Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Menedzser kapitalizmus - Az információs vagyon hatalma
No menu items!

Menedzser kapitalizmus – Az információs vagyon hatalma

Néhány évtizeddel ezelőtt hosszú ideig volt a Magyar Televízió egyik legnézettebb műsora egy vetélkedő, amelynek az volt a címe: „Ki tud többet a Szovjetunióról?”. A pesti flaszteren természetesen hamar megjelent egy, akkor szállóigévé vált vicc: a vetélkedő győztese a CIA! Ma viszont izgalmas kérdés, hogy egy-egy vállalatról kik tudják a legtöbbet, kik ismerik a legjobban? A tulajdonosok, a részvényesek, az elemzők, az alkalmazottak, az ipari kémek vagy a menedzserek?

Vetélkedő nélkül is állítható, hogy a cégek menedzserei rendelkeznek a legrészletesebb ismeretekkel vállalatukról. Nem véletlen, hogy a 21. század eddig eltelt részét a vállalati szférában új jellegű menedzser kapitalizmusnak hívják. Ez az elnevezés jól tükrözi azokat a gyors és mély változásokat, amelyek az elmúlt 20-30 évben történtek a nagyobb vállalatok tulajdonosi szerkezetében.

Tulajdonosok és menedzserek

Tulajdonosok, menedzsment, menedzsere: kinek van hatalma ki felett.

A menedzser kapitalizmus elméletének – Szelényi Iván szociológus professzor szerint is – több évtizedes hagyománya van a tőkés társadalmakban. Azonban az elmélet képviselőinek várakozásaival ellentétben a menedzserek ténylegesen nem váltak a mai kapitalista társadalmak uralkodó osztályává, mert a tőkéseknek sikerült hatalmukat megtartaniuk.

A modern, nagy egységekből álló gazdaságokban többnyire a nagyvállalatok menedzserei hozzák a cégükkel kapcsolatos úgynevezett gyors- döntéseket, s nem a tulajdonosok. Különösen igaz ez a megállapítás a napi döntésekre, ugyanakkor a nagy horderejű döntésekben – vállalati egyesülések, felvásárlások, nagy összegű beruházások, jelentős termelési és/vagy szolgáltatási profilmódosítás, stb. – a végső szó általában továbbra is a tulajdonosoké, illetve az azokat képviselő közgyűlésé vagy igazgatóságé. De távolról sem mindegy kik a tulajdonosok, hiszen ezen a területen igen nagy mozgások, változások történtek az 1990 körüli évek óta és történnek ma is.

A menedzser kapitalizmusban mind jobban érvényesül egy mintegy 130 – 140 évvel ezelőtt elkezdődött folyamat, a tulajdonnak a tulajdon ellenőrzésétől való elválasz­tása. A modern üzleti világban tehát egyre jelentősebb volt és ez jelen időben is igaz a tulajdon és az ellenőrzés szétválása.

Évtizedek óta eltűnőben van a nagy családi cégek korszaka, amikor a tulajdon és az irányítás egyazon kézben volt. Ehelyett fizetett menedzserek irányítják, ellenőrzik a termelési és szolgáltatási, az ezekhez kapcsolódó beszerzési, kereskedelmi, kutatási, fejlesztési, pénzügyi, és egyéb folyamatokat. A tulajdonosok (egyéni részvényesek, intézményi befektetők, és a többi) pedig – képletesen szólva- kényelmesen hátradőlnek és „bezsebelik” az osztalékokat, amelyek a menedzserek jó döntései nyomán keletkezhetnek. Természetesen a rossz döntések, a hozzá nem értő vállalatirányítás nem „szül” nyereséget, osztalékot.

Eltérő érdekek, feladatok

 A menedzserek és a részvényesek érdekei nem azonosak, és a jövőben várhatóan még élesebben elválnak egymás­tól. Nyilvánvaló, hogy a tulajdonosok, a részvényesek többsége rövidtávon nagyobb osztalékokat akar, míg a menedzserek inkább többet kívánnak a befektetésbe visszaforgatni, hogy hosszú távon magasabb nyereséghez jussanak.

Érdemes röviden áttekinteni a tulajdonosok főbb céljait és feladatait:

  • a személyes vagyon gyarapítása
  • az ügynökök (vezetők) kiválasztása
  • az Igazgatóság javaslatainak megvitatása

 

A menedzserek vagy a menedzsment főbb feladatai:

  • a vállalat növelése, gyarapítása
  • a vállalat működésének irányítása, vezetése
  • a döntések előkészítése és végrehajtása

Egyértelműen látható, hogy a tulajdonos-menedzseri viszonyban lényegesek a különbségek, ezek közül a legfontosabbak a célok különbözősége, az eltérő kockázatok és az információs aszimmetria. Ez utóbbi jelenségnek az elsődleges oka, hogy a menedzserek a napi munkában gyakorlatilag minden céginformációval rendelkeznek, ugyanakkor a kisebb tulajdonosok jó részét szinte kizárólag a nyereség és az osztalék nagysága érdekli. A nagytulajdonosok és az intézményi befektetők pedig az előbbiek mellett csak a céges makro mutatók iránt mutatnak érdeklődést.

Növekszik a globális tőkeigény

A 20-dik század utolsó évtizedeiben a globalizáció és a kezdődő újabb technikai, technológiai forradalom nyomán is jelentősen megnőtt a világ tőkeigénye. Felgyorsult és nagyot nőtt a nemzetközi tőkeáramlás, valamint a tőzsdék szerepe, új pénzügyi eszközök, rendszerek születtek. A cégek globalizálódásával párhuzamosan globalizálódtak a tőzsdék és megjelentek a globális befektetők is. Mind nagyobb szerephez jutottak és jutnak a világgazdaságban és a cégek tulajdonlásában, a részvények egyre nagyobb részének megszerzésében az intézményi befektetők.

A felesleges, befektetésre váró tőkével rendelkező, valamint minél magasabb és gyors nyereséget, hozamot váró „kisemberek” ma főleg az intézményi befektetőkre bízzák ügyes és eredményes „megforgatásra” pénzüket. De kik is az egyre nagyobb gazdasági hatalommal rendelkező intézményi befektetők?

Fókuszban az intézményi befektetők

Több meghatározást használ a pénzügyi és a tőzsdei szakma, ezek közül talán a legpontosabb: az „intézményi befektető” a befektetések kezelésével hivatásszerűen foglalkozó jogi személyiségű befektetők összefoglaló megnevezése.  Nagyszámú kisbefektető és szervezetek (beleértve a vállalatokat is) pénzét összegyűjtve nagy volumenű tőkét mozgatnak a tőkepiacon. A nagy mennyiség lehetővé teszi egy kellően diverzifikált portfolió kialakítását, amelynek segítségével meg tudják osztani a különféle befektetésekből származó kockázatot.

Az intézményi befektetők köre meglehetősen széles. Többek között ide tartozhatnak  a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a befektetési alapok, a befektetési alapkezelők, a kockázati tőkealapok, a kockázati tőkealap-kezelők, a biztosítók, a önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíjalapok, stb. Érdemes megjegyezni, hogy az intézményi befektetők, különösen pedig a nyugdíjalapok megjelenése formálta át számottevően a nagyvállalatok, elsősorban a tőzsdén lévő nagyvállalatok tulajdonosi szerkezetét.

Mivel foglalkoznak az intézményi befektetők?

Mit is „követtek el, követnek el” az intézményi befektetők a cégvilágban? Keresik az „érvényesülést” a rájuk bízott egyre hatalmasabb pénzmennyiségnek. A sok közül ennek egyik formája a nagy tömegű részvényvásárlás, amelynek nyomán egyre nagyobb tulajdoni hányadra tesznek szert a jól teljesítő tőzsdei, újabban pedig tőzsdén kívüli cégekben. A tulajdon egy bizonyos mennyiség fölött együtt jár egy vagy több tagsággal az igazgatóságban. Az intézményi befektetők nem szólnak bele a cégek napi működésébe, de szavazataikkal befolyásolhatják a döntéseket a nagy horderejű kérdésekben. Teszik mindezt befektetőik minél magasabb hozamú kiszolgálása és megtartása érdekében.

A világon igen sok intézményi befektető működik, elsősorban a fejlett ipari országokban, de ezek leánycégei jelen vannak a világ szinte minden országában. A nagyszámú intézményi befektető közül az ágazatot a legnagyobb 60-70 óriás uralja. Ezek vásárolják a legtöbb részvényt, kötvényt és minden fajta pénzügyi eszközt, nagyságuknál és többnyire sikeres befektetési stratégiájuk nyomán ők igyekeznek biztosítani a legmagasabb hozamokat, kamatokat.

 Idehaza és szerte a világban

Magyarországon is sok befektetési-, nyugdíjalap, stb. működik, a magyar tőzsde forgalmának jóval több mint 50 százalékát a befektetési alapok vásárlásai adják. A nagy külföldi, nemzetközi befektetési alapok közül találomra érdemes megemlíteni a Fidelityt, a Franklin Templetont, a Prudentialt, az Etheneaát, valamint a Pimcot. A világ első számú állami nyugdíjalapja az olajpénzeken „felhizlalt” norvég állami nyugdíjalap, amelynek vagyona a tavalyi év végén 1050 milliárd dollár volt. Hozzá képest kicsinek tűnik az ugyancsak hatalmas kanadai Pension Plan Investment nyugdíjalap 370 milliárd dolláros vagyonnal. A sot hosszan lehetne folytatni, hiszen a bankok, biztosítók, életbiztosítók, stb. közül is sok rendelkezik nagy vagyonú alapokkal.

Rohamosan növekszik a súlyuk

Az intézményi befektetők tőkepiaci jelenlétéről általánosságban elmondható, hogy az elmúlt néhány évtizedben súlyuk jelentőssé vált. Az Egyesült Államokban a huszonegyedik század elejére a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeinek több mint ötven százalékát birtokolták intézményi befektetők (elsősorban magán- és állami nyugdíjpénztárak, befektetési alapok, biztosítók), míg súlyuk a huszadik század derekán a tíz százalékot sem érte el. A legmagasabb részesedést – 20 százalék felettit– a befektetési alapok tudhatják a magukénak. Az sem véletlen, hogy az állami- és a magánnyugdíj pénztárak is és alapok hatalmas összegeket forgatnak, hiszen mindenki szeretne nyugdíjas éveire jó anyagi körülményeket biztosítani magának.

Érdekes módon a legnagyobb súllyal bíró befektetési alapok tulajdonosi befolyása az USÁ-ban elmarad más intézményi befektetőkétől. A legnagyobb koncentrált tulajdonosi szerepet a nyugdíjpénztárak játsszák. Ez egyébként nem meglepő, hiszen kutatások támasztották alá, hogy a vizsgált csoportban az állami nyugdíjpénztárak a legaktívabbak

A 25 legnagyobb amerikai nyugdíjalap részvényportfoliójának ma már több mint 30 százalékát nemzetközi részvények alkotják.

A kontinentális Európában ennek az ellenkezője figyelhető meg. Vagyis az intézményi befektetőknek a portfólió vállalatok tulajdonosi struktúrájában betöltött szerepe Franciaországban, Németországban és Olaszországban nagyobb volt, mint az Egyesült Államokban, ugyanakkor tőkepiaci súlyuk elmaradt a tengerentúlitól. Ez tehát azt jelenti, hogy az európai intézményi befektetők elsősorban befolyásszerzésre törekednek, ami esetenként portfóliójuk diverzifikáltságának alacsony szintjét jelentheti.

Vannak persze szép számmal mindkét irányban kivételek is. Például a Daimler- Benz tulajdonosi szerkezetében az intézményi befektetők részaránya 74,6 százalék. A Volkswagen tulajdonosi szerkezetében a vezető szerep 50 százalékos részesedéssel a Posche-é, a Qatar Holdig részaránya pedig eléri a 17 százalékot.

Átalakulóban a részvényesi jogok

Nem csak a nagy tőzsdei cégek tulajdonosi szerkezete alakult és alakul át, hanem a részvényesi jogok is. Az elmúlt század nagyobbik részében a klasszikus részvényesi jogok közé tartozott többek között az eljárás indítása a a cégvezetés ellen károkozás esetén, valamint a szinte korlátlan hozzáférés a vállalati információkhoz (persze megfelelő titkossági nyilatkozat aláírásával).

Napjainkban a részvényesek első számú feladata a vállalat „ellátása” szükség esetén tőkével. Csak áttételesen vehetnek részt (ha egyáltalán) a cég stratégiájának alakításában. A jogok közé tartozik – szinte hihetetlen módon – a „nem beleszólás a vállalat napi működésébe. Ugyancsak a jogok közé tartozik az igazgatók teljesítményének értékelése.

Miután a tulajdon és az ellenőrzés elvált egymástól, némi túlzással állítható, hogy ma a részvényesek nem tudják közvetlenül ellenőrizni vagyonukat, szerepük a tőkeellátásra és a kockázatvállalásra zsugorodott össze. És persze dönthetnek arról is, hogy eladják részvényeiket, illetve a rájuk jutó nyereséget, osztalékot, stb. felveszik, vagy visszaforgatják a cégbe.

Megnőtt a menedzserek hatalma

dr. Gonda György

Ebben a helyzetben, amikor az egyes, elsősorban a kisrészvényesek jogai csökkennek, amikor a nagyobb cégek tulajdonosi szerkezetében előretörnek az intézményi befektetők, amikor az emberek és a vállalatok megtakarított pénzének jelentős része a befektetési- és nyugdíjalapok kezelésében van, érthető módon felértékelődik a menedzserek információs „vagyona” az általuk vezetett és ellenőrzött vállalatról.

A menedzser kapitalizmus nem ideológiai, hanem gazdasági, információs és kommunikációs vetületei az eddiginél is nagyobb hatalmat jelentenek a vállalati felső vezetők számára. Az intézményi befektetők eredményessége, az egyéni és céges ügyfeleiknek nyújtott hozamok nem kis mértékben függenek a menedzser kapitalizmus szereplőinek komplex ismereteitől, döntéseitől, teljesítményétől. Szakértők véleménye szerint ez a függőség a jövőben várhatóan tovább erősödik.

Dr. Gonda György , CMC

vezetési tanácsadó,

Certified Manegement Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lakáspiac. Újra 3000 milliárd felett lehet az éves forgalom

Az idén túllépheti a 150 ezret az ingatlanpiaci adásvételek száma, így újra 3000 milliárd forint felett zárhat a lakáspiac forgalma, szemben a tavalyi 134 ezer tranzakcióval mintegy 2690 milliárd forint értékben - közölte a Duna House.

Német miniszter: vészhelyzet van, túlterhelődhet az egészségügy

Vészhelyzet alakult ki Németországban a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt, amelyet sürgősen meg kell állítani, különben túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer - mondta az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere.

KSH: a feldolgozóipar és a vállalkozások húzták a beruházásokat

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a koronavírus-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Fordulat előtt az angol labdarúgás – jön az átigazolási adó?

A Premier League klubjainak adót kellene fizetniük minden átigazolás után, ezzel is támogatva az angol futballpiramist - áll többek között egy brit kormányzati jelentésben, amely 47 ajánlást tesz az angol labdarúgás jövőjének biztosítása érdekében.

Hírek

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Európai Bizottság: kilenc hónapig legyen érvényes a Covid-igazolvány

Az Európai Bizottság - tekintettel a koronavírus-járvány kiújulására - javaslatokat tett az unión belüli biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok összehangolására. Ennek jegyében a többi között január 10-től kezdődően 9 hónapban határozná meg a teljes védettséget igazoló tanúsítványok érvényességét.

Szálló por. Négy településen veszélyes a levegő

Többfelé ismét magas a légszennyezettség a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba

Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E főszabály alól természetesen mentesülnek az iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kötelező biztosítás – Negyvenezer autós még válthat

Egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu.

Madárinfluenza – immár öt megyében

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Hajdú-Bihar és egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományban is. Ezzel ötre nőtt azon megyék száma, ahol kimutatták a vírus H5N1 altípusát.

Drágább lesz idén a karácsonyfa

Idén várhatóan 10-20 százalékkal emelkedik a karácsonyfa ára, elsősorban a szállítási- és a munkabérköltségek növekedése miatt - közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.

Gazdaság

Újabb betéti tender az alapkamat fölött – minden ajánlat elfogadva

Újabb 40 bázisponttal magasabb kamattal, 2,90 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes benyújtott ajánlatot elfogadta.

MNB: 41,3 milliós bírság a Sberbanknak

A hitelezési kockázatok kezelésére vonatkozó, a vállalatirányítási és egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 41,3 millió forint bírságot szabott ki a Sberbankra. A hibák nem érintik a bank megbízható működését.

Moratórium után. Fizetéskönnyítő megoldásokat vár el az MNB a bankoktól

A jegybank elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy a törlesztési moratóriumból kikerült vagy abban részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezelésére dolgozzanak ki fizetéskönnyítő megoldásokat - áll a Magyar Nemzeti Bank legújabb vezetői körlevelében.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom