Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Történelmi EU csúcs - mindenki nyert? További menetrend
No menu items!

Történelmi EU csúcs – mindenki nyert? További menetrend

„Sikerült! Európa szolidáris és egységes!” Mindenki nyertesként hagyta el a terepet. Ezt mondták a résztvevő vezetők. Az EU történetének második leghosszabb csúcstalálkozóján péntektől keddig napi 16 órán keresztül tárgyaltak a kormányfők. Összesen 1.800 milliárd euróról döntöttek. A mentőcsomag főösszege 750 milliárd euró lesz.

Van megállapodás!

Kedd hajnalig úgy tűnt nem lesz megegyezés. A korona-mentőcsomag főösszege a tervezett 750 milliárd maradt, de a javasolt 500 helyett csak 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás. A 2021-27-es keretköltségvetés főösszegeit is elfogadták a tagállami vezetők. Az integráció történetének legnagyobb büdzséje és konjunktúracsomagja született meg.

A legfontosabbak

Egyetlen ország sem vehet fel több hitelt a csomagból GDP-jének 6,8 százalékánál.

  • 390 milliárd eurós vissza nem terítendő támogatásból és 360 milliárd hitelből álló korona-mentőcsomag. Az eredeti terv szerint 500-250 lett volna az arány.

Magyarország 2021 és 2027 között is jelentős összeget, körülbelül 20 milliárd eurót fordíthat majd felzárkózásra.

  • A korona-csomag legnagyobb haszonélvezője a járvány és gazdasági következménye által leginkább sújtott Itália. Számítások szerint 82 milliárd támogatáshoz és 127 milliárd hitelhez jut.
  • 2021-től az uniós források hozzáférhetősége a jogállamiság tiszteletben tartásától is függeni fog egy sajátos döntési mechanizmus szerint.

A keletnémet tartományoknak például külön kompenzációt, adnak, 650 millió eurót  (A bruxinfo.hu adatai)

  • Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország nyomására nőni fog a nettó befizetőknek nyújtott kedvezmény. Az országoknak, amelyek többet adnak hozzá a büdzséhez, mint amennyit támogatás formájában visszakapnak, GDP-ük kisebb kisebb százalékával kell hozzájárulniuk a büdzséhez. A legtöbbet továbbra is Németország fizeti be.

A konjunktúracsomag részletei

A tárgyalások pénteken délelőtt 10-kor kezdődtek és rövid hajnali megszakítások után kedden hajnali fél 6-kor végződtek. A vezetők összeessen 91 órát ültek a tárgyalóasztalnál.

A korona-mentőcsomag esetében a tervekhez képest csak a támogatás-hitel arány változott. A főösszege és az elosztási elvek maradtak: A pénz nem csak a krízis által leginkább sújtott tagállami kormányokhoz kerül. A gazdasági szereplők és a helyhatóságok is közvetlenül pályázhatnak forrásokra. Viszont az utóbbiaknak nyitva álló alap főösszege 30 milliárdról 10-re zsugorodott. A másik nagy vesztes ’Horizon Europe’ névre keresztelt k+f alap. 135,5 milliárd helyett csak 5-re lehet pályázni.

A 390 milliárd támogatásból messze a legtöbbet, 312 milliárdot a kormányok igényelhetnek. Az elosztás egy új mechanizmuson keresztül történik.

A 2020 és ’23 közötti kifizetésekkel párhuzamosan a Bizottság ellenőrizni fogja, hogy a tagállamok tartják-e magukat az alaponként meghatározott folyósítási feltételekhez.

Mark Rutte

A holland kormányfő, Mark Rutte valamennyi kifizetés esetében minden kormány számára vétójogot követelt. Mindenekelőtt Róma és Madrid hallani sem akart erről. A kompromisszum: A nemzeti kormányok fenntartásaik esetén kérhetik a problémás összeg kifizetésének felfüggesztését. Ez után a 27 tagállami vezető megvitatja a kérdést. Ha erre 3 hónapon belül nem kerül sor, vagy nem jutnának egyezségre, a Bizottság folyósíthatja a pénzt.

A ’Recovery Fund’ névre hallgató 750 milliárdos korona-csomagból támogatásként folyósítandó 390 milliárdot teljese egészében a Bizottság fogja finanszírozni. Az ehhez szükséges pénzt szabadpiaci hitelekből teremti elő. Ezeket 2058-ig kell visszafizetnie. A törlesztésnek már 2021-ben el kell indulnia. Ennek biztosítására új közterheket vezetnek be:

  • A ’műanyag-adó’: A kormányoknak minden tonna, a tagországban nem újrahasznosított plasztik hulladék után 800 euró büntetést kell Brüsszelbe utalniuk.
  • A ’digitális-adó’: Minden import technikai eszköz után, amelyet a származási országban az európainál alacsonyabb környezetvédelmi szabályok mellett állítottak elő, büntetővámot kell fizetnie az importőrnek.

A keretköltségvetés koncepciója

A 2021-27-es költségvetés főösszege az eredetileg tervezett 1.075 milliárd euró lesz. 2014 és ’20 között 908 milliárd volt. Harmada agrárszubvencióra és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására fog menni. A többi nagyrészt a migrációs, védelmi és k+f fejezetek között fog megoszlani. Így az eredeti tervektől eltérően nem valósul meg az EU-költségvetés strukturális reformja.

A források hozzáférhetősége a jogállamiság tiszteletben tartásától is függött az eredeti szándék szerint. E miatt Budapest és Varsó vétóval fenyegetett. Végül kompromisszum született: A támogatások megvonására csak egy speciális döntési mechanizmus eredményeként kerülhet sor. Ennek részleteiről később döntenek. Tekintettel arra, hogy ennek elfogadása egyhangúságot fog igényelni, megfigyelők szkeptikusak, hogy valaha megszületnek-e az eljárás részletszabályai.

A továbbiak

Következő lépésként a Bizottságnak jogszabályi keretet kell adni a most született politikai döntéseknek.

A rendeleteket el kell fogadnia az Európai Parlamentnek (EP) is.

David Sassoli a parlament elnöke a határozat ellen szóló beadványt ismertetett (a video az Euronews felvétele)

A frakciók közül öt elégedetlen a megállapodással. A meggyőzésében nagy szerepe lesz a Tanács soros elnöki tisztét betöltő Németországnak. A strasbourgi képviselők erősebb jogállami kontrollt szerettek volna a támogatások kifizetésénél. A korona-alap forrásainak odaítélésénél pedig fokozottabban akartak klímacélokat érvényre juttatni.

Az EP igenje után a Tanácsnak is meg kell még erősítenie a büdzsét és a korona-csomagot.

Az értékelések

A sikeres kompromisszumokat jelzi, hogy a vitában központi szerepet játszó vezetők kivétel nélkül sikerként kommentálták a maratoni tárgyalássorozat eredményét.

Merkel – Macron és Orbán

Bebizonyítottuk az európaiaknak, sőt, az egész világnak, hogy az EU cselekvőképes” – mondta Angela Merkel a francia államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón kedd reggel. Hozzátette, hogy „a nettó befizetők a tervezettnél nagyobb kedvezménye nehezíti ugyan az EU költségvetése helyzetét, mégis igazságos döntés”. „A megegyezéssel az európai népek egymás közötti szolidaritása új szintre lépett. Ez a nap be fog vonulni a kontinens történetébe” – mondta Emmanuel Macron.

Sikerült! Európa szolidáris és egységes!” – örvendezett a Tanács elnöke. Charles Michel szerint „nem csak a pénzről szól a megállapodás, erősíti az európaiak és a világ bizalmát is az EU-ban.” „A kompromisszum bátorságot és kreativitást tükröz. Erőteljes választ adunk vele a válságra” – értékelt a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

Közös sajtótájékoztatón

A német sajtó kiemelt helyen idézi a magyar miniszterelnök első kommentárját: „Deal! Mi győztünk!” – írta Orbán Viktor a Twitteren. Magyarázatként hozzátette, hogy „Lengyelországnak és Magyarországnak nem kell politikai feltételeket teljesíteniük a források lehívásához”. Azt is elárulta, hogy Merkel garanciát vállalt a 7. cikk szerinti eljárás lezárására az év végéig. Nem meglepő, hogy a lengyel kormányfő is Mateusz Morawiecki sikerről beszélt: „Örülök, hogy a maratoni vita végén sikerült megakadályoznunk, hogy az egészségügyi és gazdasági krízist politikai tetézze.”

A holland miniszterelnök az utolsó percig vétóval fenyegetett. Kisebb mentőcsomagot, támogatások helyett hiteleket és a felhasználás szigorúbb ellenőrzését követelte. Sajtótájékoztatóján a vitát a megoldáskeresés természetes részének nevezte. „Fontos, hogy számunkra is akceptálható eredmény született, és hogy kedd reggel jó hangulatban, barátságban váltak el egymástól.”

A déliek közül Kyriakos Mitsotakis, görög miniszterelnök a sajtón keresztül biztosította a közvéleményt, hogy „a nekünk jutó 70 milliárdot felelősségteljesen fogjuk felhasználni”. Spanyol kollégája „sikerrel zárult, nehéz tárgyalásokról és történelmi egyezségről beszélt.

Giuseppe Conte is elégedett

A megállapodás nem az én, nem a kormány, hanem Itália győzelme” – hangzottak az olasz kormányfő első szavai hazaérkezése után a római parlamentben. Giuseppe Conte, aki hetek óta a legélesebben harcol a vissza nem terítendő támogatásokért és a minél szabadabb felhasználhatóságukért. „A megállapodás volumenében és komplexitásában is történelmi” – mondta kedden délután. Megerősítette, hogy a tárgyalások baráti légkörben zajlottak. „A legélesebb viták alatt is éreztem kollégáim népünk iránt szeretetét és szolidaritását.” Szerinte olyan kompromisszum született, amelyet „először talán nehéz lehet akceptálni, de amellyel senkinek sem kellett feladni az elveit és a hazájában tett ígéreteit”.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Horvát lap: a Mol Nyrt. új választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát állam ellen

Miután a megjelent a cikk, a Mol rövid közleményben reagált, amelyben megerősítette a hírt, de részletekbe nem bocsátkozott.

Mi ez a kínai rekláminvázió a foci EB-n?

Aki nézi az EB meccseket, elsőre könnyen meglepődhet azon,...

Itt az amerikai letiltás, de a Kaspersky tagadja, hogy kiberveszélyt veszélyt jelentene

A vállalat szerint az amerikai kormány döntésének fő hatása az lenne, hogy a kiberbűnözésnek kedvezne, miközben a fogyasztók és a szervezetek szabadságát is csökkenti, hogy megválaszthassák a kívánt kibervédelmet.

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

A különleges leletet már a Múzeumok Éjszakáján megnézhetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...