Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság PM: az uniós források növelik a GDP-t, de ennek ára van
No menu items!

PM: az uniós források növelik a GDP-t, de ennek ára van

Banai: önmagában az uniós források nagysága nem jelent garanciát a fenntartható növekedésre. Fotó: MTI/Soós Lajos

Az új uniós költségvetési ciklus összegei érdemben növelik a magyar GDP-t, de a jogszabályban elvártnál jóval több hazai finanszírozást igényel a felhasználásuk az el nem számolható költségek és költségnövekmények miatt – mondta a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

Banai Péter Benő a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján rámutatott: jelentős források állnak az ország rendelkezésére. A 2021-2027-es fejlesztési időszakban, mintegy 49 milliárd euróval (17 600 milliárd forint) lehet számolni. Ebben az új ciklus keretösszege mellett az előző ciklus maradványösszege is benne van.

Ezek a források a gazdasági növekedéshez érdemben, a GDP több százalékpontját elérő mértékben járulhatnak hozzá. Az Európai Bizottság számítása szerint az uniós források által elért növekedési többlet közel a GDP 3 százaléka volt Magyarországon 2014-2020 között – ismertette.

Természetesnek nevezte, hogy a források a növekedéshez hozzájárulnak, azonban hangsúlyozta, hogy sok múlik a felhasználás hatékonyságán. Példaként a déli országokat említette, amelyek több évtizedes uniós forrásbősége nem eredményezett látványos fejlődést, sőt visszaestek, a “nettó kedvezményezett” pozíciójuk ellenére, különösen a munkanélküliségi mutatókban. Eközben a kelet-közép-európai országok csökkentették a lemaradásukat az uniós átlagtól – mutatott rá.

Alapvetően a gazdaságpolitika minősége az, ami meghatározza a tartós felzárkózást – húzta alá.

A többéves bérmegállapodás 2016-ban, az első évben a szocho kulcsának jelentős csökkenése, a minimálbér-garantált bérminimum szintjének jelentős növelése mellett mintegy 1 százalékponttal növelte a GDP-t. Úgy, hogy emellett az államháztartás stabilitását is megmaradt – mondta, hozzátéve: ez tipikusan az a gazdaságpolitikai lépés, ami nem került semmibe az államháztartásnak, mégis jelentősen megemelte a növekedési szintet. Ezek azok a lépések, amelyeket az uniós modellszámítások nem tudnak figyelembe venni. Szerinte Magyarországnak, ahogy minden uniós országnak figyelnie kell arra, hogy a gazdaságpolitikáját más országokkal is összehangolja, unión belül is, ahogy az unión kívüli országokkal is.

Banai Péter Benő arról is beszélt, hogy az uniós források felhasználásának ára van: a jogszabályban elvártnál jóval több hazai finanszírozást igényel a források felhasználása az el nem számolható költségek és költségnövekmények miatt. Ismertetése szerint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében az áfa el nem számolhatósága ezermilliárd forintos pluszkiadást jelent.

Rámutatott: az uniós források megelőlegezése miatt a kormányzati kifizetés és a későbbi bizottsági átutalások között a GDP több mint 2 százalékát kitevő, ezermilliárdos különbség van.

Így az államadósság-ráta átmenetileg jelentősen magasabb lehet az uniós források felhasználásával, mint akkor, ha a kormány a kedvezményezettek felé csak annyit fizetne ki, mint amennyi az uniós átutalás.

Látni kell, hogy a felzárkózás nem csak a kedvezményezett országnak kedvező, mivel az átlagon felüli növekedés átlagon felül növeli az ország befizetéseit. Közlése szerint 2021-2027 között a magyar hozzájárulás éves átlagos szinten közel 190 milliárd forintos többletbefizetést jelent, ami a hétéves ciklusban 53 százalékos növekedés a 2014-2020-as befizetésekhez képest – mondta az államtitkár.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Új elnök-vezérigazgató a Magyar Bankholding élén

Folytatódik a Magyar Bankholding csoport irányításának egységesítése: Vida Józseftől Barna Zsolt veszi át a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Az eddigi igazgatósági elnök a jövőben elnök-vezérigazgatóként irányítja a társaságot.

Kiszélesített kamatfolyosó: az MNB mozgásteret teremtett magának

Számítani lehetett arra, hogy a kamatfolyosót kiszélesíti és felfelé tolja a jegybank, ezzel a lépéssel ugyanis mozgásteret teremt magának - mondták elemzők a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának friss döntésére reagálva.

A monetáris tanács szélesítette a kamatfolyosót

A monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött kedden - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség

Azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség, a világgazdaság növekedési modellje ugyanis már rövid távon sem tartható fenn, és ez a pénzügyi rendszer szereplőire, illetve a gazdaság egészére kihat - mondta Kandrács Csaba.

Hírek

Új elnök-vezérigazgató a Magyar Bankholding élén

Folytatódik a Magyar Bankholding csoport irányításának egységesítése: Vida Józseftől Barna Zsolt veszi át a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Az eddigi igazgatósági elnök a jövőben elnök-vezérigazgatóként irányítja a társaságot.

Korábban jön a decemberi nyugdíj

A megszokottnál korábban jön a decemberi nyugdíj: a bankszámlákra december 2-án utalják a járandóságot, és a postai kézbesítés is már csütörtökön megkezdődik - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Távozik a MÁV-Start vezérigazgatója

Keresztes Pétert, a MÁV-HÉV vezérigazgatóját nevezték ki a MÁV-Start élére december 1-jétől. A korábbi vezérigazgató, Kerékgyártó József közös megegyezéssel távozik a MÁV-Start és a MÁV VAGON éléről - közölte a MÁV.

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Európai Bizottság: kilenc hónapig legyen érvényes a Covid-igazolvány

Az Európai Bizottság - tekintettel a koronavírus-járvány kiújulására - javaslatokat tett az unión belüli biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok összehangolására. Ennek jegyében a többi között január 10-től kezdődően 9 hónapban határozná meg a teljes védettséget igazoló tanúsítványok érvényességét.

Szálló por. Négy településen veszélyes a levegő

Többfelé ismét magas a légszennyezettség a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba

Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E főszabály alól természetesen mentesülnek az iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kötelező biztosítás – Negyvenezer autós még válthat

Egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu.

Gazdaság

Kiszélesített kamatfolyosó: az MNB mozgásteret teremtett magának

Számítani lehetett arra, hogy a kamatfolyosót kiszélesíti és felfelé tolja a jegybank, ezzel a lépéssel ugyanis mozgásteret teremt magának - mondták elemzők a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának friss döntésére reagálva.

A monetáris tanács szélesítette a kamatfolyosót

A monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött kedden - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség

Azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség, a világgazdaság növekedési modellje ugyanis már rövid távon sem tartható fenn, és ez a pénzügyi rendszer szereplőire, illetve a gazdaság egészére kihat - mondta Kandrács Csaba.

Újabb betéti tender az alapkamat fölött – minden ajánlat elfogadva

Újabb 40 bázisponttal magasabb kamattal, 2,90 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes benyújtott ajánlatot elfogadta.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom