Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Menedzserben az üzlet. Mi van a névkártyán?

Menedzserben az üzlet. Mi van a névkártyán?

Az üzleti főiskolák, az egyetemek gazdálkodási, üzleti, humán erőforrás és menedzser szakai a világon évente több százezer diplomát adnak ki, valóságos „tömegtermelés” folyik  jövendő üzletemberekből és vezetőkből. Hasonló a helyzet az üzleti posztgraduális képzések – mester-szakok, MBA, PHd, stb. – területén is.

Az üzletember- és a menedzserképzés a nyolcvanas évek közepe óta egyre növekvő, mondhatni ma már hatalmas üzlet, amelyet „csak” a vállalati tanfolyamokból, továbbképzésekből, tréningekből, csapatépítésekből származó bevételek szárnyalnak túl…

Piaci pillanatfelvétel

Felsőoktatási és vállalati HR szakemberek egybehangzó véleménye szerint az egész világon „túltermelés” és túlkínálat van menedzserekből, ugyanakkor hiány mutatkozik a leader típusú vezetőkből. Ők azok, akik a cég stratégiájával, nagy összegű befektetéseivel, tevékenységének szélesítésével vagy szűkítésével, a nagy ívű változások kezdeményezésével, a globális piaci terjeszkedéssel, stb. foglalkoznak, illetve ezekben a kérdésekben hoznak döntést. (Az egyik vezetéstudományi guru véleménye szerint a menedzsereket képzik, karizmatikus leadernek viszont születni kell. Míg a „menedzserség” többek között a beosztáson alapul, a leaderség a személyiségből fakad.)

Az üzletemberek képzésével, továbbképzésével, tréningeztetésével foglalkozó felsőoktatási intézmények és szakcégek nagy versenyt folytatnak, hiszen évi több százmilliárd dolláros piacról van szó. Az üzleti világban mind jobban „számít”, mi van a névjegyen a beosztáson kívül. Milyen posztgraduális végzettség, milyen szakdiploma, milyen szakvizsgának a rövidítése, stb.?

Élen az MBA

A piac egyes diplomákat magasra értékel. Az MBA jó belépő

Például a Master of Business Administration (MBA a nagy tekintélyű végzettség rövidítése) fokozat a menedzservilág csúcsát jelenti. Az elismert, az elit, a „megfelelő” helyen szerzett MBA-diplomát magasra értékeli a munkaerőpiac. A munkavállalók pedig a magas tandíjat gyakran hajlandók saját zsebből kifizetni, és akár egy-két évre kivonni magukat a forgalomból a tanulás kedvéért.

Az MBA a világ legismertebb és egyszersmind legelterjedtebb egyetemi szintű végzettsége a menedzsment területén. Sikere döntően annak köszönhető, hogy a nem közgazdász alapdiplomával rendelkezők számára is alapos tudást nyújt a menedzsmenttudományok különböző területein, a működésirányítástól a marketingen át a pénzügyekig. Az MBA-képzés általában megfelelő arányban vegyíti az elméleti és gyakorlati kérdések oktatását, valamint a vezetési és kommunikációs készségek fejlesztését, s így kiválóan felkészíti hallgatóit a felső vezetői beosztások betöltésére. A képzés 20. század eleji létrejötte óta világszerte több száz egyetemen hallgatók százezrei szereztek és szereznek MBA-diplomát, amelynek népszerűsége máig töretlen. Az amerikai és nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a képzés igen jó befektetésnek tekinthető, hiszen már a pályakezdők jövedelmében is megjelenik az „MBA kamat”.

A bűvös lista

A világ vezető nyomtatott és elektronikus gazdasági lapjai (Financial Times, The Wall Street Journal, Forbes, Business Week, The Economist, stb.) évről évre elkészítik az öt kontinens legjobb 100-500 egyetemének, üzleti egyetemének, főiskolájának listáját nagyon alapos elemzés és sok tényező figyelembe vételének alapján. Igen nagy presztízst jelent ezen a listán szerepelni, például mindig az élbolyban van a Harvard Business School, a Columbia Business School, a John Hopkins Business School, a francia-szingapúri Insead, a párizsi HEC, a lausannei IMD, a madridi IE Business School és a London Business School. Szinte biztos munkahelyi felvételt, előléptetést „eredményez” egy „sima”, vagy posztgraduális, MBA diploma ezektől az oktatási intézményektől. A tandíjak a top egyetemeken és főiskolákon meglehetősen borsosak, de a világ sok országában számos ösztöndíj, céges és alapítványi támogatás áll az úgynevezett elitképzésben részt venni szándékozók rendelkezésére.

Nagy üzlet a céges képzés, tréning

Megszámlálhatatlanul sok továbbképző, tréningező cég működik a világon, a Google vagy más keresőkön egy-egy menedzser, vagy éppen nem általános szakmai (marketing, oktatásszervező, adótanácsadó, szakmérnök-továbbképző, stb.) tanfolyami keresőszóra tízezrével jelennek meg a lehetőségek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatoknál megtartott továbbképzések, tanfolyamok és tréningek piaca is óriási, számítások szerint az „igazi” üzlet ebben az oktatási ágazatban van. A közepes és a nagyméretű cégek (a multinacionális és a globális vállalatokról nem is beszélve) szinte egész évben tartanak képzéseket, tréningeket, sok esetben több tucatot is párhuzamosan. Ma már minden nagyobb vállalat rendelkezik oktatási osztállyal, amelynek fő feladata a képzések megszervezése az egyes szakterületek igényei alapján.

Ki mit fizet?

Jelentős változások történtek az elmúlt három évtizedben az oktatások vállalati finanszírozásában. Korábban a cégek többnyire szinte minden felsőoktatási, szakmai és nyelvtanfolyamot fizettek dolgozóik részére, még akkor is, ha ezeknek a tanulmányoknak egy része nem volt szükséges a munka elvégzéséhez. Sőt, a finanszírozás mellé tekintélyes tanulmányi szabadság is járt. A kilencvenes évek elejétől a vállalatok mondhatni az egész világon ebből a szempontból sokkal fukarabbak lettek.

Hasznos a csapatépítés – nem árt, ha hangulatos

Dolgozóik számára ma már alapkövetelmény a szükséges szakmai végzettség, képzettség, nyelvtudás megszerzése saját költségen, de legalább is nem a cég finanszírozásában. A saját szűk munkaterülethez szükséges képzést, továbbképzést a vállalat „állja”, de nem többet. A menedzserek számára sok a kötelező tanfolyam, tréning, de ezek csaknem kivétel nélkül a vezetési módszerekre és technikákra, a dolgozók kiválasztására, értékelésére vonatkoznak. Nagy üzlet az egy-három napos csapatépítés is, főleg a szabadtéri kalandtúrák, roncs derbik, go-kart versenyek, sportnapok stb. szervezésével. Érdemes megjegyezni, hogy a tanulmányi szabadság gyakorlata szinte megszűnt.

Kéz a kézben

Az üzletemberek felsőoktatási képzése és továbbképzése igazán akkor eredményes, ha szoros kapcsolat alakul ki az oktatási intézmények és a vállalatok között. Napjainkban ugyanis a vezetéstudományban és az üzleti ismeretekben továbbra is szükség van az elméleti alapokra, de a cégek mind inkább a készségek és képességek fejlesztését, az informatika vezérelte gyakorlatra tartanak igényt új dolgozóik részéről. Így az üzleti, vezetési ismeretek oktatása is ezekbe az irányokba tolódik úgy, hogy a cégek a hallgatóknak tanulmányaik alatt részmunkaidős állásokat, nyári szakmai gyakorlatot, stb. kínálnak.

Századunk eddig eltelt részében korábban soha nem látott, soha nem tapasztalt integráció alakult ki a cégvilág és az üzleti, menedzser oktatási intézmények között. Az „igazi” üzleti élet, a való üzleti világ ma már ott van az egyetemeken, főiskolákon (idehaza például az Exxon és az Audi), igen sok a vállalati vendégelőadó, szemináriumvezető. A csak tankönyvekből tanult üzleti és menedzseri ismeretekről már csak múlt időben beszélhetünk. A híres amerikai menedzsment guru, Henry Mintzberg szerint a vezetőket ma már nem lehet csak osztály- és előadótermekben „felépíteni”, az egyetlen járható út a gyakorlat központú megközelítés, beleértve a szimulációs játékokat és az esettanulmányok elemzését is.

Kiknek szólnak általában a céges vezetői tréning programok?

  • frissen kinevezett vezetőknek
  • fiatal, még kevesebb munkatapasztalattal rendelkező vezetőknek
  • olyan vezetőknek, akik pár éve már vezetői pozícióban vannak, viszont az ehhez szükséges készségekben, ismeretekben, módszerekben szeretnének fejlődni, tudatosabban „működni”

Nagy a tartalmi kínálat

A vállalati menedzserek számára az erre szakosodott cégek a vezetői ismeretek igen széles palettáját kínálják képzésben és továbbképzésben. Ízelítő az egyik neves hazai tréning cég „étlapjáról”:

  • vezetői önismeret
  • konfliktusok kezelése
  • vezetés változó környezetben
  • a vezetés, mint szakma
  • coaching szemléletű vezetés
  • humán szakember képzések
  • értékesítési tréningek
  • személyes hatékonysági tréningek
  • szervezeti kultúra fejlesztés
  • változáskezelés
  • csapat innovációs program
  • diagnózis és elkötelezettség mérés
  • komplex gondolkodást fejlesztő tréningek
  • üzleti stratégia és vízió alkotás
  • személyes hatékonysági tréningek
  • csapatok működésfejlesztése

A Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó óriáscég humán erőforrással kapcsolatos témákra vonatkozó idei felmérése szerint a válaszadók 86 százalékának az véleménye, hogy mind az oktatási intézményeknek, mind a vállalatoknak meg kell változtatniuk a tanítás, a tanulás módszereit. Ez az irányzat azért is fontos, mert egy másik felmérés válaszadóinak csak 60 százaléka szerint felelnek meg a követelményeknek a tudás és a teljesítmény mérésének mutatói, „eszközei”.

Tandíjak és bevételek

A nemzetközi statisztikák tanúsága szerint a posztgraduális képzések és a vállalati tanfolyamok ára folyamatosan növekszik, évente átlagosan 5 százalékkal. Szakemberek véleménye szerint ennek a fő oka (a vezető intézmények és cégek nagy hírneve és imázsa mellett) az, hogy mind többen vannak, akik hajlandóak a drága képzéseket megfizetni, mert ezeket jó befektetésnek tartják.

Az Egyesült Államokban a képzési díjak nagyobb mértékben emelkednek, mint a háztartások jövedelme. Ez azt jelenti, hogy egyrészről főleg a magas jövedelmű családok gyermekei járnak az elitképzőkbe, másrészről azt is, hogy rengeteg ösztöndíj, alapítvány, stb. áll a kevésbé módos jelentkezők rendelkezésére. (Érdemes megjegyezni, hogy az USA-ban a Harvard Business School tandíjai jelentik a mércét, az alapot a többi üzleti iskola számára, amikor például az MBA-képzés díjait állapítják meg. Ezekben a díjakban viszonylag kis tételt jelentenek az intézmények működési költségei, viszont jelentős összeget tesz ki a neves, sztár-előadók oktatási „gázsija”.)

Számítások szerint a neves üzleti oktatási intézmények tandíjainak 40 százaléka fedezi a képzési költségeket, a fennmaradó 60 százalékból pedig az egyetemek, főiskolák saját, kevésbé „kapós”, nem elsősorban üzleti és menedzsment témájú programjaikat támogatják meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az intézmények például a munka melletti MBA képzéseiket 60 százalékkal alacsonyabb áron is kínálhatnák. De nem teszik piaci és egyéb megfontolásokból.

Fő a mellékes?

Érdemes áttekinteni néhány vezető üzleti oktatási intézmény bevételi adatait. 2015-ben a Harvard Business School 707 millió dollár tandíj- bevételre tett szert. Ez az összeg csaknem két és félszerese a chicagói egyetemhez tartozó Booth School of Business jövedelmének, amely a második legnagyobb bevételt (288 millió dollár) hozta ebben az ágazatban, abban az évben. A Harvard üzleti iskolájának 2015-ben 2012, a Boothnak pedig 3297 hallgatója volt.

A Harvard üzleti iskolája egyébként 2015-ben jóval nagyobb bevételre tett szert vállalati tanfolyamokból, felső vezetői képzésekből, esettanulmányok értékesítéséből, valamint alapítványok és cégek általi szponzorálásból, támogatásból, mint az MBA képzésből. (A Harvard üzleti iskolája csak 2015-ben 203 millió dollár értékben adott el 12 millió esettanulmányt más üzleti iskoláknak, vállalati továbbképző központoknak, nemzetközi internetes esettanulmány „bankoknak”, stb.)

Hasonló irányzat figyelhető meg a többi neves amerikai és európai üzleti és menedzser oktatási intézménynél: az éves bevételek többsége nem a tandíjakból, hanem a felső vezetők számára szervezett képzési, továbbképzési tanfolyamokból, tréningekből és alapítványi támogatásokból származik. Amikor a végzett hallgatók magas vezetői pozíciókba kerülnek, gondjuk van rá, hogy az alma mater jelentős támogatásban részesüljön alapítványokon keresztül is. Sok országban az állami költségvetés is fontos forrása a magán intézmények bevételeinek.

Az érem két oldala

A bevételek jelentős részét az üzleti oktatási intézmények dolgozóinak fizetésére, jutalmazására fordítják az igen magas színvonalú oktatástechnikai felszerelések állandó korszerűsítése mellett. A vezető üzleti iskolákban a nevesebb professzorok fizetése sok esetben vetekszik a nagyvállalati felső vezetői fizetésekkel, vagyis meghaladják az évi 6-700 ezer dollárt. S ez „csak” a fizetés.

dr. Gonda György

A számok tükrében nem szükséges tovább bizonyítani, milyen nagy pénzek vannak az üzleti oktatásban, különösen a legjobbak számára. Az érem másik oldalát pedig a cégük számára magas hozzáadott értéket „szállító” menedzserek jelentik, akik számára rövid idő alatt megtérülnek a képzésre fordított összegek. A tőke, a pénz tehát az üzleti oktatáson keresztül is „beszél”.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

 

Friss

Németország. Rontotta GDP-várakozását a kormány

Lefelé módosította a német gazdaság 2020-as növekedésére adott előrejelzését a német szövetségi kormány: a korábban várt 1,5 százalék helyett 1 százalékkal bővülhet jövőre.

Tőzsde – Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Emelkedéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei csütörtökön.

Egyesül az eMAG és az Extreme Digital – övék a piac ötöde

Engedélyezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az eMAG.hu online áruházat működtető Dante International Kft. és az Extreme Digital Zrt. egyesülését. Együttes piaci részesedésük 20 százalék körül mozog.

Az e-cigi gőze a nem-dohányzókra veszélyesebb

Az e-cigaretta gőzének belélegzése már rövid idő alatt is gyulladást okozhat a sejtekben a nem-dohányzóknál - állapították meg amerikai kutatók.

Hírek

Az e-cigi gőze a nem-dohányzókra veszélyesebb

Az e-cigaretta gőzének belélegzése már rövid idő alatt is gyulladást okozhat a sejtekben a nem-dohányzóknál - állapították meg amerikai kutatók.

Hongkongi tüntetések: nincs több fekete póló Kínából

Kína felfüggesztette egyes, a hónapok óta tartó hongkongi tüntetéseken használt eszközök és ruhadarabok - köztük a fekete pólók - szállítását a városállamba - derült ki az egyik dél-kínai szállítmányozási cég honlapján megjelent tájékoztatásból.

Ékszereket, athéni műkincseket találtak Lord Elgin elsüllyedt hajóján

Páratlan arany ékszereket, főző edényeket és más értékes ókori tárgyakat találtak búvárrégészek Lord Elgin 1802-ben elsüllyedt hajóján, a Mentoro roncsában, a Kitera szigetnél - közölte a görög kulturális tárca. 

Drónok miatt állt Ferihegy – 21 járatkésés

Teljes repülőtérzárat kellett elrendelni hétfőn és kedden az esti órákban, miután drónok repültek be a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területére - közölte a Budapest Airport.

Pincébe zárt család. Őrizetbe vették a farm bérlőjét

Egy osztrák férfit vett őrizetbe és hallgat ki a holland rendőrség annak a családnak az ügyében, amely mintegy tíz évig élt egy pincében a világtól elzárva.

Saját porában fuldoklik Európa

A légszennyezettség mintegy 400 ezer ember korai halálát okozta 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban - közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

Tájfun után. Dollármilliókból kezdődik az újjáépítés

Japán 6,5 millió dollárt szán a Hagibisz tájfun okozta károk helyreállítására - jelentette be Abe Sindzó kormányfő. Az árvizeket és földcsuszamlásokat okozó viharban több mint 14 ezer épület került víz alá, rongálódott meg.

Szeged. Garázsokban pihentették a lopott luxuskocsikat

Tízfős nemzetközi autótolvaj-bandát számolt fel a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztálya. A bűnözői csoport központja Szegeden volt, ahonnan Szerbiába szállították a Nyugat-Európában ellopott autókat.

Hollandia. A világvégére vártak tíz évig teljes elszigeteltségben

A világvégére várva mintegy tíz évig élt egy pincében a világtól elzárva egy holland férfi hat gyermekével.

Felkészült a karácsonyi rohamra a Posta

Készen áll az ünnepi szezonra a Magyar Posta. Úgy számolnak, november közepétől karácsonyig a napi negyedmilliót is elérheti a kezelt csomagok száma. A forgalmat elsősorban a nemzetközi online rendelések növelik.

Minden negyedik emlősfaj kihalhat Nagy-Britanniában

Nagy-Britannia emlőseinek több mint negyedét fenyegeti kihalás a klímaváltozás és a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válása miatt - derült ki egy új tanulmányból, amely mintegy hétezer faj adatait vizsgálta.

Kerekesszékbe rejtette a kokaint egy idős asszony

Csaknem három kilogramm kokaint rejtett kerekesszékébe egy 81 éves nő Kolumbiában. Az asszonyt azelőtt vették őrizetbe, hogy felszállt volna egy nemzetközi repülőjáratra.
Hirdetés

Gazdaság

Német bankok – egyszerűbb üzleti modell kell

Az új kihívások kezeléséhez a német bankoknak nem elég megszabadulniuk a túlsúlytól, szerkezetátalakításra is szükségük lesz - véli a német szövetségi pénzügyi felügyelet, a BaFin elnöke.

Új magyar bank: a Takarékbank Zrt. november 6-án kezdi meg a működését

Takarékbank Zrt. október 31-én jön létre tizenegy takarékszövetkezet és két bank - a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. és a Takarékbank Zrt. - egyesülésével. A teljes körű, mindenre, a netbankolásra is kiterjedő nyitás november hatodikán lesz.

A Facebook és Kína is kriptopénzen dolgozik. Kontroll nélkül

A kriptovaluták száma megközelíti a 4000-et. Jövőre a Facebook is saját pénzzel áll elő. A Libra felbolygathatja a pénzvilágot.  Ellentmondásos kép a világ, és a virtuális pénzek viszonyáról - Petrus Szabolcs összefoglaló írása.

Török offenzíva. Trump fenyeget – gyengül a líra

Mérsékelten gyengült a török líra a dollárral szemben, miután Donald Trump erőteljes szankciók kivetésével fenyegette meg Törökországot szíriai offenzívája miatt.

A Mastercard is kihátrált a Facebook kriptopénze mögül

Fogyatkoznak a Libra támogatói: az Ebay és a Stripe után a Mastercard is bejelentette, hogy a továbbiakban nem vesz részt a bevezetés előkészítésében.

Devizahitel – Kúria: az árfolyamkockázat nem lehet hivatkozási alap

Az Európai Unió bíróságának határozata nem veti el a magyar ítélkezési megoldást, ezért árfolyamrés és az árfolyamkockázat tisztességtelenségére hivatkozva a fogyasztók nem léphetnek fel új igényekkel, a kezelési költség és a folyósítási jutalék tisztességtelenségének kérdéskörében azonban a Kúria a bíróság ítélete alapján hozza meg döntését.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom