti, vagy állandó mentesség is érvényes lehet az egész vállalatcsoportra, vagy annak egy részére, bizonyos feltételek fennállása esetén” – tette hozzá Vizer József.
A szakértő kiemelte, amennyiben egyik mentességi feltételnek sem tudnak megfelelni a vállalatok, meg kell történnie a kiegészítő adó kiszámításának és befizetésének.
Fontos határidők és kötelezettségek
A globális minimumadóval kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek több határidőhöz kötődnek, amelyek közül a normál üzleti évű vállalkozások számára a legközelebbi a május végi éves beszámolók készítése.
„Fejtörést okozhat a társaságok számára, hogy éves beszámolóikban milyen információkat szerepeltessenek az elismert belföldi kiegészítő adóról, mert sok esetben a mentesség, vagy az adókötelezettség ebben az időszakban még csak becsülhető. A mentességek jó része ugyanis az úgynevezett a CbCR-jelentés (Country-by-Country Reporting) adataihoz kötődik, amelyek majd csak jó eséllyel az év végére lesznek elérhetők. A szakértők ugyanakkor egyértelműnek veszik azt, hogy az éves beszámolók kötelező kiegészítő mellékletében is szerepeltetni kell a globális minimumadó levezetését: az adóalanyiságot vagy az esetleges mentességet, illetve egyéb hivatkozásokat” – fogalmazott az ICT szakértője.
Vizer József a normál üzleti évhez kötődő globális minimumadó- határidők között említette még az adóalanyiság bejelentésének határidejét, amelynek 2024. december 31-ig kellett megtörténnie,- az éves adóbevallás benyújtásának és a kiegészítő adó befizetésének 2026. június 30-i határidejét,- és az elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallásának és befizetésének határidejét, amely 2025. november 20-a.
„A novemberi határidő különösen problémás lehet a vállalatok számára, mivel sok esetben még továbbra sem állnak rendelkezésre a pontos számításokhoz szükséges adatok. A kiegészítő adóelőleg kiszámítása így becsléseken alapulhat, ami komoly kihívást jelent a pénzügyi tervezés és a megfelelési kötelezettségek szempontjából” – hangsúlyozta az advisory üzletágvezető.
Számtalan hibalehetőség
A globális minimumadó szabályai terjedelmesek. A hazai jogszabályok mellett az Európai Uniós irányelvet és az OECD irányelvet, kommentárokat és segédleteket is figyelembe kell venni.
„A számítások kapcsán a törvény több olyan miniszteri rendeletre tesz hivatkozást, amelyek még nem készültek el, nem kerültek kihirdetésre. Ezek hiányában az OECD kommentárokat és segédleteket kell alapul venni, amelyek számos olyan részletszabályt tartalmaznak, amelyeket kevésbé tapasztalt és megfelelő háttértudással nem rendelkező szakemberek nehezen találnak meg és így a számítások során sem alkalmaznak” – hangsúlyozta az ICT Európa cégcsoport adószakértője.
Ugyanakkor a bejelentés elmulasztása, késedelme esetén 5 millió forint, a bevallás elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén 10 millió forint mulasztási bírságot szabhat ki a NAV. Adóellenőrzés esetén az adóbírság a megállapított adóhiány 50%-a lehet.
Érdemes tehát időben felkészülni a globális minimumadóval kapcsolatos procedúrákra, és szakértő segítségét igénybe venni a stratégiai döntések meghozatalához, a kockázatok csökkentése és az adóoptimalizálás érdekében!
