Hirdetés
Kezdőlap Hírek Megvan az első EU-s védelmi ipari stratégia
No menu items!

Megvan az első EU-s védelmi ipari stratégia

Az Európai Bizottság és Josep Borrell, a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő ma előterjesztette az első uniós védelmi ipari stratégiát, és ambiciózus új intézkedéseket javasol az európai védelmi ipar versenyképességének és felkészültségének növelése érdekében.

Két évvel ezelőtt Oroszország indokolatlanul megtámadta Ukrajnát, ezzel visszatértek kontinensünkre a konfliktusok. Az első európai védelmi ipari stratégia (EDIS) az uniós védelmi ipar felkészültségére vonatkozóan világos, hosszú távú jövőképet határoz meg.

A stratégia felvázolja, hogy jelenleg milyen kihívásokkal néz szembe az európai védelmi technológiai és ipari bázis, ugyanakkor milyen lehetőségek mutatkoznak a potenciáljának teljes kiaknázására, továbbá irányt mutat a következő tíz évre. Az európai védelmi ipar felkészültségének javítása érdekében a tagállamoknak többet kell beruházniuk, hatékonyabb módon, együtt, és Európán belül. Hogy támogassa a tagállamokat e célok elérésében, a stratégia olyan intézkedéseket határoz meg, melyek célja:

  • támogatni a tagállamokat, abban hogy hatékonyabban fejezzék ki kollektív védelmi igényeiket;
  • az európai védelmi technológiai és ipari bázis reagálóképességének javítása útján biztosítani, hogy a körülményektől és a határidőtől függetlenül az összes védelmi termék elérhető legyen;
  • biztosítani, hogy a szükséges mértékben mind a nemzeti költségvetések, mind az uniós költségvetés támogassák, hogy az európai védelmi ipar alkalmazkodjon az új biztonsági környezethez;
  • más szakpolitikai területeken is bevezetni a védelmi készültséget előtérbe helyező szemléletet, például kérve az Európai Beruházási Bank idei hitelezési politikájának felülvizsgálatát;
  • szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Ukrajnával azáltal, hogy az ország részt vehet a védelmi ipart támogató uniós kezdeményezésekben, valamint ösztönözni az uniós és az ukrán védelmi ipar közötti együttműködést;
  • együttműködni a NATO-val és más stratégiai, hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereinkkel, valamint szorosabban együttműködni Ukrajnával.

A stratégia a következőket kéri a tagállamoktól:

  • 2030-ra a védelmi felszerelések legalább 40%-át egymással együttműködve szerezzék be;
  • 2030-ra az uniós védelmi piac értékének legalább 35%-át az EU-n belüli védelmi kereskedelem tegye ki;
  • folyamatosan haladjanak előre afelé, hogy a védelmi beszerzésekre fordítandó költségvetésük minél nagyobb hányadát (2030-ra 50%-át, 2035-re 60%-át) az EU-n belüli beszerzések tegyék ki.

Az európai védelmi ipari program (EDIP) az az új jogalkotási kezdeményezés, amely hidat képez a 2023-ban elfogadott és 2025-ig érvényes rövid távú vészhelyzeti intézkedések, illetve a védelmi ipar felkészültségét célzó, strukturálisabb jellegű és hosszabb távú megközelítés között.

Az EDIP-nek pénzügyi és szabályozási vetületei is vannak. A program a 2025–2027 közötti időszakban 1,5 milliárd eurót mozgósít az uniós költségvetésből az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességének további fokozása érdekében.

Ami a szabályozási vonatkozásokat illeti, az EDIP:

  • új jogi keretrendszert hoz létre, hogy elősegítse és magasabb szintre emelje a tagállamok védelmi felszerelések terén folytatott együttműködését;
  • magában foglal egy uniós szintű, a védelmi felszerelések ellátásbiztonságát garantáló rendszert is;
  • lehetővé teszi közös érdekű európai védelmi projektek indítását, potenciálisan uniós pénzügyi támogatással;
  • olyan irányítási struktúra létrehozását javasolja, melyben teljes mértékben részt vesznek a tagállamok, hogy biztosítható legyen az uniós fellépések összhangja a védelmi ipar terén.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.