Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Női vezetők. Sokan vannak, de nem elegen?
No menu items!

Női vezetők. Sokan vannak, de nem elegen?

Nő a topmenedzser hölgyek száma a legnagyobb német tőzsdei cégek élén, de alig vannak többen a jogszabályban megköveteltnél. Pedig többségük értékes nemzetközi kapcsolatrendszert visz a DAX-vállalatokhoz. Magyarországon a 250 főnél többet foglalkoztató cégeknél 0,9% a női vezetők aránya.

Inkább kivétel, mint szabály

Prof. Dr. Michael Wolff,

A hagyományok makacsok. A legnagyobb német vállalatokat évtizedekig hatvanon felüli férfiak vezették. Szűk körben, egymás között osztották a pozíciókat. Az utóbbi időben némi változást lehet tapasztalni.

Vannak fiatal vezetők, nem ritkán külföldiek és egyre gyakrabban nők. Hölgy az 1891-ben alapított acélipari óriás, a Thyssen-Krupp nemrégiben megválasztott új felügyelőbizottsági elnöke is, Martina Merz személyében.

A német gazdasági napilap, a Handelsblatt felkérésére a Göttingeni Egyetem közgazdász professzora, Michael Wolff tanulmány készített a témáról. Ez megerősíti, hogy több a hölgyek, de továbbra is kevesen vannak. 2011-ben a 30 legnagyobb német tőzsdei vállalat igazgatótanácsában 7 nő ült, 2019-ben már 17. Ezzel megháromszorozódott, 27%-ra nőtt az arányuk – derült ki a 160 TOP-cég vezetői összetételének 2011 és 2019 között változását vizsgáló tanulmányból.

Valamennyi vállalatot figyelembe véve, 2,3%-os növekedés mellett, 32% a nők aránya a felső vezetői szinten. Ezzel Németország az Európai Bizottság összeállítása szerint az 5. a kontinensen. Az éllovas franciáknál 44%, a második helyezett Svédországban 36%, nálunk 14%, a sereghajtó Észtországban 7% az arány.

Akiknek sikerült

Martina Merz

Martina Merz személyében először van nő a Thyssen-Krupp vezetői között. A Bosch korábbi felügyelőbizottsági elnökasszonya, aki most bekerült a német menedzserek TOP 10-es csoportjába is, a német ipar talán legnehezebb pozícióját vette át. A nehézipari óriás részvényesei ezért szabták a kinevezés feltételéül, hogy Merznek le kell mondania más gazdasági tisztségeiről, így a Lufhansánál, a mezőgazdasági gépgyártó SAF Hollandnál, a belga autóipari beszállítónál, a Bekaertnél, az 5 milliárd eurós forgalmú francia nehézipari óriásnál, a Imerysnél és a Volvonál betöltött felügyelőbizottsági tagságáról. A német ipar szebb napokat látott zászlóshajójának vezetése egész embert kíván.

A Simensnél, a ProSieben–Sat1 médiakonszernnél, Európa legnagyobb gyógyszeripari nagykereskedője, a 40 ezer embert foglalkoztató Celesionál, és a 80 milliárd euró éves árbevételű erőmű üzemeltetőnél, az Unipernél topmenedzseri posztba kerültek az utóbbi időben hölgyek. A Telekomnál, a Heidelberg Cementnél és a Deutsche Banknál pedig felügyelőbizottsági tagságot szereztek. Ennek ellenére a pénzintézeteknél és biztosítóknál alulreprezentáltak a vezetői szinten (9 illetve 10 százalék).

A 30 legnagyobb hatalmú gazdasági döntéshozó közül 9 szintén nő. A TOP 21-50-ben már 43 százalék az arányuk!

Ebbe a körbe tartozik a világ legnagyobb háttérbiztosítója, a MunchenRe, a negyedik legnagyobb német pénzintézet, a Commerzbank, Frankfurt mellett a világ 12 repülőterében tulajdoni hányaddal rendelkező Fraport és a Deutsche Post ügyvezetője.

Nemzetközivé teszik a cégvilágot

Ann-Kristin Achleitner

Marion Helmes

A női vezetők kapcsolati hálózata sokkal nemzetközibb, mint férfi kollégáiké. 19 százalékuk külföldi cégeknél is fontos megbízatással rendelkezik. Férfiaknál csak 8 százalék ez az arány. Például Ann-Kristin Achleitner, aki a MunchenRe és a Linde igazgatótanácsának tagja, hasonló pozíciót tölt be a francia energetikai vállalatnál, az Engiénél. Marion Helmes pedig nem csak a német dohánykonszern, a BAT, de a holland Heineken felügyelőbizottságában is benne van.

Jogszabály kötelez

Németországban 2016 óta jogszabály írja elő a nők legalább 2000 főt foglalkoztató, tőzsdén jegyzett vállalatok felügyelőbizottságában 30%-os arányát. A rendelkezés a gyakorlatban 108 céget érint. Eleinte nagy volt az ellenállás. A konszernek azonban időközben rájöttek, hogy profitálnak a nők kinevezéséből. Jobb külföldi kapcsolati hálójuknak köszönhetően javul a cégek nemzetközi beágyazottsága.

Az érem másik oldala

Hiába az előnyök, a nők arány a 108 érintett cégnél csak 3 százalékkal haladja meg a törvényi minimumot. Ráadásul 2016 óta összeségében alig javult a helyzet.

További probléma, hogy a kinevezések belterjesek. A cégelnököknél nem ritka, hogy egy vállalat vezetői posztjáról egy másik cég élére váltanak. Ez a nők esetében is így van. Hiába a megfelelő életrajz, aki még nem ült egy nagyvállalat vezetői székében, nehezen kap megbízást. Így lehet, hogy sok a topállást halmozó hölgy.

Erhard Schipporeit

Karl-Heinz Streibich

A legfontosabb döntéshozók továbbra is férfiak. Így Németország két legbefolyásosabb menedzsere is, Erhard Schipporeit és Karl-Heinz Streibich személyében. Előbbi többek között a legnagyobb német energiakonszern, az E.ON, utóbbi pedig más pozíció mellett a Telekom vezetője.

A politika abban reménykedett, hogy a felügyelőbizottságokra vonatkozó kötelező kvóta ki fog hatni az igazgatótanácsokra is. Nem így történt. A tanulmányban összehasonlításként szereplő Norvégiától és Ausztráliától eltérően az utóbbi testületekben alig emelkedett a nők aránya: 2016-ban 7,9%, 2018-ban 8,5% volt. Az átlag ráadásul szépíti a valóságot. A 200 legnagyobb vállalat harmadánál, így például az E.ON és a Bayer igazgatótanácsban nincs nő. Vannak pozitív példák is, a Siemensnél és az SAP-nál 25% az arányuk.

A politika maga sem jár elől jó példával. Azoknál a vállalótoknál, ahol a német állam is tulajdonos, 2014 óta csökkent a nők aránya a vezetői szinten.

Nincs okunk a büszkeségre

Magyarországon a 250 főnél többet foglalkoztató cégeknél 0,9% a női vezetők aránya.

A hölgy tulajdonosoké alig valamivel nagyobb, 2,2%. Ahogy csökken a cég mérete, úgy javul az arány. A 10 főnél kevesebbet foglalkoztatóknál már 34%. Növekedés alig van. Összességében csak 0,2%-al vannak többen a hölgy vezetők, mint 2016-ban. Az össze felsővezetői pozíciót figyelembe véve magasabb, az 50 és 250 foglalkoztatott közötti cégeknél 26%, a 250 felettieknél 25% az arányuk.

Az összes foglalkoztatottak körében is kirívóan alacsony a hölgyek aránya Magyarországon európai összehasonlításban.

Mindössze 52%-uk aktív. Az EU-átlag 67%. Az éllovas Svédországban 80%, a sereghajtó görgőknél 49% az arány.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Katar nem annyit fog a foci-vb-n, mint gondolta

Katar alig több mint 765 ezer látogatót fogadott a labdarúgó-világbajnokság első két hetében, ami elmarad a várakozásoktól, mivel az ország 1,2 millió látogatóra számított az egy hónapos rendezvény alatt - derül ki a Reuters birtokába jutott szervezői jelentésből.

Az Aeroexpress már idén elindítja a Budapest-Kolozsvár járatait

Az Aeroexpress Regional a tervezett jövő márciushoz képest korábban, már december 16-tól elindítja a Budapest-Kolozsvár-Budapest járatait a nagy érdeklődésre tekintettel.

PM: a kormány tartja a költségvetési hiánycélt

A kormány tartja a költségvetési hiánycélt - közölte a Pénzügyiminisztérium az államháztartás január-novemberi adatait ismertetve.

Tavaszra leürülnek a tárolók, az EU koordinált fellépést akar energiaügyben

Az Európai Unió vezetői erősebb koordinációt sürgetnek a tagállamok között a következő télre való felkészülésben, mivel egyre csökkennek az Oroszországból érkező földgázszállítások, ami az energiaárak ugrásszerű növekedéséhez vezetett.

Hírek

Az Aeroexpress már idén elindítja a Budapest-Kolozsvár járatait

Az Aeroexpress Regional a tervezett jövő márciushoz képest korábban, már december 16-tól elindítja a Budapest-Kolozsvár-Budapest járatait a nagy érdeklődésre tekintettel.

Árstop után: máris csökken az üzemanyagok ára

Péntektől változnak az üzemanyagárak a hazai kutakon, a Mol ugyanis csökkenti a nagykereskedelmi árakat. A benzin literje várhatóan bruttó 8 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 5 forinttal kerül majd kevesebbe.

Jogerősen 3 év 6 hónap börtönre ítélték Lagzi Lajcsit

Jogerősen 3,5 év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék Galambos Lajost, azaz Lagzi Lajcsi zenész-előadóművészt.

Kinevezték az új iparpolitikáért felelős államtitkárt

Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 7-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Fábián Gergelyt, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával az iparpolitikáért fog felelni.

Itt a vége a legendás Jumbo Jet korszakának

Lezárult egy korszak a Boeingnél: több mint 50 év után az utolsó - sorrendben az 1574. - Boeing 747-es is elhagyta az amerikai repülőgépgyártó gyárát.

Radikálisan csökkent a hazai gázfogyasztás októberben

Az enyhe októberi időjárás és az ipari kereslet csökkenése mellett telítődtek az uniós tárolók, amelynek eredményeként mérséklődtek az európai fölgáz termékárak, a hazai felhasználás októberben az előző évihez képest 41 százalékkal csökkent - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) októberi földgázpiaci riportja alapján.

Őrizetbe vettek egy hatósági árral csaló benzinkutast

Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt.

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Gazdaság

Drágult a kötelező biztosítás

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjai a tavalyi év azonos időszakához képest 5 százalékkal emelkedtek a harmadik negyedévben. A biztosítói kárkifizetések 12 százalékkal nőttek a szerviz- és alkatrészköltségek drágulása, a devizaárfolyam-változás és a pénzromlás hatásaként - jelentette a Magyar Nemzeti Bank.

Fitch: nehezebb évre számíthatnak a magyar bankok 2023-ban

Romló kilátásokkal, de jórészt stabil osztályzatokkal kezdik a jövő évet Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságainak bankrendszerei. A magyar bankok 2023-ban az ideinél nehezebb makrogazdasági környezetre számíthatnak - áll a Fitch Ratings éves szektorelemzésében.

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelvek kezdeményezéséhez

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ által létrehozott globális együttműködéshez, és a hazai bankok közül az elsők között írta alá a Felelős Banki Irányelveket. A nemzetközi összefogás célja, hogy megkönnyítse a pénzügyi szektor közeledését a fenntarthatóság felé - közölte a bankcsoport, hozzátéve: ezzel az elhatározásával szeretnének újabb lépést tenni a felelős és zöld működés irányába.

Egyhangúlag maradt a jegybanki alapkamat

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a november 22-i kamatdöntő ülésen - olvasható az MNB honlapján közölt rövidített jegyzőkönyvben.   
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom