Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Ürge-Vorsatz Diána: A világ remélhetőleg nem áll vissza a környezetromboló szintre
No menu items!

Ürge-Vorsatz Diána: A világ remélhetőleg nem áll vissza a környezetromboló szintre

Nagyon rossz irány lenne, ha a pandémia rövid távú hatásaitól várnánk a környezetszennyezés problémájának megoldását; ugyanakkor a világ remélhetőleg nem áll vissza arra a környezetromboló szintre, amelyen korábban volt – mondta Ürge-Vorsatz Diána a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke. AzÜzlet.hu a járvány után várható fejleményekről kérdezte a CEU professzorát.

– Az természetesen előfordulhat, hogy a koronavírus okozta válság hatására akár meghatározó méretű vállalatoknál is átmenetileg háttérbe szorul a környezettudatos szemlélet, de ez csak a felszín. Sokkal fontosabb és sokkal mélyebb hatást jelent, hogy a pandémia a legszennyezőbb iparágakat és ágazatokat – közöttük a repülést és a luxus hajózást -, sújtotta erőteljesen, azokat, akiknek be kell látniuk, hogy saját fennmaradásuk érdekében is a fenntarthatóság irányába kell elmozdulniuk, fejleszteniük a jövőben. A pandémia a szénenergia és az olajipar iránti keresletet is jelentősen visszafogta – ahol több, hosszútávú befektetést is elnapoltak, vagy töröltek. Az is előfordult, hogy az olajcégek eladták a kevésbé kedvező termelékenységű mezőiket. Mindez azt jelenti, hogy az energiaszektor sem épül vissza olyanná, amilyen korábban volt. Már csak azért sem, mert egyértelművé vált, hogy pont a tiszta energiát előállító ágazatok lettek a járványhelyzet nyertesei azzal, hogy komoly mértékben megnőtt a megújuló energiákból származók iránti igény. Ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy a megújuló energiák előállításához egyszeri, jelentős befektetésre van szükség, utána azonban gyakorlatilag már nincs üzemeltetési költség.

– Talán mellékszál, de a közlekedés okozta szennyezések minimalizálását ígérő villany autók teljes életútját tekintve – a villamosenergia, illetve az akkumulátorok előállítása és megsemmisítése kapcsán –  gyakran elhangzik, hogy nem feltétlenül környezetbarátabbak, mint a belső égésű motorok. Igaz legalább nem a sűrűn lakott területeken belül szennyeznek.

–  Ez nehéz, összetett kérdés. Az egyértelmű, hogy az elektromos autó, az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve, összességében nem olyan szennyező, mint a dízel és valóban hatalmas előnye, hogy kevésbé növeli a városi légszennyezést. Kérdés, hogy a hajtását szolgáló áram termelése mennyiben jár üvegházhatású gázok kibocsátásával, de a jövőt tekintve egyértelmű, hogy az áramtermelésben is ki akarjuk váltani a fosszilis tüzelőanyagokat. Az akkumulátorok gyártásához szükséges ritka földfémek bányászata is környezetszennyező, ami különösen akkor járhat negatív hatásokkal, ha nagyságrendileg növekszik az akkumulátorok mennyisége, aminek kapcsán én is aggódom, hogy ne az egyik problémát konvertáljuk a másikba, mint amikor az utcákat szennyező, egészségügyi kockázatot is rejtő lovaskocsikat a másként környezetszennyező belső égésű motorokkal cseréltük fel annak idején, ami akkor a tökéletes tiszta megoldásnak tűnt. A környezetkímélőbb akkumulátorgyártási technológiák megjelenésénél fontosabb megoldásnak tartom a közlekedési igények csökkentését és átalakítását. Ennek része lehet az otthonról intézhető elektronikus ügyintézés éppúgy, mint a megosztott közösségi közlekedési megoldások szélesebb körű elterjedése.

– Ugyanakkor az is egyre többször elhangzik, hogy ahol az élet már visszaál, a gazdaság magára talál, ismét nő a légszennyezés, romlanak a károsanyag kibocsátási adatok.

– Nagyon rossz irány lenne, ha a pandémia rövid távú hatásaitól várnák a környezetszennyezés problémájának megoldását, hiszen azt senki nem akarhatja, hogy úgy oldjuk meg a környezeti problémáinkat, hogy az embereket bezárjuk a lakásaikba és a cégek ne működjenek. A környezetvédelem szempontjából ez egy rövid távú nyereség volt a bajban. Helyette azokkal a folyamatokkal kell foglalkozni, amelyek révén hosszú távon és fenntarthatóan lecsökkenhet a szennyezés és a károsanyagkibocsátás. Ebben segíthet, hogy az emberek most sokfelé ráérezhettek arra, hogy milyen jó érzés tiszta levegőt szívni és meglátni például azt a szemközti hegyet, amit mondjuk a várost elborító ipari felhő miatt csak nagyon ritkán láthattak. Elgondolkodhattak azon, hogy lehet egy másik, jó világ is, amelyért lehet, hogy érdemes lenne valamit tenni és valamilyen áldozatot hozni. Szerencsére a közvélemény-kutatások is visszaigazolják, hogy igen ma már sokan így gondolják.

– A változásban persze annak is szerepe lehet, hogy amíg a megfelelő mértékű átoltottságot nem értük el, addig amúgy sem térhet vissza az élet a rendes kerékvágásba.

“… fontosabb megoldásnak tartom a közlekedési igények csökkentését és átalakítását”

– Teljesen már amúgy sem, mert a pandémia, az egészségügyi vészhelyzethez kötődő lezárások a munkakörnyezetünket és a magánéletünket is is alapvetően átalakították. A home office bevezetésével csökkent a munkába járáshoz kötődő közlekedésünk, megtanultuk például elektronikus úton kiváltani a receptjeinket, intézni a legtöbb hivatalos ügyünket. A kikapcsolódáshoz, nyaraláshoz kapcsolódó utazásainkat is vagy töröltük, vagy az – miként más országokban is -, a belföldre koncentrálódott. Hosszabb távon pedig azért sem terhet vissza a régi megszokott módon, mert egyre több helyen ismerték fel, hogy a home officenak, ha nem is a hét minden napján, de érdemes teret adni. Az is biztos, hogy sokan azok közül, akik eddig csak külföldön tudták elképzelni a pihenést – és ha nincs a pandémia nem is adják fel ezt a szokásukat -, ha jól érezték magukat, ezután többször választják a hazai desztinációkat. Ezek is olyan apró átalakulások, amelyek egyértelműen a fenntarthatóság, a zöldebb gazdaság irányába visznek.

– De miközben a zöld szemlélet szép dolog, komoly befektetést követel meg, amire egy válsághelyzetben érthetően kevesebb forrás jut.

– Azzal, hogy az Európai Unió elfogadta a hatalmas gazdasági újjáépító és élénkítő csomagját iszonyatos mennyiségű pénz kerül a kormányokhoz és ezáltal a gazdaságba. Ha ennek csak a töredékét az éghajlatvédelemre is gondolva fektetik be, azzal már szinte megoldhatják a probléma nagy részét. Szerencsére úgy tűnik, hogy az Európai Unió meghatározó szervei kiemelten kezelik azt, hogy a pénzek elköltésénél szempont legyen az éghajlatvédelem vagy a zöldítés, vagy más néven a fenntarthatóság. Ezért én azt gondolom, hogy összességében nagyon-nagyon jó esélyeket kaptunk arra, hogy sokkal zöldebbek legyünk. Már csak azért is, mert az emberek részéről is magas az elvárás, akár cégek, akár a kormányok, akár a gazdasági szereplők felé és az EU-ban eljutottunk oda, hogy az már ciki, ha valakinek nincs fenntarthatósági programja és egyértelművé vált, hogy aki nem foglalkozik ezzel, az lemarad.

– Nyilván nem véletlen, hogy az Európai Bizottság tavaly elfogadta a növekedés új katalizátorának tekintett zöld tervet, a Green Deal keretében úgy határozott, hogy 2050-ig klímasemlegessé teszi Európát. Ennek érdekében pedig mélyrehatóan átalakítaná az energiaellátást, az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot. Sőt a közelmúltban még ennél is ambíciózusabb lépésként az EU azt vállalta, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

– A klímavédelem szempontjából meghatározó az EU elkötelezettsége és azt is jó látni, hogy a kelet-európai országok és Magyarország is részese akar lenni ennek a folyamatnak. Mert már talán rájöttek, hogy ezt a témát nem érdemes negligálni, inkább fel kell szállni erre a vonatra és megpróbálni ebből a legtöbbet kihozni. Képletesen szólva ma már extra sebességgel megy ez a vonat, de a sajnos a rossz folyamatok még mindig sokkal gyorsabbak és sokkal nagyobbak, így még bőven van még feladat.

– Magyarország elkötelezettségének már az eredményei is látszanak?

– Minden poharat, amit félig töltöttek vízzel, vizsgálhatunk úgy is, hogy az félig telt, vagy félig üres. Esetünkben az igazság a kettő között van. Én azt gondolom, hogy azért sok minden tényleg elindult: ahhoz képest, hogy egy kicsit több, mint egy évvel ezelőtt még arról volt szó, hogy a klímaváltozás egy hiszti, most van egy klímatörvényünk, ami klímasemlegességet vállal. Ez azért iszonyatosan nagy előrelépés, jó célkitűzések is születtek a témában. Persze ennél sokkal többet kéne még tenni, sokkal több területen. De nem lehet azt várni, hogy mindent egyszerre megoldunk. Értékelni kell azt, hogy itt egy nagyon nagy pálfordulás volt, és elkezdtünk előre menni a fenntarthatóság irányába vezető úton.

– Milyen változást hozhat a klímavédelem ügyében, hogy Biden lesz az új elnök Amerikában, aki gazdasági stratégiájának egyik fontos elemévé tette a fenntarthatóság kérdését, miközben Trump kiléptette az USA-t, a klímavédelem legfontosabb nemzetközi pillérének számító Párizsi Klíma egyezményből?

“…örömteli, hogy most Kína mellett az USA is ismét elkötelezettséget mutat a klímavédelem ügyében.”

– Nagy lökést adhat a klímavédelemnek, hogy az USA és az amerikai vizsgálatok – a várakozások szerint a Párizsi Klímaegyezménybe visszalépve -, újra részesei lehetnek a párizsi megállapodásnak és az új elnöki stábnak konkrét tervei vannak az éghajlatváltozás megállításával kapcsolatban. Nagyon remélem, hogy azokat a környezetvédelmi rombolásokat, amiket Trump elnöksége rövid távú gazdasági érdekekből hozott, valamennyire vissza lehet fordítani, és ez meg is történik. Amerika szerepe ráadásul mindig iránymutató volt, ezért is örömteli, hogy most Kína mellett az USA is ismét elkötelezettséget mutat a klímavédelem ügyében. Amelynek hatása – az éghajlatváltozás, a felmelegedéshez köthetően az élhető területek csökkenése okán – messze túlmutat a gazdasági kérdéseken.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Adventi szeretetvendégség az Ökumenikus Segélyszervezetnél

Egy hívás 500 forint adomány, így 4 hívás egy tál meleg ételt jelenthet egy rászorulónak.

Itt az első magyar elektromos csuklós busz

Az Electronell 18-at 2025 elején az utasok is kipróbálhatják majd a Volánbusz járatain.

HungaroControl: 6 százalékkal nő a forgalom az ünnepek alatt

A tavalyi ünnepi időszakban 32 300 légi járművet kezeltek a társaság szakemberei, az idén 1800 járattal többre számítanak.
Hirdetés

Hírek

Csökkent a 6 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama

A 6 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az ÁKK 10,0 milliárd forintért vitt piacra állampapírt.

Vegyesen alakult kedd reggel a forint árfolyama

Kedd reggeli jegyzésén a forint erősebben áll a decemberi kezdésnél, 0,9 százalékkal az euró, 0,2 százalékkal a dollár és 1,8 százalékkal a svájci frank ellenében.

Országgyűlés – Kedd a döntések napja – két tucat előterjesztés

A Pénzügyminisztérium év végével beolvad a Nemzetgazdasági Minisztériumba.

Címzetes egyetemi docensi címet kapott Feldman Zsolt

Az elismerés átadására a MATE Cselekvő Vezetők Konferenciáján került sor az intézmény kaposvári campusán.

Alig változott hétfő reggelre a forint árfolyama

Hétfő reggeli jegyzésén a forint gyengébben áll a decemberi kezdésnél, 0,3 százalékkal az euró, 0,7 százalékkal a dollár és 0,8 százalékkal a svájci frank ellenében.

A Mikulás nyomában Antalyában

A templomban található egy római kori szarkofág, amelyet halpikkelyek és akantuszlevelek díszítenek, és amelyről úgy vélik, hogy Szent Miklósé volt.

Vegyesen mozgott a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0553 dollár után 1,0568 dolláron áll péntek reggel.

Kevéssé változott szerda reggelre a forint árfolyama

Kevéssé változott a forint árfolyama szerda reggelre a főbb...

Gazdaság

Csökkentette az irányadó eurókamatokat az EKB

A kamatcsökkentést az EKB a kedvezőbb inflációs kilátásokkal és a monetáris politika transzmissziójának javulásával indokolta.

Egymillió magyar embernek van állampapírja a Magyar Államkincstárnál

Állampapírt ma már akár telefonról is, néhány kattintással lehet vásárolni a WebKincstár és a MobilKincstár felületein

A Mol részesedését az ENEOS MOL Synthetic Rubber Kft.-ben az ENEOS veszi meg

A tranzakció várhatóan 2025 első negyedévében zárul le, a hatósági jóváhagyástól függően.

Háromból két ügyfélszámla már kamatadómentes az idén is profitban fürdő brókereknél

A befektetési vállalkozásoknál összesen 298,5 ezer számla volt szeptember végén, ebből több mint 160 ezer volt a TBSZ és csaknem 32 ezer a NYESZ,.