A különadók elvitték a biztosítók profitját, a díjbevétel is stagnált, az egyszeri díjas életbiztosítások különösen nagy ütést kaptak. Az utasbiztosítások száma és értéke viszont minden korábbi rekordot megdöntött, az egészségbiztosításokra költött pénz pedig az infláció duplájánál is jobban nőtt – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Alig 21 milliárd forint lett 2023-ban a hazai biztosítók adózott eredménye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Gyászos szám ez, mivel több mint 40 százalékkal alacsonyabb a 2022-esnél is, és mindössze a negyede az extraprofitadók előtti években megszokott 80 milliárd forint fölötti eredményeknek.
Az életbiztosítások díjbevétele több mint 6 százalékkal csökkent 2022-höz képest, 571 milliárd forintra, a vegyes életbiztosításokba az előző évinek csak a kétharmadát, a befektetési egységhez kötött (unit linked) konstrukciókba bő 7 százalékkal kevesebbet fizettek be az ügyfelek. A személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításokba ugyan több pénz került, 16,3 százalékkal 147,7 milliárd forintra nőtt a díjbevétel, ám tekintettel arra, hogy 37 ezer új szerződés is létrejött az év folyamán, ez a növekedés azt jelenti, hogy az öngondoskodó ügyfélkör kisebb mértékben növelte a befizetéseit, mint amennyi a tavalyi infláció volt.
A mélyütést a piacnak az vitte be, hogy az egyszeri díjas életbiztosítások az extraprofitadó miatt lényegében veszteségessé váltak, emiatt az értékesítésük visszaesett, a díjbevételük a 2022-es kevesebb mint felére csökkent, éppen csak elérte az 56 milliárd forintot. Az adó bevezetése előtt ez egy 120-140 milliárd forintos piac volt – emlékeztet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
A nem életbiztosításoknál a díjbevétel 14,5 százalékkal nőtt, vagyis pont annyival, amennyi a 2022-es infláció volt, összesen 938 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz. A lakossági vagyonbiztosításokba 191 milliárdot fizettek be, 15,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az átlagos lakásbiztosítási díjak is nagyjából ilyen mértékben nőttek.
A nem életbiztosítások közül a legnagyobb díjbevételt továbbra is az autós biztosítások hozzák. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) 307 milliárd forint volt a befolyó összeg, ez 11,6 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, ami azt jelenti, hogy itt nem tudták teljes mértékben áthárítani az inflációt a biztosítók az ügyfelekre. A casco díjbevétel 21 százalékkal 164 milliárd forintra nőtt, miközben a szerződések száma csökkent, tehát a casco-díjak nagyobb mértékben emelkedtek tavaly. A díjemelkedést a kárráfordítások növekedése is indokolhatta, ezek 16-17 százalékkal emelkedtek az autós biztosításoknál.
Volt néhány olyan biztosítás is, amelyik nagyon jól ment 2023-ban. Az egészségbiztosítások díjbevétele például 37 százalékkal nőtt, és meghaladta a 11 milliárd forintot. A szerződések száma is több mint 22 százalékkal emelkedett, de még mindig csak 9131 darab van a piacon, vagyis kevés ember engedheti meg magának ezt az éves szinten szerződésenként akár milliós nagyságrendű kiadást jelentő szolgáltatást.
A nem életbiztosítások húzóterméke az utasbiztosítás lett tavaly. Hiába a nagy reálbércsökkenés és fogyasztás-visszafogás, akinek volt pénze, az elindult külföldre, és ezért sokan kötöttek ilyet. Az egyszeri díjas szerződések száma meghaladta a 250 ezret, amire korábban soha nem volt példa. A covid-járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 249 ezer egyszeri díjas utasbiztosítást kötöttek, ez volt a korábbi rekord. A díjbevétel szintén megugrott, 27 százalékkal 19,3 milliárd forintra nőtt, ami ugyancsak rekord – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
