Az online számla még az Európai Unió legnehezebben felderíthető csalástípusával, a számlázási cégláncok adócsalásával szemben is hatékony, tavaly 403 milliárd forinttal nagyobb áfabevétel érkezett az államkasszába, mint 2017-ben – mondta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter elmondta: az online számla-rendszer indulása óta eltelt fél év alatt bebizonyosodott, hogy segítségével szinte azonnal kiszűrhetőek a csalárd gazdálkodók, a kormány legújabb gazdaságfehérítő eszköze nemcsak a jogkövető vállalkozásokat segíti, hanem az államkassza bevételeire is jótékonyan hat.
A kiemelte, hogy a január elejéig beküldött 28 millió számla rengeteg adatot tartalmaz, amelyek elemzése után jól elkülönülnek egymástól a szabályokat be nem tartó és a jogkövető adózók.
Az online számla még az Európai Unió legnehezebben felderíthető csalástípusával, a számlázási cégláncok adócsalásával szemben is hatékony
– emelte ki Varga Mihály, hozzátéve, hogy az online számlaadat-szolgáltatással olyan adathalmaz áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendelkezésére, amellyel már jelen időben felderíthetők a csalárd láncolatok.
A rendszer rostáján így például azonnal fennakadt az a cégláncolat, ahol az egyik tagnál az adatok 35 millió forint értékű kibocsátott számláról tanúskodtak, de a vállalkozás még csak áfabevallást sem nyújtott be – ismertette a pénzügyminiszter.
A rendszer gyorsaságának és azonnaliságának köszönhetően a költségvetés kára is megtérül, mert a várható megállapítás fedezetét a NAV ideiglenes biztosítási intézkedéssel és követelésfoglalással biztosította – tette hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta: az online számlázás egyrészt biztosítja a szándékos jogsértőkkel szembeni célzottabb és gyorsabb fellépést, másrészt javítja az adómorált. Az adóhivatal jelzésére ugyanis csaknem az érintettek fele önként pótolta hiányosságát, volt olyan vállalkozás is, amely a NAV vizsgálatának hírére több mint 56 millió forint áfatartalmú számlát töltött fel pótlólag az online számlarendszerbe.
A kockázatelemzés részleteiről Varga Mihály elmondta, hogy a NAV más rendelkezésre álló információkkal is összeveti az online számlaadatokat. A hivatal vizsgálja például azokat, akik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (ekáer) nagy értékű áru feladójaként szerepelnek, de a kötelező adatszolgáltatásukat nem teljesítették, illetve azokat is, akik nagy forgalom mellett nullás adattartalmú áfabevallást nyújtottak be, és azok sem maradnak ki, akik bejelentett alkalmazott nélkül jelentős bevételt értek el.
A költségvetési adatsor is bizonyítja, hogy a fél éve zavartalanul üzemelő online számlázással a gazdaságfehérítésben milyen eredmények érhetőek el. Tavaly 403 milliárd forinttal nagyobb áfabevétel érkezett az államkasszába, mint 2017-ben, ami a gazdaság növekedése mellett jelentős mértékben köszönhető a gazdaságfehérítő intézkedéseknek.
Az online számlázás 2018. július 1-jén lépett hatályba, de az eddigi tapasztalatok alapján az adóelkerülők jelentős része már jócskán a szisztéma indulása előtt szabályosan, a ténylegesen beérkező bevételéről állította ki a számlákat – jegyezte meg a pénzügyminiszter.
