Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Spórolnak a jóléti államok is - Útimorzsák a trópusi Skandináviából
No menu items!

Spórolnak a jóléti államok is – Útimorzsák a trópusi Skandináviából

Általánosságban elmondható, hogy a pandémia és a háború hatásai ugyanúgy sokkot okoztak, okoznak Skandináviában, mint az euróövezetben. Illusztráció: Bigstock

Koppenhága, Helsingör, Malmö tájékán augusztus közepén a hőmérséklet nappal jóval 30 fok felett volt, s az esték sem hoztak 26-28 fok alatti lehűlést. A meteorológiai és bizonyos fokig a gazdasági hőhullám elöntötte Skandináviát is. Tömegek a vízpartokon, az északi emberek számára teljesen szokatlan kánikula egyértelműen örömet okozott, hiszen a „déli nyár” házhoz jött, a napi átlaghőmérséklet kétszerese volt a szokásos nyárinak. A látogató számára a hőség nem jelent újdonságot a magyarországihoz képest, élvezi a finom halételeket, a sört, az emberek kedvességét és számos olyan jelenséget is észrevesz, amelyeket most megoszt az olvasókkal.

De lássuk először Dánia és Svédország gazdasági helyzetének alakulását az idei esztendő első félévében, a pandémia és az Ukrajna elleni orosz agresszió hatását a fontosabb nemzetgazdasági mutatókra, valamint az előrejelzésekre. Hőség ide, kánikula oda, a járvány és a háború mindkét minta-ország gazdaságát jócskán lehűtötte, lehűti. A továbbiakban nem lesz szó Norvégiáról, amelynek gazdaságát ugyancsak nem hagyta érintetlenül a járvány, a háború, valamint a világgazdasági recesszió. Általánosságban elmondható, hogy a pandémia és a háború hatásai ugyanúgy sokkot okoztak, okoznak Skandináviában, mint az euróövezetben.

Pillantás a dán gazdaságra

Dánia 2020-ban a világ második legboldogabb országa, nemzete volt egy bonyolult számításokon alapuló mutató szerint. Ugyancsak példaértékű, hogy az 5,8 millió lakosú Dánia az Európai Unió harmadik leginkább digitalizált országa. A lakosság 97 százaléka használja az internetet, az EU-s átlag ugyanakkor 85 százalék. Nagy szerepet játszik az ország kiváló versenyképességében az alacsony korrupció, a vonzó makrogazdasági környezet, a fejlett infrastruktúra és a kiemelkedő innovációs készség. Érdemes megjegyezni, hogy a világ országainak versenyképességi ranglistáján Dánia az ötödik helyet foglalja el. A nemzetközi gazdasági értékelések szinte mindegyike egyetért abban, hogy az északi ország jómódú, szervezett, rendezett, toleráns, „nyugis” ország

A gazdaság motorja a jelentős számú nagyvállalkozás és a mezőgazdaság. Az ország területének 60 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Az egész világon ismert nagyobb dán cégek közül érdemes kiemelni a Novo Nordisk gyógyszergyárat, a Legót, a Danfosst, a Jysket, valamint a világ első számú konténerszállító vállalatát, a Maersket. Nem túlzás az az állítás, hogy Dániában – amely a világ hetedik leggazdagabb országa – az ipari, a mezőgazdasági és a szolgáltató ágazat szinte óramű pontossággal, jól működik.

A mindenkori dán kormányok megkülönböztetett figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, és a megújuló energiára, elsősorban a biomassza és a szélenergia hasznosítására. A tervek szerint 2030-ra az ország energiaszükségletének fele fenntartható forrásokból származik majd.

Lassulás és bizalom

Impozánsak a jóléti államot jellemző gazdasági, pénzügyi mutatók is. A havi átlagos bruttó fizetés megközelíti a 6 ezer eurót. (A lakosság 0,3 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.) A termékek és a szolgáltatások döntő többségének áfa-kulcsa 25 százalék, ugyanakkor a magas adókból származó állami bevételek igen jelentős hányadát fordítják oktatásra, egészségügyre, szociális kiadásokra. (A szociális kiadások a GDP-ben 32 százalékot képviselnek, az EU-átlag 29 százalék, Magyarországé pedig mintegy 22 százalék.) A dánok büszkék arra, hogy az alkalmazottak háromnegyede szakszervezeti tag.

Dánia fővárosa, Koppenhága madártávlatból. Fotó: Bigstock

Jól érzékelteti a gazdaság lassulását a legfontosabb mutatók alakulása. A GDP 2020-ban 2,1 százalékkal csökkent, tavaly viszont már 4,7 százalékkal növekedett, az idei évre szóló előrejelzés 2,3 százalékos bővülés. Kérdés, hogy sikerül-e elérni ezt a célkitűzést az emelkedő energiaárak és az ugyancsak felpörgő infláció mellett. 2020-ban az infláció mindössze 0,4 százalék volt. tavaly 1,9 százalékot mértek, az idei előrejelzés pedig 3,8 százalék. A munkanélküliségi ráta az elmúlt három évben 5-6 százalék között mozgott. Látnivaló, hogy a tornyosuló világgazdasági gondok nyomán a dán gazdaság nem roggyant meg, a társadalomkutatók felmérései arról tanúskodnak, hogy az emberek bíznak a jövőben és nincsen bizonytalanság-érzésük. Dániában evidenciának számít, hogy bízni kell egymásban, akár személyes, akár üzleti vagy éppen kormányzati kapcsolatokról van szó.

A svéd gazdaság is lassít

Vessünk egy röpke pillantást a világ tizenegyedik leggazdagabb országának, Svédországnak a gazdaságára 2022 derekán. Svédország viszonylag gyorsan le tudta dolgozni a járvány okozta gazdasági visszaesést, Oroszország háborúja Ukrajna ellen azonban bizonyos fokig rányomja a bélyegét a gazdaságra. Sokatmondó, hogy a svéd központi bank maga mögött hagyta a negatív kamat félévtizedes periódusát, s az irányadó kamat nemrégiben nulláról negyed százalékponttal emelkedett meg.

Tavaly a gazdasági növekedés 5,2 százalékos volt, idén a GDP bővülése a legújabb előrejelzés szerint nem haladja majd meg az 1,9 százalékot, jövőre pedig 1,1 százalékot várnak. Az infláció idén márciusban három évtizedes csúcsot döntött meg, a pénzromlás 6 százalékos volt. 2023 közepére várhatóan 10 százalék körüli értékre emelkedik majd az infláció. A lakossági fogyasztás 2022-ben a korábban várt 3,8 helyett – jó esetben – 3,2 százalékkal bővül, jövőre pedig már csak másfél százalékkal. A magas infláció és az emelkedő kamatlábak visszafogják a magánfogyasztást. Svédország exportja idén még 4,6 százalékkal bővül a várakozások szerint, 2023.ban a növekedés 2 százalék körül lesz.

Bizonytalan kilátások

Svédország a világ negyedik leginkább versenyképes országa, s ezt a helyezést nagy mértében köszönheti a gépgyártásnak, amely a GDP húzóágazata 50 százalékos részaránnyal. (A mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai termékben mindössze 2 százalék.) A világszerte jól ismert svéd cégek közül érdemes megemlíteni többet között az Ericssont, a Boforst, a Scaniát, a SAAB-ot, a kínai tulajdonban lévő Volvót, az SKF-et, az Electroluxot, az IKEA-t, az Atlas Copco-t, a Sandviket és a Skanskát.

Az éves GDP 42 százalékának megfelelő összeg az állam adóbevétele. A költségvetés 27 százalékát oktatásra és egészségügyre, 29 százalékát pedig szociális kiadásokra fordítják a jóléti mintaállamban. A 10,3 millió lakosú országban (ahol az egy főre jutó éves GDP mintegy 60 ezer dollár) áramtermelésének 47 százaléka származik nukleáris-, 44 százaléka pedig a vízerőművekből.

Svédország gazdasági kilátásai – hasonlóan a világ szinte minden országáéhoz – bizonytalanok, várhatóan nehezebb idők jönnek. Erőteljesen növekednek az élelmiszer- és a nyersanyagárak, 2023-ban az előrejelzések szerint az export és a beruházások a korábban vártnál lassabban fognak növekedni.

A korántsem teljes és nem igazán optimista, de a főbb irányzatokat talán jól mutató gazdasági körkép után térjünk vissza a dán és a svéd hétköznapokba. Milyen gazdasági, üzleti vonatkozású érdekességekre figyelt fel az Északon néhány napot eltöltő utazó (aki igyekszik ezekről objektíven beszámolni)?

Hová tűntek az autók?

Dániában feltűnően kevés a személyautó. A csúcsforgalmi órákban is kevés autót látni a városokban és az országutakon. A kevés autónak, a tengerről mindig fújdogáló szélnek és a nagyon tudatos környezetvédelemnek köszönhető a számunkra szinte hihetetlenül tiszta levegő. Hová tűntek a személyautók? Magyarázatul szolgál, hogy a dánok 60 százaléka a városokban kerékpárral közlekedik. A járdákon nagyobb helyet foglal el a kerékpárút, mint a gyalogosoknak fenntartott terület. Száguldanak a bringázók, egy helyi forrás szerint a kerékpáros átlagsebesség 20 kilométer óránként. A pályaudvarok, cégek, közintézmények előtt hatalmas bicikli parkoló területek, sok helyen emeletesen tárolják a kétkerekűeket. A kerékpáros fegyelmezetten megáll a piros lámpánál, bringáját nem tolja a zebrán és a gyalogos-zöldben vár, nem hajt a zebrára. A dánok többnyire nem szegény emberek, de az egészséges életmód, a közüggyé lett környezetvédelem mellett van még egy fontos oka az autóáradat hiányának. Éppen az előző célok megvalósítása érdekében az új importautókat 150 százalékos vám terheli. Az országban pedig nincsen gépkocsigyártás…

A svéd főváros, Stockholm. Fotó: Wikipedia

Ökohotel, ökotakarítás

A szállodai bejelentkezéskor a recepciós megkérdezi, hogy a vendég kér-e takarítást a szobájában a következő napokban. Nem értem a kérdést, feleli a látogató, s természetesen kér takarítást. Másnap megérti a kérdést. A takarító személyzet egy zöld papírkártyát hagyott a hófehér huzatú takarón a következő szöveggel: „Takarítás csak kérésre. XY szálloda úgynevezett ökohotel, amely felelősséggel tartozik a környezetnek. Ennek megfelelően új takarítási szabályokat vezettünk be. Rendbe rakjuk az ágyat, kivisszük a vendég által már szétválogatott szemetet, tiszta törölközőket adunk, amennyiben a használtakat a vendég a fürdőszobában ledobja a földre. De nem takarítjuk ki a fürdőszobát, nem porszívózunk, nem törlünk port a szállodai szobában. Ezzel az ökotakarítási módszerrel a szállodalánc évi 10 millió liter liter vizet és 6000 liter tisztítószert szándékozik megtakarítani az élhetőbb környezetért. Számíthatunk az Ön segítségére a cél eléréséhez?” Természetesen nincsen elérhető adat, hányan kérnek naponta takarítást. Csak annyi bizonyos, hogy minden távozó vendég után teljes takarítást végeznek a hotel szobáiban.

A fenti szabályok egyes elemei (elsősorban a törölköző-csere) más szállodákban is jelen vannak a világon, de ez a komplex protokoll „igazi” környezetbarát és része a skandináv ökovilágnak. Ezer jele van annak, hogy a helyiek óvják a környezetet, sokat tesznek a fenntartható fejlődésért és növekedésért. A környezetvédelem ma már szerves része az északi mindennapoknak.

Szivárványos biznisz partnerek

Augusztus közepén rendezték meg egész Dániában a Pride-hetet. Amolyan örömünnep sok-sok kulturális eseménnyel, pódium beszélgetésekkel, kiállításokkal, színházi produkciókkal, vitaműsorokkal stb. Minden esemény a legjobb ízlés határain belül marad. Igencsak feltűnő volt, hogy Koppenhágát például „elöntötték” a szivárványos zászlók. Szinte minden üzlet (gyorséttermek, szupermarketek, globális divatmárka boltok stb.) kirakata „be volt zászlózva”, a Nemzeti Színház hatalmas kőoszlopait, az áruházak és a múzeumok homlokzatát is a színes zászlók borították. A bankszékházak tetején a cégzászlók mellett lobogtak a szivárványosak és minden bankfiók zászlókkal, plakátokkal üdvözölte az eseményt. Vajon miért? Mert a kisbolttól az óriásbankig tudják, hogy egyrészről egy modern társadalomban semmiféle diszkriminációnak nincs helye, másrészről pedig a „szivárványosok” ügyfelek, üzletfelek, profitforrások. S az ügyfeleket meg kell becsülni mind emberként, mind biznisz-partnerként.

Malmö 25 percnyi vonatútra van az Öresund hídon át Koppenhágától. A harmadik legnagyobb svéd város is – a dánokhoz hasonló módon – üdvözölte a Pride-ot. Olyannyira, hogy a város legrégebbi és legnagyobb templomában, az evangélikus Szent Péterben a kegytárgyakkal – imakönyv, feszület stb. – együtt árulták a kis szivárványos zászlócskákat. Ez is Észak, igaz, látszólag nem üzlet, nem gazdaság.

Borravaló, taxifertőtlenítés

Skandináviában már nem divat a borravaló. Természetesen elfogadják, de nem várják el. Ebben az is szerepet játszik, hogy a legkisebb tételt is szinte mindenki bankkártyával fizeti ki, készpénzes fizetést alig látni. Például az egyik svéd áruházlánc pénzt kér a mellékhelyiség használatáért. (Ez önmagában is furcsa.) Az öt koronát nem lehet sehová bedobni, csak kártyával lehet fizetni, majd tárul az ajtó…

S még egy morzsa: odafönt Északon a taxikat minden utas után fertőtlenítenie kell a gépkocsivezetőnek. Komolyan is veszik.

Nem kétséges, hogy nehéz hónapok, esetleg évek elé néz a világgazdaság, az egyes országok gazdasága, valamint az emberek, a családok többsége. Szinte mindenkinek meg kell (újra)tanulnia a takarékoskodást, az igények kielégítésének rangsorolását. Ezen a területen is van mit tanulnia a világnak a meglehetősen gazdag skandináv államok spórolós állampolgáraitól.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huDr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Felrobbanhat az olaj ára, ha Kína beindul

Kína világjárvány utáni újranyitása nagyobb hajtóereje lesz az olajáraknak, mint az orosz nyersolajra vonatkozó ársapka - véli Vivian Balakrishnan szingapúri külügyminiszter. Véleményét energiaipari szakemberek is osztják.

Itt a vége a legendás Jumbo Jet korszakának

Lezárult egy korszak a Boeingnél: több mint 50 év után az utolsó - sorrendben az 1574. - Boeing 747-es is elhagyta az amerikai repülőgépgyártó gyárát.

Radikálisan csökkent a hazai gázfogyasztás októberben

Az enyhe októberi időjárás és az ipari kereslet csökkenése mellett telítődtek az uniós tárolók, amelynek eredményeként mérséklődtek az európai fölgáz termékárak, a hazai felhasználás októberben az előző évihez képest 41 százalékkal csökkent - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) októberi földgázpiaci riportja alapján.

Eljött a gazdaságátadási szerződések ideje az agráriumban

Nemcsak a mezőgazdaság számára, hanem az egész magyar társadalom és vidék is számára kulcskérdés, ki fogja megtermelni az élelmiszert a jövőben - hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az agráregyetemi hallgatók számára megrendezett Agribusiness Konferencián.

Hírek

Itt a vége a legendás Jumbo Jet korszakának

Lezárult egy korszak a Boeingnél: több mint 50 év után az utolsó - sorrendben az 1574. - Boeing 747-es is elhagyta az amerikai repülőgépgyártó gyárát.

Radikálisan csökkent a hazai gázfogyasztás októberben

Az enyhe októberi időjárás és az ipari kereslet csökkenése mellett telítődtek az uniós tárolók, amelynek eredményeként mérséklődtek az európai fölgáz termékárak, a hazai felhasználás októberben az előző évihez képest 41 százalékkal csökkent - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) októberi földgázpiaci riportja alapján.

Őrizetbe vettek egy hatósági árral csaló benzinkutast

Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt.

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Csaló SMS-ekre figyelmeztet az OTP

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre.

Településfásítási program: újabb tízezer fára lehet pályázni

A Településfásítási program folytatásában ismét a 10 ezresnél kisebb lélekszámú magyarországi települések igényelhetnek fákat. Tízezer sorfa áll majd rendelkezésre, amiből 2000-et a 2023 tavaszi, 8000-et pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Korrupcióval gyanúsítanak egy kormánytisztviselőt

Közlekedési ellenőrzéssel összefüggő korrupció miatt gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó ügyészség egy kormánytisztviselőt - tudatta a Központi Nyomozó Ügyészség (KNYF).

Gyengült a forint hétfő estére

Gyengült a forint a vezető devizákkal szemben hétfő kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

Gazdaság

Banki szakértő: 70 százalékot zuhanhat a bitcoin ára

A bitcoin ára a Standard Chartered bank szakértője szerint jövőre 5000 dollárra eshet. Ha ez bekövetkezik, az nagyjából 70 százalékos zuhanást jelentene, ugyanis a legnépszerűbb kriptovaluta árfolyama jelenleg 17 ezer dollár körül mozog.

A diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot

A kormány döntése alapján a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot: a Diákhitel1 változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától, a Képzési hitelt és a Diákhitel2-t pedig továbbra is kamatmentesen vehetik fel a felsőoktatásban tanulók - jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter.

Már októberben földbe állt a lakossági hitelezés

Közel a felére esett vissza a lakáshiteleknél az új szerződések összege az előző évihez képest, és már a személyi kölcsönök iránt is csökkent a kereslet. A babaváró hitel pedig még soha nem teljesített ilyen rosszul. Az átlagos hitelköltség mutató közben októberben már a 10 százalékot is meghaladta a lakáscélú kölcsönöknél – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Hamarosan kereskedőtől is vehetünk fel pénzt ingyenesen

Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - a többi között ezt is tartalmazza a pénzügyi szektort érintő javaslatcsomag módosítása, amelyet pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom