Kezdőlap Menedzser Akadémia Szervezetfejlesztés - Nem csodaszer, mégis gyógyít

Szervezetfejlesztés – Nem csodaszer, mégis gyógyít

Amikor egy vállalatnak, vagy más szervezetnek működési nehézségei jelentkeznek, például nem a piaci igényeknek megfelelő a szervezeti felépítése, csökken a versenyképessége és a nyeresége, a dolgozók és/vagy a vezetők szakmai színvonala, képessége, készségei, képzettsége elmarad a versenytársakétól – és a gondok sorát még hosszan lehet folytatni –  a menedzserek és a vezetési tanácsadók a szervezetfejlesztés (SZF) igen széles „fegyvertárát” veszik igénybe a problémák megoldására.

A szervezetfejlesztés sokkal többet jelent, mint a szervezeti struktúra fejlesztése, tulajdonképpen kihat a cég teljes tevékenységére, működésére. Századunkban a vállalatok sűrűn alkalmazzák az SZF diagnózisát, s ennek nyomán a jobbítást szolgáló úgynevezett beavatkozási, közbelépő módszereket.

Az alapokról

A szervezetfejlesztés fogalma az angol “Organization Development” (OD) kifejezésből származik, meghatározását R. Beckard foglalta össze a legjobban: a szervezetfejlesztés tervszerű, a szervezet egészére kiterjedő, felülről szervezett törekvés, amely a szervezet hatékonyságának és életképességének növelését célozza a szervezeti folyamatokba való tervszerű beavatkozás útján, magatartástudományi ismeretek felhasználásával. Az SZF egy olyan tervezett lépések sorozatából álló folyamat, amely nemcsak a humán erőforrás menedzsment, hanem más területek (informatika, pénzügy, vezetéstudomány, stb.) nézőpontjából is igyekszik megközelíteni az eseményeket.

A szervezetfejlesztés legfontosabb területei:

A szervezetfejlesztés célja, hogy a piaci igényeknek megfelelően formálódó vállalat (például nem nyereséges termék elhagyása, specializálódás, imázsváltás, stb.) az alkalmazottakat is folyamatosan felkészítse a változásokra, és a szervezeti együttműködést megerősítve tovább tökéletesítse a cég probléma-megoldási és megújulási folyamatait. Ez többek között a szervezeti struktúra és kultúra összehangolásával, a szervezeti azonosulás elősegítésével, a beosztottak megnyerésével és az egyéni képességek fejlesztésével érhető el.

A szervezetfejlesztés feladata az, hogy az egyén, a csoport és a szervezet teljesítményét javítsa. Feladata továbbá, hogy segítsen a szervezetnek még hatékonyabban válaszolni a környezet változásaira. Szerepe szerint a belső képességeket hivatott bővíteni annak biztosításával, hogy a szervezeti struktúrák, a humán erőforrások rendszerei, a munkakörök kialakítása, a kommunikációs rendszerek és a vezetői folyamatok a lehető legnagyobb mértékben a motivációra építsenek, és segítsenek az embereknek kibontakoztatni a bennük meglévő lehetőségeket.

A szervezetfejlesztés tehát olyan – elsősorban pszichológusok és szociálpszichológusok által képviselt – irányzat, amely abból indul ki, hogy a szervezetben az emberek magatartását döntően a feladathoz és a közösséghez való tartozásuk, szerepelvárásaik, társadalmi normáik és szükségleteik határozzák meg. A szervezetfejlesztés ennek megfelelően az egyéni és csoportos beállítódottságok és magatartás-minták céltudatos befolyásolására irányul.

Az SZF alapértékei között említik, hogy emberközpontú céljaiban és eszközeiben, demokratikus, az emberek bevonására és részvételére épít, nyertes-nyertes helyzetek elérésére törekszik, s nem utolsó sorban kiemelt figyelmet fordít az erkölcsi normákra.

Vállalati életciklus és az SZF

Ahogy az embereknek, a vállalatoknak és más szervezeteknek is megvan a maguk életciklusa a születéstől az elmúlásig. Nemcsak az embereknek van szüksége életük során több-kevesebb orvosi tanácsra, beavatkozásra, revitalizására, hanem a cégek is mind gyakrabban tartanak igényt megújulásra a gyors piaci, politikai, jogi, üzleti, pénzügyi, technológiai változásokhoz való (sikeres) alkalmazkodás során és érdekében. A tapasztalatok szerint minél idősebb egy vállalati szervezet, annál több alkalmazkodási beavatkozásra van szüksége a piaci pozíciók, a vezetők és a dolgozók megtartásához.

A Pepsitől a Kodakig

A Pepsi lépett – diverzifikálta termékskáláját

Szinte nincs olyan vállalat a világon, amely – ha sikerült talpon maradnia a piaci versenyben – ne élne át különféle válságokat mind külső, mind pedig cégen belüli tényezők hatására. A megszámlálhatatlan példa közül érdemes kettőt megemlíteni. A Pepsi Co. számára néhány évtizede egyértelmű lett, hogy belátható időn belül nem tudja elhódítani a piaci vezető szerepet a Coca Colától, viszont az „örök második” szerette volna nagyobb ütemben növelni a bevételeit. A cégen belüli és külső (vezetési tanácsadók) szervezetfejlesztők megtalálták a megoldást a tevékenység diverzifikálásában. A Pepsi hatalmas „rágcsálnivaló” üzletágat épített fel, ma már az egész világon jól ismerik és nagy mennyiségben fogyasztják a Fritolays termékeket, amelynek „zászlóshajója” a chips.

Nem tűnt el a nagy márkák listájáról a Kodak, amelynek piacát, bevételeit szinte lenullázta az elektronikus, digitális fényképezőgépek és videokamerák megjelenése az ezredforduló táján. Az elektronikus masinák a képrögzítéshez lemezt használnak, így nagyon megcsappant az igény a fotófilmek, valamint a fotópapírok iránt. Elvesztette a piacát az úgynevezett instans fényképezőgép is, amely a felvétel elkészítése után néhány másodpercen belül „kiadta” a kész képet fotópapíron.

A Kodak talpra állt, jelentősen átalakította tevékenységi körét

A Kodak 2004 elején bejelentette, hogy fokozatosan kivonul a hagyományos filmes kamerák piacáról, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában nem gyárt több ilyen gépet. Ennek megfelelően abban az évben mintegy 12 000-15 000 munkahelyet számolt fel, alkalmazottainak mintegy 20-25 százalékát bocsátotta el. Bevételei egyre csökkentek, részvényeinek árfolyama szinte folyamatosan zuhant. A Kodak 2012-ben kénytelen volt csődvédelmet kérni az USA-ban. Ennek időtartama egy év volt, ez idő alatt kellett a nagy múltú céget működőképessé tennie a vezetőségnek.

A belső és a külső válság éveiben a Kodaknál több üzletágát építettek le, és dolgozói nagy részétől is kénytelen volt a cég megválni. Az anyagi gondokat a Kodak szabadalmainak az eladásával is próbálták áthidalni, amelyeket 2012 végén 500 millió dollár körül sikerült értékesíteni. A szabadalmak vevői között volt – többek között – a Samsung, az Apple és a Google is.

Az összehangolt szervezetfejlesztési, átszervezési, „zsugorítási” műveletek nyomán a Kodak talpra állt, jelentősen átalakította tevékenységi körét. A változások nyomán a Kodak ma már rendelkezik grafikai, fotó-nyomtató, csomagolóanyag, szoftverfejlesztő, nyomtató-festék, valamint egészségügyi berendezéseket gyártó üzletággal is. Sikerült meghonosítania a digitális fényképezőgép gyártást is és kisebb mennyiségben továbbra is gyárt fotófilmet és -papírt.

Módszerek és eszközök

Korábban már szó volt arról, hogy a szervezetfejlesztés eszköztára igen gazdag. Az SZF-nek vannak egyénre és struktúrára ható módszerei. Az előbbi módszerek közül érdemes kiemelni az úgynevezett vezetői rácsot, amely arra ad választ, hogy egy-egy vezetőnek vagy a cég menedzsmentjének milyen a vezetési stílusa (például ember-, vagy feladatközpontú, kompromisszumkereső vagy éppen félelemmel teli), s a megállapítások fényében javítható a teljesítmény, a munkaerkölcs. Ugyanebbe a csoportba tartozik a csapatépítés, az érzékenységet célzó tréning, a folyamatkonzultáció, a csoportközi kapcsolatok fejlesztése, valamint az elvégzett felmérésekről szóló visszajelzések.

A struktúrára ható módszerek közül néhány:

  • egymásra épülő szintek átalakítása
  • hatalmi viszonyok átszervezése
  • szervezeti egységek hatáskörének megváltoztatása
  • létszámbővítés vagy -csökkentés
  • decentralizáció
  • az ellenőrzés növelése vagy csökkentése
  • munkakör bővítés
  • munkakör rotáció
  • ösztönzési rendszer javítása
  • vállalati kultúra fejlesztése

Az SZF folyamatának szakaszai

Az SZF folyamata szigorúan egymásra épülő lépésekből áll

Előkészítés

Az előkészítési szakaszban belső és külső szakértők segítségével meg kell határozni a szervezetfejlesztés céljait, fő kereteit mind az erőforrások, mind pedig a folyamatok oldaláról. Érdemes már ekkor körvonalazni, hogy a szervezet milyen nagyságú változásokat képes és hajlandó elviselni, illetve milyen jellegű változáskezelésre van szükség.

A második, úgynevezett diagnosztikai szakaszban érdemes átvilágítani a szervezetet és fel kell tárni, meg kell határozni az akadályokat és a gondokat. Ezek lehetnek többek között szervezeti, kulturális, működési, humán erőforrás, technológiai, információáramlási, stb. gondok. Ebben a szakaszban a szervezetfejlesztők sok fontos vállalati dokumentumot olvasnak el, struktúrált interjúkat készítenek, kérdőíveket állítanak össze és küldnek meg a dolgozóknak és a vezetőknek, s a beérkezett válaszokat elemzik. Feltérképezik a szervezeti felépítést, a formális és az informális vállalaton belüli hálózatokat. Úgynevezett erőtér elemzés keretében összegyűjtik a változásokat ellenző és támogató tényezőket (visszahúzó és hajtó erők). Ugyancsak ebben a szakaszban kerül sor az üzleti és egyéb folyamatok feltérképezésére, elemzésére.

Diagnózis

A diagnosztikai szakasz lehetőséget biztosít a szükséges változások és a kritikus sikertényezők megfogalmazására. Ez utóbbiak sikerén múlik döntően a szervezetfejlesztés sikeressége, például az információáramlás javítása, a vezető-beosztott kapcsolatok átalakítása, az ösztönzési rendszer korszerűsítése. Amikor már egyértelmű a diagnózis, kész a helyzetelemzés, sor kerülhet a teendők részletes meghatározására, valamint ezek bevezetéséhez, megvalósításához szükséges eszközök és módszerek kiválasztására, azok részletes felsorolására és kifejtésére. Ez a fejlesztési terv. Ennek elkészítése után kerül sor a beavatkozás megtervezésére akcióterv keretében.

Megvalósítás

A harmadik szakasz tehát a fejlesztési terv megvalósítása, más szavakkal a beavatkozás, az intervenció. Nagy szükség van ebben a megvalósítási szakaszban minél több érintett bevonására. Elengedhetetlen a hatékony változáskezelés és a nyílt, sokcsatornás változás kommunikáció is, hiszen a beavatkozások többsége egy ideig negatív hatásokkal, következményekkel jár. Ebben a szakaszban meglehetősen fontos a bevezetett akciók, változások hatékonyságának, fogadtatásának mérése és folyamatos elemzése is.

Követés

Az SZF folyamatának negyedik szakasza a nyomon követés, a további mérések elvégzése, az értékelés és szükség esetén az utánigazítás, az utólagos beavatkozások elvégzése. Ebben a szakaszban is folytatni kell a változáskezelést. Fel kell hívni a vezetők és a dolgozók figyelmét a már elért sikerekre és a várható további kedvező és kedvezőtlen változásokra. A szervezetfejlesztésnek fontos része a folyamatos és a részletes információáramlás, ugyanis a projektek kétharmada általában a nem megfelelő kommunikáció miatt bukik el.

Rásegítés az elfogadásra

Egy-egy beavatkozás előtt mindig érdemes mérlegelni, milyen előkészítéssel lehet megkönnyíteni annak elfogadását, illetve jövőbeni alkalmazását, hiszen az emberek általában “a legkisebb ellenállás irányába haladnak”, ami többnyire mindenfajta változás ellen irányul. Erre kiváló módszer a 4EL modell, amely a folyamatot külön szakaszokra bontva próbálja fokozatosa meggyőzni a vezetőket és az alkalmazottakat az új rendszer létjogosultságáról.

A 4EL modell állomásai:

  1. Ellenállás
    Minden változás, változtatás során megjelenik, hiszen az ember alapvetően a biztonságra, a biztosra törekszik, s természetes módon idegenkedik az újtól. Az effajta kellemetlen érzeteket kell megszüntetni a lehetőségek részletes bemutatásával.
  2. Elégedetlenség a jelennel
    A múltból eredő, de ma is fennálló bajok meghatározzák az emberek hozzáállását, ezekre építve könnyebb a változástatásra, az új helyzet követésére megnyerni őket.
  3. Elképzelt jövő

Egy vonzó jövő felvázolása reményt ad a vezetőknek és a dolgozóknak, hiszen lesz miért energiát fektetniük az új rendszerbe.

  1. Első lépés
    Fontos, a kitűzött SZF célokat elemeire bontani, mivel a megvalósításhoz valódi lépések sorozatai szükségesek. Az első lépés megtétele – és a többi meghatározása – nélkül hiú ábránd marad a szervezetfejlesztés.

Kedvező kilátások

dr. Gonda György

Szervezetfejlesztési szakemberek véleménye szerint a globalizáció gyors előrehaladása, a vállalati és az üzleti élet felgyorsulása mind több SZF projektet tesz szükségessé. Sokan állítják szakmai körökben, hogy nincs jelentős különbség a szervezetfejlesztés és a humán erőforrás menedzsment között. Annyi bizonyos, hogy mindkét terület elsősorban a szervezetekben dolgozó emberekre összpontosít. Az SZF „hatótávolsága” és tartalma azonban jóval nagyobb és szélesebb. A piaci előrejelzések szerint mindkét terület szakemberei a belátható jövőben kedvező konjunktúrára számíthatnak , ugyanis az üzleti és a vállalati élet az egész világon mind több szervezetfejlesztést és „embertörődést” igényel.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

Budapesti Értéktőzsde, március: áresés

A nemzetközi tőzsdékhez hasonlóan a Budapesti Értéktőzsdén is változékony kereskedés mellett erőteljesen csökkentek a részvényárak, a fejlett piacok 15-25 százalékos márciusi visszaeséséhez hasonlóan a BUX is 40 230 pontról, 33 135 pontig csökkent - közölte a Budapesti Értéktőzsde.

Koronavírus – Szabadesés: lezuhant az euróövezet gazdasági teljesítménye

A koronavírus-járvány, illetve az ellene hozott intézkedések hatására márciusban korábban még soha nem tapasztalt mértékben gyengült a gazdasági aktivitás az euróövezetben a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet pénteki tájékoztatása alapján.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Gazdasági vészhelyzet – Amit a meghirdetett járulékkedvezményről tudni kell/részletek

A koronavírus járvány miatt bekövetkezett recesszió veszteségei szinte a gazdasági szereplők mindegyikét arra sarkallja, hogy valami módon bekerüljön a kormány által meghatározott veszélyeztetett tevékenységi körbe, amelynek jóvoltából a március 1. és június 30. közötti átmeneti időre adó- és járulékkedvezményben részesülhet. A fő kérdés most azonban az, miként értesülhetnek a besorolásukról? Mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, aki már a kormányzat eddigi kétlépcsős programjának kedvezményezettjei? AzÜzlet.hu erről kérdezte a PWC Magyarország Kft. szakértőit.

Hírek

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Több forrásból ered a marsi víz

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Türkmenisztán betiltotta a koronavírust – a maszk is tilos

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót a sajtóban és az utcán, ahol a maszkviselés is szigorúan tilos - adta hírül a Riporterek Határok Nélkül médiajogi csoport türkmén forrásokra hivatkozva.

Újra mélyponton a forint

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest kedd délután a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Mutálódott a koronavírus – már nyolc törzse van

A többi vírushoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai kutatók.

Google Maps – Manipulálhatóbb, mint gondolnánk

Tizenöt éves a térkép fogalmát újradefiniáló Google Maps, amelynek egy berlini kísérletben 99 okostelefonnal demonstrálták manipulálhatóságát.

Károly herceg elhagyhatta a karantént

A korábban koronavírussal diagnosztizált Károly walesi herceg jól van, kikerült a karanténból - közölte a 71 éves brit trónörökös szóvivője.

A rendőrség nevében is támadnak a csalók

Ismeretlenek a rendőrség nevével visszaélve valótlan tartalmú meghívókat küldtek e-mailben szerkesztőségeknek és különböző szervezetekek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) eddigi vezetőjének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Gazdaság

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom