Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Menedzserben az üzlet. Mi van a névkártyán?

Menedzserben az üzlet. Mi van a névkártyán?

Az üzleti főiskolák, az egyetemek gazdálkodási, üzleti, humán erőforrás és menedzser szakai a világon évente több százezer diplomát adnak ki, valóságos „tömegtermelés” folyik  jövendő üzletemberekből és vezetőkből. Hasonló a helyzet az üzleti posztgraduális képzések – mester-szakok, MBA, PHd, stb. – területén is.

Az üzletember- és a menedzserképzés a nyolcvanas évek közepe óta egyre növekvő, mondhatni ma már hatalmas üzlet, amelyet „csak” a vállalati tanfolyamokból, továbbképzésekből, tréningekből, csapatépítésekből származó bevételek szárnyalnak túl…

Piaci pillanatfelvétel

Felsőoktatási és vállalati HR szakemberek egybehangzó véleménye szerint az egész világon „túltermelés” és túlkínálat van menedzserekből, ugyanakkor hiány mutatkozik a leader típusú vezetőkből. Ők azok, akik a cég stratégiájával, nagy összegű befektetéseivel, tevékenységének szélesítésével vagy szűkítésével, a nagy ívű változások kezdeményezésével, a globális piaci terjeszkedéssel, stb. foglalkoznak, illetve ezekben a kérdésekben hoznak döntést. (Az egyik vezetéstudományi guru véleménye szerint a menedzsereket képzik, karizmatikus leadernek viszont születni kell. Míg a „menedzserség” többek között a beosztáson alapul, a leaderség a személyiségből fakad.)

Az üzletemberek képzésével, továbbképzésével, tréningeztetésével foglalkozó felsőoktatási intézmények és szakcégek nagy versenyt folytatnak, hiszen évi több százmilliárd dolláros piacról van szó. Az üzleti világban mind jobban „számít”, mi van a névjegyen a beosztáson kívül. Milyen posztgraduális végzettség, milyen szakdiploma, milyen szakvizsgának a rövidítése, stb.?

Élen az MBA

A piac egyes diplomákat magasra értékel. Az MBA jó belépő

Például a Master of Business Administration (MBA a nagy tekintélyű végzettség rövidítése) fokozat a menedzservilág csúcsát jelenti. Az elismert, az elit, a „megfelelő” helyen szerzett MBA-diplomát magasra értékeli a munkaerőpiac. A munkavállalók pedig a magas tandíjat gyakran hajlandók saját zsebből kifizetni, és akár egy-két évre kivonni magukat a forgalomból a tanulás kedvéért.

Az MBA a világ legismertebb és egyszersmind legelterjedtebb egyetemi szintű végzettsége a menedzsment területén. Sikere döntően annak köszönhető, hogy a nem közgazdász alapdiplomával rendelkezők számára is alapos tudást nyújt a menedzsmenttudományok különböző területein, a működésirányítástól a marketingen át a pénzügyekig. Az MBA-képzés általában megfelelő arányban vegyíti az elméleti és gyakorlati kérdések oktatását, valamint a vezetési és kommunikációs készségek fejlesztését, s így kiválóan felkészíti hallgatóit a felső vezetői beosztások betöltésére. A képzés 20. század eleji létrejötte óta világszerte több száz egyetemen hallgatók százezrei szereztek és szereznek MBA-diplomát, amelynek népszerűsége máig töretlen. Az amerikai és nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a képzés igen jó befektetésnek tekinthető, hiszen már a pályakezdők jövedelmében is megjelenik az „MBA kamat”.

A bűvös lista

A világ vezető nyomtatott és elektronikus gazdasági lapjai (Financial Times, The Wall Street Journal, Forbes, Business Week, The Economist, stb.) évről évre elkészítik az öt kontinens legjobb 100-500 egyetemének, üzleti egyetemének, főiskolájának listáját nagyon alapos elemzés és sok tényező figyelembe vételének alapján. Igen nagy presztízst jelent ezen a listán szerepelni, például mindig az élbolyban van a Harvard Business School, a Columbia Business School, a John Hopkins Business School, a francia-szingapúri Insead, a párizsi HEC, a lausannei IMD, a madridi IE Business School és a London Business School. Szinte biztos munkahelyi felvételt, előléptetést „eredményez” egy „sima”, vagy posztgraduális, MBA diploma ezektől az oktatási intézményektől. A tandíjak a top egyetemeken és főiskolákon meglehetősen borsosak, de a világ sok országában számos ösztöndíj, céges és alapítványi támogatás áll az úgynevezett elitképzésben részt venni szándékozók rendelkezésére.

Nagy üzlet a céges képzés, tréning

Megszámlálhatatlanul sok továbbképző, tréningező cég működik a világon, a Google vagy más keresőkön egy-egy menedzser, vagy éppen nem általános szakmai (marketing, oktatásszervező, adótanácsadó, szakmérnök-továbbképző, stb.) tanfolyami keresőszóra tízezrével jelennek meg a lehetőségek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatoknál megtartott továbbképzések, tanfolyamok és tréningek piaca is óriási, számítások szerint az „igazi” üzlet ebben az oktatási ágazatban van. A közepes és a nagyméretű cégek (a multinacionális és a globális vállalatokról nem is beszélve) szinte egész évben tartanak képzéseket, tréningeket, sok esetben több tucatot is párhuzamosan. Ma már minden nagyobb vállalat rendelkezik oktatási osztállyal, amelynek fő feladata a képzések megszervezése az egyes szakterületek igényei alapján.

Ki mit fizet?

Jelentős változások történtek az elmúlt három évtizedben az oktatások vállalati finanszírozásában. Korábban a cégek többnyire szinte minden felsőoktatási, szakmai és nyelvtanfolyamot fizettek dolgozóik részére, még akkor is, ha ezeknek a tanulmányoknak egy része nem volt szükséges a munka elvégzéséhez. Sőt, a finanszírozás mellé tekintélyes tanulmányi szabadság is járt. A kilencvenes évek elejétől a vállalatok mondhatni az egész világon ebből a szempontból sokkal fukarabbak lettek.

Hasznos a csapatépítés – nem árt, ha hangulatos

Dolgozóik számára ma már alapkövetelmény a szükséges szakmai végzettség, képzettség, nyelvtudás megszerzése saját költségen, de legalább is nem a cég finanszírozásában. A saját szűk munkaterülethez szükséges képzést, továbbképzést a vállalat „állja”, de nem többet. A menedzserek számára sok a kötelező tanfolyam, tréning, de ezek csaknem kivétel nélkül a vezetési módszerekre és technikákra, a dolgozók kiválasztására, értékelésére vonatkoznak. Nagy üzlet az egy-három napos csapatépítés is, főleg a szabadtéri kalandtúrák, roncs derbik, go-kart versenyek, sportnapok stb. szervezésével. Érdemes megjegyezni, hogy a tanulmányi szabadság gyakorlata szinte megszűnt.

Kéz a kézben

Az üzletemberek felsőoktatási képzése és továbbképzése igazán akkor eredményes, ha szoros kapcsolat alakul ki az oktatási intézmények és a vállalatok között. Napjainkban ugyanis a vezetéstudományban és az üzleti ismeretekben továbbra is szükség van az elméleti alapokra, de a cégek mind inkább a készségek és képességek fejlesztését, az informatika vezérelte gyakorlatra tartanak igényt új dolgozóik részéről. Így az üzleti, vezetési ismeretek oktatása is ezekbe az irányokba tolódik úgy, hogy a cégek a hallgatóknak tanulmányaik alatt részmunkaidős állásokat, nyári szakmai gyakorlatot, stb. kínálnak.

Századunk eddig eltelt részében korábban soha nem látott, soha nem tapasztalt integráció alakult ki a cégvilág és az üzleti, menedzser oktatási intézmények között. Az „igazi” üzleti élet, a való üzleti világ ma már ott van az egyetemeken, főiskolákon (idehaza például az Exxon és az Audi), igen sok a vállalati vendégelőadó, szemináriumvezető. A csak tankönyvekből tanult üzleti és menedzseri ismeretekről már csak múlt időben beszélhetünk. A híres amerikai menedzsment guru, Henry Mintzberg szerint a vezetőket ma már nem lehet csak osztály- és előadótermekben „felépíteni”, az egyetlen járható út a gyakorlat központú megközelítés, beleértve a szimulációs játékokat és az esettanulmányok elemzését is.

Kiknek szólnak általában a céges vezetői tréning programok?

  • frissen kinevezett vezetőknek
  • fiatal, még kevesebb munkatapasztalattal rendelkező vezetőknek
  • olyan vezetőknek, akik pár éve már vezetői pozícióban vannak, viszont az ehhez szükséges készségekben, ismeretekben, módszerekben szeretnének fejlődni, tudatosabban „működni”

Nagy a tartalmi kínálat

A vállalati menedzserek számára az erre szakosodott cégek a vezetői ismeretek igen széles palettáját kínálják képzésben és továbbképzésben. Ízelítő az egyik neves hazai tréning cég „étlapjáról”:

  • vezetői önismeret
  • konfliktusok kezelése
  • vezetés változó környezetben
  • a vezetés, mint szakma
  • coaching szemléletű vezetés
  • humán szakember képzések
  • értékesítési tréningek
  • személyes hatékonysági tréningek
  • szervezeti kultúra fejlesztés
  • változáskezelés
  • csapat innovációs program
  • diagnózis és elkötelezettség mérés
  • komplex gondolkodást fejlesztő tréningek
  • üzleti stratégia és vízió alkotás
  • személyes hatékonysági tréningek
  • csapatok működésfejlesztése

A Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó óriáscég humán erőforrással kapcsolatos témákra vonatkozó idei felmérése szerint a válaszadók 86 százalékának az véleménye, hogy mind az oktatási intézményeknek, mind a vállalatoknak meg kell változtatniuk a tanítás, a tanulás módszereit. Ez az irányzat azért is fontos, mert egy másik felmérés válaszadóinak csak 60 százaléka szerint felelnek meg a követelményeknek a tudás és a teljesítmény mérésének mutatói, „eszközei”.

Tandíjak és bevételek

A nemzetközi statisztikák tanúsága szerint a posztgraduális képzések és a vállalati tanfolyamok ára folyamatosan növekszik, évente átlagosan 5 százalékkal. Szakemberek véleménye szerint ennek a fő oka (a vezető intézmények és cégek nagy hírneve és imázsa mellett) az, hogy mind többen vannak, akik hajlandóak a drága képzéseket megfizetni, mert ezeket jó befektetésnek tartják.

Az Egyesült Államokban a képzési díjak nagyobb mértékben emelkednek, mint a háztartások jövedelme. Ez azt jelenti, hogy egyrészről főleg a magas jövedelmű családok gyermekei járnak az elitképzőkbe, másrészről azt is, hogy rengeteg ösztöndíj, alapítvány, stb. áll a kevésbé módos jelentkezők rendelkezésére. (Érdemes megjegyezni, hogy az USA-ban a Harvard Business School tandíjai jelentik a mércét, az alapot a többi üzleti iskola számára, amikor például az MBA-képzés díjait állapítják meg. Ezekben a díjakban viszonylag kis tételt jelentenek az intézmények működési költségei, viszont jelentős összeget tesz ki a neves, sztár-előadók oktatási „gázsija”.)

Számítások szerint a neves üzleti oktatási intézmények tandíjainak 40 százaléka fedezi a képzési költségeket, a fennmaradó 60 százalékból pedig az egyetemek, főiskolák saját, kevésbé „kapós”, nem elsősorban üzleti és menedzsment témájú programjaikat támogatják meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az intézmények például a munka melletti MBA képzéseiket 60 százalékkal alacsonyabb áron is kínálhatnák. De nem teszik piaci és egyéb megfontolásokból.

Fő a mellékes?

Érdemes áttekinteni néhány vezető üzleti oktatási intézmény bevételi adatait. 2015-ben a Harvard Business School 707 millió dollár tandíj- bevételre tett szert. Ez az összeg csaknem két és félszerese a chicagói egyetemhez tartozó Booth School of Business jövedelmének, amely a második legnagyobb bevételt (288 millió dollár) hozta ebben az ágazatban, abban az évben. A Harvard üzleti iskolájának 2015-ben 2012, a Boothnak pedig 3297 hallgatója volt.

A Harvard üzleti iskolája egyébként 2015-ben jóval nagyobb bevételre tett szert vállalati tanfolyamokból, felső vezetői képzésekből, esettanulmányok értékesítéséből, valamint alapítványok és cégek általi szponzorálásból, támogatásból, mint az MBA képzésből. (A Harvard üzleti iskolája csak 2015-ben 203 millió dollár értékben adott el 12 millió esettanulmányt más üzleti iskoláknak, vállalati továbbképző központoknak, nemzetközi internetes esettanulmány „bankoknak”, stb.)

Hasonló irányzat figyelhető meg a többi neves amerikai és európai üzleti és menedzser oktatási intézménynél: az éves bevételek többsége nem a tandíjakból, hanem a felső vezetők számára szervezett képzési, továbbképzési tanfolyamokból, tréningekből és alapítványi támogatásokból származik. Amikor a végzett hallgatók magas vezetői pozíciókba kerülnek, gondjuk van rá, hogy az alma mater jelentős támogatásban részesüljön alapítványokon keresztül is. Sok országban az állami költségvetés is fontos forrása a magán intézmények bevételeinek.

Az érem két oldala

A bevételek jelentős részét az üzleti oktatási intézmények dolgozóinak fizetésére, jutalmazására fordítják az igen magas színvonalú oktatástechnikai felszerelések állandó korszerűsítése mellett. A vezető üzleti iskolákban a nevesebb professzorok fizetése sok esetben vetekszik a nagyvállalati felső vezetői fizetésekkel, vagyis meghaladják az évi 6-700 ezer dollárt. S ez „csak” a fizetés.

dr. Gonda György

A számok tükrében nem szükséges tovább bizonyítani, milyen nagy pénzek vannak az üzleti oktatásban, különösen a legjobbak számára. Az érem másik oldalát pedig a cégük számára magas hozzáadott értéket „szállító” menedzserek jelentik, akik számára rövid idő alatt megtérülnek a képzésre fordított összegek. A tőke, a pénz tehát az üzleti oktatáson keresztül is „beszél”.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

 

Friss

Agrárszakképzés. Szabálytalanság cunamit talált az ÁSZ

A korábban ellenőrzött 22 agrárszakképző után újabb 10 iskolánál talált szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék.

A kifli csehül – új élelmiszerbolt az online piactéren

Kifli.hu néven új online szupermarket és piactér nyílt Magyarországon. Mivel a már működő cseh rendszert vezették be, az induláshoz szükséges ráfordítás 5-6 millió euró volt.

Kamatdöntés – Monetáris tanács: marad az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások "tartós" megváltozása alakítja, amit a testület fokozott figyelemmel kísér - közölte a tanács keddi kamatdöntő ülése után.

Lecsapott a BRFK az unokázós maffiára

Idős emberek megtévesztésével elkövetett csalásokra specializálódott bűnszervezetet számolt fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Az álrokonok 33 idős embertől 43 millió forint értékben csaltak ki készpénzt és ékszereket.

Hírek

Lecsapott a BRFK az unokázós maffiára

Idős emberek megtévesztésével elkövetett csalásokra specializálódott bűnszervezetet számolt fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Az álrokonok 33 idős embertől 43 millió forint értékben csaltak ki készpénzt és ékszereket.

Koronavírus. Evakuálják a dél-koreaiakat Vuhanból

Dél-Korea repülőgépeket küld állampolgárai kimenekítéséhez a kínai Vuhanba, ahol az új koronavírus okozta járvány felütötte a fejét. Kazahsztán pedig orvosi igazolást követel a közép-ázsiai országba beutazni kívánó kínaiaktól.

Jegy nélkül. Százmilliót blicceltek össze a MÁV-on

Rekordot döntött a MÁV bliccelésből származó bevétele 2019-ben: 103 millió forintot fizettek be a jegy nélkül utazók - közölte a vasúttársaság.

Újabb mélypont – 338 forint fölé is benézett az euró

Történelmi mélypontot ért el az euróval szemben a forint árfolyama hétfőn: délután negyed négykor egy euró 338,09 forintot ért.

Madárinfluenza. Állatkerti szárnyasokat öltek le Szlovákiában

Negyvenegy madarat pusztítottak el a madárinfluenza megjelenése miatt a szlovákiai Bajmóc (Bojnice) állatkertjében - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Koronavírus. Zuhannak az európai tőzsdeindexek

Meredeken csökkentek a vezető európai tőzsdeindexek hétfő délelőtt, és jó úton haladnak afelé, hogy az utóbbi közel két hónap legrosszabb napját hagyják maguk mögött. A befektetőket megrémítették a koronavírus terjedésének lehetséges gazdasági következményei.

A benzin és a gázolaj is olcsóbb lesz szerdától

Tovább csökkennek az üzemanyagárak szerdán: a benzin literenként bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 5 forinttal kerül majd kevesebbe.

Újabb légi baleset Iránban – utcára csúszott az utasszállító

Kicsúszott a repülőtéri leszállópályáról és egy utcán állt meg Iránban egy utasszállító repülőgép 150 emberrel a fedélzetén.

Több mint száz gén felelős az autizmusért

Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában - állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.

Újra ölt a koronavírus – 40 millió ember mozgását korlátozzák

Bizonytalan időre felfüggesztették a kifelé tartó közlekedést a kínai Hupej tartományban, hogy megfékezzék a koronavírus okozta tüdőgyulladás-járvány terjedését - közölte a helyi sajtó.

A focimeccs nézés növeli a szívroham kockázatát

Az elkötelezett focirajongók csapatuk meccsének nézése közben olyan veszélyes mértékű fizikai stresszt élnek meg, ami szívrohamot is okozhat - derült ki az Oxfordi Egyetem kutatásából.

Szijjártó: nincs magyar fertőzöttje a koronavírusnak

Nincs magyar fertőzöttje a koronavírusnak, de óvintézkedések történtek - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Gazdaság

Újabb mélypont – 338 forint fölé is benézett az euró

Történelmi mélypontot ért el az euróval szemben a forint árfolyama hétfőn: délután negyed négykor egy euró 338,09 forintot ért.

Veres Mihály újrázik az EFISZ élén

Újabb három évre Veres Mihályt választotta elnöknek az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) elnöksége.

Látszatkeltés – a Magyar Adósságrendező Zrt. büntetése

A  Magyar Adósságrendező Zrt. professzionális intézmény látszatát keltve deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező magánszemély esetében működött közre hitel- és kölcsönszerződése módosításában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 111 millió forint bírságot szabott a cégre.

Lakossági állampapírok. Egy év alatt 1558 milliárdos bővülés

A lakossági állampapírok állománya tavaly 1558 milliárd forinttal emelkedett, az év végén meghaladta a 9074 milliárd forintot. A negyedik negyedévben 281,5 milliárd forint volt a növekedés.

Tavasszal jön az új 100 forintos

A második negyedévben kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintosok. A jelenleg használt érmékkel továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az EKB nem változtatott az irányadó kamatán

Nem változtatott az irányadó kamaton az Európai Központi Bank kormányzótanácsa csütörtöki ülésén.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom