Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Történelmi EU csúcs - mindenki nyert? További menetrend
No menu items!

Történelmi EU csúcs – mindenki nyert? További menetrend

„Sikerült! Európa szolidáris és egységes!” Mindenki nyertesként hagyta el a terepet. Ezt mondták a résztvevő vezetők. Az EU történetének második leghosszabb csúcstalálkozóján péntektől keddig napi 16 órán keresztül tárgyaltak a kormányfők. Összesen 1.800 milliárd euróról döntöttek. A mentőcsomag főösszege 750 milliárd euró lesz.

Van megállapodás!

Kedd hajnalig úgy tűnt nem lesz megegyezés. A korona-mentőcsomag főösszege a tervezett 750 milliárd maradt, de a javasolt 500 helyett csak 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás. A 2021-27-es keretköltségvetés főösszegeit is elfogadták a tagállami vezetők. Az integráció történetének legnagyobb büdzséje és konjunktúracsomagja született meg.

A legfontosabbak

Egyetlen ország sem vehet fel több hitelt a csomagból GDP-jének 6,8 százalékánál.

  • 390 milliárd eurós vissza nem terítendő támogatásból és 360 milliárd hitelből álló korona-mentőcsomag. Az eredeti terv szerint 500-250 lett volna az arány.

Magyarország 2021 és 2027 között is jelentős összeget, körülbelül 20 milliárd eurót fordíthat majd felzárkózásra.

  • A korona-csomag legnagyobb haszonélvezője a járvány és gazdasági következménye által leginkább sújtott Itália. Számítások szerint 82 milliárd támogatáshoz és 127 milliárd hitelhez jut.
  • 2021-től az uniós források hozzáférhetősége a jogállamiság tiszteletben tartásától is függeni fog egy sajátos döntési mechanizmus szerint.

A keletnémet tartományoknak például külön kompenzációt, adnak, 650 millió eurót  (A bruxinfo.hu adatai)

  • Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország nyomására nőni fog a nettó befizetőknek nyújtott kedvezmény. Az országoknak, amelyek többet adnak hozzá a büdzséhez, mint amennyit támogatás formájában visszakapnak, GDP-ük kisebb kisebb százalékával kell hozzájárulniuk a büdzséhez. A legtöbbet továbbra is Németország fizeti be.

A konjunktúracsomag részletei

A tárgyalások pénteken délelőtt 10-kor kezdődtek és rövid hajnali megszakítások után kedden hajnali fél 6-kor végződtek. A vezetők összeessen 91 órát ültek a tárgyalóasztalnál.

A korona-mentőcsomag esetében a tervekhez képest csak a támogatás-hitel arány változott. A főösszege és az elosztási elvek maradtak: A pénz nem csak a krízis által leginkább sújtott tagállami kormányokhoz kerül. A gazdasági szereplők és a helyhatóságok is közvetlenül pályázhatnak forrásokra. Viszont az utóbbiaknak nyitva álló alap főösszege 30 milliárdról 10-re zsugorodott. A másik nagy vesztes ’Horizon Europe’ névre keresztelt k+f alap. 135,5 milliárd helyett csak 5-re lehet pályázni.

A 390 milliárd támogatásból messze a legtöbbet, 312 milliárdot a kormányok igényelhetnek. Az elosztás egy új mechanizmuson keresztül történik.

A 2020 és ’23 közötti kifizetésekkel párhuzamosan a Bizottság ellenőrizni fogja, hogy a tagállamok tartják-e magukat az alaponként meghatározott folyósítási feltételekhez.

Mark Rutte

A holland kormányfő, Mark Rutte valamennyi kifizetés esetében minden kormány számára vétójogot követelt. Mindenekelőtt Róma és Madrid hallani sem akart erről. A kompromisszum: A nemzeti kormányok fenntartásaik esetén kérhetik a problémás összeg kifizetésének felfüggesztését. Ez után a 27 tagállami vezető megvitatja a kérdést. Ha erre 3 hónapon belül nem kerül sor, vagy nem jutnának egyezségre, a Bizottság folyósíthatja a pénzt.

A ’Recovery Fund’ névre hallgató 750 milliárdos korona-csomagból támogatásként folyósítandó 390 milliárdot teljese egészében a Bizottság fogja finanszírozni. Az ehhez szükséges pénzt szabadpiaci hitelekből teremti elő. Ezeket 2058-ig kell visszafizetnie. A törlesztésnek már 2021-ben el kell indulnia. Ennek biztosítására új közterheket vezetnek be:

  • A ’műanyag-adó’: A kormányoknak minden tonna, a tagországban nem újrahasznosított plasztik hulladék után 800 euró büntetést kell Brüsszelbe utalniuk.
  • A ’digitális-adó’: Minden import technikai eszköz után, amelyet a származási országban az európainál alacsonyabb környezetvédelmi szabályok mellett állítottak elő, büntetővámot kell fizetnie az importőrnek.

A keretköltségvetés koncepciója

A 2021-27-es költségvetés főösszege az eredetileg tervezett 1.075 milliárd euró lesz. 2014 és ’20 között 908 milliárd volt. Harmada agrárszubvencióra és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására fog menni. A többi nagyrészt a migrációs, védelmi és k+f fejezetek között fog megoszlani. Így az eredeti tervektől eltérően nem valósul meg az EU-költségvetés strukturális reformja.

A források hozzáférhetősége a jogállamiság tiszteletben tartásától is függött az eredeti szándék szerint. E miatt Budapest és Varsó vétóval fenyegetett. Végül kompromisszum született: A támogatások megvonására csak egy speciális döntési mechanizmus eredményeként kerülhet sor. Ennek részleteiről később döntenek. Tekintettel arra, hogy ennek elfogadása egyhangúságot fog igényelni, megfigyelők szkeptikusak, hogy valaha megszületnek-e az eljárás részletszabályai.

A továbbiak

Következő lépésként a Bizottságnak jogszabályi keretet kell adni a most született politikai döntéseknek.

A rendeleteket el kell fogadnia az Európai Parlamentnek (EP) is.

David Sassoli a parlament elnöke a határozat ellen szóló beadványt ismertetett (a video az Euronews felvétele)

A frakciók közül öt elégedetlen a megállapodással. A meggyőzésében nagy szerepe lesz a Tanács soros elnöki tisztét betöltő Németországnak. A strasbourgi képviselők erősebb jogállami kontrollt szerettek volna a támogatások kifizetésénél. A korona-alap forrásainak odaítélésénél pedig fokozottabban akartak klímacélokat érvényre juttatni.

Az EP igenje után a Tanácsnak is meg kell még erősítenie a büdzsét és a korona-csomagot.

Az értékelések

A sikeres kompromisszumokat jelzi, hogy a vitában központi szerepet játszó vezetők kivétel nélkül sikerként kommentálták a maratoni tárgyalássorozat eredményét.

Merkel – Macron és Orbán

Bebizonyítottuk az európaiaknak, sőt, az egész világnak, hogy az EU cselekvőképes” – mondta Angela Merkel a francia államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón kedd reggel. Hozzátette, hogy „a nettó befizetők a tervezettnél nagyobb kedvezménye nehezíti ugyan az EU költségvetése helyzetét, mégis igazságos döntés”. „A megegyezéssel az európai népek egymás közötti szolidaritása új szintre lépett. Ez a nap be fog vonulni a kontinens történetébe” – mondta Emmanuel Macron.

Sikerült! Európa szolidáris és egységes!” – örvendezett a Tanács elnöke. Charles Michel szerint „nem csak a pénzről szól a megállapodás, erősíti az európaiak és a világ bizalmát is az EU-ban.” „A kompromisszum bátorságot és kreativitást tükröz. Erőteljes választ adunk vele a válságra” – értékelt a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

Közös sajtótájékoztatón

A német sajtó kiemelt helyen idézi a magyar miniszterelnök első kommentárját: „Deal! Mi győztünk!” – írta Orbán Viktor a Twitteren. Magyarázatként hozzátette, hogy „Lengyelországnak és Magyarországnak nem kell politikai feltételeket teljesíteniük a források lehívásához”. Azt is elárulta, hogy Merkel garanciát vállalt a 7. cikk szerinti eljárás lezárására az év végéig. Nem meglepő, hogy a lengyel kormányfő is Mateusz Morawiecki sikerről beszélt: „Örülök, hogy a maratoni vita végén sikerült megakadályoznunk, hogy az egészségügyi és gazdasági krízist politikai tetézze.”

A holland miniszterelnök az utolsó percig vétóval fenyegetett. Kisebb mentőcsomagot, támogatások helyett hiteleket és a felhasználás szigorúbb ellenőrzését követelte. Sajtótájékoztatóján a vitát a megoldáskeresés természetes részének nevezte. „Fontos, hogy számunkra is akceptálható eredmény született, és hogy kedd reggel jó hangulatban, barátságban váltak el egymástól.”

A déliek közül Kyriakos Mitsotakis, görög miniszterelnök a sajtón keresztül biztosította a közvéleményt, hogy „a nekünk jutó 70 milliárdot felelősségteljesen fogjuk felhasználni”. Spanyol kollégája „sikerrel zárult, nehéz tárgyalásokról és történelmi egyezségről beszélt.

Giuseppe Conte is elégedett

A megállapodás nem az én, nem a kormány, hanem Itália győzelme” – hangzottak az olasz kormányfő első szavai hazaérkezése után a római parlamentben. Giuseppe Conte, aki hetek óta a legélesebben harcol a vissza nem terítendő támogatásokért és a minél szabadabb felhasználhatóságukért. „A megállapodás volumenében és komplexitásában is történelmi” – mondta kedden délután. Megerősítette, hogy a tárgyalások baráti légkörben zajlottak. „A legélesebb viták alatt is éreztem kollégáim népünk iránt szeretetét és szolidaritását.” Szerinte olyan kompromisszum született, amelyet „először talán nehéz lehet akceptálni, de amellyel senkinek sem kellett feladni az elveit és a hazájában tett ígéreteit”.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Önvezető taxik indultak Kínában

A kínai technológiai óriás, a Baidu elsőként kapott engedélyt Kínában olyan taxik üzemeltetésére, amelyekben nincs emberi sofőr vagy más személyzet.

Júliusban többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere

Júliusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 255,7 milliárd forint többletet ért el, ezzel július végére 2636,5 milliárd forintra csökkent az év elejétől halmozódó deficit - derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) gyorstájékoztatójából.

Több százmilliós bírságot kapott a Ryanair a fogyasztóvédelemtől

A Ryanair tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával megtévesztette a fogyasztókat, a légitársaság 300 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot kapott - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán.

Megtévesztően reklámozták a fogyókúrás szert – 32 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 32 milliós bírságot rótt ki a Fatbond fogyókúrás termék forgalmazójára és a vele együttműködő reklámügynökségre, mert téves besorolás szerint, megtévesztő állításokkal népszerűsítették a fogyasztószert - közölte a versenyhatóság.

Hírek

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kína hadgyakorlata átmenetileg lebénítja Tajvan légterét

Több légitársaság is törölte Tajpejbe tartó járatait, másokat pedig átirányítottak, hogy elkerüljék a légteret, amelyet lezártak a polgári forgalom elől a kínai katonai gyakorlatok miatt. A kínai néphadsereg Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke tajvani látogatására válaszul vonult fel a vitatott hovatartozású sziget körül.

Szankciókat vetett ki az EU a Zelenszkij székére pályázó volt elnökre

Korlátozó intézkedéseket vezet be az Európai Unió Viktor Janukovics volt ukrán elnökkel és fiával, Olekszandr Janukoviccsal szemben, válaszul az orosz katonai agresszióra - döntött az Európai Tanács.

Erősödött a forint péntek reggelre

Erősödött a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Duplán jön a családi pótlék augusztusban

Kétszer utal családi pótlékot augusztusban a Magyar Államkincstár - közölte közösségi oldalán Németh Szilárd.

Új menedzsmentet kapott a Magyar Közút

A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél az újonnan létrehozott igazgatóság elnöke Bartal Tamás, a felügyelőbizottság elnöke Németh Lászlóné lett 2022. augusztus 1-jétől, a vezérigazgatói feladatokat továbbra is Szilvai József Attila látja el.

Gazprom: a szankciók miatt nem indulhat újra az Északi Áramlat

Nem lehet visszaszállítani Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináját a nyugati szankciók miatt - közölte a Gazprom.

Románia lassan, de biztosan elfogy

Románia lassan, de biztosan elfogy - állapította meg az Adevarul című román lap azt kommentálva, hogy tavaly minden korábbinál kevesebb, mindössze 180 ezer gyermek született a 19 millió lakosú országban. A lap szerdai cikkében szociológusokat megszólaltatva járta körül a népességfogyás okait és megfékezésének lehetséges módozatait.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom