Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Menedzserben az üzlet. Mi van a névkártyán?
No menu items!

Menedzserben az üzlet. Mi van a névkártyán?

Az üzleti főiskolák, az egyetemek gazdálkodási, üzleti, humán erőforrás és menedzser szakai a világon évente több százezer diplomát adnak ki, valóságos „tömegtermelés” folyik  jövendő üzletemberekből és vezetőkből. Hasonló a helyzet az üzleti posztgraduális képzések – mester-szakok, MBA, PHd, stb. – területén is.

Az üzletember- és a menedzserképzés a nyolcvanas évek közepe óta egyre növekvő, mondhatni ma már hatalmas üzlet, amelyet „csak” a vállalati tanfolyamokból, továbbképzésekből, tréningekből, csapatépítésekből származó bevételek szárnyalnak túl…

Piaci pillanatfelvétel

Felsőoktatási és vállalati HR szakemberek egybehangzó véleménye szerint az egész világon „túltermelés” és túlkínálat van menedzserekből, ugyanakkor hiány mutatkozik a leader típusú vezetőkből. Ők azok, akik a cég stratégiájával, nagy összegű befektetéseivel, tevékenységének szélesítésével vagy szűkítésével, a nagy ívű változások kezdeményezésével, a globális piaci terjeszkedéssel, stb. foglalkoznak, illetve ezekben a kérdésekben hoznak döntést. (Az egyik vezetéstudományi guru véleménye szerint a menedzsereket képzik, karizmatikus leadernek viszont születni kell. Míg a „menedzserség” többek között a beosztáson alapul, a leaderség a személyiségből fakad.)

Az üzletemberek képzésével, továbbképzésével, tréningeztetésével foglalkozó felsőoktatási intézmények és szakcégek nagy versenyt folytatnak, hiszen évi több százmilliárd dolláros piacról van szó. Az üzleti világban mind jobban „számít”, mi van a névjegyen a beosztáson kívül. Milyen posztgraduális végzettség, milyen szakdiploma, milyen szakvizsgának a rövidítése, stb.?

Élen az MBA

A piac egyes diplomákat magasra értékel. Az MBA jó belépő

Például a Master of Business Administration (MBA a nagy tekintélyű végzettség rövidítése) fokozat a menedzservilág csúcsát jelenti. Az elismert, az elit, a „megfelelő” helyen szerzett MBA-diplomát magasra értékeli a munkaerőpiac. A munkavállalók pedig a magas tandíjat gyakran hajlandók saját zsebből kifizetni, és akár egy-két évre kivonni magukat a forgalomból a tanulás kedvéért.

Az MBA a világ legismertebb és egyszersmind legelterjedtebb egyetemi szintű végzettsége a menedzsment területén. Sikere döntően annak köszönhető, hogy a nem közgazdász alapdiplomával rendelkezők számára is alapos tudást nyújt a menedzsmenttudományok különböző területein, a működésirányítástól a marketingen át a pénzügyekig. Az MBA-képzés általában megfelelő arányban vegyíti az elméleti és gyakorlati kérdések oktatását, valamint a vezetési és kommunikációs készségek fejlesztését, s így kiválóan felkészíti hallgatóit a felső vezetői beosztások betöltésére. A képzés 20. század eleji létrejötte óta világszerte több száz egyetemen hallgatók százezrei szereztek és szereznek MBA-diplomát, amelynek népszerűsége máig töretlen. Az amerikai és nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a képzés igen jó befektetésnek tekinthető, hiszen már a pályakezdők jövedelmében is megjelenik az „MBA kamat”.

A bűvös lista

A világ vezető nyomtatott és elektronikus gazdasági lapjai (Financial Times, The Wall Street Journal, Forbes, Business Week, The Economist, stb.) évről évre elkészítik az öt kontinens legjobb 100-500 egyetemének, üzleti egyetemének, főiskolájának listáját nagyon alapos elemzés és sok tényező figyelembe vételének alapján. Igen nagy presztízst jelent ezen a listán szerepelni, például mindig az élbolyban van a Harvard Business School, a Columbia Business School, a John Hopkins Business School, a francia-szingapúri Insead, a párizsi HEC, a lausannei IMD, a madridi IE Business School és a London Business School. Szinte biztos munkahelyi felvételt, előléptetést „eredményez” egy „sima”, vagy posztgraduális, MBA diploma ezektől az oktatási intézményektől. A tandíjak a top egyetemeken és főiskolákon meglehetősen borsosak, de a világ sok országában számos ösztöndíj, céges és alapítványi támogatás áll az úgynevezett elitképzésben részt venni szándékozók rendelkezésére.

Nagy üzlet a céges képzés, tréning

Megszámlálhatatlanul sok továbbképző, tréningező cég működik a világon, a Google vagy más keresőkön egy-egy menedzser, vagy éppen nem általános szakmai (marketing, oktatásszervező, adótanácsadó, szakmérnök-továbbképző, stb.) tanfolyami keresőszóra tízezrével jelennek meg a lehetőségek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatoknál megtartott továbbképzések, tanfolyamok és tréningek piaca is óriási, számítások szerint az „igazi” üzlet ebben az oktatási ágazatban van. A közepes és a nagyméretű cégek (a multinacionális és a globális vállalatokról nem is beszélve) szinte egész évben tartanak képzéseket, tréningeket, sok esetben több tucatot is párhuzamosan. Ma már minden nagyobb vállalat rendelkezik oktatási osztállyal, amelynek fő feladata a képzések megszervezése az egyes szakterületek igényei alapján.

Ki mit fizet?

Jelentős változások történtek az elmúlt három évtizedben az oktatások vállalati finanszírozásában. Korábban a cégek többnyire szinte minden felsőoktatási, szakmai és nyelvtanfolyamot fizettek dolgozóik részére, még akkor is, ha ezeknek a tanulmányoknak egy része nem volt szükséges a munka elvégzéséhez. Sőt, a finanszírozás mellé tekintélyes tanulmányi szabadság is járt. A kilencvenes évek elejétől a vállalatok mondhatni az egész világon ebből a szempontból sokkal fukarabbak lettek.

Hasznos a csapatépítés – nem árt, ha hangulatos

Dolgozóik számára ma már alapkövetelmény a szükséges szakmai végzettség, képzettség, nyelvtudás megszerzése saját költségen, de legalább is nem a cég finanszírozásában. A saját szűk munkaterülethez szükséges képzést, továbbképzést a vállalat „állja”, de nem többet. A menedzserek számára sok a kötelező tanfolyam, tréning, de ezek csaknem kivétel nélkül a vezetési módszerekre és technikákra, a dolgozók kiválasztására, értékelésére vonatkoznak. Nagy üzlet az egy-három napos csapatépítés is, főleg a szabadtéri kalandtúrák, roncs derbik, go-kart versenyek, sportnapok stb. szervezésével. Érdemes megjegyezni, hogy a tanulmányi szabadság gyakorlata szinte megszűnt.

Kéz a kézben

Az üzletemberek felsőoktatási képzése és továbbképzése igazán akkor eredményes, ha szoros kapcsolat alakul ki az oktatási intézmények és a vállalatok között. Napjainkban ugyanis a vezetéstudományban és az üzleti ismeretekben továbbra is szükség van az elméleti alapokra, de a cégek mind inkább a készségek és képességek fejlesztését, az informatika vezérelte gyakorlatra tartanak igényt új dolgozóik részéről. Így az üzleti, vezetési ismeretek oktatása is ezekbe az irányokba tolódik úgy, hogy a cégek a hallgatóknak tanulmányaik alatt részmunkaidős állásokat, nyári szakmai gyakorlatot, stb. kínálnak.

Századunk eddig eltelt részében korábban soha nem látott, soha nem tapasztalt integráció alakult ki a cégvilág és az üzleti, menedzser oktatási intézmények között. Az „igazi” üzleti élet, a való üzleti világ ma már ott van az egyetemeken, főiskolákon (idehaza például az Exxon és az Audi), igen sok a vállalati vendégelőadó, szemináriumvezető. A csak tankönyvekből tanult üzleti és menedzseri ismeretekről már csak múlt időben beszélhetünk. A híres amerikai menedzsment guru, Henry Mintzberg szerint a vezetőket ma már nem lehet csak osztály- és előadótermekben „felépíteni”, az egyetlen járható út a gyakorlat központú megközelítés, beleértve a szimulációs játékokat és az esettanulmányok elemzését is.

Kiknek szólnak általában a céges vezetői tréning programok?

  • frissen kinevezett vezetőknek
  • fiatal, még kevesebb munkatapasztalattal rendelkező vezetőknek
  • olyan vezetőknek, akik pár éve már vezetői pozícióban vannak, viszont az ehhez szükséges készségekben, ismeretekben, módszerekben szeretnének fejlődni, tudatosabban „működni”

Nagy a tartalmi kínálat

A vállalati menedzserek számára az erre szakosodott cégek a vezetői ismeretek igen széles palettáját kínálják képzésben és továbbképzésben. Ízelítő az egyik neves hazai tréning cég „étlapjáról”:

  • vezetői önismeret
  • konfliktusok kezelése
  • vezetés változó környezetben
  • a vezetés, mint szakma
  • coaching szemléletű vezetés
  • humán szakember képzések
  • értékesítési tréningek
  • személyes hatékonysági tréningek
  • szervezeti kultúra fejlesztés
  • változáskezelés
  • csapat innovációs program
  • diagnózis és elkötelezettség mérés
  • komplex gondolkodást fejlesztő tréningek
  • üzleti stratégia és vízió alkotás
  • személyes hatékonysági tréningek
  • csapatok működésfejlesztése

A Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó óriáscég humán erőforrással kapcsolatos témákra vonatkozó idei felmérése szerint a válaszadók 86 százalékának az véleménye, hogy mind az oktatási intézményeknek, mind a vállalatoknak meg kell változtatniuk a tanítás, a tanulás módszereit. Ez az irányzat azért is fontos, mert egy másik felmérés válaszadóinak csak 60 százaléka szerint felelnek meg a követelményeknek a tudás és a teljesítmény mérésének mutatói, „eszközei”.

Tandíjak és bevételek

A nemzetközi statisztikák tanúsága szerint a posztgraduális képzések és a vállalati tanfolyamok ára folyamatosan növekszik, évente átlagosan 5 százalékkal. Szakemberek véleménye szerint ennek a fő oka (a vezető intézmények és cégek nagy hírneve és imázsa mellett) az, hogy mind többen vannak, akik hajlandóak a drága képzéseket megfizetni, mert ezeket jó befektetésnek tartják.

Az Egyesült Államokban a képzési díjak nagyobb mértékben emelkednek, mint a háztartások jövedelme. Ez azt jelenti, hogy egyrészről főleg a magas jövedelmű családok gyermekei járnak az elitképzőkbe, másrészről azt is, hogy rengeteg ösztöndíj, alapítvány, stb. áll a kevésbé módos jelentkezők rendelkezésére. (Érdemes megjegyezni, hogy az USA-ban a Harvard Business School tandíjai jelentik a mércét, az alapot a többi üzleti iskola számára, amikor például az MBA-képzés díjait állapítják meg. Ezekben a díjakban viszonylag kis tételt jelentenek az intézmények működési költségei, viszont jelentős összeget tesz ki a neves, sztár-előadók oktatási „gázsija”.)

Számítások szerint a neves üzleti oktatási intézmények tandíjainak 40 százaléka fedezi a képzési költségeket, a fennmaradó 60 százalékból pedig az egyetemek, főiskolák saját, kevésbé „kapós”, nem elsősorban üzleti és menedzsment témájú programjaikat támogatják meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az intézmények például a munka melletti MBA képzéseiket 60 százalékkal alacsonyabb áron is kínálhatnák. De nem teszik piaci és egyéb megfontolásokból.

Fő a mellékes?

Érdemes áttekinteni néhány vezető üzleti oktatási intézmény bevételi adatait. 2015-ben a Harvard Business School 707 millió dollár tandíj- bevételre tett szert. Ez az összeg csaknem két és félszerese a chicagói egyetemhez tartozó Booth School of Business jövedelmének, amely a második legnagyobb bevételt (288 millió dollár) hozta ebben az ágazatban, abban az évben. A Harvard üzleti iskolájának 2015-ben 2012, a Boothnak pedig 3297 hallgatója volt.

A Harvard üzleti iskolája egyébként 2015-ben jóval nagyobb bevételre tett szert vállalati tanfolyamokból, felső vezetői képzésekből, esettanulmányok értékesítéséből, valamint alapítványok és cégek általi szponzorálásból, támogatásból, mint az MBA képzésből. (A Harvard üzleti iskolája csak 2015-ben 203 millió dollár értékben adott el 12 millió esettanulmányt más üzleti iskoláknak, vállalati továbbképző központoknak, nemzetközi internetes esettanulmány „bankoknak”, stb.)

Hasonló irányzat figyelhető meg a többi neves amerikai és európai üzleti és menedzser oktatási intézménynél: az éves bevételek többsége nem a tandíjakból, hanem a felső vezetők számára szervezett képzési, továbbképzési tanfolyamokból, tréningekből és alapítványi támogatásokból származik. Amikor a végzett hallgatók magas vezetői pozíciókba kerülnek, gondjuk van rá, hogy az alma mater jelentős támogatásban részesüljön alapítványokon keresztül is. Sok országban az állami költségvetés is fontos forrása a magán intézmények bevételeinek.

Az érem két oldala

A bevételek jelentős részét az üzleti oktatási intézmények dolgozóinak fizetésére, jutalmazására fordítják az igen magas színvonalú oktatástechnikai felszerelések állandó korszerűsítése mellett. A vezető üzleti iskolákban a nevesebb professzorok fizetése sok esetben vetekszik a nagyvállalati felső vezetői fizetésekkel, vagyis meghaladják az évi 6-700 ezer dollárt. S ez „csak” a fizetés.

dr. Gonda György

A számok tükrében nem szükséges tovább bizonyítani, milyen nagy pénzek vannak az üzleti oktatásban, különösen a legjobbak számára. Az érem másik oldalát pedig a cégük számára magas hozzáadott értéket „szállító” menedzserek jelentik, akik számára rövid idő alatt megtérülnek a képzésre fordított összegek. A tőke, a pénz tehát az üzleti oktatáson keresztül is „beszél”.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Óvintézkedések – Svájc elhúzódó covid-válságra számít

Sokáig életben fognak maradni azok az új óvintézkedések, amelyeket szerdán jelent be Svájc a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében - mondta Alain Berset, az alpesi ország egészségügyi minisztere.

A tészta eladási és a covid fertőzöttségi görbéje együtt mozog

A tésztagyártók pandémia válság nagy nyertesei. Németországban különösen megy...

Klímaváltozás. Újabb segélykiáltás Afrikából

Egyre inkább sújtja Afrikát az éghajlatváltozás, amely egyebek közt szélsőségesebb időjárást, hevesebb esőzést, ugyanakkor súlyos aszályt, forróbb hőmérsékletet és sáskajárást okoz - figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet.

Árkörkép – túlárazott lakáspiac? Pozsony is drágább mint Budapest

Drága a budapesti lakáspiac? Igen, amennyiben hazánk megyeszékhelyeinek lakáspiaci áraihoz hasonlítjuk. Ha azonban az európai országok fővárosaihoz, akkor nem nevezhető túlárazottnak Európa szíve. Magyarországi és európai árkörkép.

Hírek

Óvintézkedések – Svájc elhúzódó covid-válságra számít

Sokáig életben fognak maradni azok az új óvintézkedések, amelyeket szerdán jelent be Svájc a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében - mondta Alain Berset, az alpesi ország egészségügyi minisztere.

A tészta eladási és a covid fertőzöttségi görbéje együtt mozog

A tésztagyártók pandémia válság nagy nyertesei. Németországban különösen megy...

Klímaváltozás. Újabb segélykiáltás Afrikából

Egyre inkább sújtja Afrikát az éghajlatváltozás, amely egyebek közt szélsőségesebb időjárást, hevesebb esőzést, ugyanakkor súlyos aszályt, forróbb hőmérsékletet és sáskajárást okoz - figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet.

Házi karantén. Megtriplázták a szabályszegők bírságát

Az Országgyűlés több ponton módosította a koronavírus-járvány miatt elrendelhető karanténfajtákkal kapcsolatos szabályokat. A hatósági házi karantén megsértése miatt kiszabható legmagasabb bírság összegét 50 ezer forintról 150 ezer forintra növelte.

Károlyi Lászlót Szentes Díszpolgárává avatták

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Károlyi László részére Szentes Város Díszpolgára címet adományozott.  

Antarktisz. Vérszívók megjelenése miatt kellett fertőtleníteni

Az Antarktisz turisták által kedvelt György király-szigetén megjelentek a közönséges szúnyogok - jelentette be Alekszandr Klepikov, a déli-sarkvidéki orosz expedíció vezetője.

Szerdától még olcsóbb lesz a benzin

Szerdától bruttó 5 forinttal csökken a 95-ös benzin literenkénti ára, a gázolajé viszont nem változik.

Újra zuhant az olaj ára

Több mint két százalékkal csökkent a kőolaj ára hétfőn reggel azokra az erősödő piaci félelmekre, hogy csökkenhet az energiahordozó iránti kereslet a koronavírussal fertőződöttek számának emelkedése miatt.

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Gazdaság

Digitális pénzügyek – új védjeggyel a nagyobb bizalomért

Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy Program indul, amelyben a magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező pénzügyi intézmények, hitelintézetek és biztosítók szerezhetnek minősítést - jelentette be Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom