Kezdőlap Világgazdaság Munka világa. Franciaország helyett Németország lesz a sztrájkok földje?!
No menu items!

Munka világa. Franciaország helyett Németország lesz a sztrájkok földje?!

Egy alkalmazott a DB Berlin Hauptbahnhof vagy a berlini főpályaudvar emelvényén várja a vonatvezetők által tartott sztrájk idején, Berlinben, 2021. szeptemberében Kép/ Forrás / REUTERS / Michele Tantussi

A francia szakszervezetek legendásan harcosak. A konzervatív német véleményformálók attól tartanak, hogy a jövőben Európa legnagyobb gazdaságát mind gyakran fogják sztrájkok bénítani. Ennek bizonyítékát látják a német vasutasok újabb, egy hetes munkabeszüntetésében. A statisztikák szerint egyelőre nem kell francia állapotoktól tartani Németországban.

Francia vasút = TGV + sztrájk

Egy hét napos vasúti sztrájk, mint amilyen szeptember elején Németországban zajlott, legalább úgy részei Franciaországnak, mint ahogy a legendás nagysebességű vonat, a TGV. A sztrájkok azonban sokkal hosszabb múltra tekintenek vissza, mint a szupervonat. 1947 óta nem telt el év a francia vasutasok munkabeszüntetése nélkül.

Még a pandémia és az abból lett sosem látott gazdasági válság által meghatározott 2020-ban is sztrájkoltak a francia vasutasok. Holott a kormány pótolta a rövidített munka miatt kiesett béreket, átvállalat az államvasút, az SNCF 35 milliárdos adósságát és a konjunktúra-programban sok milliárdos vasúti fejlesztéseket vett be. Munkabeszüntetés volt már idén is, pont az újraindító turizmus számára kulcsfontosságú júliusban.

A munkát beszüntető vasutasok ritkán tudják megbénítani a teljes forgalmat. Néhány éve a munkavállalóknak 48 órával a sztrájk kezdete előtt jelezniük kell a részvételi szándékukat, az SNCF-nek pedig megengedi a sztrájktörvény a munka átszervezését. Az államvasútnak a 48 óra rendszerint elegendő az ideiglenes menetrendek kidolgozására. Arra is, hogy a forgalmi képesítéssel rendelkező irodai dolgozókat átvezényeljék a pályaudvarokra és a mozdonyokra. Ennek ellenére a sztrájkok szinte mindig járatok sokaságának törlését, jelentős késéseket és az utasok felháborodását okozzák.

A franciáknak elegük van

„Az SNCF példája jól mutatja, milyen, amikor egy ország vasútját a szakszervezet dominálja” – véli a konzervatív-liberális Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentátora. Pedig a francia munkavállalói érdekképviseletek az elmúlt években sokat veszítettek befolyásukból, így például már nem kell a jóváhagyásuk a személyzeti döntésekhez. Az SNCF dolgozói elsősorban a növekvő privát konkurencia miatt nem engedhetnek meg maguknak annyit, mint korábban. Azt sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy minden korábbinál kisebb a sztrájkok társadalmi támogatottsága.

„A franciák többségének elege van abból, hogy az államnak rendszeresen át kell vállalnia az SNCF mindig újratermelődő adósságát és a vasutasok ezt a közlekedés rendszeres megbénításával hálálják meg az adófizetőknek” -írja az FAZ. Majd hozzáteszi: legalább ilyen rossz néven veszik, hogy a közlekedési minisztérium mindig a zsebébe nyúl, hogy véget vessen a munkabeszüntetéseknek. Így volt ez idén júliusban is: amikor a regionális sztrájkokból országos lett, a szaktárca a fizetésemelés mellett egyszeri prémium fizetésére is adott forrást az SNCF-nek. Minden dolgozó 370 euró fizetéskiegészítést vihetett haza a sztrájk befejezéséért cserébe.

Tavaly különösen nagy volt a felháborodás, amikor a vasutasok a válság ellenére hetekig újra és újra munkabeszüntetéssel próbálták megakadályozni Emmanuel Macron vasút- és nyugdíjreformját. Az SNCF-ről alkotott vélemény olyan mélyre süllyedt, hogy a társaság idén tavasszal kénytelen volt PR-kampányba kezdeni: egy hétig 35 euróért adta a TGV jegyek negyedét.

Nem a munkavállalói jogokról szól

A munkavállalói érdekképviseletek ahogy Franciaországban, úgy Németországban is legalább annyira használják a sztrájkokat saját befolyásuk növelésére, mint a munkavállaói követelések érvényesítésére.

A franciák jól ismerik, ami most Németországban zajlik: egy kisebb szakszervezet sztrájkot hirdet, hogy kedvezőbb munkafeltételeket harcoljon ki a tagjainak és ezzel magához csábítsa a nagyobb szakszervezet tagjait. Az 1867-ben (!) mozdonyvezetői érdekképviseletként alakult GDL-nek az elmúlt évekig csak masiniszták voltak a tagjai és az utóbbi időszak intenzív toborzókampánya ellenére is csak 9.000 más területeken dolgozó vasutas van a 38 ezer tag között. Elenyésző alacsony szám a (Deutsche Bahn) DB 219 ezer alkalmazottjához viszonyítva.

„A hagyományos szakszervezetek egyre nehezebb helyzetben vannak az egyre több kisebb érdekképviselet miatt” – véli az Université de Dijon szakszervezetekre szakosodott szociológia professzora, Dominique Andolfatto. Korábban Franciaországban szinte minden vasutas a CGT tagja volt.

Csökkenő befolyás

A legnagyobb, korábban a Kommunista Párthoz közel álló szakszervezeti szövetsége folyamatosan veszít a befolyásából. A SNCF-nél működő üzemi tanács 2020-as újraválasztásán a CGT csak a szavazatok 36 százalékát kapta. A korábban jelentéktelen érdekképviselet, a SUD Rail megszerezte a voksok 16,5 százalékát. „A SUD Rail sikerrel rombolta le a CGT imázsát. Sok vasutas már egyfajta díszletellenzéknek tartja a nagymúltú szakszervezetet, amely legalább annyira képviseli a menedzsment, mint a vasutasok érdekeit” – véli Andolfatto, aki a SUD Rail aktivistáit különösen vehemensnek tartja: „Hidegen hagy őket, mennyi kellemetlenséget okoznak az utazóknak.”

Pedig a CGT-t az SNCF-nél vezető Laurent Brun is elszántságáról híres. A 650 ezer tagot tömörítő CGT legbaloldalibb és a munkabeszüntetéseket leginkább pártoló vezetői közé tartozik. Rendszeresen vádolja a CGT elnökét, Philippe Martinezt túlzott visszafogottsággal. Sok vasutas azonban nem tartja már hitelesnek a másik vezetőt. Az évtizedes szakszervezeti múltra visszatekintő, 40 éves Brunsot, aki szinte egész aktív életét a CGT-ben töltötte.

A vasutasok többsége valószínűleg a hitelesség és nem a keménységet hiánya miatt fordít hátat a CGT-nek. Ezt bizonyítja, hogy 2020 óta a második legerősebb szakszervezet a 20 százalékos támogatottságú, a hagyományos baloldali szakszervezeti ideológiától távol álló, pragmatikus és kompromisszumkész UNSA.

A túlélésért küzdenek

A szakszervezeteknek létkérdés a vasutasok elégedettsége. Ugyanis a szakszervezeti mozgalomnak Franciaországban évek óta leáldozóban a csillaga. Napjainkban már csak a francia dolgozók 8 százaléka tag. Miközben az uniós átlag 23 százalék. Ezzel Franciaország fényévekre van a skandináv államoktól (Finnország 74%, Svédország 70%, Dánia 67%), de még a korábban ritkábban sztrájkoló németek között is kétszeres, 18 százalék a szakszervezeti tagok aránya.

A SUD rail aktivistái Kép / Forrás / JDD

Újabban a COVID és nem a munkabér ad okot vitára az SNCF és a vasutas érdekképviseletek között. Augusztus óta csak Green Pass-al lehet felszállni a távolsági szerelvényekre. Miután gyakran verbális és nem ritkán fizika támadás érte az ezt ellenőrizni köteles kalauzokat, a SUD Rail felhívta a tagjait, hogy mellőzzék a kontrollt. Szinte az összes kalauz követte a felhívást, a CGT tagok is. A legnagyobb szakszervezeti szövetség ennek ellenére továbbra sem csatlakozik a SUD Rail felhívásához. „A vasutasok minden bizonnyal ismét igazolva látják, hogy a CGT csak látszat-érdekképviselet” – véli Andolfatto.

Az SNCF menedzsmentjének hosszú távon is be kell rendelkeznie a több szakszervezettel folytatott küzdelemre. A francia jog szerint ugyanis csak kivételes esetekben lehet egy érdekképviselet tevekénységét korlátozni. Németországgal ellentétben nem lehet indok, hogy nem reprezentatív. Utoljára a ’90-es évek elején sikerült az SNCF-nek kiebrudalnia egy szakszervezetet: a bíróság bizonyítva látta, hogy az akkoriban a Jean-Marie Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Fronthoz közel álló szakszervezet nem tartja tiszteletben a ’köztársaság értékeit’.

Németország: jogi eszközökkel a francia viszonyok ellen

A Németországban most folyó sztrájkkal összefüggésben a német vasúttársaságnak sem sikerült jogi siket elérnie. A bíróság jogszerűnek mondta ki a mozdonyvezetői szakszervezet, a GDL néhány hónap alatt harmadik, egy hetes munkabeszüntetését. Ezt az akciót már több, rövidebb sztrájk is megelőzött az elmúlt hetekben.

„A harcunk jogszerű és arányos. Nem írhatja elő nekünk a DB menedzsmentje, mikor és mennyi ideig sztrájkolhatunk” – nyilatkozta a frankfurti bíróság döntése után Claus Weselsky, a GDL vezetője.

A vonatok törlése megterheli az ingázók és az utazók idegeit. Várakozás a vonatra: a mozdonyvezetői sztrájkok gyakran türelempróbát jelentenek az utazók számára,  Kép / Forrás / FAZ

Martin Seiler: hatalmi játszma folyik a szakszervezetek között

„Nem vitatjuk a munkavállalók sztrájkhoz fűződő jogát, a mostani munkabeszüntetés azonban két szakszervezet közötti hatalmi játszmáról szól” – indokolta a DB vezérigazgatója, Martin Seiler, miért fordultak bírósághoz. Ebben a vonatkozásban a bíróság részben követte a menedzsment álláspontját.

A bíróság kimondta, hogy azoknál a cégeknél, ahol több szakszervezet működik, a munkáltató csak a reprezentatívval köteles kollektív szerződést kötni. Ezért az alapvetően mozdonyvezetőket tömörítő GDL nem hívhat fel munkabeszüntetésre olyan üzemegységekben, például a pályaudvarokon, ahol nem képviseli a munkavállalók többségét.

Megalapozatlan német félelmek

A GDL-nek az egy sztrájkjával ismét sikerült megbénítania a német vasúti közlekedést: a 18.700 masinisztából 10 ezer 800 részt vett a sztrájkban, a távolsági vonatok 70, a regionálisak 60 százalékát törölni kellett.

Claus Weselsky: Kitartunk a követelésünk mellett!

A GDL-t minden bizonnyal a harc folytatására fogja sarkalni a nem mozdonyvezető vasutasok érdekében, hogy a szakszervezet 9.000 nem masiniszta tagja közül 7.600 részt vett a munkabeszüntetésben.

Weselsky még a mostani sztrájk vége előtt bejelentette, hogy nem érik be a DB ajánlatával. (Idén 1,4%, jövőre 1,8% béremelés és 600€ egyszeri korona-prémiummal). Kitartanak a követelésük mellett (4,8% bérfejlesztés és 1.300€ egyszeri korona-prémium).

A látszat azonban csal, Németországban európai összehasonlításban kevés a sztrájk. Az alacsony érdekképviseleti szervezettség ellenére továbbra is a franciák sztrájkolnak a legtöbbet. 2019-ben ezer munkavállalóra 110 munkabeszüntetés miatt kiesett munkaóra jutott.

A második helyen a szomszédos, többségében francia nyelvű Belgium áll 98 munkaórával. A skandináv államokban 50 körül mozog a szám. A németek a keveset sztrájkolók közé tartoznak 17 órával.

Szinte alig sztrájkolnak a magyarok, az osztrákok és a svájciak. Mindhárom országban ezer munkavállalóként mindössze 2 munkaóra esett ki sztrájk miatt 2019-ben.

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Londoni elemzők: az MNB a kamatemelés lassítása ellenére továbbra is szigorú

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB)...

Tőzsde – Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók kedden, korrigálva az előző napi erős veszteségeket.

Románia – Koronavírus. Naponta több mint száz halott

Romániában a kéthetes mozgóátlag több mint duplájára, száz fölött ugrott kedden az egy nap alatt elhunyt koronavírusos betegek száma, és az utolsó 24 órában újonnan diagnosztizált fertőzések is immár több mint kétszer is vannak két hét átlagának.

Magasabb inflációt és GDP-t vár 2021-re az MNB

A Magyar Nemzeti Bank 4,6-4,7 százalékra emelte idei inflációs és 6,5-7,0 százalékra GDP-várakozását legfrissebb Inflációs jelentésében.

Hírek

Románia – Koronavírus. Naponta több mint száz halott

Romániában a kéthetes mozgóátlag több mint duplájára, száz fölött ugrott kedden az egy nap alatt elhunyt koronavírusos betegek száma, és az utolsó 24 órában újonnan diagnosztizált fertőzések is immár több mint kétszer is vannak két hét átlagának.

Katonai konvojra kell számítani többfelé az utakon

Kiképzés miatt katonai gép- és harcjárművekből álló menetoszloppal találkozhatnak az autósok csütörtökön és pénteken több autópályán és főúton is - közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Nagyot gyengült a forint a kamatemelés után

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése 354,56 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A döntés közzététele előtt egy perccel még 353,04 forinton állt a jegyzés.

Kiskörei vízerőmű – nyolc sérült. Turbinahiba okozhatta a robbanást

A Tiszavíz Vízerőmű Kft. kiskörei telephelyén az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt robbanás hétfőn - közölte az MVM.

Manny Pacquiao ringbe száll az elnöki székért

A profi ökölvívás sztárja, Manny Pacquiao is indul a Fülöp-szigeteki elnökválasztáson, és befejezettnek tekinti a karrierjét.

Szlovák maffia. Korrupció – a különleges ügyészt 14 évre és teljes vagyonelkobzásra ítélték

Tizennégy év börtönnel sújtotta a legsúlyosabb bűncselekményekben eljáró szlovákiai különleges ügyészség egykori vezetőjét a Pozsony melletti Bazin (Pezinok) városának különbírósága.

Rekordot döntött tavaly a könyvkiadás

Tízéves könyvkiadási csúcs dőlt meg a pandémia évében: 2020-ban adták ki a legtöbb művet, a példányszámok viszont csökkentek. A vásárlók jellemzően öt-hatezer forintot költöttek egy könyvvásárlás során.

A gyerekeket is oltják, a harmadik adagot is beadják már Angliában

Már oltják Angliában a 12-15 éves korosztály tagjait az új típusú koronavírus ellen. A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) ugyancsak elkezdte a hatáserősítő harmadik oltási adagok beadását is. 

Gazdaság

Londoni elemzők: az MNB a kamatemelés lassítása ellenére továbbra is szigorú

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris alapállása a kamatemelés ütemének csökkentése ellenére továbbra is meglehetősen szigorú, bár ebben a ciklusban...

Negyedszer is emelte az alapkamatot az MNB – változott a kamatfolyosó is

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A testület azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé.

Londoni elemzők: még egy kamatemelés biztos az MNB részéről

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi monetáris szigorítási ciklusán belül egy kamatemelés még bizonyosra vehető.

Moratórium – Bankszövetség: méltánytalan a kamatok utólagos csökkentése

Méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő - közölte a Magyar Bankszövetség.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom