Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Menedzser kapitalizmus - Az információs vagyon hatalma

Menedzser kapitalizmus – Az információs vagyon hatalma

Néhány évtizeddel ezelőtt hosszú ideig volt a Magyar Televízió egyik legnézettebb műsora egy vetélkedő, amelynek az volt a címe: „Ki tud többet a Szovjetunióról?”. A pesti flaszteren természetesen hamar megjelent egy, akkor szállóigévé vált vicc: a vetélkedő győztese a CIA! Ma viszont izgalmas kérdés, hogy egy-egy vállalatról kik tudják a legtöbbet, kik ismerik a legjobban? A tulajdonosok, a részvényesek, az elemzők, az alkalmazottak, az ipari kémek vagy a menedzserek?

Vetélkedő nélkül is állítható, hogy a cégek menedzserei rendelkeznek a legrészletesebb ismeretekkel vállalatukról. Nem véletlen, hogy a 21. század eddig eltelt részét a vállalati szférában új jellegű menedzser kapitalizmusnak hívják. Ez az elnevezés jól tükrözi azokat a gyors és mély változásokat, amelyek az elmúlt 20-30 évben történtek a nagyobb vállalatok tulajdonosi szerkezetében.

Tulajdonosok és menedzserek

Tulajdonosok, menedzsment, menedzsere: kinek van hatalma ki felett.

A menedzser kapitalizmus elméletének – Szelényi Iván szociológus professzor szerint is – több évtizedes hagyománya van a tőkés társadalmakban. Azonban az elmélet képviselőinek várakozásaival ellentétben a menedzserek ténylegesen nem váltak a mai kapitalista társadalmak uralkodó osztályává, mert a tőkéseknek sikerült hatalmukat megtartaniuk.

A modern, nagy egységekből álló gazdaságokban többnyire a nagyvállalatok menedzserei hozzák a cégükkel kapcsolatos úgynevezett gyors- döntéseket, s nem a tulajdonosok. Különösen igaz ez a megállapítás a napi döntésekre, ugyanakkor a nagy horderejű döntésekben – vállalati egyesülések, felvásárlások, nagy összegű beruházások, jelentős termelési és/vagy szolgáltatási profilmódosítás, stb. – a végső szó általában továbbra is a tulajdonosoké, illetve az azokat képviselő közgyűlésé vagy igazgatóságé. De távolról sem mindegy kik a tulajdonosok, hiszen ezen a területen igen nagy mozgások, változások történtek az 1990 körüli évek óta és történnek ma is.

A menedzser kapitalizmusban mind jobban érvényesül egy mintegy 130 – 140 évvel ezelőtt elkezdődött folyamat, a tulajdonnak a tulajdon ellenőrzésétől való elválasz­tása. A modern üzleti világban tehát egyre jelentősebb volt és ez jelen időben is igaz a tulajdon és az ellenőrzés szétválása.

Évtizedek óta eltűnőben van a nagy családi cégek korszaka, amikor a tulajdon és az irányítás egyazon kézben volt. Ehelyett fizetett menedzserek irányítják, ellenőrzik a termelési és szolgáltatási, az ezekhez kapcsolódó beszerzési, kereskedelmi, kutatási, fejlesztési, pénzügyi, és egyéb folyamatokat. A tulajdonosok (egyéni részvényesek, intézményi befektetők, és a többi) pedig – képletesen szólva- kényelmesen hátradőlnek és „bezsebelik” az osztalékokat, amelyek a menedzserek jó döntései nyomán keletkezhetnek. Természetesen a rossz döntések, a hozzá nem értő vállalatirányítás nem „szül” nyereséget, osztalékot.

Eltérő érdekek, feladatok

 A menedzserek és a részvényesek érdekei nem azonosak, és a jövőben várhatóan még élesebben elválnak egymás­tól. Nyilvánvaló, hogy a tulajdonosok, a részvényesek többsége rövidtávon nagyobb osztalékokat akar, míg a menedzserek inkább többet kívánnak a befektetésbe visszaforgatni, hogy hosszú távon magasabb nyereséghez jussanak.

Érdemes röviden áttekinteni a tulajdonosok főbb céljait és feladatait:

  • a személyes vagyon gyarapítása
  • az ügynökök (vezetők) kiválasztása
  • az Igazgatóság javaslatainak megvitatása

 

A menedzserek vagy a menedzsment főbb feladatai:

  • a vállalat növelése, gyarapítása
  • a vállalat működésének irányítása, vezetése
  • a döntések előkészítése és végrehajtása

Egyértelműen látható, hogy a tulajdonos-menedzseri viszonyban lényegesek a különbségek, ezek közül a legfontosabbak a célok különbözősége, az eltérő kockázatok és az információs aszimmetria. Ez utóbbi jelenségnek az elsődleges oka, hogy a menedzserek a napi munkában gyakorlatilag minden céginformációval rendelkeznek, ugyanakkor a kisebb tulajdonosok jó részét szinte kizárólag a nyereség és az osztalék nagysága érdekli. A nagytulajdonosok és az intézményi befektetők pedig az előbbiek mellett csak a céges makro mutatók iránt mutatnak érdeklődést.

Növekszik a globális tőkeigény

A 20-dik század utolsó évtizedeiben a globalizáció és a kezdődő újabb technikai, technológiai forradalom nyomán is jelentősen megnőtt a világ tőkeigénye. Felgyorsult és nagyot nőtt a nemzetközi tőkeáramlás, valamint a tőzsdék szerepe, új pénzügyi eszközök, rendszerek születtek. A cégek globalizálódásával párhuzamosan globalizálódtak a tőzsdék és megjelentek a globális befektetők is. Mind nagyobb szerephez jutottak és jutnak a világgazdaságban és a cégek tulajdonlásában, a részvények egyre nagyobb részének megszerzésében az intézményi befektetők.

A felesleges, befektetésre váró tőkével rendelkező, valamint minél magasabb és gyors nyereséget, hozamot váró „kisemberek” ma főleg az intézményi befektetőkre bízzák ügyes és eredményes „megforgatásra” pénzüket. De kik is az egyre nagyobb gazdasági hatalommal rendelkező intézményi befektetők?

Fókuszban az intézményi befektetők

Több meghatározást használ a pénzügyi és a tőzsdei szakma, ezek közül talán a legpontosabb: az „intézményi befektető” a befektetések kezelésével hivatásszerűen foglalkozó jogi személyiségű befektetők összefoglaló megnevezése.  Nagyszámú kisbefektető és szervezetek (beleértve a vállalatokat is) pénzét összegyűjtve nagy volumenű tőkét mozgatnak a tőkepiacon. A nagy mennyiség lehetővé teszi egy kellően diverzifikált portfolió kialakítását, amelynek segítségével meg tudják osztani a különféle befektetésekből származó kockázatot.

Az intézményi befektetők köre meglehetősen széles. Többek között ide tartozhatnak a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a befektetési alapok, a befektetési alapkezelők, a kockázati tőkealapok, a kockázati tőkealap-kezelők, a biztosítók, a önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíjalapok, stb. Érdemes megjegyezni, hogy az intézményi befektetők, különösen pedig a nyugdíjalapok megjelenése formálta át számottevően a nagyvállalatok, elsősorban a tőzsdén lévő nagyvállalatok tulajdonosi szerkezetét.

Mivel foglalkoznak az intézményi befektetők?

Mit is „követtek el, követnek el” az intézményi befektetők a cégvilágban? Keresik az „érvényesülést” a rájuk bízott egyre hatalmasabb pénzmennyiségnek. A sok közül ennek egyik formája a nagy tömegű részvényvásárlás, amelynek nyomán egyre nagyobb tulajdoni hányadra tesznek szert a jól teljesítő tőzsdei, újabban pedig tőzsdén kívüli cégekben. A tulajdon egy bizonyos mennyiség fölött együtt jár egy vagy több tagsággal az igazgatóságban. Az intézményi befektetők nem szólnak bele a cégek napi működésébe, de szavazataikkal befolyásolhatják a döntéseket a nagy horderejű kérdésekben. Teszik mindezt befektetőik minél magasabb hozamú kiszolgálása és megtartása érdekében.

A világon igen sok intézményi befektető működik, elsősorban a fejlett ipari országokban, de ezek leánycégei jelen vannak a világ szinte minden országában. A nagyszámú intézményi befektető közül az ágazatot a legnagyobb 60-70 óriás uralja. Ezek vásárolják a legtöbb részvényt, kötvényt és minden fajta pénzügyi eszközt, nagyságuknál és többnyire sikeres befektetési stratégiájuk nyomán ők igyekeznek biztosítani a legmagasabb hozamokat, kamatokat.

 Idehaza és szerte a világban

Magyarországon is sok befektetési-, nyugdíjalap, stb. működik, a magyar tőzsde forgalmának jóval több mint 50 százalékát a befektetési alapok vásárlásai adják. A nagy külföldi, nemzetközi befektetési alapok közül találomra érdemes megemlíteni a Fidelityt, a Franklin Templetont, a Prudentialt, az Etheneaát, valamint a Pimcot. A világ első számú állami nyugdíjalapja az olajpénzeken „felhizlalt” norvég állami nyugdíjalap, amelynek vagyona a tavalyi év végén 1050 milliárd dollár volt. Hozzá képest kicsinek tűnik az ugyancsak hatalmas kanadai Pension Plan Investment nyugdíjalap 370 milliárd dolláros vagyonnal. A sot hosszan lehetne folytatni, hiszen a bankok, biztosítók, életbiztosítók, stb. közül is sok rendelkezik nagy vagyonú alapokkal.

Rohamosan növekszik a súlyuk

Az intézményi befektetők tőkepiaci jelenlétéről általánosságban elmondható, hogy az elmúlt néhány évtizedben súlyuk jelentőssé vált. Az Egyesült Államokban a huszonegyedik század elejére a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeinek több mint ötven százalékát birtokolták intézményi befektetők (elsősorban magán- és állami nyugdíjpénztárak, befektetési alapok, biztosítók), míg súlyuk a huszadik század derekán a tíz százalékot sem érte el. A legmagasabb részesedést – 20 százalék felettit– a befektetési alapok tudhatják a magukénak. Az sem véletlen, hogy az állami- és a magánnyugdíj pénztárak is és alapok hatalmas összegeket forgatnak, hiszen mindenki szeretne nyugdíjas éveire jó anyagi körülményeket biztosítani magának.

Érdekes módon a legnagyobb súllyal bíró befektetési alapok tulajdonosi befolyása az USÁ-ban elmarad más intézményi befektetőkétől. A legnagyobb koncentrált tulajdonosi szerepet a nyugdíjpénztárak játsszák. Ez egyébként nem meglepő, hiszen kutatások támasztották alá, hogy a vizsgált csoportban az állami nyugdíjpénztárak a legaktívabbak

A 25 legnagyobb amerikai nyugdíjalap részvényportfoliójának ma már több mint 30 százalékát nemzetközi részvények alkotják.

A kontinentális Európában ennek az ellenkezője figyelhető meg. Vagyis az intézményi befektetőknek a portfólió vállalatok tulajdonosi struktúrájában betöltött szerepe Franciaországban, Németországban és Olaszországban nagyobb volt, mint az Egyesült Államokban, ugyanakkor tőkepiaci súlyuk elmaradt a tengerentúlitól. Ez tehát azt jelenti, hogy az európai intézményi befektetők elsősorban befolyásszerzésre törekednek, ami esetenként portfóliójuk diverzifikáltságának alacsony szintjét jelentheti.

Vannak persze szép számmal mindkét irányban kivételek is. Például a Daimler- Benz tulajdonosi szerkezetében az intézményi befektetők részaránya 74,6 százalék. A Volkswagen tulajdonosi szerkezetében a vezető szerep 50 százalékos részesedéssel a Posche-é, a Qatar Holdig részaránya pedig eléri a 17 százalékot.

Átalakulóban a részvényesi jogok

Nem csak a nagy tőzsdei cégek tulajdonosi szerkezete alakult és alakul át, hanem a részvényesi jogok is. Az elmúlt század nagyobbik részében a klasszikus részvényesi jogok közé tartozott többek között az eljárás indítása a a cégvezetés ellen károkozás esetén, valamint a szinte korlátlan hozzáférés a vállalati információkhoz (persze megfelelő titkossági nyilatkozat aláírásával).

Napjainkban a részvényesek első számú feladata a vállalat „ellátása” szükség esetén tőkével. Csak áttételesen vehetnek részt (ha egyáltalán) a cég stratégiájának alakításában. A jogok közé tartozik – szinte hihetetlen módon – a „nem beleszólás a vállalat napi működésébe. Ugyancsak a jogok közé tartozik az igazgatók teljesítményének értékelése.

Miután a tulajdon és az ellenőrzés elvált egymástól, némi túlzással állítható, hogy ma a részvényesek nem tudják közvetlenül ellenőrizni vagyonukat, szerepük a tőkeellátásra és a kockázatvállalásra zsugorodott össze. És persze dönthetnek arról is, hogy eladják részvényeiket, illetve a rájuk jutó nyereséget, osztalékot, stb. felveszik, vagy visszaforgatják a cégbe.

Megnőtt a menedzserek hatalma

dr. Gonda György

Ebben a helyzetben, amikor az egyes, elsősorban a kisrészvényesek jogai csökkennek, amikor a nagyobb cégek tulajdonosi szerkezetében előretörnek az intézményi befektetők, amikor az emberek és a vállalatok megtakarított pénzének jelentős része a befektetési- és nyugdíjalapok kezelésében van, érthető módon felértékelődik a menedzserek információs „vagyona” az általuk vezetett és ellenőrzött vállalatról.

A menedzser kapitalizmus nem ideológiai, hanem gazdasági, információs és kommunikációs vetületei az eddiginél is nagyobb hatalmat jelentenek a vállalati felső vezetők számára. Az intézményi befektetők eredményessége, az egyéni és céges ügyfeleiknek nyújtott hozamok nem kis mértékben függenek a menedzser kapitalizmus szereplőinek komplex ismereteitől, döntéseitől, teljesítményétől. Szakértők véleménye szerint ez a függőség a jövőben várhatóan tovább erősödik.

Dr. Gonda György , CMC

vezetési tanácsadó,

Certified Manegement Consultant

Friss

BÉT – Elemző: jelentős csökkenéssel kezdődhet a nap

Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a szerdai pozitív korrekció után csütörtökön ismét tovább csökkenhet a BUX index, miután egyre több környező országban üti fel a fejét a koronavírus.

Európai Bizottság: egyedülálló a magyar növekedés

Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság, de a növekedés hamarosan korlátokba fog ütközni - áll az Európai Bizottság (EB) az európai szemeszter keretében közzétett országjelentésében.

Elfogadták Budapest költségvetését

Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2020-as összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés. Karácsony Gergely főpolgármester szerint zöld büdzsé született.

India fővárosa a legszennyezettebb a világon

Két egymást követő évben is Újdelhi lett a világ legszennyezettebb fővárosa az IQ AirVisual, légszennyezettséget vizsgáló svájci cég összesítése szerint.

Hírek

India fővárosa a legszennyezettebb a világon

Két egymást követő évben is Újdelhi lett a világ legszennyezettebb fővárosa az IQ AirVisual, légszennyezettséget vizsgáló svájci cég összesítése szerint.

Lemondott a Disney elnöke – házon belülről pótolják

Távozik a Diseny elnöki posztjáról Hollywood egyik legnagyobb hatalmú embere, Bob Iger, aki 2005 óta vezette a médiacéget. A Disney Bob Chapeket nevezte ki utódjául - írta a BBC hírportálja.

Hajléktalanok nevére íratott cégeket a számlagyáros

Mintegy 800 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az a férfi, aki külföldről behozott hús áfájával csalt, fantomcégeit pedig hajléktalanok nevére íratta. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vádemelést javasol.

Péntektől olcsóbban tankolhatunk

A koronavírus Európában való megjelenése komoly hatással van az olajárra, ami újból csökkenésnek indult. Péntektől a hazai üzemanyagárak is csökkennek, bruttó 2-2 forinttal.

Vesztegetés – Két tábornokot jogerősen letöltendő börtönre ítéltek

Két tábornokot minősített vesztegetés miatt jogerősen három, illetve két év börtönnel és 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzással sújtott a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatában.

WikiLeaks-iratok. Megkezdődött Julian Assange kiadatási pere

Megkezdődött Londonban a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási pere.

Ökológia és gazdaság fórum – kamarai munkacsoport alakul

Ökológia és gazdaság fórum néven munkacsoportot alakítanak a Magyar Mérnöki Kamarában. Céljuk a Föld ökológiai állapotának romlása és a klímaváltozás miatti kihívásokra mérnökileg megalapozott és szakmailag koordinált javaslatok kidolgozása.

Félmillió euró. Árverésen a Rubik-kockákból kirakott Mona Lisa

Jóval a becsült ár fölött, 480 200 euróért (162 millió forint) kelt el a 330 darab Rubik-kockából kirakott Mona Lisa, melyet Invader utcaművész készített.

Koronavírus – Ötéves mélypont alatt az olajfeldolgozás Kínában

Kínában több mint öt éves szintjére esett az olajfeldolgozás a lanyhuló kereslet miatt. Újabb külföldi cégek jelezték, hogy a vártnál gyengébb eredményeket várnak a folyó negyedévre a koronavírus hatásai miatt.

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Okos e-hálózat épül Zsombón

Okos hálózat mintaprojektet indított az MVM Csoporthoz tartozó NKM Áramhálózati Kft. Zsombón, a rendszert csütörtökön adták át a Csongrád megyei községben.

Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását

Július 1-jétől életbe lép a klíma- és természetvédelmi akcióterv első pontja, megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását. Az utak melletti árkokat, a vasútvonalak környékét is kötelező lesz megtisztítani, összegyűjtik az erdők, szántóföldek, települések szélére kihordott hulladékkupacokat is.

Gazdaság

KSH: a nettó átlagkereset tavaly 244 600 forint volt

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy éve. A 2019. január-decemberi átlagkereset 367 800, a nettó 244 600 forint volt, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt 2018-hoz viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Londoni elemzők: idén nem emel kamatot az MNB

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hangvétele a korábbiaknál szigorúbbnak tűnik, az alapkamat emelése azonban várhatóan még jó ideig nem kerül napirendre.

Monetáris tanács – marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében - közölte a testület.

Az MNB az azonnali fizetési rendszerről

A magyar pénzügyi szektor története legnagyobb fejlesztésének nevezte a március 2-ától üzemelő azonnali fizetési rendszert Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Kilenc havi csúcson a januári euróövezeti infláció

Januárban kilenc havi csúcsra emelkedett az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétett jelentése alapján.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom