Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Spórolnak a jóléti államok is - Útimorzsák a trópusi Skandináviából
No menu items!

Spórolnak a jóléti államok is – Útimorzsák a trópusi Skandináviából

Általánosságban elmondható, hogy a pandémia és a háború hatásai ugyanúgy sokkot okoztak, okoznak Skandináviában, mint az euróövezetben. Illusztráció: Bigstock

Koppenhága, Helsingör, Malmö tájékán augusztus közepén a hőmérséklet nappal jóval 30 fok felett volt, s az esték sem hoztak 26-28 fok alatti lehűlést. A meteorológiai és bizonyos fokig a gazdasági hőhullám elöntötte Skandináviát is. Tömegek a vízpartokon, az északi emberek számára teljesen szokatlan kánikula egyértelműen örömet okozott, hiszen a „déli nyár” házhoz jött, a napi átlaghőmérséklet kétszerese volt a szokásos nyárinak. A látogató számára a hőség nem jelent újdonságot a magyarországihoz képest, élvezi a finom halételeket, a sört, az emberek kedvességét és számos olyan jelenséget is észrevesz, amelyeket most megoszt az olvasókkal.

De lássuk először Dánia és Svédország gazdasági helyzetének alakulását az idei esztendő első félévében, a pandémia és az Ukrajna elleni orosz agresszió hatását a fontosabb nemzetgazdasági mutatókra, valamint az előrejelzésekre. Hőség ide, kánikula oda, a járvány és a háború mindkét minta-ország gazdaságát jócskán lehűtötte, lehűti. A továbbiakban nem lesz szó Norvégiáról, amelynek gazdaságát ugyancsak nem hagyta érintetlenül a járvány, a háború, valamint a világgazdasági recesszió. Általánosságban elmondható, hogy a pandémia és a háború hatásai ugyanúgy sokkot okoztak, okoznak Skandináviában, mint az euróövezetben.

Pillantás a dán gazdaságra

Dánia 2020-ban a világ második legboldogabb országa, nemzete volt egy bonyolult számításokon alapuló mutató szerint. Ugyancsak példaértékű, hogy az 5,8 millió lakosú Dánia az Európai Unió harmadik leginkább digitalizált országa. A lakosság 97 százaléka használja az internetet, az EU-s átlag ugyanakkor 85 százalék. Nagy szerepet játszik az ország kiváló versenyképességében az alacsony korrupció, a vonzó makrogazdasági környezet, a fejlett infrastruktúra és a kiemelkedő innovációs készség. Érdemes megjegyezni, hogy a világ országainak versenyképességi ranglistáján Dánia az ötödik helyet foglalja el. A nemzetközi gazdasági értékelések szinte mindegyike egyetért abban, hogy az északi ország jómódú, szervezett, rendezett, toleráns, „nyugis” ország

A gazdaság motorja a jelentős számú nagyvállalkozás és a mezőgazdaság. Az ország területének 60 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Az egész világon ismert nagyobb dán cégek közül érdemes kiemelni a Novo Nordisk gyógyszergyárat, a Legót, a Danfosst, a Jysket, valamint a világ első számú konténerszállító vállalatát, a Maersket. Nem túlzás az az állítás, hogy Dániában – amely a világ hetedik leggazdagabb országa – az ipari, a mezőgazdasági és a szolgáltató ágazat szinte óramű pontossággal, jól működik.

A mindenkori dán kormányok megkülönböztetett figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, és a megújuló energiára, elsősorban a biomassza és a szélenergia hasznosítására. A tervek szerint 2030-ra az ország energiaszükségletének fele fenntartható forrásokból származik majd.

Lassulás és bizalom

Impozánsak a jóléti államot jellemző gazdasági, pénzügyi mutatók is. A havi átlagos bruttó fizetés megközelíti a 6 ezer eurót. (A lakosság 0,3 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.) A termékek és a szolgáltatások döntő többségének áfa-kulcsa 25 százalék, ugyanakkor a magas adókból származó állami bevételek igen jelentős hányadát fordítják oktatásra, egészségügyre, szociális kiadásokra. (A szociális kiadások a GDP-ben 32 százalékot képviselnek, az EU-átlag 29 százalék, Magyarországé pedig mintegy 22 százalék.) A dánok büszkék arra, hogy az alkalmazottak háromnegyede szakszervezeti tag.

Dánia fővárosa, Koppenhága madártávlatból. Fotó: Bigstock

Jól érzékelteti a gazdaság lassulását a legfontosabb mutatók alakulása. A GDP 2020-ban 2,1 százalékkal csökkent, tavaly viszont már 4,7 százalékkal növekedett, az idei évre szóló előrejelzés 2,3 százalékos bővülés. Kérdés, hogy sikerül-e elérni ezt a célkitűzést az emelkedő energiaárak és az ugyancsak felpörgő infláció mellett. 2020-ban az infláció mindössze 0,4 százalék volt. tavaly 1,9 százalékot mértek, az idei előrejelzés pedig 3,8 százalék. A munkanélküliségi ráta az elmúlt három évben 5-6 százalék között mozgott. Látnivaló, hogy a tornyosuló világgazdasági gondok nyomán a dán gazdaság nem roggyant meg, a társadalomkutatók felmérései arról tanúskodnak, hogy az emberek bíznak a jövőben és nincsen bizonytalanság-érzésük. Dániában evidenciának számít, hogy bízni kell egymásban, akár személyes, akár üzleti vagy éppen kormányzati kapcsolatokról van szó.

A svéd gazdaság is lassít

Vessünk egy röpke pillantást a világ tizenegyedik leggazdagabb országának, Svédországnak a gazdaságára 2022 derekán. Svédország viszonylag gyorsan le tudta dolgozni a járvány okozta gazdasági visszaesést, Oroszország háborúja Ukrajna ellen azonban bizonyos fokig rányomja a bélyegét a gazdaságra. Sokatmondó, hogy a svéd központi bank maga mögött hagyta a negatív kamat félévtizedes periódusát, s az irányadó kamat nemrégiben nulláról negyed százalékponttal emelkedett meg.

Tavaly a gazdasági növekedés 5,2 százalékos volt, idén a GDP bővülése a legújabb előrejelzés szerint nem haladja majd meg az 1,9 százalékot, jövőre pedig 1,1 százalékot várnak. Az infláció idén márciusban három évtizedes csúcsot döntött meg, a pénzromlás 6 százalékos volt. 2023 közepére várhatóan 10 százalék körüli értékre emelkedik majd az infláció. A lakossági fogyasztás 2022-ben a korábban várt 3,8 helyett – jó esetben – 3,2 százalékkal bővül, jövőre pedig már csak másfél százalékkal. A magas infláció és az emelkedő kamatlábak visszafogják a magánfogyasztást. Svédország exportja idén még 4,6 százalékkal bővül a várakozások szerint, 2023.ban a növekedés 2 százalék körül lesz.

Bizonytalan kilátások

Svédország a világ negyedik leginkább versenyképes országa, s ezt a helyezést nagy mértében köszönheti a gépgyártásnak, amely a GDP húzóágazata 50 százalékos részaránnyal. (A mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai termékben mindössze 2 százalék.) A világszerte jól ismert svéd cégek közül érdemes megemlíteni többet között az Ericssont, a Boforst, a Scaniát, a SAAB-ot, a kínai tulajdonban lévő Volvót, az SKF-et, az Electroluxot, az IKEA-t, az Atlas Copco-t, a Sandviket és a Skanskát.

Az éves GDP 42 százalékának megfelelő összeg az állam adóbevétele. A költségvetés 27 százalékát oktatásra és egészségügyre, 29 százalékát pedig szociális kiadásokra fordítják a jóléti mintaállamban. A 10,3 millió lakosú országban (ahol az egy főre jutó éves GDP mintegy 60 ezer dollár) áramtermelésének 47 százaléka származik nukleáris-, 44 százaléka pedig a vízerőművekből.

Svédország gazdasági kilátásai – hasonlóan a világ szinte minden országáéhoz – bizonytalanok, várhatóan nehezebb idők jönnek. Erőteljesen növekednek az élelmiszer- és a nyersanyagárak, 2023-ban az előrejelzések szerint az export és a beruházások a korábban vártnál lassabban fognak növekedni.

A korántsem teljes és nem igazán optimista, de a főbb irányzatokat talán jól mutató gazdasági körkép után térjünk vissza a dán és a svéd hétköznapokba. Milyen gazdasági, üzleti vonatkozású érdekességekre figyelt fel az Északon néhány napot eltöltő utazó (aki igyekszik ezekről objektíven beszámolni)?

Hová tűntek az autók?

Dániában feltűnően kevés a személyautó. A csúcsforgalmi órákban is kevés autót látni a városokban és az országutakon. A kevés autónak, a tengerről mindig fújdogáló szélnek és a nagyon tudatos környezetvédelemnek köszönhető a számunkra szinte hihetetlenül tiszta levegő. Hová tűntek a személyautók? Magyarázatul szolgál, hogy a dánok 60 százaléka a városokban kerékpárral közlekedik. A járdákon nagyobb helyet foglal el a kerékpárút, mint a gyalogosoknak fenntartott terület. Száguldanak a bringázók, egy helyi forrás szerint a kerékpáros átlagsebesség 20 kilométer óránként. A pályaudvarok, cégek, közintézmények előtt hatalmas bicikli parkoló területek, sok helyen emeletesen tárolják a kétkerekűeket. A kerékpáros fegyelmezetten megáll a piros lámpánál, bringáját nem tolja a zebrán és a gyalogos-zöldben vár, nem hajt a zebrára. A dánok többnyire nem szegény emberek, de az egészséges életmód, a közüggyé lett környezetvédelem mellett van még egy fontos oka az autóáradat hiányának. Éppen az előző célok megvalósítása érdekében az új importautókat 150 százalékos vám terheli. Az országban pedig nincsen gépkocsigyártás…

A svéd főváros, Stockholm. Fotó: Wikipedia

Ökohotel, ökotakarítás

A szállodai bejelentkezéskor a recepciós megkérdezi, hogy a vendég kér-e takarítást a szobájában a következő napokban. Nem értem a kérdést, feleli a látogató, s természetesen kér takarítást. Másnap megérti a kérdést. A takarító személyzet egy zöld papírkártyát hagyott a hófehér huzatú takarón a következő szöveggel: „Takarítás csak kérésre. XY szálloda úgynevezett ökohotel, amely felelősséggel tartozik a környezetnek. Ennek megfelelően új takarítási szabályokat vezettünk be. Rendbe rakjuk az ágyat, kivisszük a vendég által már szétválogatott szemetet, tiszta törölközőket adunk, amennyiben a használtakat a vendég a fürdőszobában ledobja a földre. De nem takarítjuk ki a fürdőszobát, nem porszívózunk, nem törlünk port a szállodai szobában. Ezzel az ökotakarítási módszerrel a szállodalánc évi 10 millió liter liter vizet és 6000 liter tisztítószert szándékozik megtakarítani az élhetőbb környezetért. Számíthatunk az Ön segítségére a cél eléréséhez?” Természetesen nincsen elérhető adat, hányan kérnek naponta takarítást. Csak annyi bizonyos, hogy minden távozó vendég után teljes takarítást végeznek a hotel szobáiban.

A fenti szabályok egyes elemei (elsősorban a törölköző-csere) más szállodákban is jelen vannak a világon, de ez a komplex protokoll „igazi” környezetbarát és része a skandináv ökovilágnak. Ezer jele van annak, hogy a helyiek óvják a környezetet, sokat tesznek a fenntartható fejlődésért és növekedésért. A környezetvédelem ma már szerves része az északi mindennapoknak.

Szivárványos biznisz partnerek

Augusztus közepén rendezték meg egész Dániában a Pride-hetet. Amolyan örömünnep sok-sok kulturális eseménnyel, pódium beszélgetésekkel, kiállításokkal, színházi produkciókkal, vitaműsorokkal stb. Minden esemény a legjobb ízlés határain belül marad. Igencsak feltűnő volt, hogy Koppenhágát például „elöntötték” a szivárványos zászlók. Szinte minden üzlet (gyorséttermek, szupermarketek, globális divatmárka boltok stb.) kirakata „be volt zászlózva”, a Nemzeti Színház hatalmas kőoszlopait, az áruházak és a múzeumok homlokzatát is a színes zászlók borították. A bankszékházak tetején a cégzászlók mellett lobogtak a szivárványosak és minden bankfiók zászlókkal, plakátokkal üdvözölte az eseményt. Vajon miért? Mert a kisbolttól az óriásbankig tudják, hogy egyrészről egy modern társadalomban semmiféle diszkriminációnak nincs helye, másrészről pedig a „szivárványosok” ügyfelek, üzletfelek, profitforrások. S az ügyfeleket meg kell becsülni mind emberként, mind biznisz-partnerként.

Malmö 25 percnyi vonatútra van az Öresund hídon át Koppenhágától. A harmadik legnagyobb svéd város is – a dánokhoz hasonló módon – üdvözölte a Pride-ot. Olyannyira, hogy a város legrégebbi és legnagyobb templomában, az evangélikus Szent Péterben a kegytárgyakkal – imakönyv, feszület stb. – együtt árulták a kis szivárványos zászlócskákat. Ez is Észak, igaz, látszólag nem üzlet, nem gazdaság.

Borravaló, taxifertőtlenítés

Skandináviában már nem divat a borravaló. Természetesen elfogadják, de nem várják el. Ebben az is szerepet játszik, hogy a legkisebb tételt is szinte mindenki bankkártyával fizeti ki, készpénzes fizetést alig látni. Például az egyik svéd áruházlánc pénzt kér a mellékhelyiség használatáért. (Ez önmagában is furcsa.) Az öt koronát nem lehet sehová bedobni, csak kártyával lehet fizetni, majd tárul az ajtó…

S még egy morzsa: odafönt Északon a taxikat minden utas után fertőtlenítenie kell a gépkocsivezetőnek. Komolyan is veszik.

Nem kétséges, hogy nehéz hónapok, esetleg évek elé néz a világgazdaság, az egyes országok gazdasága, valamint az emberek, a családok többsége. Szinte mindenkinek meg kell (újra)tanulnia a takarékoskodást, az igények kielégítésének rangsorolását. Ezen a területen is van mit tanulnia a világnak a meglehetősen gazdag skandináv államok spórolós állampolgáraitól.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huDr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Együttműködési megállapodást kötött a magyar Aeroplex és a román Romaero

Együttműködési megállapodást írt alá az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. (ACE) és a román Romaero S.A. pénteken Budapesten, amely alapján a magyar vállalat saját megrendelői részére repülőgép-karbantartást végez a bukaresti Baneasa repülőtéren, ebbe bevonja a román repülőgép-karbantartó vállalat létesítményeit, infrastruktúráját, eszközparkját, szakembereit. Az aláírási ünnepségen Demény Árpád, az ACE ügyvezető igazgatója elmondta: az ACE Európa egyik legnagyobb független repülőgép-karbantartó társasága, a legnagyobb légitársaságokkal dolgoznak együtt. Kiemelte, hogy a román partnerrel kötött megállapodás hosszú távú üzleti stratégiai céljuk megalósítását segíti. Az ACE ügyvezető igazgatója rámutatott arra, hogy a világ repülőgépiparában jelentős verseny van, amelyben fontos értéket képvisel az eszközök, a növekedés és a stabilitás megléte. Demény Árpád az MTI kérdésére elmondta: a bukaresti bázison 2024 októberében indulna a karbantartás. Kezdetben egy termelési vonalat (egy termelési vonalon egyidejűleg egy repülőgépet fogadnak) alakítanak ki, majd ezt fejlesztenék fokozatosan öt termelési vonallá. Az ACE tájékoztatása szerint a megállapodással új karbantartó bázis jön létre az Aeroplex égisze alatt, amely lehetőséget kínál arra, hogy a társaság szolgáltatásait még szélesebb körben elérhetővé tegyék a régióban. Az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. magyar vállalat, a régió legnagyobb független repülőgép műszaki központja. Fő tevékenységi köre az Airbus és Boeing típusú repülőgépek javítása és karbantartása. Az Aeroplex Budapesten és Debrecenben lát el forgalmi karbantartási tevékenységet, budapesti bázisán hangár szintű karbantartást, illetve repülőgépes berendezésjavítást végez, mintegy 18 ezer négyzetméternyi hangárban és a hozzá kapcsolódó 3,5 ezer négyzetméternyi műhelyterületen. Az ACE 2022-ben 21,6 milliárd forint árbevételt és 960 millió forint adózott eredményt ért el. A cég árbevétele 2023-ban 31,3 milliárd forintra, nyeresége 1,6 milliárd forintra emelkedett. A Romaero céget 1920-ban alapították, egykor a román védelmi és repülőgépipar legnagyobb vállalata volt, jelenleg repülőgép-karantartással foglalkozik.

Varga Mihály: intenzív fejlődés szakaszába lép a gazdaság

Az extenzív korszakot lezárva a magyar gazdaság egyre inkább átkerül az intenzív fejlődés szakaszába, amikor jelentősen nő a hozzáadott érték.

Nyugati és keleti technológiák találkozóhelyévé teszik Magyarországot

A jövő a zöldenergiáé Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint, ezért a legkorszerűbb nyugati és keleti technológiák találkozóhelyévé teszik Magyarországot.

Rengetegen bankolnak ezzel, pedig hiába magyar és világelső, de drága

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024. februári adatai szerint a számlavezetés során a bankok felé kifizetett díjak 15 százalékát teszik ki az SMS szolgáltatások. Bár a jegybank nyolcezer forint közelébe becsülte az SMS-ekre fordított éves átlagos ügyfélköltséget, a BiztosDöntés.hu szerint ez a költség még ennél nagyobb is lehet. Pedig ma már a legtöbb banknál létezik erre egy ingyenes alternatíva, melyre könnyen át lehet állni.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...

Erre vigyázzunk a külföldi pénzfelvételnél

Ha a bankkártya elveszik vagy elakad egy ATM-ben, azonnal le kell tiltani. Ezt az adott bank honlapján található letiltási számok segítségével tehetjük meg.