Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Történelmi EU csúcs - mindenki nyert? További menetrend
No menu items!

Történelmi EU csúcs – mindenki nyert? További menetrend

„Sikerült! Európa szolidáris és egységes!” Mindenki nyertesként hagyta el a terepet. Ezt mondták a résztvevő vezetők. Az EU történetének második leghosszabb csúcstalálkozóján péntektől keddig napi 16 órán keresztül tárgyaltak a kormányfők. Összesen 1.800 milliárd euróról döntöttek. A mentőcsomag főösszege 750 milliárd euró lesz.

Van megállapodás!

Kedd hajnalig úgy tűnt nem lesz megegyezés. A korona-mentőcsomag főösszege a tervezett 750 milliárd maradt, de a javasolt 500 helyett csak 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás. A 2021-27-es keretköltségvetés főösszegeit is elfogadták a tagállami vezetők. Az integráció történetének legnagyobb büdzséje és konjunktúracsomagja született meg.

A legfontosabbak

Egyetlen ország sem vehet fel több hitelt a csomagból GDP-jének 6,8 százalékánál.

  • 390 milliárd eurós vissza nem terítendő támogatásból és 360 milliárd hitelből álló korona-mentőcsomag. Az eredeti terv szerint 500-250 lett volna az arány.

Magyarország 2021 és 2027 között is jelentős összeget, körülbelül 20 milliárd eurót fordíthat majd felzárkózásra.

  • A korona-csomag legnagyobb haszonélvezője a járvány és gazdasági következménye által leginkább sújtott Itália. Számítások szerint 82 milliárd támogatáshoz és 127 milliárd hitelhez jut.
  • 2021-től az uniós források hozzáférhetősége a jogállamiság tiszteletben tartásától is függeni fog egy sajátos döntési mechanizmus szerint.

A keletnémet tartományoknak például külön kompenzációt, adnak, 650 millió eurót  (A bruxinfo.hu adatai)

  • Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország nyomására nőni fog a nettó befizetőknek nyújtott kedvezmény. Az országoknak, amelyek többet adnak hozzá a büdzséhez, mint amennyit támogatás formájában visszakapnak, GDP-ük kisebb kisebb százalékával kell hozzájárulniuk a büdzséhez. A legtöbbet továbbra is Németország fizeti be.

A konjunktúracsomag részletei

A tárgyalások pénteken délelőtt 10-kor kezdődtek és rövid hajnali megszakítások után kedden hajnali fél 6-kor végződtek. A vezetők összeessen 91 órát ültek a tárgyalóasztalnál.

A korona-mentőcsomag esetében a tervekhez képest csak a támogatás-hitel arány változott. A főösszege és az elosztási elvek maradtak: A pénz nem csak a krízis által leginkább sújtott tagállami kormányokhoz kerül. A gazdasági szereplők és a helyhatóságok is közvetlenül pályázhatnak forrásokra. Viszont az utóbbiaknak nyitva álló alap főösszege 30 milliárdról 10-re zsugorodott. A másik nagy vesztes ’Horizon Europe’ névre keresztelt k+f alap. 135,5 milliárd helyett csak 5-re lehet pályázni.

A 390 milliárd támogatásból messze a legtöbbet, 312 milliárdot a kormányok igényelhetnek. Az elosztás egy új mechanizmuson keresztül történik.

A 2020 és ’23 közötti kifizetésekkel párhuzamosan a Bizottság ellenőrizni fogja, hogy a tagállamok tartják-e magukat az alaponként meghatározott folyósítási feltételekhez.

Mark Rutte

A holland kormányfő, Mark Rutte valamennyi kifizetés esetében minden kormány számára vétójogot követelt. Mindenekelőtt Róma és Madrid hallani sem akart erről. A kompromisszum: A nemzeti kormányok fenntartásaik esetén kérhetik a problémás összeg kifizetésének felfüggesztését. Ez után a 27 tagállami vezető megvitatja a kérdést. Ha erre 3 hónapon belül nem kerül sor, vagy nem jutnának egyezségre, a Bizottság folyósíthatja a pénzt.

A ’Recovery Fund’ névre hallgató 750 milliárdos korona-csomagból támogatásként folyósítandó 390 milliárdot teljese egészében a Bizottság fogja finanszírozni. Az ehhez szükséges pénzt szabadpiaci hitelekből teremti elő. Ezeket 2058-ig kell visszafizetnie. A törlesztésnek már 2021-ben el kell indulnia. Ennek biztosítására új közterheket vezetnek be:

  • A ’műanyag-adó’: A kormányoknak minden tonna, a tagországban nem újrahasznosított plasztik hulladék után 800 euró büntetést kell Brüsszelbe utalniuk.
  • A ’digitális-adó’: Minden import technikai eszköz után, amelyet a származási országban az európainál alacsonyabb környezetvédelmi szabályok mellett állítottak elő, büntetővámot kell fizetnie az importőrnek.

A keretköltségvetés koncepciója

A 2021-27-es költségvetés főösszege az eredetileg tervezett 1.075 milliárd euró lesz. 2014 és ’20 között 908 milliárd volt. Harmada agrárszubvencióra és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására fog menni. A többi nagyrészt a migrációs, védelmi és k+f fejezetek között fog megoszlani. Így az eredeti tervektől eltérően nem valósul meg az EU-költségvetés strukturális reformja.

A források hozzáférhetősége a jogállamiság tiszteletben tartásától is függött az eredeti szándék szerint. E miatt Budapest és Varsó vétóval fenyegetett. Végül kompromisszum született: A támogatások megvonására csak egy speciális döntési mechanizmus eredményeként kerülhet sor. Ennek részleteiről később döntenek. Tekintettel arra, hogy ennek elfogadása egyhangúságot fog igényelni, megfigyelők szkeptikusak, hogy valaha megszületnek-e az eljárás részletszabályai.

A továbbiak

Következő lépésként a Bizottságnak jogszabályi keretet kell adni a most született politikai döntéseknek.

A rendeleteket el kell fogadnia az Európai Parlamentnek (EP) is.

David Sassoli a parlament elnöke a határozat ellen szóló beadványt ismertetett (a video az Euronews felvétele)

A frakciók közül öt elégedetlen a megállapodással. A meggyőzésében nagy szerepe lesz a Tanács soros elnöki tisztét betöltő Németországnak. A strasbourgi képviselők erősebb jogállami kontrollt szerettek volna a támogatások kifizetésénél. A korona-alap forrásainak odaítélésénél pedig fokozottabban akartak klímacélokat érvényre juttatni.

Az EP igenje után a Tanácsnak is meg kell még erősítenie a büdzsét és a korona-csomagot.

Az értékelések

A sikeres kompromisszumokat jelzi, hogy a vitában központi szerepet játszó vezetők kivétel nélkül sikerként kommentálták a maratoni tárgyalássorozat eredményét.

Merkel – Macron és Orbán

Bebizonyítottuk az európaiaknak, sőt, az egész világnak, hogy az EU cselekvőképes” – mondta Angela Merkel a francia államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón kedd reggel. Hozzátette, hogy „a nettó befizetők a tervezettnél nagyobb kedvezménye nehezíti ugyan az EU költségvetése helyzetét, mégis igazságos döntés”. „A megegyezéssel az európai népek egymás közötti szolidaritása új szintre lépett. Ez a nap be fog vonulni a kontinens történetébe” – mondta Emmanuel Macron.

Sikerült! Európa szolidáris és egységes!” – örvendezett a Tanács elnöke. Charles Michel szerint „nem csak a pénzről szól a megállapodás, erősíti az európaiak és a világ bizalmát is az EU-ban.” „A kompromisszum bátorságot és kreativitást tükröz. Erőteljes választ adunk vele a válságra” – értékelt a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

Közös sajtótájékoztatón

A német sajtó kiemelt helyen idézi a magyar miniszterelnök első kommentárját: „Deal! Mi győztünk!” – írta Orbán Viktor a Twitteren. Magyarázatként hozzátette, hogy „Lengyelországnak és Magyarországnak nem kell politikai feltételeket teljesíteniük a források lehívásához”. Azt is elárulta, hogy Merkel garanciát vállalt a 7. cikk szerinti eljárás lezárására az év végéig. Nem meglepő, hogy a lengyel kormányfő is Mateusz Morawiecki sikerről beszélt: „Örülök, hogy a maratoni vita végén sikerült megakadályoznunk, hogy az egészségügyi és gazdasági krízist politikai tetézze.”

A holland miniszterelnök az utolsó percig vétóval fenyegetett. Kisebb mentőcsomagot, támogatások helyett hiteleket és a felhasználás szigorúbb ellenőrzését követelte. Sajtótájékoztatóján a vitát a megoldáskeresés természetes részének nevezte. „Fontos, hogy számunkra is akceptálható eredmény született, és hogy kedd reggel jó hangulatban, barátságban váltak el egymástól.”

A déliek közül Kyriakos Mitsotakis, görög miniszterelnök a sajtón keresztül biztosította a közvéleményt, hogy „a nekünk jutó 70 milliárdot felelősségteljesen fogjuk felhasználni”. Spanyol kollégája „sikerrel zárult, nehéz tárgyalásokról és történelmi egyezségről beszélt.

Giuseppe Conte is elégedett

A megállapodás nem az én, nem a kormány, hanem Itália győzelme” – hangzottak az olasz kormányfő első szavai hazaérkezése után a római parlamentben. Giuseppe Conte, aki hetek óta a legélesebben harcol a vissza nem terítendő támogatásokért és a minél szabadabb felhasználhatóságukért. „A megállapodás volumenében és komplexitásában is történelmi” – mondta kedden délután. Megerősítette, hogy a tárgyalások baráti légkörben zajlottak. „A legélesebb viták alatt is éreztem kollégáim népünk iránt szeretetét és szolidaritását.” Szerinte olyan kompromisszum született, amelyet „először talán nehéz lehet akceptálni, de amellyel senkinek sem kellett feladni az elveit és a hazájában tett ígéreteit”.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Salát Gergely: bevetés előtt a kínai vakcina és a ‘kettős keringésű’ gazdasági program

Október végére kirukkolnak a kínaiak a Covid-19 vakcinával? A járvány a világ nagy részén szintet lépett azzal, hogy a politikusoknak dönteniük kellett: a gazdasági károk csökkentése érdekében milyen mértékben zárják le az országot; a kiindulópontnak számító Kínában úgy tűnik, már felülkerekedtek a járványon. Sőt, a vakcinafejlesztéssel is nagyon jól állnak. A receptről és az új kínai gazdaságpolitikáról beszélt AzÜzletnek Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Tőzsde – Emelkedéssel nyitott New York

Emelkedéssel nyitottak kedden a New York-i tőzsde irányadó indexei. A kockázatvállalási hangulatot fűti, hogy az amerikai szenátus szavazni készül a koronavírus-járvány által sújtott kisvállalkozások támogatását célzó csomagról.

Covid vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Hírek

Covid vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Szerdától olcsóbb lesz a benzin, a gázolaj viszont drágul

Szerdától a benzin ára bruttó 2 forinttal csökken, a gázolajé viszont bruttó 2 forinttal emelkedik a hazai töltőállomásokon.

Előrejelzés. A hét közepére melegebb idő várható és a nap is kisüt

A hét elején néhol még mínuszok is várhatók hajnalban, a hét közepén viszont melegszik a levegő és pár napra ismét visszatérnek a 20 Celsius-fok körüli maximumok. Sok lesz a napsütés, de szombaton többfelé várható eső - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Koronavírus – Szlovéniában minden ötödik vírusteszt pozitív lett

Szlovéniában minden ötödik koronavírus-teszt pozitív eredményt hozott szombaton, eddig a legmagasabb a regisztrált fertőzöttek aránya a tesztekhez képest - derült ki a válságkabinet jelentéséből.

Megfékezték az erdőtüzet a Kilimandzsárón

A tanzániai hatóságok szerint  sikerült megfékezni az Afrika legmagasabb hegyén, a Kilimandzsárón tomboló erdőtüzet, amely a hegyet is magába foglaló nemzeti park területének öt százalékát perzselte fel.

Megkérdőjelezte a WHO eredményeit a remdesivir gyártója

Megkérdőjelezte a gyártó Gilead az ENSZ Egészségügyi Világszervezete kutatásának eredményeit, amelyek szerint a remdesivir nevű szer nem segít az új koronavírus okozta betegség miatt ápoltakon. A gyógyszert hazánkban is gyártja a Richter Gedeon gyógyszergyár.

Mélyhűtött hússal vihették be újra a vírust Kínába

A kelet-kínai Csingtao egészségügyi hatóságainak vizsgálata szerint a helyi kikötőben dolgozó munkások importált mélyhűtött élelmiszerekkel kapcsolatba kerülve fertőződhettek meg a koronavírussal, amely ezt követően gondatlanság miatt fertőzhetett meg másokat is a munkásokat ellátó kórházban.

Karambol a világűrben? Egy hajszálon múlt

Éppen csak elkerülte az összeütközést két egymáshoz közel került űrszemét - közölte a LeoLabs, a földkörüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég.

Gazdaság

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Szeptemberben a tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként 1,7 százalékkal, 109 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon.

MNB: marad az egyhetes betét kamata

Negyedik alkalommal hirdette meg a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank.

Fizetési mérleg – 214 millió euró hiány augusztusban

Augusztusban 214 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, a hiány 83 millió euróval kisebb volt az előző havi 297 millió eurónál - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom