Hirdetés
Kezdőlap Hírek Oroszországban megbolydult az ingatlanpiac - Múlt és jövő határán
No menu items!

Oroszországban megbolydult az ingatlanpiac – Múlt és jövő határán

Építkezés Oroszországban                                      Kép/Forrás/themoscowtimes

Oroszországban a fiatalok többsége saját otthon nélkül van. Egy oroszra 26 lakónégyzetméter jut, Németországban 47, Magyarországon 35. Sok a bedőlt építkezés és a kivitelezői csalás. Putyin a probléma megoldására utasította a szakminisztert.   

A lakhatás örök probléma

Az Építésügyi Miniszterem friss statisztikája megerősítették, amivel az orosz nagyvárosokban élők naponta szembesülnek: 2.910 társasház építkezés legalább fél éve áll; több, mint 200.000 orosz évek óta hiába várja a lakása elkészülését.

A szovjet időkben a lakhatás ingyen volt. A bérleti díj ritkán haladta meg a jövedelem 3 százalékát! Viszont éveket kellett várni az otthonra, amit maximáltak. Tipikus volt a társbérlet, és hogy több generációnak osztozott egy apró lakáson, vagy akár egyetlen szobán.

Egy tipikus történet

Miután összeházasodtak, kiutaltak nekik egy garzont, amit a gyerekek születése után, idővel és szerencsével kétszobás lakásra cseréltek. Évtizedek alatt, cserék sokaságával javultak a család lakhatási körülményei. Segített, ha egy családtag megjárta az afganisztáni háborút, ugyanis a veteránok több négyzetméterre voltak jogosultak. A család lakásviszonyai javultak, de mindvégig bérlők maradtak. A kommunista időkben tilos volt az ingatlanok magántulajdonba vétele.

Szentpétervár

A gyerekek a Szovjetunió összeomlása után megismerkedtek a szabad ingatlanpiac előnyeivel és hátrányaival. Oroszország továbbra is garantálta az állami tulajdonú lakásokon fennálló bérleti jogot és a lakhatást. Utóbbit azonban a ’90-es évek derekától nehéz lett érvényesíteni. Az állam egyre gyakrabban egyszeri kártérítést adott lakás helyett, a 2000-es évek elején személyenként 10-15 ezer eurónak megfelelő rubelt.

A pénzt a gyerekek kezdőrészletnek használták egy épülő társasház öröklakása megvételéhez, amely azonban sokszor csak a tervezőasztalon valósultak meg, vagy ha el is indult az építkezés, soha sem készültek el a házak. Így a harmincas éveikben járó gyerekek pénz és saját otthon nélkül maradtak. továbbra is szüléikkel élnek a szovjet időben szerzett szűkös lakásban. Ráadásul a saját otthonra felvett hitelt akkor is törleszteniük kell, ha a lakás nem készült el.

Építkezés orosz módra

Oroszországban saját lakás építésébe minimális kezdőrészlettel is bele lehet vágni a kamatmentes állami, valamint a viszonylag alacsony kamatú magánbanki hiteleknek köszönthetően.

A probléma, hogy az építőiparban tipikus pénzügyi konstrukció szerint a kockázatot kizárólag a vevő viseli. A legtöbb beruházó ugyanis úgynevezett ’részvételi szerződés közösen finanszírozott építkezésben’ keretében realizálja a társasház projektjeit: a leendő lakók hitelezik meg a kivitelezés költségeit az építtetőnek, cserébe 20-40 százalékkal kevesebbet fizetnek, mint amennyibe egy már elkészült, új építésű lakás kerül. Így a közepes méretű orosz városokban már 40-50 ezer euróért új kétszobás otthonhoz lehet jutni. Az építtető mégis jól jár: nem kell hitelt felvenni és így megspórolja a kamatköltségeket. Jelenleg a társasházak 80 százaléka ebben a konstrukcióban épül.

Tipikus orosz kétszobás lakás – egy tanácsadó honlapján

A kivitelezők hibás kalkulációja, illetve a korábbi építkezéseikből maguk előtt görgetett hitelek miatt a 2008-as világgazdasági válság óta megsokasodtak bedőlt építkezések. Egyre gyakoribban a csalások is: az ingatlanprojektet hirdető cég nem is tervezi az ígért ház felépítését, csak ki akarja csalni a vevőktől a kezdőrészletet.

Különösen nagy port kavart a moszkvai régióban a legtöbb társasház projekttel rendelkező ’Urban Group’ csődje.  Húszezer károsultat, 945 millió euró adósságot és 3,5 millió négyzetméter félkész lakást hagyott maga után.

A lakhatás politikum lett

A károsultak érdekképviseleti egyesületeket alapítanak, találkozókat, tiltakozó akciókat, tüntetéseket, virrasztásokat, éhségsztrájkokat szerveznek. A helyi sajtóorgánumok rendszeresen beszámolnak a megkárosított vevőkről, az adósságtengerben úszó, mégis a hajléktalanság által fenyegetett családokról és a csaló vállalkozókról. Ennek ellenére továbbra is sokakat megszédít a piaci árnál olcsóbb, minimális kezdőrészlettel és alacsony kamatozású hitellel finanszírozható saját otthon álma.

Tipikus, hogy a csaló építési vállalkozó házak tucatjait magába foglaló projektbe kezd és az első néhány épületet felhúzza. Bizalmat ébreszt a potenciális vevőkben, akik befizetnek a többi, még csak a tervezőasztalon létező házban építeni tervezett lakásra, amelyek sosem készülnek el.

Sok kétségbeesett károsult érzi úgy, hogy a hatóságok nem védik és a bajban nem is segítik őket. Putyin elnöktől remél közvetlen segítséget. A Kreml reagált: megtiltotta a lakásértékesítést az építési engedély beszerzése előtt. A szabályt hamis építési engedéllyel játszák ki a csalók.

A lakhatás alkotmányos alapjog

A bolsevikok már 1917-ben fontos célként jelölték meg családok lakáshoz juttatását. Ekkor az oroszok többsége belvárosi polgári lakásokból kialakított társbérletekben vagy a városszéli barakktelepeken szorongott.

A II. világháború után az oroszok egyre hangosabban kezdték követelni a valódi lakásokat. Megnyugtatásukra az SZKP az ’50-es években dátumot, 1980-at fektette le céldátumként és elkezdődött a ’hruscsovka’-ként emlegetett, ötemeletes panelek, majd a lakótelepek építése. 1955 és 1970 között 127 millió ember, a Szovjetunió akkori népességének fele új otthonba költözhetett! A panelépítés ellenére 1990-ben, a Szovjetunió bukása és 10 évvel az 1980-as céldátum után az orosz családok negyede saját otthonra várt.

Privatizáció

A rendszerváltás után a politika a bérlakások megvételének lehetőségével próbálta csillapítani az elégedetlen oroszokat. De a többség a jelképes ár ellenére sem akart privatizálni. Félt a rossz állapotú lakások és házak karbantartásával járó költségektől. A hozzáálláson az ingatlanárak elszabadulása változtatott. Moszkvában 2009-ben az egykori állami lakások 75, 2019-ben pedig már 89 százaléka az egykori bérlők tulajdonában volt.

A privát lakásépítést hátráltatta, hogy a bankok a közelmúltig nem akartak beszállni az ingatlanhitelezésbe. 2001-ben a 145 milliós Oroszországban mindössze tízezer lakáshitel volt kihelyezve 152 millió euró értékben. A következő tíz évben ugyan megötszöröződött, de nyugati összehasonlításban továbbra is alacsony a hitelállomány. 2019-ben csak a GDP 6 százalékát tette ki. Az USA-ban és Németországban 50, Franciaországban 45, Lengyelországban 30 százalék körül van az arány.

Pénzzel a népességfogyás ellen

A politikai felismerte, hogy részben a lakásviszonyok tehetnek a nemzetközi összehasonlításban kirívóan alacsony születési számokról. Ezért 2007 óta minden gyerek után akkori árfolyamon 7.100 eurónak megfelelő rubel jár, ami viszont ma 2.800 eurót ér. Az anya szabadon döntheti el, hogy lakhatási körülményei javítására, a gyermeke tanulmányaira, vagy saját nyugdíj-előtakarékosságra fordítja a pénzt. Az állam ingatlanvásárlásnál rögtön, egyébként a gyerek 3. életéve betöltése után fizeti ki a támogatást.

Rossz, rosszabb, aztán kicsit jobb?

Hiába minden állami intézkedés, a rendszerváltás óta összességében rossz az oroszok ingatlanhelyzete. A lakhatással járó költségek 2000 és 2019 között a jövedelem 6 százalékáról 16-ra nőttek és ebben nincsenek benne a hiteltörlesztések költségei. Ezzel párhuzamosan alig emelkedett az egy főre jutó lakásnégyzetméter: 1995-ben 18, 2019-ben 26 volt. Összehasonlításul: az USA-ban 70, Németországban 47, Magyarországon 35 négyzetméter.

Lakótelep Moszkvában                    Kép/Forrás/egy tanácsadó honlapján

Az oroszok elégedetlenségét felismerő Putyin 2017-ban utasította az építésügyi miniszterét, hogy ’három éven belül oldja meg a problémát’. A minisztérium létrehozott egy biztosítási alapot, amelybe a kivitelezőknek a lakásértékesítésből származó bevételük 1,2 százalékát kell befizetniük. Bedőlés esetén az alapból kártalanítják legalább részben a károsultakat. A vásárlók immár nem a kivitelező számlájára fizetik a vételárat. A pénz a lakás elkészültéig egy banki letéti számlára kerül. A kivitelező ehhez nem tud hozzáférni, a bank viszont a letéti számlát garanciaként elfogadva meghitelezi a kivitelezőnek az építési költségeket. Ez a kamatköltség miatt ugyan az eladási árak emelkedéséhez vezetett, de csak kis mértékben, hisz a bank, tekintettel a letéti számlára, minimális kockázatot válla, ezért olcsón adja a hitelt.

Putyin friss bejelentése szerint az állam kamattámogatást fog adni, hogy ne kelljen 6,5 százaléknál magasabb jelzáloghitel kamatot fizetni. Párhuzamosan 1.500 euróra emeli a gyerekek után járó állami támogatást, ami visszamenőleg is ki fognak fizetni. Az állam 2021-ben összesen 5 milliárd eurót akar kiadni a családok lakáshoz jutásának támogatására.

Megbolydult az ingatlanpiac

Az ígért támogatások hatására máris nő a kihelyezett hitelek összvolumene. A családok helyzete mégsem hozta a várt javulást, mert a növekvő kereslet hatására a legnépszerűbb régiókban, Moszkvában, Szentpéterváron és Dél-Oroszországban megugrottak a lakásárak. Átlagban ugyanakkora lakásokat vásárolnak ugyanolyan számban, de ezek finanszírozásához több hitelt kénytelenek felvenni az oroszok.

A hitelfelvételi hajlandóságot növeli a tévhit, hogy a saját lakásból a hitel bedőlése és az ingatlan elárverezése után sem lehet kilakoltatni. A szovjet időkből származó garancia azonban 2004 óta nem létezik. A kilakoltatás jogszerűségét 2019-ben a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette. A végrehajtás alá kerülő ingatlanok száma évről-évre emelkedik. 2015-ben 326 ezer, 2019-ben már 550 ezer volt.

Petrus Szabolcs

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

HUMDA: nagy siker a zöld konzultáció

A HUMDA a konzultáció mellett elindította a Zöld életre valók elnevezésű kampányát, megmutatva, miként lehet a "hétköznapok használatába illeszteni" a zöld közlekedés megoldásait, az elektromos hajtású mikromobilitási eszközöket.

Kevesebb és egyszerűbb az adminisztráció az adózók számára

Az EMAP rendszer bevezetése jelentős kihívást jelent, ezért annak érdekében, hogy felhasználóbarát rendszer jöjjön létre, tapasztalatcserére épülő találkozók zajlanak.

A német autóipar ellenzi a kínai elektromos autókra kivetendő uniós védővámokat

A német autóipar szakmai képviseleti szervezete, a VDA ellenzi a kínai elektromos autókra kivetni tervezett uniós védővámot, mivel megítélése szerint az a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártana.

Deloitte: a technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.