Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Munka világa. Franciaország helyett Németország lesz a sztrájkok földje?!
No menu items!

Munka világa. Franciaország helyett Németország lesz a sztrájkok földje?!

Egy alkalmazott a DB Berlin Hauptbahnhof vagy a berlini főpályaudvar emelvényén várja a vonatvezetők által tartott sztrájk idején, Berlinben, 2021. szeptemberében Kép/ Forrás / REUTERS / Michele Tantussi

A francia szakszervezetek legendásan harcosak. A konzervatív német véleményformálók attól tartanak, hogy a jövőben Európa legnagyobb gazdaságát mind gyakran fogják sztrájkok bénítani. Ennek bizonyítékát látják a német vasutasok újabb, egy hetes munkabeszüntetésében. A statisztikák szerint egyelőre nem kell francia állapotoktól tartani Németországban.

Francia vasút = TGV + sztrájk

Egy hét napos vasúti sztrájk, mint amilyen szeptember elején Németországban zajlott, legalább úgy részei Franciaországnak, mint ahogy a legendás nagysebességű vonat, a TGV. A sztrájkok azonban sokkal hosszabb múltra tekintenek vissza, mint a szupervonat. 1947 óta nem telt el év a francia vasutasok munkabeszüntetése nélkül.

Még a pandémia és az abból lett sosem látott gazdasági válság által meghatározott 2020-ban is sztrájkoltak a francia vasutasok. Holott a kormány pótolta a rövidített munka miatt kiesett béreket, átvállalat az államvasút, az SNCF 35 milliárdos adósságát és a konjunktúra-programban sok milliárdos vasúti fejlesztéseket vett be. Munkabeszüntetés volt már idén is, pont az újraindító turizmus számára kulcsfontosságú júliusban.

A munkát beszüntető vasutasok ritkán tudják megbénítani a teljes forgalmat. Néhány éve a munkavállalóknak 48 órával a sztrájk kezdete előtt jelezniük kell a részvételi szándékukat, az SNCF-nek pedig megengedi a sztrájktörvény a munka átszervezését. Az államvasútnak a 48 óra rendszerint elegendő az ideiglenes menetrendek kidolgozására. Arra is, hogy a forgalmi képesítéssel rendelkező irodai dolgozókat átvezényeljék a pályaudvarokra és a mozdonyokra. Ennek ellenére a sztrájkok szinte mindig járatok sokaságának törlését, jelentős késéseket és az utasok felháborodását okozzák.

A franciáknak elegük van

„Az SNCF példája jól mutatja, milyen, amikor egy ország vasútját a szakszervezet dominálja” – véli a konzervatív-liberális Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentátora. Pedig a francia munkavállalói érdekképviseletek az elmúlt években sokat veszítettek befolyásukból, így például már nem kell a jóváhagyásuk a személyzeti döntésekhez. Az SNCF dolgozói elsősorban a növekvő privát konkurencia miatt nem engedhetnek meg maguknak annyit, mint korábban. Azt sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy minden korábbinál kisebb a sztrájkok társadalmi támogatottsága.

„A franciák többségének elege van abból, hogy az államnak rendszeresen át kell vállalnia az SNCF mindig újratermelődő adósságát és a vasutasok ezt a közlekedés rendszeres megbénításával hálálják meg az adófizetőknek” -írja az FAZ. Majd hozzáteszi: legalább ilyen rossz néven veszik, hogy a közlekedési minisztérium mindig a zsebébe nyúl, hogy véget vessen a munkabeszüntetéseknek. Így volt ez idén júliusban is: amikor a regionális sztrájkokból országos lett, a szaktárca a fizetésemelés mellett egyszeri prémium fizetésére is adott forrást az SNCF-nek. Minden dolgozó 370 euró fizetéskiegészítést vihetett haza a sztrájk befejezéséért cserébe.

Tavaly különösen nagy volt a felháborodás, amikor a vasutasok a válság ellenére hetekig újra és újra munkabeszüntetéssel próbálták megakadályozni Emmanuel Macron vasút- és nyugdíjreformját. Az SNCF-ről alkotott vélemény olyan mélyre süllyedt, hogy a társaság idén tavasszal kénytelen volt PR-kampányba kezdeni: egy hétig 35 euróért adta a TGV jegyek negyedét.

Nem a munkavállalói jogokról szól

A munkavállalói érdekképviseletek ahogy Franciaországban, úgy Németországban is legalább annyira használják a sztrájkokat saját befolyásuk növelésére, mint a munkavállaói követelések érvényesítésére.

A franciák jól ismerik, ami most Németországban zajlik: egy kisebb szakszervezet sztrájkot hirdet, hogy kedvezőbb munkafeltételeket harcoljon ki a tagjainak és ezzel magához csábítsa a nagyobb szakszervezet tagjait. Az 1867-ben (!) mozdonyvezetői érdekképviseletként alakult GDL-nek az elmúlt évekig csak masiniszták voltak a tagjai és az utóbbi időszak intenzív toborzókampánya ellenére is csak 9.000 más területeken dolgozó vasutas van a 38 ezer tag között. Elenyésző alacsony szám a (Deutsche Bahn) DB 219 ezer alkalmazottjához viszonyítva.

„A hagyományos szakszervezetek egyre nehezebb helyzetben vannak az egyre több kisebb érdekképviselet miatt” – véli az Université de Dijon szakszervezetekre szakosodott szociológia professzora, Dominique Andolfatto. Korábban Franciaországban szinte minden vasutas a CGT tagja volt.

Csökkenő befolyás

A legnagyobb, korábban a Kommunista Párthoz közel álló szakszervezeti szövetsége folyamatosan veszít a befolyásából. A SNCF-nél működő üzemi tanács 2020-as újraválasztásán a CGT csak a szavazatok 36 százalékát kapta. A korábban jelentéktelen érdekképviselet, a SUD Rail megszerezte a voksok 16,5 százalékát. „A SUD Rail sikerrel rombolta le a CGT imázsát. Sok vasutas már egyfajta díszletellenzéknek tartja a nagymúltú szakszervezetet, amely legalább annyira képviseli a menedzsment, mint a vasutasok érdekeit” – véli Andolfatto, aki a SUD Rail aktivistáit különösen vehemensnek tartja: „Hidegen hagy őket, mennyi kellemetlenséget okoznak az utazóknak.”

Pedig a CGT-t az SNCF-nél vezető Laurent Brun is elszántságáról híres. A 650 ezer tagot tömörítő CGT legbaloldalibb és a munkabeszüntetéseket leginkább pártoló vezetői közé tartozik. Rendszeresen vádolja a CGT elnökét, Philippe Martinezt túlzott visszafogottsággal. Sok vasutas azonban nem tartja már hitelesnek a másik vezetőt. Az évtizedes szakszervezeti múltra visszatekintő, 40 éves Brunsot, aki szinte egész aktív életét a CGT-ben töltötte.

A vasutasok többsége valószínűleg a hitelesség és nem a keménységet hiánya miatt fordít hátat a CGT-nek. Ezt bizonyítja, hogy 2020 óta a második legerősebb szakszervezet a 20 százalékos támogatottságú, a hagyományos baloldali szakszervezeti ideológiától távol álló, pragmatikus és kompromisszumkész UNSA.

A túlélésért küzdenek

A szakszervezeteknek létkérdés a vasutasok elégedettsége. Ugyanis a szakszervezeti mozgalomnak Franciaországban évek óta leáldozóban a csillaga. Napjainkban már csak a francia dolgozók 8 százaléka tag. Miközben az uniós átlag 23 százalék. Ezzel Franciaország fényévekre van a skandináv államoktól (Finnország 74%, Svédország 70%, Dánia 67%), de még a korábban ritkábban sztrájkoló németek között is kétszeres, 18 százalék a szakszervezeti tagok aránya.

A SUD rail aktivistái Kép / Forrás / JDD

Újabban a COVID és nem a munkabér ad okot vitára az SNCF és a vasutas érdekképviseletek között. Augusztus óta csak Green Pass-al lehet felszállni a távolsági szerelvényekre. Miután gyakran verbális és nem ritkán fizika támadás érte az ezt ellenőrizni köteles kalauzokat, a SUD Rail felhívta a tagjait, hogy mellőzzék a kontrollt. Szinte az összes kalauz követte a felhívást, a CGT tagok is. A legnagyobb szakszervezeti szövetség ennek ellenére továbbra sem csatlakozik a SUD Rail felhívásához. „A vasutasok minden bizonnyal ismét igazolva látják, hogy a CGT csak látszat-érdekképviselet” – véli Andolfatto.

Az SNCF menedzsmentjének hosszú távon is be kell rendelkeznie a több szakszervezettel folytatott küzdelemre. A francia jog szerint ugyanis csak kivételes esetekben lehet egy érdekképviselet tevekénységét korlátozni. Németországgal ellentétben nem lehet indok, hogy nem reprezentatív. Utoljára a ’90-es évek elején sikerült az SNCF-nek kiebrudalnia egy szakszervezetet: a bíróság bizonyítva látta, hogy az akkoriban a Jean-Marie Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Fronthoz közel álló szakszervezet nem tartja tiszteletben a ’köztársaság értékeit’.

Németország: jogi eszközökkel a francia viszonyok ellen

A Németországban most folyó sztrájkkal összefüggésben a német vasúttársaságnak sem sikerült jogi siket elérnie. A bíróság jogszerűnek mondta ki a mozdonyvezetői szakszervezet, a GDL néhány hónap alatt harmadik, egy hetes munkabeszüntetését. Ezt az akciót már több, rövidebb sztrájk is megelőzött az elmúlt hetekben.

„A harcunk jogszerű és arányos. Nem írhatja elő nekünk a DB menedzsmentje, mikor és mennyi ideig sztrájkolhatunk” – nyilatkozta a frankfurti bíróság döntése után Claus Weselsky, a GDL vezetője.

A vonatok törlése megterheli az ingázók és az utazók idegeit. Várakozás a vonatra: a mozdonyvezetői sztrájkok gyakran türelempróbát jelentenek az utazók számára,  Kép / Forrás / FAZ

Martin Seiler: hatalmi játszma folyik a szakszervezetek között

„Nem vitatjuk a munkavállalók sztrájkhoz fűződő jogát, a mostani munkabeszüntetés azonban két szakszervezet közötti hatalmi játszmáról szól” – indokolta a DB vezérigazgatója, Martin Seiler, miért fordultak bírósághoz. Ebben a vonatkozásban a bíróság részben követte a menedzsment álláspontját.

A bíróság kimondta, hogy azoknál a cégeknél, ahol több szakszervezet működik, a munkáltató csak a reprezentatívval köteles kollektív szerződést kötni. Ezért az alapvetően mozdonyvezetőket tömörítő GDL nem hívhat fel munkabeszüntetésre olyan üzemegységekben, például a pályaudvarokon, ahol nem képviseli a munkavállalók többségét.

Megalapozatlan német félelmek

A GDL-nek az egy sztrájkjával ismét sikerült megbénítania a német vasúti közlekedést: a 18.700 masinisztából 10 ezer 800 részt vett a sztrájkban, a távolsági vonatok 70, a regionálisak 60 százalékát törölni kellett.

Claus Weselsky: Kitartunk a követelésünk mellett!

A GDL-t minden bizonnyal a harc folytatására fogja sarkalni a nem mozdonyvezető vasutasok érdekében, hogy a szakszervezet 9.000 nem masiniszta tagja közül 7.600 részt vett a munkabeszüntetésben.

Weselsky még a mostani sztrájk vége előtt bejelentette, hogy nem érik be a DB ajánlatával. (Idén 1,4%, jövőre 1,8% béremelés és 600€ egyszeri korona-prémiummal). Kitartanak a követelésük mellett (4,8% bérfejlesztés és 1.300€ egyszeri korona-prémium).

A látszat azonban csal, Németországban európai összehasonlításban kevés a sztrájk. Az alacsony érdekképviseleti szervezettség ellenére továbbra is a franciák sztrájkolnak a legtöbbet. 2019-ben ezer munkavállalóra 110 munkabeszüntetés miatt kiesett munkaóra jutott.

A második helyen a szomszédos, többségében francia nyelvű Belgium áll 98 munkaórával. A skandináv államokban 50 körül mozog a szám. A németek a keveset sztrájkolók közé tartoznak 17 órával.

Szinte alig sztrájkolnak a magyarok, az osztrákok és a svájciak. Mindhárom országban ezer munkavállalóként mindössze 2 munkaóra esett ki sztrájk miatt 2019-ben.

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Legyenek óvatosak, javasolja az MNB az OTP Banknak oroszországi működésénél

Az MNB vezetői levele továbbá ajánlásokat fogalmaz meg az oroszországi vállalati hitelállomány leépítésére, a lakossági hitelállomány szinten tartására és a betétállomány csökkentésére

Európai Számvevőszék: az EU beruházásai a mesterséges intelligencia terén elmaradnak a világelsők mögött

Az Európai Bizottságnak pedig többet kell tennie azért, hogy az MI-vonatkozású, uniós finanszírozású kutatási projektek eredményei teljes mértékben kereskedelmi forgalomba kerüljenek, illetve más módon hasznosuljanak

NAV: online is kérhető igazolás az adóazonosító jelről

Az adóazonosító jelről általában azért kérnek igazolást a NAV-tól, mert az adókártya megrongálódik vagy elvész, illetve névváltozás miatt új kártyára van szükség.
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Multifunkcionális ipari csarnok bokréta avatót tartott Szentgotthárdon a XANGA csoport

A XANGA csoport üzleti modellje huszonöt éve változatlan: kulcsrakész gyártó, logisztikai és szolgáltató infrastruktúrát fejleszt, amelyekben a bérlőként beköltöző magas hozzáadott értéket előállító vállalatok saját technológiájuk és eszközeik telepítését követően kezdhetik meg működésüket.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...