Hirdetés
Kezdőlap Kül-hon Nemzeti összetartozás lélekben, a nagyvilágban
No menu items!

Nemzeti összetartozás lélekben, a nagyvilágban

Az elmúlt tíz évben az itthon, illetve az elszakított területeken élő, valamint a hazánkból a világ másik felére sodródott magyarok egymásra találásának megünneplése ugyan a koronavírus okozta társadalmi távolságtartás miatt komoly kihívás lett, a nemzeti összetartozás érzése így is megmarad, csak az ünneplés időpontja változik, a tervezetthez képest más formában valósul meg – fejtette ki Pánczél Károly az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke AzÜzlet kérdésére válaszolva. 

– A nemzeti összetartozás bizottság elnökeként, miként tudja tartani a kapcsolatot a határon túli és a diaszpórában élő honfitársainkkal?

– Ez természetesen teljesen új helyzet, amire nem számított senki. Az elmúlt 10 évben rendkívül szépen alakultak a kapcsolatok a nyugati diaszpóra és a Kárpát-medencei magyarság körében. Ez nemcsak az anyaország és az elszakított területek, hanem az elszakított országrészek egymás közötti viszonylatában is igaz.

Remek erdélyi, délvidéki és felvidéki kapcsolatok alakultak. Vagyis kijelenthetjük, hogy a Kárpát-medencei magyarság is egymásra talált, miközben egyre inkább megbecsüljük a nyugati diaszpórát. Az elmúlt években egyre növekvő figyelem övezte a munkavállalás céljából Nyugat-Európába került magyarok közösségeit is úgy, hogy mindegyikükkel élő napi kapcsolatot építettünk ki.

A Kárpát-medencei magyarok gyakorlatilag naponta érkeztek a nemzet fővárosába Budapestre, vagy éppen az országgyűlés épületébe, amiről elmondhatjuk, hogy 2014-től már a nemzet gyűlésének a helyszíne is. Hiszen – bár egyesek által sokat vitatottan, de – a magyar állampolgár, határon túl élő magyarok is tudnak listán szavazni, és ennek okán már nem csupán országgyűlésről, hanem nemzetgyűlésről beszélhetünk.

– Mi változott most a koronavírus járványhoz kapcsolódó veszélyhelyzetben?

– Miközben az elmúlt 10 évben a személyes kapcsolatok is bővültek, a kapcsolattartás is szépen alakult. Mindezt a vírus hatására teljesen új alapokra kellett helyezni. A kapcsolat fenntartása telefonon és az online világban tud megvalósulni, hiszen a legtöbb ország nagyon szigorú határzárat vezetett be. Igaz ez akár Szlovákiára is, hiszen már ott is csak a határ menti térségekben van lehetőség ingázásra,  munkavállalás céljából, miközben Magyarországról Szlovákiába csak szlovák állampolgárok térhetnek haza. Hasonlóan szigorítottak Romániában és Szerbiában is. Tehát a fizikai kapcsolattartás gyakorlatilag megszűnt az elmúlt hetekben, de azért a számítógépes és az online világban a már kialakult kapcsolatok fönnmaradtak, számos olyan programot indított el, például a nemzetpolitikai államtitkárság is, amelynek egy része értelemszerűen tömegrendezvény, nagy rendezvény volt, és amelyek most kényszerűségből elmaradnak, vagy egy későbbi időpontra tolódnak.

Gondolok például a magyar kormány, a nemzetpolitika egyik legnagyobb vívmányának tekintett Határtalanul programjához kapcsolódó eseményekre, ahol a magyar általános iskolások utazhatnak, jellemzően a tanév tavaszi időszakában, osztálykirándulásként a környező országok magyar lakta közösségeihez. Ez most átkerült az őszi időszakra vagy lehet, hogy 2021 tavaszára. Akik a pályázaton ehhez forrásokat nyertek, azoknak a pályázata nem megszűnik, hanem egy későbbre dátumozódik át. Ugyanakkor számtalan olyan program is futott-fut, mint például a középiskolások Kárpát-medencei vetélkedője, amelyek eseményi az új helyzetben online módra tevődik át. De mindez csak egy-két példa arra, hogy mi az, ami elmarad, mert a tömeges találkozások és az azokhoz kötődő nagyszabású rendezvények a határátlépések meghiúsulása miatt vélhetően a közeljövőben is elmaradnak, későbbi időpontra kerülnek. Ám ami ezek közül online módon megszervezhető, az működik.

– Miközben a személyes kapcsolatokat virtuálisan is lehet ápolni, a nagy események és a velük járó közösségi élmények elmaradása gondolom nagyobb fájdalmat jelent.

– Egyértelmű, hiszen az egész világ magyarsága, a 15 millió magyar többsége készült arra, hogy valamilyen módon megemlékezik Trianon 100. évfordulójáról. Fontos megemlíteni, hogy ezzel kapcsolatban az Országgyűlés egy határozati javaslatot fogadott el, amelyben persze ott van és hangsúlyos a fájdalmas múltra való megemlékezés, de az is szerepel benne, hogy mindennek ellenére megmaradtunk, túléltük, nem is akárhogyan – és összetartozunk.

Ennek szellemében a Nemzeti összetartozás éve lett 2020. Szomorúan látjuk azonban, hogy azok a tekintélyes méretű rendezvények, amelyek a Nemzeti összetartozás évéhez kötődtek, és értelemszerűen a nyár elejére, vagy a nyárra szerveződtek és ennél fogva biztosan elmaradnak.

Pánczél Károly a kanadai, Vancouverben, a UBC egyetemen végzett, 1956-ban emigrált soproni egyetemisták 2019 október 23.-i megemlékezésén

Arra látok reményt, hogy ezekre az őszi-téli időszakban vagy akár jövő tavasszal sor kerülhet. Több meghívást kaptam én is, mint bizottsági elnök, például Hollandiába, a hágai magyarokhoz, egy nagy, konferenciával összekötött eseményre a június 4-ét követő napokra. Nyilvánvaló, hogy hollandiai magyar barátaink ezt azt időközben lemondták, és majd őszre keresnek új időpontot, amikor majd biztonságosabban lehet utazni, és a légi járatok is megindulnak Európában. De számtalan más felkérés is érkezett, köztük egy farkaslakai esemény a Nemzeti Összetartozás Napjára, június 4-re. Házelnök úr felkérésére, őt helyettesíttettem volna ezen a rendezvényen, de még ez is bizonytalan, sőt nagyobb az esélye, hogy a határt átlépni valószínűleg akkor sem lehet. De ha mégis, nagy rendezvényeket vélhetőleg, Romániában engedélyeznek akkortájt, mint ahogy azt gondolom, itthon, Magyarországon sem.

A választókerületemben is több önkormányzat készül, vagy készült arra, hogy június 4-én vagy az azt követő hétvégén a megszokott helyi emlékhelyeken megemlékezzenek a trianoni tragédiáról. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ezek is elmaradnak majd. Legfeljebb olyan megoldásokat keresünk, hogy miközben a tervezett rendezvények őszre tolódnak, a helyi polgármesterrel ketten elhelyezünk egy emlékező koszorút egy turulmadárnál, egy Nagy-Magyarországról szóló emlékműnél, egy sziklánál, vagy egy templomfalon.

Összefoglalva, valószínű, hogy most a lelkünkben tudunk megemlékezni június 4-ről. A fizikai valóságban, amikor többen összejövünk, ennek kevés az esélye, miközben Budapesten még egy jelentős emlékhely is készül, amelynek június 4-ére van kitűzve azt átadása.

Kövér László házelnök úr kezdeményezésére a Kossuth téren, a Mezőgazdasági Minisztérium felőli oldalon jött létre az a trianoni emlékhely, amelyre minden korabeli magyar település neve fölkerül a múlt század elején készült utolsó nagy helységnévtár alapján. A Magyarországon, a korabeli Nagy-Magyarország területén lévő minden település neve lesz felírva, a település méretének megfelelő nagyságú betűkkel. Házelnök úr egy emlékülést is tervez erre a jelentős napra, mert a fájdalmas megemlékezésen túl mégis örülünk annak, hogy ezt a 100 évet jó erőben túléltük, és a világban szétszóródott, a Kárpát-medencében szétszaggatott magyarság Trianon után 100 évvel is egymásra talál.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lakáspiac. Újra 3000 milliárd felett lehet az éves forgalom

Az idén túllépheti a 150 ezret az ingatlanpiaci adásvételek száma, így újra 3000 milliárd forint felett zárhat a lakáspiac forgalma, szemben a tavalyi 134 ezer tranzakcióval mintegy 2690 milliárd forint értékben - közölte a Duna House.

Német miniszter: vészhelyzet van, túlterhelődhet az egészségügy

Vészhelyzet alakult ki Németországban a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt, amelyet sürgősen meg kell állítani, különben túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer - mondta az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere.

KSH: a feldolgozóipar és a vállalkozások húzták a beruházásokat

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a koronavírus-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Fordulat előtt az angol labdarúgás – jön az átigazolási adó?

A Premier League klubjainak adót kellene fizetniük minden átigazolás után, ezzel is támogatva az angol futballpiramist - áll többek között egy brit kormányzati jelentésben, amely 47 ajánlást tesz az angol labdarúgás jövőjének biztosítása érdekében.

Hírek

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Európai Bizottság: kilenc hónapig legyen érvényes a Covid-igazolvány

Az Európai Bizottság - tekintettel a koronavírus-járvány kiújulására - javaslatokat tett az unión belüli biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok összehangolására. Ennek jegyében a többi között január 10-től kezdődően 9 hónapban határozná meg a teljes védettséget igazoló tanúsítványok érvényességét.

Szálló por. Négy településen veszélyes a levegő

Többfelé ismét magas a légszennyezettség a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba

Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E főszabály alól természetesen mentesülnek az iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kötelező biztosítás – Negyvenezer autós még válthat

Egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu.

Madárinfluenza – immár öt megyében

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Hajdú-Bihar és egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományban is. Ezzel ötre nőtt azon megyék száma, ahol kimutatták a vírus H5N1 altípusát.

Drágább lesz idén a karácsonyfa

Idén várhatóan 10-20 százalékkal emelkedik a karácsonyfa ára, elsősorban a szállítási- és a munkabérköltségek növekedése miatt - közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.

Gazdaság

Újabb betéti tender az alapkamat fölött – minden ajánlat elfogadva

Újabb 40 bázisponttal magasabb kamattal, 2,90 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes benyújtott ajánlatot elfogadta.

MNB: 41,3 milliós bírság a Sberbanknak

A hitelezési kockázatok kezelésére vonatkozó, a vállalatirányítási és egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 41,3 millió forint bírságot szabott ki a Sberbankra. A hibák nem érintik a bank megbízható működését.

Moratórium után. Fizetéskönnyítő megoldásokat vár el az MNB a bankoktól

A jegybank elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy a törlesztési moratóriumból kikerült vagy abban részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezelésére dolgozzanak ki fizetéskönnyítő megoldásokat - áll a Magyar Nemzeti Bank legújabb vezetői körlevelében.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom