Bár a közép-svájci Zug városában nem szokás politikai tüntetéseket szervezni, a múlt héten a lakosok “Nem Putyin háborújára” és “Véres pénz” feliratú plakátokkal vonultak az utcára. Az ok egyszerű: a város a legnagyobb Oroszországon kívüli orosz vállalatoknak ad otthont.
“Arra kérjük Svájcot, hogy támogassa Ukrajnát, és ne üzleteljen tovább Oroszországgal” – mondta a Bloomberg beszámolója szerint a tüntetésen Tatyjana, egy jelenleg Svájcban élő ukrán nő, akinek családja Kijevben rekedt.
Oroszország árucikkeinek mintegy 80 százaléka Svájcon keresztül kerül forgalomba, ami kulcsfontosságú az orosz export szempontjából. Svájc a múlt hónapban félretette híres semlegességét, és úgy döntött, hogy csatlakozik az Európai Unió által az orosz magánszemélyek és szervezetek ellen bevezetett átfogó szankciókhoz. De mivel az árutőzsdei kereskedőpultok nagyrészt megkímélték, az orosz vállalatok számára a Zürich és Luzern között fekvő Zugban a szokásos üzletmenet zajlik.
Zug fő bevásárlóközpontja felett található a Metal Trade Overseas AG, a Norilsk Nickel értékesítési egysége, amelynek legnagyobb befektetője Vlagyimir Potanyin, Oroszország leggazdagabb embere a Bloomberg Billionaires Index szerint. Néhány épülettel lejjebb, a vasútállomással szemben található a Rusal Marketing GmbH és a Rusal Products GmbH, amelyek a világ több száz ügyfelének szállítanak alumíniumot. A Rusal holdingját egykor Oleg Gyeripaszka irányította, akit az Egyesült Államok 2018-ban szankciókkal sújtott.
Nem messze található az EuroChem székhelye, amely műtrágyát és mezőgazdasági termékeket gyárt, és amelynek alapítója, Andrej Melnyicsenko szerdán lemondott a vállalat igazgatótanácsáról, és visszalépett az irányító részvényesi pozíciójából, miután bekerült az uniós szankciók újabb hullámába. Melnyicsenkónak “nincs köze az ukrajnai tragikus eseményekhez“, és “nincs politikai kötődése” – közölte szóvivője.
Egy kilométerrel feljebb, a Baarerstrasse-n található az East Metals AG, az Evraz Plc. elsődleges Oroszországon kívüli acélkereskedője. Legnagyobb részvényese Roman Abramovics, a Chelsea tulajdonosa, aki Gyeripaszkával együtt csütörtökön került fel az Egyesült Királyság szankciós listájára.
Az Abramovicsot szankcionáló brit kormány szerint az Evraz olyan tevékenységekben vesz vagy vett részt, amelyek segítették Vlagyimir Putyin elnök Ukrajna elleni háborúját, beleértve “az orosz hadseregnek történő potenciális acélszállításokat, amelyeket tankok gyártásához használhattak fel“.
De ezidáig egyik fémipari mágnás sem került fel az Európai Unió és Svájc szankciós listájára. Ez a tény bosszantja Manuela Weichelt, Zug svájci parlamenti képviselőjét. Véleménye szerint a város közvetve hozzájárul Putyin háborús gazdaságához. Zöldpárti kollégáival együtt azt szorgalmazza, hogy a svájci parlament szankcionálja az árutőzsdei kereskedőházakat.
“Tovább kell mennünk. Putyin zugi cégek pénzéből töltötte fel a hadikasszáját, és most a zugi pénzek az Ukrajna elleni háborúba áramlanak” – mondta Weichelt.
A vállalatok tagadják, hogy bármilyen szerepet játszanának Oroszország ukrajnai inváziójában.
“Biztosíthatjuk, hogy az East Metals AG nem dolgozik együtt és nem szállít árukat orosz katonai célokra” – közölte az Evraz, hozzátéve, hogy nem nyújt finanszírozást “senkinek az Evrazon kívül“.
A Rusal szóvivője azt közölte, hogy a vállalat “nem áll kapcsolatban kormányokkal, és kereskedelmi tevékenységünk nem finanszírozza a hadviselés semmilyen formáját“. A vállalat “havonta igazolást ad arról, hogy független a szankciókkal sújtott személyektől” – tette hozzá.
A Metal Trade Overseas recepciósa a Bloombernek azt mondta, hogy senki sem áll rendelkezésre, hogy nyilatkozzon, de az anyavállalat, a Norilsk Nickel sem adott ki közleményt. Maga Potanyin azonban a Norilsk Nickel Telegram-csatornáján közzétett széleskörű nyilatkozatában a nyilvánosság elé állt.
Kritizálta Putyin megtorló intézkedéseit, a külföldi vagyonok államosításával való fenyegetéstől a külföldi adósságtörlesztés korlátozásáig. Ehelyett “kalibrált, pragmatikus” ellenlépésekre szólított fel Oroszország részéről, nem pedig olyan válaszlépésekre, amelyek csak a hazai gazdaságot sújtanák.
“Tisztességesnek és higgadtnak kell látszanunk, és erőfeszítéseinknek nem arra kell irányulniuk, hogy becsapjuk az ajtót, hanem arra, hogy megőrizzük Oroszország gazdasági pozícióját azokon a piacokon, amelyeket oly régóta uralunk” – mondta.
Zug a szankciókkal kapcsolatos szövetségi kormányzati iránymutatásra számít, és minden új intézkedést végre fog hajtani – mondta Silvia Thalmann-Gut, a gazdasági osztály vezetője. Ezen túlmenően “nem rendelkezünk olyan információkkal, amelyek alapján eldönthetnénk“, hogy mely helyi vállalatokkal szemben kellene szankciókat alkalmazni, mondta.
A zugi orosz műveletek valódi mértékét nehéz meghatározni, mivel a svájci regisztrációs szabályok korlátozott információkat követelnek meg az ott üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatoktól.
A helyi tisztviselők becslése szerint legalább 40 oroszországi kötődésű vállalat van, amelyek mintegy 900 embert foglalkoztatnak a kantonban, bár Thalmann-Gut elismeri, hogy ennél sokkal több is lehet.
A kanton által oroszként azonosított húsz cég 2020-ban 31 millió svájci frank (33 millió dollár) kantoni és önkormányzati adót fizetett. Ez nem tűnik soknak. De Zug alacsony adózási rendszere az elmúlt fél évszázadban az egykori álmos falut globális árucikk-központtá tette, és olyan ellentmondásos figurák bázisává vált, mint Marc Rich. A 127 ezer lakosú Zugban, ahol minden második adófizetőre csaknem egy bejegyzett vállalat jut, a svájci kantonok közül a legalacsonyabb a társasági adó mértéke.
Az egyik prominens zugi lakos Viktor Vekszelberg. Ő a Rusalban részesedéssel rendelkező Renova befektetési csoport elnöke. Az orosz Faberge ékszertojások lelkes gyűjtőjét – akinek a vagyona a becslések szerint eléri a 16 milliárd dollárt – 2018-ban szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok, ezért csökkentette részesedését svájci ipari vállalatok egy csoportjában, hogy azok megmeneküljenek az intézkedésektől. Az EU nem szankcionálta őt.
Mégis, a nyugati szankciók eddigi legfőbb gazdasági áldozata Zugban az Északi Áramlat 2-t, az Oroszországot közvetlenül Németországgal összekötő, Kreml által támogatott gázvezetéket üzemeltető vállalat. A város szerint a cég de facto fizetésképtelenségben van, mivel 106 alkalmazottját elbocsátották – mondta Thalmann-Gut. A Nord Stream 2 AG zugi székhelyén már nem lobog az orosz zászló. A logóját levették a zugi profi jégkorongcsapat mezéről is.
