Kezdőlap Menedzser Akadémia Munkahelyi szocializáció - Megszokik vagy megszökik

Munkahelyi szocializáció – Megszokik vagy megszökik

Távolról sem mindegy, hogy amikor belépünk egy új munkahelyre, csak körbevisznek bennünket és bemutatnak a jövendő munkatársainknak, vagy pedig emellett kapunk néhány hónapot a sikeres beilleszkedésre is. Nem véletlen, hogy a szervezetek, a közepes és nagy vállalatok HR részlegei és szakmai vezetői újabban megkülönböztetett figyelmet fordítanak az új munkatársak szervezeti szocializációjára. Ugyanis az „újak” későbbi teljesítménye jelentős mértékben függ a beilleszkedési szakasz időtartamától, mélységétől, valamint az átadott, megszerzett ismeretek mennyiségétől is minőségétől.

Szervezeti, munkahelyi beilleszkedés

A munkahelyi szocializáció tehát arról szól, hogyan illeszkedik be az új kolléga a munkahelyen, miként kapcsolódik a szervezethez, illetve miként látja majd el a munkáját. A munkahelyi beilleszkedés három formáját különböztetik meg a szakemberek: szervezeti-, munka- és foglalkozási szocializáció.

A munka-szocializáció arra utal, hogyan viszonyulunk a munkához, ezt általában gyermekkorban már eltanuljuk a szüleinktől. A foglakozási szocializáció arra vonatkozik, hogy elsajátítunk a foglakozásunkhoz kötődő viselkedési mintákat, például a vezetők esetében a munkatársak véleményének, mondandójának meghallgatását, vagy a menedzserek esetében az elegáns öltözködést.

A beilleszkedés kezdetén nem igazán ismerjük a vállalat szervezeti felépítését, a cégkultúrát, a formális és informális kapcsolatokat

A szervezeti szocializáció pedig azt jelenti, miként illeszkedik be a munkavállaló a munkacsoportba, hogyan képes kommunikálni a munkatársaival, miként képes alkalmazkodni. A munkahelyi szocializáció során kap az „újonc” pontos képet arról, hogy a szervezet mit vár el tőle. Ez egyfajta szerep-felvételt is jelent, a szerep tanulása történhet formális és informális módon is. Gyakori jelenség, hogy egy munkahelyen több szerepet is be kell tölteni, például a középvezető egyszerre vezető és beosztott is. (A többes szerep szerepkonfliktusokhoz vezethet!)

Egy másik megfogalmazás szerint a szervezeti szocializáció azt a folyamatot jelenti, amelynek során az egyén egy adott közösség részévé válik, megismeri és elsajátítja annak kultúráját. Ha ezt a folyamatot a munka világára vonatkoztatjuk, nem csupán a személy szociális (társadalmi, közösségi) beilleszkedését foglalja magába, hanem egyúttal az egyén munkához, munkakörhöz való szoktatását is jelenti.

Amennyiben egy szervezetnél, cégnél figyelemmel kísérik egy személy munkahelyi beilleszkedését, válasz kapható arra, hogy megfelel-e az illető a pozícióra, melyre felvették, vagy sem. Az üzleti szférában ennek megállapítása rendkívül fontos és hasznos, ám korántsem ez az egyetlen előnye annak, ha a szervezet odafigyel munkavállalói szocializálására.

Egy sikeres beilleszkedés végén az egyén úgy érzi, hogy valóban tagja lett a közösségnek, rendszeresen kap visszajelzést, pozitív megerősítést, ezért elégedett a helyzettel. A vállalat pedig gazdagabb lett egy motivált munkavállalóval, aki hajlandó áldozatot hozni a munkahelyéért és nem azon töri a fejét, hogy mikor válthatna munkát.

Kölcsönös érdek a siker

A szervezeti szocializációs folyamat – a téma egyik vezető hazai szakembere szerint – mind az egyén, mind az őt befogadó szervezet (munkahely) szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A folyamat során egy úgynevezett kettős érdekprobléma jelentkezik, azaz az egyénnek érdeke, hogy olyan beosztásba kerüljön, amely további szervezeti életmódjához közel áll, szakképzettségével, érdeklődési körével azonos.

Ugyanakkor a munkáltatónak is érdeke, hogy az egyén a beosztásában kiemelkedő teljesítményt nyújtson, s elkötelezett legyen munkája, munkahelye és annak céljai iránt. A sikeres szocializációt az új belépő általában úgy éli meg, hogy a munkaszervezet már teljes jogú tagjának tekinti őt, rendszeresen pozitív visszajelzéseket kap környezetétől (munkahelyi vezetőjétől és társaitól), és ö maga is elégedett a helyzettel, valamint azzal a karrier jövőképpel, amelyet az adott szervezet felvázol számára.

Amikor egy új munkahelyen kezdünk el dolgozni érdemes a belépés előtt vagy a belépéskor megkérdezni a HR-es szakembert, hogy a cégen belül milyen szocializációs programok működnek, mert ezzel segíteni tudjuk, hogy az új munkatársak könnyebben elfogadjanak bennünket, hiszen új környezetben új kollégák között új elvárásoknak kell megfelelnünk. A beilleszkedés kezdetén nem igazán ismerjük a vállalat szervezeti felépítését, a cégkultúrát, a formális és informális kapcsolatokat és kommunikációs csatornákat, a döntési folyamatokat, a vezetési stílust, kit hol találunk, stb.

A sikeres beilleszkedés szakaszai

A hatékony beilleszkedés folyamata általában négy szakaszból áll.

Az első szakasz az előzetes szocializáció (a szakirodalom anticipation szakaszként említi), ami a munkahelyre való belépés előtt történik meg. Az állásra pályázó adatokat, információkat, véleményeket gyűjt a cégről. Ehhez a feladathoz ma igen sok forrás áll rendelkezésre, ezek közül érdemes megemlíteni a vállalat honlapját, nyilvános éves és pénzügyi jelentését, tőzsdén jegyzett cég esetén a tőzsdei információkat, valamint a szervezetről megjelent cikkeket. A toborzás és a felvételi interjúk során sok kérdést lehet feltenni a cégről, érdemes véleményt kérni esetleg korábban, vagy most ott dolgozó ismerőstől, a vállalat ügyfeleitől, beszállítóitól, alvállalkozóitól, stb. Ebben a szakaszban fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos mértékig túl kedvező vagy kedvezőtlen irányú torz kép alakulhat ki a szervezetről, amely befolyásolhatja a munkaerő elvárásait is.

A második szakaszra már a belépés után kerül sor, ez a megismerkedés (encounter) időszaka. Ennek a szakasznak az elején történik a belépéssel kapcsolatos dokumentumok elkészítésére, a szervezeti felépítés, a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), valamint az úgynevezett belépési kézikönyv megismerésére. A céges „alapok” megismerése után ugyanebben a szakaszban kerül sor a „beavatásra”, vagyis a jól előkészített betanításra. Ebben a szakaszban a nagyobb cégek egy idősebb, a vállalatnál már hosszabb ideje dolgozó „kísérőt”, mentort bíznak meg az „újonc” szakmai betanításának menedzselésével.

A betanítás során az új dolgozó részletesen megismerkedik feladatával, a vele szemben támasztott elvárásokkal, a teljesítmény-mutatókkal, a helyi formális és informális viszonyokkal, a szervezeti és csoportnormákkal, s kialakítja kapcsolati hálóját. Ez utóbbi nem csak a cégen belüli kapcsolatokra vonatkozik, hanem vállalaton kívüliekre is, például a banki kapcsolatokra, az alvállalkozókra, az ügyfelek egy részére.

Ebben az időszakban kerül sor arra, hogy az újonnan csatlakozott munkatárs részletesen megismerje szerepét, szerepeit a szervezetben, s hogy eldöntse, képes-e azonosulni a szervezet által elvárt szereppel. Nem elég ugyanis a szerepet csupán felismerni, megtanulni, hanem azzal azonosulni is kell.

Ugyanez vonatkozik a szervezeti kultúra átvételére (acculturation) is, amely a beilleszkedési folyamat harmadik szakasza. Az „újoncnak” el kell sajátítania azokat a belső normákat, szokásokat, vélekedéseket, melyek az adott szervezetre jellemzőek. Ez akkor lesz igazán eredményes, ha a szervezeti kultúra már tükröződik az új belépő gondolkodásmódjában, és meghatározza viselkedését mind a szervezeten belül, mind pedig azon kívül. A szervezeti kultúra része többek között a cég etikai kódexe, öltözködési előírásai, logója, viszonya a társadalomhoz és a természeti környezethez, ügyfél menedzselési előírásai, tárgyalási szokásai.

A szervezeti szocializáció és a szervezeti kultúra elsajátítása egymással szorosan összefonódva valósul meg, hiszen az új munkatárs olyan munkahelyi szerepek elsajátításában lesz motivált, melyek a szervezeti kultúra által előírt, elvárt viselkedésformákat leginkább megjelenítik.

A szervezeti szocializációs folyamat negyedik szakasza az egyénnek a szervezeten belüli stabilizálódása, a munkacsoportba, illetve a tágabb szervezeti környezetbe való beintegrálódása (social integration). A munkavállaló és a szervezet kölcsönösen elfogadják egymást, véglegesen kialakul az egyén szerepe és státusza, kiszélesednek emberi kapcsolatai a szervezetben. Itt érdemes megjegyezni, hogy a társas integrációval kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy az új munkatársak 30 százaléka még a próbaidő letelte előtt távozik sok cégtől, ráadásul ezek 70-80 százaléka már az első napon erre az elhatározásra jut.

Beilleszkedési technikák, módszerek

A fenti adatok is azt támasztják alá, hogy nagy jelentősége van mind a munkavállaló, mind az őt alkalmazó cég számára a sikeres beilleszkedésnek, amelynek elősegítésére, támogatására változatos technikák, módszerek állnak a szakemberek rendelkezésére. Azok a szervezetek, amelyek együttműködő, bizalmon alapuló, támogató légkörű társas kapcsolatokra épülnek, komoly előnyt érhetnek el a szocializációs folyamatban, még akkor is, ha e folyamat nem feltétlenül szabályozott és előre tervezett, ugyanakkor intenzív személyes odafigyelésen és törődésen alapuló.

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. hu

A beilleszkedési programok kidolgozásában és megvalósításában kiemelt szerepe van a szervezetek humánerőforrás részlegének. A beilleszkedési támogatási folyamatban fontos eszközök többek között a „személyre szabott” az egyéni és a kiscsoportos tanfolyam-sorozatok, a készségfejlesztő programok, a pszichológiai és kommunikációs tréningek, az egyes szakaszokban nyújtott teljesítmény mérése és az eredmény, valamint a további tennivalók ismertetésé az új munkatárssal. Nem kevésbé fontos – beosztástól függetlenül – egy vonzó karrier vagy pályagondozási terv kidolgozása és megbeszélése az új kollégával.

Kiemelt szerepben a tájékoztatás

Különbséget kell tenni a már korábban is (más szervezeteknél) munkaviszonyban állók és a pályakezdők „beillesztése” között. Mindkét munkavállaló típus számára elengedhetetlen a tájékoztatás a szervezet működéséről összefüggő tudnivalókról, ide tartozik többek között a munkaköri leírás, a munkaidő- és munkarend, a kollektív szerződés, a már említett SZMSZ, valamint a belső szabályozások.

Az egyéni boldogulás, a vonzó jövőkép érdekében szükséges tájékoztatás:

A pályakezdők beilleszkedésével kapcsolatban szükséges tájékoztatást adni többek között a munkahelyi viselkedési normákról és elvárásokról, az elvárt kapcsolattartási, megjelenési és öltözködési formákról, a támogatott továbbképzési lehetőségekről. Már a belépést követően érdemes megismertetni a pályakezdőt a szakmai konzulenseivel a szervezetben.

A szervezeti szocializáció során a munkavállaló „külsősből” a munkahely, a szervezet „rendes” tagja lett. Amennyiben ez az átalakulási, átalakítási folyamat sikeres, az alábbi előnyök jelentkezhetnek:

  • az egyén és a szervezet szükségleteik szerint egymásra találtak, „megvették” egymást
  • hatékony munkavégzés
  • jó munkateljesítmény
  • magas fokú elégedettség a munkával
  • erőteljes kötődés, elkötelezettség a szervezet irányába
  • kölcsönös elégedettség, elismerés és megbecsülés
  • alacsony szintű stressz, vagy stresszmentesség

A beilleszkedés időszak fontos szervezeti kulturális kommunikációs eszköz is. Ebben az időszakban adja át a szervezet az újonnan érkezőknek az alapértékeket, a szerep modelleket, stb. A tréningek, tanfolyamok és a személyes „terelés” mellett ilyenkor nyílik az első lehetőség a szervezet elismerési (anyagi és erkölcsi jutalmazási) és hibakorrekciós kultúrájának a megismerésére.

Jó befektetés a gondos beilleszkedési program

A mind élesebb hazai, a regionális és a globális piaci versenyben mind több szervezet, vállalat ismeri fel az új munkatársak zökkenőmentes és nem elkapkodott beilleszkedésének fontosságát.

Számos cég rendelkezik részletes beilleszkedési szabályozással, programmal. A nagyobb szervezeteknél a HR részlegen belül – szorosan együttműködve a funkcionális szervezeti egységekkel – külön csoport, erre a területre szakosodott szakembergárda foglalkozik a szocializációval, ami ma már (szerencsére) nem csak az egyes részlegeknél eltöltendő 1-2 hétből áll.

Dr. Gonda György, CMC vezetési tanácsadó Certified Management Consultant

Erre a folyamatra nincsenek, nem is lehetnek egységes szabályok, hiszen a beilleszkedési gyakorlat ágazat- és vállalat függő. Annyi azonban minden „okos vállalat” számára bizonyos és egyértelmű, hogy olyan humán és idő befektetést jelent a jól megalapozott és végrehajtott beilleszkedési folyamat, amely rövid időn belül igencsak kifizetődik.

 

 

Friss

Budapesti Értéktőzsde, március: áresés

A nemzetközi tőzsdékhez hasonlóan a Budapesti Értéktőzsdén is változékony kereskedés mellett erőteljesen csökkentek a részvényárak, a fejlett piacok 15-25 százalékos márciusi visszaeséséhez hasonlóan a BUX is 40 230 pontról, 33 135 pontig csökkent - közölte a Budapesti Értéktőzsde.

Koronavírus – Szabadesés: lezuhant az euróövezet gazdasági teljesítménye

A koronavírus-járvány, illetve az ellene hozott intézkedések hatására márciusban korábban még soha nem tapasztalt mértékben gyengült a gazdasági aktivitás az euróövezetben a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet pénteki tájékoztatása alapján.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Gazdasági vészhelyzet – Amit a meghirdetett járulékkedvezményről tudni kell/részletek

A koronavírus járvány miatt bekövetkezett recesszió veszteségei szinte a gazdasági szereplők mindegyikét arra sarkallja, hogy valami módon bekerüljön a kormány által meghatározott veszélyeztetett tevékenységi körbe, amelynek jóvoltából a március 1. és június 30. közötti átmeneti időre adó- és járulékkedvezményben részesülhet. A fő kérdés most azonban az, miként értesülhetnek a besorolásukról? Mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, aki már a kormányzat eddigi kétlépcsős programjának kedvezményezettjei? AzÜzlet.hu erről kérdezte a PWC Magyarország Kft. szakértőit.

Hírek

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Több forrásból ered a marsi víz

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Türkmenisztán betiltotta a koronavírust – a maszk is tilos

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót a sajtóban és az utcán, ahol a maszkviselés is szigorúan tilos - adta hírül a Riporterek Határok Nélkül médiajogi csoport türkmén forrásokra hivatkozva.

Újra mélyponton a forint

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest kedd délután a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Mutálódott a koronavírus – már nyolc törzse van

A többi vírushoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai kutatók.

Google Maps – Manipulálhatóbb, mint gondolnánk

Tizenöt éves a térkép fogalmát újradefiniáló Google Maps, amelynek egy berlini kísérletben 99 okostelefonnal demonstrálták manipulálhatóságát.

Károly herceg elhagyhatta a karantént

A korábban koronavírussal diagnosztizált Károly walesi herceg jól van, kikerült a karanténból - közölte a 71 éves brit trónörökös szóvivője.

A rendőrség nevében is támadnak a csalók

Ismeretlenek a rendőrség nevével visszaélve valótlan tartalmú meghívókat küldtek e-mailben szerkesztőségeknek és különböző szervezetekek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) eddigi vezetőjének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Gazdaság

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom