Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Útimorzsák brexitországból - Lassú gyógyulás
No menu items!

Útimorzsák brexitországból – Lassú gyógyulás

Illusztrációk: Bigstock

Londonban a Buckingham Palota, a British Múzeum, a Big Ben óratorony, Oxfordban az egyetemi campusok, Windsorban a királyi kastély és a többi jól ismert látnivaló a régi, de a brit gazdaság nem. A Brexit és a Covid-19 óta a szigetország gazdasága küszködik, még nem igazán tért magához. Miközben az ország készül III. Károly király május 6-i koronázási ceremóniájára, a lakosság jelentős többsége megbánta Nagy-Britannia kilepését az EU-ból. 

A londoni utcákon, az áruházakban, a mind több import sört is csapoló angol kocsmákban, a pubokban még nem vehető észre a külföldről érkezett látogató számára a kormány egyik költségvetési intézményének, az OBR-nek derűsnek egyáltalán nem mondható előrejelzése. Nevezetesen az, hogy az OBR szerint a brit lakosság életszínvonala a jelenlegi évtized vége előtt nem tér vissza a koronavírus-járvány elhatalmasodása – és az ezzel egy időben végbement Brexit-folyamat – előtti szintre. A brit gazdaság helyzetének rövid elemzésére még a későbbiekben sor kerül, előbb azonban néhány önkényesen kiválasztott látogatói észrevétel, benyomás, érdekesség, természetesen gazdasági és üzleti összefüggésekkel. 

Über és szolidaritási dudálás

Már a Heathrow repülőtér kijárata előtt feltűnően nagy pulttal van jelen – a Magyarországot néhány évvel ezelőtt elhagyni kényszerült – Über-cég, amely ott taxiszolgáltatást kínál az érkezőknek. De ott van az Über a Temze folyón is korszerű városnéző- és kiránduló hajóival. Sőt, az ÜberEat a szigetország egyik legnagyobb és legeredményesebb ételfutár vállalkozása, „dobozai” sok motorkerékpáron és biciklin láthatók. Érdemes megjegyezni, hogy a pandémia előtt nem sokkal a londoni taxis szakszervezet és az überesek között nagy vita, viszály alakult ki, amelynek végére a bíróság tett pontot. Azóta béke van. 

Ha már a közlekedésről esik szó, nem mellékes, hogy a látogató egyetlen dudálást sem hallott szigetországbeli tartózkodása során. Illetve egyszer igen, szolidaritási dudálást. Arról van szó, hogy a British Museum könyvtárosai az épület előtt tartottak tüntetést és tábláikon arra hívták fel a figyelmet, hogy miközben az infláció 9-10 százalékos, ők csak 3 százalékos fizetésemelésben részesültek. Az ott elhaladó autósokat arra kérték, ha egyetértenek, dudáljanak. Zengett az utca. 

Elektromos buszok, hitelkártyás „jegyek”

A tömegközlekedésben mind több az elektromos emeletes autóbusz, de van már elektromos taxikat üzemeltető cég is, Londonban például a Sherbet Electric Taxi vállalat. A városi buszokról eltűntek a kalauzok, vagy előreváltott jeggyel, bérlettel, vagy pedig hitelkártyával lehet utazni. Természetesen nem hitelbe. Mind a buszokon, mind a metrón felszálláskor, illetve belépéskor oda kell érinteni a hitelkártyát egy érzékelőhez. Ekkor a bank még nem vonja le az utazási díjat, csak a leszálláskor, illetve a kijáratnál. Ekkor újra „érzékeltetni” kell a bankkártyát, a szuperszámítógép pedig emlékezik, hol történt a be- vagy a felszállás, s csak ezután kerül sor az elektronikus fizetésre. Ezzel a korszerű megoldással meglehetősen sok papírjegy és munkaerő takarítható meg. 

Égető munkaerőhiány

Szükség is van erre, hiszen a szigetország gazdaságából mintegy 450-500 ezer munkaerő hiányzik. Ennek az a fő oka, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból és megszüntette az uniós állampolgárok korábbi szabad letelepedési és munkavállalási jogosultságát. Ezt a hiányt csak részben pótolták az EU-n kívüli térségekből érkező munkavállalók, akiknek számát 130 ezerre becsülik a munkaügyi szakemberek. (Ismeretes, hogy Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból. A brit kormány azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő - bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.) 

Különösen égető a munkaerőhiány a mezőgazdaságban, a közlekedési és raktározási ágazatban, valamint a szállodaiparban. A mezőgazdaság tavaly nyáron 60-80 ezerrel kevesebb – elsősorban Kelet-Európából érkező – dolgozót volt kénytelen nélkülözni a Brexit előtti esztendőkhöz képest. 

Pillanatfelvétel a gazdaságról

S ezzel már el is készült az első pillanatkép a brit gazdaságról, ahol tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 4,1 százalékkal növekedett, 0,6 százalékkal elmaradva a koronavírus járvány előtti utolsó „békeév” (2019) GDP bővülésétől. Meglepő módon 2021-ben kiugró, 7,6 százalékos növekedést regisztráltak. Makrogazdasági szakértők véleménye szerint a turizmus fellendülése és az energiaszámlák tavaly kezdődött állami támogatása nagyot lendített a brit gazdaságon. (A kormány energiaszámla-támogatási programjának köszönhetően a háztartások megtakarítási aránya a rendelkezésre álló jövedelem 9,3 százalékára emelkedett a járvány előtti 5,6 százalék után.) 

A javulás ellenére Nagy-Britannia továbbra is a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-es csoport egyetlen állama, amelynek gazdasága még nem heverte ki a Covid-19 járványt. A brit statisztikai hivatal, az ONS friss összehasonlító elemzése szerint egyedül Nagy-Britannia nem hozta még be a koronavírus-sokk okozta gazdasági veszteséget a hét vezető ipari gazdaság csoportjának (G7) országai közül. A kimutatás szerint az Egyesült Államok hazai összterméke 5,1, Kanadáé 2,9, Olaszországé 1,9, Franciaországé 1,2, Japáné pedig 0,8 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, Németországé pedig ugyanannyi, mint 2019 negyedik negyedévében volt. 

A gazdasági elemző intézetek néhány hónappal ezelőtt még recessziót jeleztek előre az idei esztendő első felére, mára azonban már enyhe növekedést (0,5 százalékot) prognosztizálnak. A Bank of England monetáris tanácsa is – nem számszerűsített – kis mértékű növekedést jelez előre, miközben a jegybanki alapkamatot 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte. 

Fordult a Brexit-kocka

A járvány mellett a Brexitet sem tudta még kiheverni a brit gazdaság. Az egyik vezető brit gazdasági előrejelző cég szerint a koronavírus-járványhoz hasonló veszteséget okoz a brit gazdaságnak Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. Az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az ország az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is távozott.  Az EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe. Ma pedig – a legnagyobb közvéleménykutató vállalat, a YouGov friss felmérése szerint – a britek csaknem kétharmada, 65 százaléka úgy érzékeli, hogy nem hozott hasznot Nagy-Britanniának a kilépés az EU-ból. Véleményük szerint rosszul alakulnak az országban a dolgok a kilépés óta. 

A felmérés szerint a brit választók alig 7 százaléka szerint járt jelentős előnyökkel az EU-tagság megszűnése. További 17 százalék úgy nyilatkozott, hogy “valamelyes hasznot” hozott a Brexit az országnak, vagyis a válaszadóknak kevesebb mint a negyede gondolja úgy, hogy valamilyen mértékben hasznos volt Nagy-Britannia számára a kilépés az Európai Unióból. 

A tekintélyes gazdaságelemző műhely, a Resolution Foundation egyik új tanulmányában kimutatta, hogy a brit gazdaság termelékenységét az EU-hoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszerének módosulása önmagában 1,3 százalékkal rontja az évtized végéig. A cég számításai szerint ez azt jelenti, hogy az alkalmazotti átlagjövedelem minden évben átlagosan 470 fonttal lesz kevesebb annál az összegnél, amelyet a munkavállalók Brexit nélkül megkereshetnének. 

A Brexit egyik „mellékterméke”, hogy számottevően visszaesett a szigetországba látogató francia és német turisták száma. Ennek az az oka, hogy a Brexit óta az országba csak útlevéllel lehet belépni, s becslések szerint a franciák és a németek fele nem rendelkezik ilyen útiokmánnyal. A Brexit gazdasági hátrányait még hosszasan lehetne sorolni, de most térjünk vissza a spontán tapasztalásokhoz. 

Felkerekítés, kedvességi falak

A brit szupermarketekben egy-egy bevásárlás forintra átszámítva nagyjából annyi, mint idehaza, de a két országban a jövedelmi viszonyok igencsak eltérőek. 

 Az élelmiszeráruházak nagy figyelmet fordítanak a rászorulok segítésére: arra bíztatják vásárlóikat, hogy a számla végösszegét tetszés szerint kerekítsék fel. Az így keletkezett különbséget segélyek formájában különböző jótékonysági szervezetek juttatják el a szegényeknek. De a bolti kijáratoknál ott vásárolt tartós élelmiszereket is el lehet helyezni gyűjtő dobozokban. A városokban sok helyen láthatók úgynevezett kedvességi falak, amelyek akasztóira rá lehet tenni a megunt ruhákat, cipőket stb., s aki akarja, akinek szüksége van rájuk, viheti a természetbeni adományt.  

Diverzifikál a Marks and Spencer

Az 1884-ben alapított, az elmúlt évekig döntően igen széles választékú ruhaneműt árusító, legendás Marks and Spencer (MS) áruházlánc is jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években. A belátható jövőben profitjának nagyobb részét az élelmiszerek kiskereskedelméből akarja „megtermelni”. A patinás cég csaknem 1500 áruházzal rendelkezik a világ számos országában, a többségük természetesen a szigetországban van. Tavaly a cég hazai és külföldi bevételeinek összege 10,8 milliárd font volt, adózás előtti nyeresége pedig elérte a 392 millió fontot. (A vállalat néhány éve többek között Magyarországról is kivonult, megszüntette áruházait.) 

Az óriáscég élelmiszerkereskedelmi részlege, az MS Food tehát belépett a családi bevásárlások piacára. Egy tavalyi felmérés szerint az MS Food a szigetországban az Aldi, a Lidl, a Tesco, a Sainsbury és a Morrison után a hatodik legnépszerűbb szupermarket. A British Petrol nagyobb benzinkutjain MS Simply Food elnevezésű élelmiszerboltok működnek. Az MS példája is jól bizonyítja, hogy a 21-dik század harmadik évtizedében létfontosságú a cégtevékenységek diverzifikálása, a több lábon állás. 

Természetes a multikulti

Nagy-Britanniában a gyarmatok felszabadulása, valamint a globalizáció térhódítása óta egyre erősebben van jelen a kulturális, vallási, nyelvi és egyéb sokszínűség, az úgynevezett multikulti. (Érdemes megjegyezni, hogy az emberek, a kultúrák, a döntéshozatali mechanizmusok, a munkastílusok stb. különbözősége, diverzitása az egyes országok, nemkülönben a cégek számára egyértelműen értéket jelent századunkban.) A szigetország lakossága szinte az egész világot képviseli, s nincs ez másként a munkahelyeken sem. Az egyik kávézóban például felszolgálóként együtt dolgozik pakisztáni és indiai, a pultos pedig egy fejkendőt viselő muzlim hölgy. A szó szoros értelmében vett sokszínűség semmiféle feltünést nem kelt, ez ma már teljesen elfogadott és természetes „jelenség” a szigetországban. 

LEZ és ULEZ

A Londonba bevezető országutakon gyakoriak a LEZ (low emission zone) feliratú táblák. Ez azt jelenti, hogy a tábla után csak alacsony széndioxid kibocsátású autókkal lehet közlekedni. Az elfogadható kibocsátási paramétereket mindenki ismeri, illetve megismerheti az interneten. Amennyiben az autó károsanyag kibocsátása nem felel meg az előírásoknak, úgynevezett LEZ-díjat kell fizetni, ami nem azonos a dugódíjjal. (Dízelautók esetében a minimum megfelelési előírás az EURO-6 sztenderd, benzines kocsiknál pedig az EURO-4.) A LEZ-díjat naponta kell megfizetni, amennyiben a kibocsátási előírásoknak nem megfelelő autó naponta behajt az alacsony kibocsátást előíró zónákba. London 32 kerületének nagy része ebbe a zónába tartozik. (A napi LEZ-DÍJ 12,5-től 100 fontig terjed a motorkerékpártól a kamionig.) 

De Nagy-Londonban vannak ultra alacsony kibocsátást előíró zónák is, az úgynevezett ULEZ-ek. Itt még szigorúbbak a károsanyag kibocsátási előírások, s még nagyobbak a büntetések a napi behajtási díjak kifizetésének elmulasztása esetén. Az ULEZ-zóna azonos a dugódíjas területtel. 

Ez a rendszer is jól mutatja, hogy Nagy-Britanniában is kiemelt figyelmet fordítanak a tiszta levegőre, a környezetvédelemre. Annyira, hogy például az egyik szupermarket-hálózat plakátokon hívja fel a vásárlók figyelmét: egy bevásárló szatyor egy PET-palack felhasználásával készül. De a műanyag palackos csomagolást is folyamatosan csökkentik, visszatérőben vannak a jó öreg üvegpalackok. A csapolt sörök döntő többségét is ma már a sörmárka nevét jelző pohárban szolgálják fel, s eltűnőben vannak a műanyag „sörös-poharak”.  

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huDr. Gonda György, CMC 

vezetési tanácsadó 

Certified Management Consultant 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ingyen dolgozott, most elképzelhetetlenül nagy fizetést kaphat a Tesla vezér

A Tesla arra kéri a befektetőket, hogy hagyják jóvá Elon Musk 56 milliárd dolláros (!) bércsomagját.

Jó hír a légi utazóknak: nagyot nő a Ryanair flottája a nyáron

A Ryanair tovább bővíti flottáját azzal, hogy 40 új Boeing repülőgép leszállítására számít július közepéig

Oroszország a fejlett országoknál jobban növekedhet 2024-ben

A Reuters múlt havi közvélemény-kutatása szerint az orosz központi bank várhatóan 16%-on tartja irányadó kamatát a következő, április 26-i kamatmeghatározó ülésén. A Reuters által megkérdezett elemzők 2024 végére 12,5%-on várják a kamatlábakat

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.
Hirdetés

Hírek

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.