Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Pandémia után. Home Office - sokan hosszabbítást szeretnének, több munkaadó az irodára...
No menu items!

Pandémia után. Home Office – sokan hosszabbítást szeretnének, több munkaadó az irodára szavazott

„Ha nincs annyi bizalmam a beosztottamban, hogy otthon is elvégzi a feladatát, akkor én csinálok valamit rosszul.” A pandémia kezdete óta sokan dolgoznak otthonról. Tapasztalatok és kilátások. Mindenütt másként szeretnék, de már sokak megszokták.

Csökkenő hatékonyság

Egy multinacionális német autóipari beszállító menedzsere a tavaly március óta összegyűlt tapasztalatokról beszélt. A müncheni központú cég középvezetője elsőként a csökkenő hatékonyságról beszél: „Nem arról van szó, hogy otthon ellustulnak a kollégák.” Az információhiányt okolja: „Gyakori, hogy az irodában fél füllel hallod a kollégákat egy problémáról beszélgetni és neked hirtelen beugrik egy megoldás.” Legalább ekkora gondnak tartja, hogy hiányzik a gyors segítség. „Ha például kisebb informatikai nehézséged támad, nem kérhetsz tanácsot a melletted dolgozótól.”

Tapasztalata szerint általában nehéz a kommunikáció: „A korábbi pár perces szóváltásokból program lett, amihez telefonkonferencia időpontot kell egyeztetni”. Még nagyobb nehézség fejlesztők és termelési mérnökök számára, hogy a beszélgetés közben nem tudják a probléma tárgyát kézbe venni.

A munkavállalók többségének mindez új. Könnyebb dolguk van azoknak, akik nemzetközi munkakörben dolgoznak és hozzászoktak, hogy távoli kollégákkal vannak napi munkakapcsolatban.

Nem a nemzetiség vagy a beosztás, a személyes szituáció számít

A home office népszerűsége személy, és nem ország vagy beosztásfüggő. Aki otthon helyhiánnyal küzd, vagy gyerekzsivaj mellett kénytelen dolgozni, szívesebben van az irodában. Gondot jelenthetnek a rossz technikai feltételek, különösen a megbízhatatlan internet.

A nemzetközi munkakörben dolgozó menedzsernek csak az internet minőségét illetően tapasztalt szignifikáns különbséget az országok között: az internet ellátottság a fejlődő országokban, például Mexikóban sokszor jobb, mint Németországban! Ezt igazolják a nemzetközi felmérések is: a Világgazdasági Fórum (WEF) 2019-es 141 országot tartalmazó versenyképességi rangsorában Németországnak a vezetékes internetkapcsolat minőségében a megalázó 72., a mobilnet lefedettségben pedig az 58. hely jutott.

Otthonról többet dolgozunk

Az otthoni munkavégzés hozadéka a munkába járással töltött idő megspórolása. Ez napi több óra puffert adhat, amit a többség munkával tölt – kérdés, hogy ez üdvözlendő-e.

A munkaidő flexibilissé válása a növekedéséhez vezetett. A munkahely és az otthon, valamint a munka- és a pihenőidő közötti határok elmosódásával a többség nem tudnak pontot tenni a munkanap végére. Főleg a ’félig dolgozás’ időszaka tolódott ki. „Nem kivétel az olyan kolléga, aki elalvás előtt az ágyból is megválaszolja az e-maileket.” Ezért soka úgy érzik, állandóan dolgoznak. „24 órában dolgozom! – hallom gyakran panaszkodni a kollégákat. Ez nyilván túlzás, de lehiszem, hogy így érez az, aki nem tud határt húzni a munka- és a pihenőidő között.

A menedzser szerint sokan azért is töltenek több időt munkával, mert a hónapok óta tartó lockdown-ban unatkoznak. „Más elfoglaltság híján dolgoznak.”

Nagyban függ a személyes körülményektől, hogy valaki többet vagy kevesebbet, illetve kisebb vagy nagyobb hatékonysággal dolgozik.

„Aki nemrég költözött új otthonba és szeret barkácsolni, vagy szívesen foglalkozik a kisgyerekével, annak otthon nem a munka a prioritás.”

A nyertesek: az ingázók és a külföldiek

„Vannak olyan szlovák, angol és indiai kollégáim, aki a pandémia elején hazautaztak és azóta a hazájukból dolgoznak.” Azok is profitálnak a home office-ból, akik minden nap órákat ingáztak, vagy Németország távoli részein éltek, ezért a munkahetet bérlakásban töltötték és csak hétvégenként utaztak haza a családjukhoz.

A távoli munkavégzés a home office-ban is kényes pont. Elméletileg nincs akadálya, hogy valaki Németország másik végéből, vagy akár külföldi dolgozzon. De a jogszabály szerint jelentenie kell a munkáltatónak, ha nem az állandó lakhelyéről történik a munkavégzés. Leginkább adózási problémák merülnek fel, ha valaki tartósan egy másik országból dolgozik. A menedzser nagy szürkezónát tapasztal: „A többség hivatalos engedélyt kér. De különösen azok, akik egzotikus helyről, például nyaralójukból dolgoznak, gyakran nem szólnak. A vezetés ezt sem szokta szóvá tenni, amíg az érintett rendesen ellátja a munkáját és elérhető.”

Kivételből általános lett

Nincs olyan ország, ahol kötelező lenne a home office, de a legtöbb helyen melegen ajánlja a politika. A legtöbb cég nem ágál, mert fél. Katasztrofális hatással lenne az imázsára, ha koronavírus-gócponttá válna. „Amikor tavasszal az egyik munkatársunkról kiderült, hogy fertőzött, a vezetés hermetikusan lezáratta az irodákat és ózongázzal fertőtlenítettek mindent.”

Ezért a home office Németországban a legtöbb vállalatnál nem ajánlás, hanem belső előírás. „A bejárást nálunk is engedélyeztetni kell, de aki kéri, megkapja a jóváhagyást.” Így alakult ki az autóipari beszállító müncheni központjába, hogy a többség hetente 1-2 alkalommal, 2-3 órára megy be, elintézi azt, amit csak az irodában tud, egyébként pedig otthonról dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a Münchenben dolgozó körülbelül 100 emberből egyidejűleg 20-30 szokott az irodában lenni. „A titkárnők, vagy akik teszteket végeznek, jóval gyakrabban vannak benn, de van olyan kolléga, akit hónapok óta nem láttam” – teszi hozzá a fejlesztőmérnök.

A tízezer embert foglalkoztató cégnél korábban kivétel volt a home office. „A menedzsmentnek nem volt jó véleménye róla, ezért a középvezetők, akik a kollégák többsége esetében döntöttek, csak kivételes esetekben adtak engedélyt.” A pandémia előtt a vezetők személyes véleményétől függött, hogy egy cégnél szokás volt-e az otthoni munkavégzést. Az idősebb menedzserek általában ellenezték.

Nincs különbség az országok között!

A müncheni autóipari cég jelen van Lengyelországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban, Mexikóban, az USA-ban, Kínában és Magyarországon is. A home office vonatkozásában sokkal kisebb az országok közötti különbség, mint gondolnánk. ”Korábban mindenhol kivétel volt, most mindenhol általános.” Szerinte az otthoni munkavégzés népszerűsége nagyban függ a járványügyi korlátozások szigorától: „Ahol minden zárva és gyakorlatilag kijárási tilalom van, például Angliában, inkább bejárnak a kollégák, hogy legalább ennyi változatosság legyen a mindennapjaikban.

Csak Kínában vél összefüggést felfedezni a nemzet karakter és a home office között: „A kínaiak tartják magukat a szabályokhoz. Amikor a home office volt a jelszó, mindenki otthon maradt. De Ázsiában ferde szemmel néznek arra, aki nincs reggeltől estig a munkahelyén, ezért amint lehetett, visszatértek az irodába.”

„Pandora szelencéjét nem lehet visszazárni.”

Tavaly óta megváltozott hozzáállást tapasztal. „Nem hiszem, hogy a felsővezetőinknek jobb véleményé lenne a home office-ról, mint korábban. Egyszerűen belátták, hogy Pandora szelencéjét nem lehet visszazárni.”

A felmérések világszerte és a menedzser vállalatánál is azt mutatják, hogy a többségnek tetszik a home office. „A kollégák ki fogják követelni, hogy legalább részben a pandémia után is maradjon meg a lehetőség.” A munkavállalókat a politika is támogatja. Németországban törvényi szinten akarják garantálni a munkavégzés helyének szabad megválasztásához fűződő jogot.

A müncheni központban nyáron komoly előkészületek történtek a visszatérés feltételének kialakítására: nagyobb távolság, illetve plexifal az íróasztalok között, gyakoribb takarítás, a konyha és az étkező átalakítása. Mindezt elsodorta a korona őszi, második hulláma. „Most kivárás van, de a menedzsment egyértelműen azt szeretné, hogy középtávon ismét az iroda legyen a munkavégzés fő helye.”

Vannak azonban más példák is. Németországban a legnagyobb vállalatok, például a Bosch és a Siemens felismerte a home office-ban rejlő megtakarítást. Ezért már zajlanak a munkaszervezési és infrastrukturális átalakítások a két multinacionális vállalatóriásnál, amelyek lehetővé teszik, hogy a több százezer alkalmazottból sok tízezer végleg otthonról dolgozhasson.

A menedzsernek személy szerint nincs túl jó véleménye a home office-ról, ennek ellenére a pandémia előtt is engedélyezte, ha egy beosztottja kérte. „Ha nincs annyi bizalmam a beosztottamban, hogy otthon is elvégzi a feladatát, akkor én csinálok valamit rosszul.”

Európai, magyar és német adatok

 Az Eurostat 2019-es adatai szerint Magyarországon 2 százalék körül volt az alkalmanként otthonról dolgozók aránya, és a kevesebb, mint 1 százalék volt állandóan home office-ban. Ez még a szintén alacsony, 5 százalékos európai átlagtól is jóval elmaradt. Aktuális magyar statisztika még nem ismert az EU-ban, de tapasztalatból tudható, hogy a nem helyhez kötött munkakörben dolgozók döntő többsége a krízis kezdete óta otthonról dolgozik. A távmunkát már tavalyi terv szerint törvény igazgatja, amit – mint beszámoltunk róla – aktualizáltak is.

Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a munkavállalók 24 százaléka, 10,5 millió német a járvány kezdete óta döntően otthonról dolgozik. További 20 százalék, 8,3 millió munkavállaló pedig többségében home office-ban van. A pandémia előtt Németországban is kivétel volt a távmunka: 3 százalék dolgozott túlnyomóan, 15 százalék pedig részben otthonról. Egy német reprezentatív felmérése szerint 27 százalék a jövőben is szeretne részben, 8 százalék pedig teljes egészében otthonról dolgozni. 73 százalék kifejezetten támogatja, hogy törvény garantálja a munkavégzés helyének szabad megválasztásához fűződő jogot. Tehát jóval többen, mint amennyien élnének is a lehetőséggel.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Minden negyedik magyar online keres rá a tüneteire

A magyarok többsége betegség jeleit észlelve elsősorban a háziorvosával konzultál. Ugyanakkor gyakran több forrásból is gyűjtenek információt a betegek: minden negyedik páciens az interneten keres rá tüneteire – derül ki a Dokio egészségügyi platform aktív internetező, felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív kutatásából.

MKIK: egyre több iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni

Egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felméréséből.

Lassult a szlovákiai magyarok fogyása

Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, ám a fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult, számszerűen a felére esett vissza az előző évtizedhez képest - derült ki a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) adataiból.

Uniós infláció. A magyar már csak az ötödik legnagyobb

Rekordmagas éves fogyasztói árindex alakult ki az euróövezetben, az Európai Unió egészében pedig 5,3 százalékra emelkedett az infláció decemberben. A legnagyobb áremelkedést Észtországban regisztrálták - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Hírek

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Amerikai repülőjáratokat töröltek az 5G miatt

Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.

Máltai elnököt választott az Európai Parlament

Roberta Metsolát, az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének a testület strasbourgi plenáris ülésén.

Megújult a NAV honlapja

Néhány napja debütált a NAV új információs, illetve online ügyintézésre is alkalmas portálja, amely a magánszemélyek és a szakmabeliek számára is új megoldásokat kínál.

Horvátország újabb lépéssel készül az euró bevezetésére

Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát - jeéentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Gazdaság

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MNB: még mindig nem szerzett magyar banklicenszt a Revolut

A Revolut Bank Magyarországon továbbra is határon átnyúló intézményként működik, itthoni banklicenszt nem szerzett, noha ezt a jegybank folyamatosan szorgalmazza az ügyfelek biztonsága érdekében - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom