Rohamosan növekszik az Európa és Kína közötti áruforgalom vasúton, a bővülés mértéke tavaly 64 százalékot ért el. A selyemút legforgalmasabb útvonalai Oroszországon, Kazahsztánon és Fehéroroszországon át vezetnek, a forgalom éveken belül elérheti az évi egymillió konténert.
Az eurázsiai széles nyomtávú vasúti útvonalon 2025-re a kezelt áruk mennyisége mintegy egymillió standard konténerre (TEU) nőhet – nyilatkozta Alekszej Grom, az orosz-kazah-belorusz logisztikai szolgáltató, a United Transport and Logistics Company – Eurasian Rail Alliance (UTLC ERA) főigazgatója a Sueddeutsche.de hírportálnak.
A koronavírus-járvány 2020-ban kiugró mértékű növekedést eredményezett a vasúti szállításban. Ez a tendencia azt mutatja, hogy ma már nem annyira a vonatok sebességének növelésére van szükség, hanem inkább a menetrend betartására és a határátkelés gyorsítására – fejtegette Grom.
Az UTLC ERA, amely az új selyemút vasútján az összes vasúti szállítás 91 százalékáért felelős, tavaly 546 900 TEU-t szállított Európából Kínába és vissza. Ez 64 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Mindenekelőtt az orvosi készítmények és eszközök, valamint autó- és elektronikai alkatrészek, illetve a hűtőfolyadékok keltek útra széles nyomtávú vasúton.
Pozitív hatása volt annak is, hogy Oroszország 2020 tavasza óta engedélyezi az úgynevezett szankcionált áruk, különösen a gyümölcsök, zöldségek és a kiváló minőségű élelmiszerek szállítását.
Az Európa és Kína közötti vasúti árufuvarozás, amely minden növekedése ellenére a teljes szállítási mixnek összesen csak mintegy három százalékát teszi ki, egyre inkább kiegészíti a tengeri áruszállítást.
Bár a teherfuvar olcsóbb tengeri úton, mint vasúton, sok hétig, néha akár hónapokig is tart. A vasúti szállítás menetideje viszont egyre rövidebb, jelenleg átlagosan tizenkét nap.
Azt is számításba kell venni, hogy a vasúti szállítás 95 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást okoz, mint a légi áruszállítás – írta a Magyar Nemzet.
