Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Miközben a Boeing biztonsági kockázatai nem csökkentek, a cég újabb bejelentőt próbál...
No menu items!

Miközben a Boeing biztonsági kockázatai nem csökkentek, a cég újabb bejelentőt próbál kiiktatni

Hol vannak már azok a legendás évek, amikor az Airbus indulása után még az volt a mondás, hogy „If it’s not Boeing, I’m not going”- vagyis, ha nem Boeinggel repülök, inkább el sem megyek. Az amerikai repülőgépgyártó mostani sorozatos biztonsági botrányai jól példázzák, hogy a profitéhség miként írja felül akár az elemi biztonsági szabályokat is.

A Spiegel ezzel kapcsolatban  azt írta, hogy Martin Bickeböller összeszedte a bátorságát, különben soha nem írt volna ilyen e-mailt az új főnökének: David Calhounnak, a Boeing vezérigazgatójának, hogy „nyíltan és proaktívan” ki kellene vizsgálnia, hogyan sérül a biztonság és az etika a vállalaton belül – jelezte Bickeböller 2020 tavaszán. Azt hitte, hogy főnöke komolyan gondolja, amikor a 161 ezer Boeing-alkalmazottnak azt ígérte, hogy a vállalatnál ismét a feddhetetlenségnek -„integritásnak” és „a legmagasabb biztonsági normáknak” kell érvényesülniük.

Ekkor a vállalat a mélyponton volt: két repülőgépe hónapokkal korábban lezuhant, 346 ember halálát okozva. Amikor Calhoun azt mondta, hogy a Boeingnek gyökeresen meg kell változnia, Bickeböller a mérnök abban reménykedett, hogy nem fogják megbüntetni, ha felhívja a figyelmet a visszaélésekre. Ahogyan az már oly sokszor megtörtént vele korábban. De minden jel szerint tévedett. A főnöke soha nem válaszolt neki. Néhány héttel később kapta meg a Calhounnak küldött e-mail nyugtáját – írja a Spiegel.

Évekkel korábban a vállalat megengedte neki, hogy a munkája mellett megírja a diplomamunkáját. A Boeingnél sok technikus teszi ezt. De 2020 májusában egy felettese közölte vele, hogy nem adhatja be a munkát az egyetemre. Ez ártana „a Boeing üzleti érdekeinek”. A váratlan tiltás nem volt más, mint megtorlás azért, mert Bickeböller írni mert a legfelsőbb főnökének. Bickeböller ügyvédje meg van győződve erről. Elmar Giemulla berlini professzor, az egyik legismertebb repülési jogi szakértő képviseli a Németországból származó mérnököt, aki 37 éve áll a Boeing alkalmazásában. Az ügyvéd pedig úgy véli, ez a zaklatás módszere: „A Boeing egyértelmű stratégiát követ, hogy ügyfelemet elhallgattassa” a bírósági tárgyaláson hozzátéve: ügyfele elvesztette a bizalmát, hogy a korábbi panaszok bármit is változtatnának.

Bickeböller egy olyan informátor, úgynevezett whistleblower, aki több mint egy évtizeden át hívta fel a figyelmet a 787 Dreamliner széles törzsű repülőgép gyártásának állítólagos biztonsági hiányosságaira. Kezdetben saját vállalatán belül, majd az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatalnak (FAA) és az amerikai kongresszusnak írt levelekben. Most a 62 éves férfi úgy döntött, hogy először hozza nyilvánosságra vádjait, hogy feltárja, a vállalat a jelek szerint hogyan gyakorol nyomást a bejelentőkre.

Mivel az ügy jogilag érzékeny, mert az ő és a vállalat jövője forog kockán, Bickeböller helyett az ügyvédje nyilatkozik, hiszen kijelentései veszélyesek lehetnek a Boeingre nézve. Veszélyeztetik azt a megállapodást, amelyet a vállalat 2021-ben kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, és amely lezárja a két 737 Max korábbi lezuhanásával kapcsolatos vizsgálatokat. Akkor a vállalat nagyobb biztonságot és a gyártási folyamatok javítását ígérte. És lehet, hogy ezt nem tette meg. „A vállalatnak strukturális problémája van a biztonsági kultúrájával” – mondja Giemulla ügyvéd. „Most abban reménykedünk, hogy az illetékes hatóságok és az amerikai kongresszus lépéseket tesz” – mondja.

Bickeböller nem az egyetlen Boeing alkalmazott, aki az elmúlt években riadót fújt a Boeing repülőgépek műszaki problémái miatt. Becslések szerint összesen 40 bejelentőről beszélnek. Információik egy olyan vállalat képét festik le, amely a jelek szerint a profitra való törekvést a repülésbiztonság fölé helyezte. Végzetes következményekkel: nemcsak a két 737 Max lezuhanása, hanem az Alaska Airlines egyik gépének januári majdnem katasztrófája is a repülőgép fejlesztésében és gyártásában elkövetett súlyos hibákra vezethető vissza.

A Boeing jelenleg nyugtalanító hírekkel kerül a címlapokra. A napokban a Szövetségi Légiirányítási Hatóság az FAA bejelentette, hogy vizsgálja a 787 Dreamliner hosszú távú modell minőségi hibáira utaló jeleket. A Boeing munkatársai valószínűleg tesztjelentéseket hamisítottak. Ez az eljárás is egy Boeing-alkalmazott fülest követően került nyilvánosságra.

Miközben a nyilvánosság számára a bejelentők hősök lehetnek, a Boeingnél nyilvánvalóan nagy pszichológiai stressznek voltak kitéve. A Boeing szerelőjét, John Barnettet márciusban holtan találták egy pickupban egy szálloda parkolójában, nem sokkal azelőtt, hogy ismét tanúvallomást kellett volna tennie az általa feltárt visszaélésekről. A rendőrség öngyilkosságot feltételez, a nyomozás folyamatban van.

Egy másik whistleblower, Joshua Dean a múlt héten 45 éves korában halt meg súlyos fertőzésben. A Boeing beszállító Spirit Aerosystems minőségellenőréről korábban azt mondták, hogy tökéletes egészségnek örvendett.

Martin Bickeböller, a német származású bejelentő szinte egész szakmai életét a Boeingnél töltötte. A fizikából doktorált, vidám, kerek arcú, rövidre borotvált hajú családapa a Dreamliner egyik fejlesztője volt, aki az elmúlt évtizedek utolsó nagy, újonnan tervezett repülőgépéért felelt a Boeingnél. Cserébe „Technical Fellow”-nak nevezhette magát, ami a cégnél a szakemberek számára fontos cím.

Sokáig az ő szava számított biztonsági kérdésekben. Bickeböller ügyvédje szerint kollégái tisztelték őt egyenességéért, és felettesei kedvező referenciákat adtak a mérnöknek. A vállalat azonban megváltozott. Miután a Boeing 1997-ben egyesült a versenytárs McDonnel Douglas-szal, új vezetés lépett a helyére, amely magas osztalékkal akarta kiszolgálni a részvényeseket, de a beruházásokat visszavágta.

A Boeing a Dreamliner fejlesztését és gyártását is kiszervezte több száz beszállítónak. Mivel a projekt hosszabb időt vett igénybe, az igazgatóság nyomást gyakorolt a beszállítókra. A minőség rovására? Bickeböller azt állítja, az egyik olaszországi beszállítónál már 2011-ben problémákat fedezett fel, többek között a szárnyalkatrészekkel kapcsolatban. Jelentést tett egy olyan rendszerben, amelyet a vállalatcsoport kifejezetten erre a célra hozott létre.

A jelek szerint közreműködése zavarta a vezetőséget, amely a gyorsaságot sürgette az elfuserált fejlesztésben. Bickeböllert azzal vádolták, hogy önző indíttatásból cselekedett. Egy 2012 februárjában küldött e-mailben („Tárgy: kiegészítő kérdés”) a Boeing egyik alkalmazottja arra kérte, hogy magyarázza meg, vajon azért készítette-e a jelentést az olasz beszállítóról, „hogy gyakrabban látogathassa a családját Németországban”. Ügyvédje szerint Bickeböller évek óta az Egyesült Államokban élt. Bickeböllert visszavonták az olasz beszállítóval kapcsolatos munkából, és panaszát elutasították. Később az FAA, amely értesült az eljárásról, számos állítását meg tudta erősíteni. Ennek ellenére a Dreamliner megkapta a hatósági engedélyt.

Bickeböller ügyvédje, Giemulla olyan „tűszúrásokról” beszél, amelyeket ügyfelének a figyelmeztetéseire válaszul okoztak. Végzetes reakció egy olyan vállalat részéről, ahol minden a biztonságról szól. „Valakit, mint az ügyfelem, bátorítani kell, nem pedig elrettenteni” – mondja az ügyvéd. Ellenkező esetben senki sem fogja jelenteni, ha valami rosszul megy, „amíg a katasztrófa be nem következik”.

A Boeing nem ért egyet azzal, hogy Bickeböller áldozatul esett volna. „Nem történt megtorlás az alkalmazottal szemben” – mondja egy szóvivő. „Ez a gyakorlat szigorúan tilos”. Pedig Bickeböller először még 2014-ben jelentette az általa legsúlyosabbnak tartott hibát. Ez a Dreamliner első részét érintette, amelyet a beszállító Spirit Aerosystems gyárt. Egy ellenőrzés során a mérnök felfedezte, hogy az elektronikus dokumentumok nem tartalmaznak bizonyítékot arra, hogy a felhasznált alkatrészek megfelelnek a típusjóváhagyási előírásoknak. A légiközlekedési szakértők a megfelelőséget a repülőgépgyártás Szent Gráljaként emlegetik. „Ahhoz, hogy egy repülőgép repülőképesnek minősüljön, teljes mértékben bizonyítani kell, hogy megfelel a típusengedélyben szereplő leírásnak” – mondja Gerhard Hüttig, a Berlini Műszaki Egyetem repülőmérnöki karának régóta tanító professzora. A repülési tanácsadó elemezte Bickeböller vádjait. Megerősíti a megállapítások jelentőségét. A Boeing számára az a probléma, hogy ez nyilvánvalóan nem egyedi eset. „Ha a bejelentő állításai igazak, akkor ez egy újabb eset lenne a nem megfelelő dokumentációról” – mondja Hüttig.

Bickeböller ügyvédje, Giemulla becslése szerint 40 000 egyedi alkatrész kerülhetett a 787-esnek ebbe az elülső részébe, anélkül, hogy a minőségre megfelelő bizonyítékok lennének. Bickeböller tájékoztatta felettesét, hogy értesítette az FAA-t. Egy órával később választ kapott. A bejelentő Bickeböllert eltávolították a posztjáról. Azt mondták neki, hogy „teljes munkaidőben” foglalkozzon ezzel az úgymond  mesterséges vádban foglaltakkal. Amit Bickeböller sértésnek érzett: amit mások elrontottak, azt neki kellene helyrehoznia? Később még azt is el kellett viselnie, hogy a Boeing egyik vezetője azzal vádolta, hogy ő maga felelős a hibás dokumentációért.

Ettől kezdve Bickeböllert a vállalat vezetése javíthatatlan bajkeverőnek, nyűgnek tekintette. Amikor új felettesét akarták kinevezni, nem volt hajlandó elvállalni a posztot, amíg a bejelentő alatta dolgozott – derült ki egy e-mailből. A következmény Giemulla ügyvéd szerint: Bickeböller egy osztállyal lejjebb lévő feletteséhez került.

Karrierje most már egy lefelé tartó spirálhoz hasonlított. A férfi 2022-ben panaszt tett a munkaügyi minisztériumnál. A vád: a Boeing nem védte meg őt mint bejelentőt, hanem megtorolta amit tett. Az eljárás elhúzódott. Két évvel a bejelentése után az FAA megerősítette Bickeböller gyanúját az alkatrészek nem megfelelő dokumentálásáról a Spirit Aerosystemsnél. A Boeing tervet dolgozott ki a hiba kijavítására. Bickeböller azonban gyanította, hogy a hibát még mindig nem javították ki. 2021 áprilisában ismét kapcsolatba lépett az FAA-val egy úgynevezett speak-up, azaz a repülésfelügyelőknek szóló whistleblower-jelentéssel.

Egy évvel később az FAA ismét őt igazolta. Bickeböller ügyvédje szerint azonban ismét nem történt semmi. Következett 2023-ban a következő eljárás az FAA-nál. A Boeing már nem reagált Bickeböller panaszának műszaki tartalmára. Ehelyett a vezetőség ügyvédeket küldött. Háromszor egy-egy órán keresztül vallatták Bickeböllert. Elmondták neki, hogy más bejelentőkről van szó, és hogy az ő panaszaikból nem lett semmi. Az üzenet egyértelmű volt: „Csak azt tudjuk tanácsolni, hogy hagyja abba” – mondja Giemulla.

De Bickeböller nyilvánvalóan nem gondolkodik a feladáson. Idén januárban, alig két héttel az Alaska Airlines repülőgépének fedélzetén történt drámai incidens után, amikor egy ajtó kitört a repülőgép falából, újabb panaszt küldött az FAA-nak. A Spirit Aerosystems 2023 áprilisában a kansasi Wichitában tartott ellenőrzése során feltárt jogsértések „jelentősek és befolyásolják a 787-es típusengedély érvényességét” – írja Bickeböller. Ez ma is így van. „Bár a Boeing tudja, hogy ez az állapot évek óta fennáll, egyetlen repülőgépet sem vizsgáltak meg”.

A Spiegel megkeresésére a repülőgépgyártó visszautasította az állításokat: „A Boeing minden állítást a legnagyobb komolysággal és szigorral kezel” – magyarázta egy szóvivő. „Bickeböller úr számos állítása azonban a múltból származik, és azokat az FAA felügyelete alatt alaposan kivizsgálták és kezelték.” A Boeing korrekciós intézkedéseket hozott a 787-es program konfigurációkezelésében.

Bickeböller ügyvédje viszont követeli: a több száz legyártott Dreamliner mindegyikét ellenőrizni kell, hogy az orr-részben felhasznált alkatrészek engedélyezettek-e vagy sem. Ez nem egy akadémiai kérdés. Ha egy repülőgép balesetet szenved, és kiderül, hogy az egyik ilyen alkatrész a felelős, abból a Boeingnek hatalmas problémája lesz. „A bíróságok a kártérítési eljárás során meg fogják állapítani, hogy a vállalatnak lehetősége volt a hiba kijavítására” – magyarázza Giemulla. Ha nem javította ki a hibát, akkor nem gondatlanságból, hanem szándékosan járt el. Ebben az esetben az amerikai jog nem ismer kegyelmet.

Bickeböller vádjai már most sokba kerülhetnek a cégnek. A két 737 Max lezuhanása után a Boeing nagy kockázatot jelentő egyezséget kötött a washingtoni igazságügyi minisztériummal és a 346 halálos áldozat gyászoló családjaival. Mindössze félmilliárd dolláros kártérítési alapban állapodtak meg. A Boeing emellett ígéretet tett arra, hogy alapvetően javítja biztonsági kultúráját.

A „halasztott vádemelési megállapodás” értelmében bizonyos feltételek mellett lemondanak a büntetőeljárásról. A Boeing tisztában volt a balesetekért felelős vezérlőrendszer súlyos hiányosságaival, de nem tájékoztatta a pilótákat. A Boeingnek három éve volt arra, hogy teljesítse a jogi megállapodás feltételeit. A határidő idén tavasszal járt le. Az igazságügyi minisztérium jelenleg vizsgálja, hogy helyreállt-e a biztonsági kultúra. „Ha a hatóságok megvizsgálnák a Bickeböller-ügyet, nemleges választ kapnának” – mondja Giemulla légiközlekedési ügyvéd. Ha az igazságügyi minisztérium nem hiszi, hogy a Boeing javulni fog, akkor mégiscsak lehet büntetőeljárás.

A Boeing feljelentője, Bickeböller végzett a munkaadójával. Még négy éve van a nyugdíjba vonulásáig. Minden reggel bemegy dolgozni. De most már nagyrészt elszigetelődött a vállalaton belül. Tavaly év vége óta tárgyal a cég jogászaival a felmondási megállapodásról. Ha kielégítő ajánlatot kapna, azt elfogadná. „Nagyon sok mindenről lemondana” – mondja az ügyvédje – annak ellenére, hogy nagyon sokat jelent számára a munka.

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európai Számvevőszék: az EU beruházásai a mesterséges intelligencia terén elmaradnak a világelsők mögött

Az Európai Bizottságnak pedig többet kell tennie azért, hogy az MI-vonatkozású, uniós finanszírozású kutatási projektek eredményei teljes mértékben kereskedelmi forgalomba kerüljenek, illetve más módon hasznosuljanak

NAV: online is kérhető igazolás az adóazonosító jelről

Az adóazonosító jelről általában azért kérnek igazolást a NAV-tól, mert az adókártya megrongálódik vagy elvész, illetve névváltozás miatt új kártyára van szükség.

Központban a vidéki kistelepülések fejlesztése

A kedden átadott 4,2 kilométer hosszú út jelentős segítséget nyújt a területen gazdálkodók, termelők számára területeik megközelítésében, mindezeken túl pedig közvetlen kapcsolatot teremt Jászfelsőszentgyörgy és a 32-es számú főút között.

Több tízezer külhoni gazdálkodót segít a Kárpát-medencei Falugazdász-hálózat

Az egységesítés által még eredményesebben hívhatók le a nemzeti, vagy EU-s pályázati források, továbbá jobban kivitelezhető az egyes agrárágazatok szerinti felosztás és segítségnyújtás
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Multifunkcionális ipari csarnok bokréta avatót tartott Szentgotthárdon a XANGA csoport

A XANGA csoport üzleti modellje huszonöt éve változatlan: kulcsrakész gyártó, logisztikai és szolgáltató infrastruktúrát fejleszt, amelyekben a bérlőként beköltöző magas hozzáadott értéket előállító vállalatok saját technológiájuk és eszközeik telepítését követően kezdhetik meg működésüket.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...