Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Útimorzsák Ázsiából II. - Thai tájakon
No menu items!

Útimorzsák Ázsiából II. – Thai tájakon

Thaiföld fővárosa, Bangkok madártávlatból. Fotó: Bigstock

Vietnam és Kambodzsa után látogassunk el Thaiföldre, s a tapasztalt érdekességek mellett vessünk egy hosszabb pillantást az ország gazdaságára is. Ha Vietnam az új ázsiai tigris, akkor Thaiföld a bölcs elefánt. Az ország természeti szépségei és sok szempontból igen fejlett gazdasága mind idegenforgalmi, mind üzleti szempontból fontos célponttá tették és teszik az egykori Sziámot.

A kambodzsai-thaiföldi közúti határátkelő előtt néhány kilométerrel egy csodaváros fogadja a látogatót, a kaszinók városa. Luxusszállodák, különálló kaszinóépületek csábítják a külföldieket. Különösen nagy a kontraszt a ki- és behívó játékbarlangok és a meglehetősen szegény kambodzsai táj között. A kaszinókat csak külföldiek látogathatják, kézenfekvő, hogy a szerencsejátékosok a határ másik oldaláról jönnek.

Új regionális gazdasági hatalom születik?

Thaiföld viszont nem a szerencsére bízta magát, hanem igen szívós, kemény munkával érte el, hogy a délkelet-ázsiai térség második legnagyobb, legerősebb gazdaságát tudhatja a magáénak. A gazdasági növekedés ismét évi 6 százalék körül van, talán lehetne magasabb is, ha a politikai helyzet stabilabb lenne.

Az ország 2016-ban megfogalmazott „Thaiföld 4.0” elnevezésű új gazdaságfejlesztési stratégiájának célja egy olyan értékalapú gazdaság megteremtése, amelyet az innováció, a technológia és a kreativitás vezérel. Ennek a stratégiának a jegyében a mindenkori kormányok jelentős infrastruktúra fejlesztési programokat hajtanak végre. Gőzerővel folyik a kikötők bővítése, új repülőterek építése, valamint az autópálya rendszer fejlesztése. Az állam sokféle kedvezménnyel és ösztönzővel támogatja, vonzza a külföldi befektetéseket. A tőke-bevonzás célpontjai többek között az új generációs autók gyártása, az úgynevezett okos elektronika, az élelmiszeripar, a biotechnológia, valamint az orvosi és a wellness turizmus.

Kulcsszerepben az idegenforgalom

Az 514 ezer négyzetkilométer területű és csaknem 70 millió lakosú Thaiföldön tavaly 11,5 millió külföldi turista fordult meg, 2023-ra 20 millió látogatót várnak, akiktől mintegy 70 milliárd dollár bevételre számítanak. Érdemes megjegyezni, hogy a thaiföldi GDP 12 százaléka az idegenforgalmi bevételekből származik. (Az ország igen népszerű a magyar turisták körében is.)

A külföldiek 20-25 éve fedezték fel Thaiföldet, azóta rohamtempóban épülnek a szállodák, a tengerparti strandok, s felgyorsult az idegenforgalmi szakemberek, a szállodai személyzet képzése is. Van még teendő ezen a területen, hiszen annyira hirtelen „zúdult rá” Thaiföldre a jól fizető idegenforgalom, hogy ezzel az ütemmel nehezen tud lépést tartani a szálloda-menedzsment, valamint a nyelvtudás.

Egyik kedvelt üdülőparadicsom az Elefánt-sziget, ahol egyik üdülővároska éri a másikat sok-sok vendéglővel és kézműves bolttal. Feltűnő volt, hogy a sziget és a vendéglők telis-tele voltak orosz turistákkal, szinte mindenhol csak orosz szót lehetett hallani. Mindenhol minden oroszul is ki van írva, látnivaló, hogy az idegenforgalom nem kis mértékben alapoz a nagy számú orosz vendégre.

Január derekán az Elefánt-szigeten döntően a 25-35 éves korosztály volt jelen mindkét nemből. Gyakran koccintottak kórusban és jó hangosan a „harcra és a győzelemre”. Elgondolkodtató, hogy egyrészről hogyan hagyhatták el háború idején országukat, másrészről gondoltak-e ugyancsak hadköteles korú társaikra, akik helyettük is részesei az orosz agressziónak az ukrajnai harcmezőkön, s nem kevesen vesztik ott életüket.

Délkelet-Ázsia Detroitja

Nem igazán ismert, hogy Thaiföld a világ 24-dik legnagyobb gazdasága és 23-dik legnagyobb ipari termelője. Exportjának 30 százaléka (mintegy 65-70 milliárd dollár) elektronikai termék. A világon minden második légkondicionáló berendezés, minden negyedik hűtőszekrény Thaiföldön készül. Ugyancsak kevésbé ismert, hogy a világ merevlemezeinek 40 százaléka ebben az országban készül, s Thaiföld a világ első számú gumi– és kaucsuk exportőre. Kiemelkedő mennyiségben készülnek az országban integrált áramkörök, chipek, számítógépek és egyéb „menő” elektronikai termékek.

Thaiföldet gyakran nevezik Dél-Kelet Ázsia Detroitjának. Nem igazán köztudott, hogy Thaiföld a világ kilencedik autógyártó nagyhatalma. Évi mintegy kétmillió gépkocsi készül az országban (több, mint Nagy-Britanniában), többek között gyártó-üzemmel van jelen a Toyota, az Isuzu, a Suzuki, a Ford és a Kawasaki. Néhány hete jelentették be, hogy a kínai Foxconn elektromos autógyárat épít Thaiföldön az állami PTT céggel. A Mercedes akkumulátor-gyárat épített, s a világ vezető autógyárai sorra adják át új üzemeiket mind az autó-, mind pedig az alkatrész gyártás területén. A motorizációból az is következik, hogy a népszerű tuk-tuk „taxik” száma csökken. Remélhetően nem fog eltűnni ez a „színfolt”, amely a turisták számára egész Ázsiában kedvelt.

Az autógyárak modelljeinek egy része itt is csak az ázsiai piacokra készül. Újabban szó van arról, hogy a nagyméretű személykocsik és a kisplatós teherautók piaci tesztelésére Európában is sor kerül. Amennyiben sikeres lesz a marketing-teszt, várhatóan néhány éven belül kontinensünkön is megjelennek a nagy autógyárak „ázsiai” modelljei.

Viskók és felhőkarcolók

Nagy feladatok várnak az építőiparra is, s nem csak az idegenforgalmi létesítmények építésében. Bangkokban ma több felhőkarcoló van, mint New Yorkban, s továbbiak építését is látni lépten-nyomon. Szükség is van sok új épületekre, hiszen a főváros magasútjairól még mindig igen sok nyomorúságos viskót látni a modern épületek között és tövében. A hatalmas méretű fővárosban szinte mindig csúcsforgalom és dugó van, s ha nem lennének magasutak, valamint az egysínű vasút, valószínűleg teljesen összeroppanna az ázsiai metropolisz közlekedése.

Jól „húz” a bányászat és a mezőgazdaság is

Az ország gazdaságában húzóágazatnak számít még a bányászat és a mezőgazdaság. Nemcsak bányásszák, hanem exportálják is a wolframot, az ónt, az uránt, a magnéziumot, a fluort és a lignitet. Thaiföld komoly mennyiségű zafír, rubin és topáz drágakő vagyonnal rendelkezik, s az ország a világ tizedik legnagyobb arany és drágakő exportőre.

Thaiföldet a világ konyhájának is nevezik, hiszen egyike planétánk legnagyobb élelmiszer exportőreinek. A lakosság 40 százalékát foglalkoztatja a mezőgazdaság, az ágazat hozzájárulása a GDP-hez pedig 12 százalék. Rizs, kukorica, manióka, ananász, gyapot az agrárágazat fő termékei. Az ország a világ első számú rizsexportőre, évi 6,5 millió tonna rizs kerül kiszállításra. A világ minden jelentősebb városában elérhetőek a thai konyha remekei az odatelepült vendéglőkben.

Rizsföld Thaiföldön. Fotó: Bigstock

Rizsföld és síremlék

Érdemes egy pillanatra megállni a rizsnél. Nem jelent újdonságot, hogy az ázsiai kontinensen a rizs a fő táplálék, több országban napi 3 tál rizs a „fejadag”, s ha jut hozzá hús is, akkor az már dőzsölésnek számít. Vietnamban, Kambodzsában és Thaiföldön is nagy becsben tartják a kenyeret is helyettesítő rizst. A szinte végeláthatatlan rizsföldeken szorgalmas emberek dolgoznak, akik szemenként „munkálják meg” ezt a létfontosságú növényt. Évente többször van rizsaratás, ami amolyan családi ünnepnek számít.

A rizsföldeken mind több síremlék magasodik. Új szokás, hogy a családfőt, a rizsföld tulajdonosát vagy éppen a család kedvenc nagy öregét a rizsföldön temetik el. A koporsók fölé nagy és díszes kőemlékművek magasodnak. Furcsa látvány, hogy a rizsföldeken vízben álló síremlékek között dolgoznak a parasztok.

Masszázs és piac

Thaiföld egyik kelendő exportcikke és fontos szolgáltatása a masszázs. Szinte mindenhol elérhetőek a szakképzett és az emberi anatómiát nagyon ismerő masszőrök, egyórás kezelés 5-8 dollárnyi helyi valuta, vagyis bat.

Vietnamban, Kambodzsában és Thaiföldön – hasonlóan a többi ázsiai országhoz – fontos szerepet játszanak a kereskedelemben a piacok. Most nem a zöldség- és húspiacokról van szó, hanem a százezernyi terméket (ruhát, ékszereket, cipőt, fűszereket, táskákat, edényeket stb.) kínáló, nyitott „bevásárlóközpontokról”. Az alku kötelező, nem is veszik az árusok komolyan azokat, akik rögtön elfogadják az árat. Csodák persze nincsenek, de 30-40 százalékkal lejjebb lehet tornászni az árat. A lényeg, hogy az eladó és a vevő is úgy érezze, jól járt. Az átverés ezen a tájon kizárt.

A sok évszázados kínai befolyás a térségben nem hagyta érintetlenül a nappali és az éjszakai piacokat sem. Szinte minden nagyobb városban működnek kínai piacok is, amelyek kínálata gyakorlatilag azonosak az idehaza „megszokottakkal”.  Annyi a különbség, hogy zöldséget, gyümölcsöt, húst és halat is árusítanak. Ez utóbbi kettőt nem mindig hűtik…

Változóban Indokína „légikapui”

Indokína egyik reptéri „kapuja” a dohai légikikötő, ahonnan sok járat indul és érkezik a térségbe és a térségből. Katar még mindig focilázban ég, a repülőgépeken összefoglalókat lehet megnézni a vb-ről, a hatalmas és szupergazdag dohai repülőtéren pedig emeletnagyságú La’eeb kabalafigura mosolyog az utasokra. Nem meglepő, de mégis, hogy hajnali kettő órakor is nappali forgalom van a reptéri csarnokokban; utasok serege látogatja felszállás előtt az állandóan nyitva tartó luxusmárka-üzleteket és a szinte megszámlálhatatlan adómentes boltot.

Egyre több jel mutat arra, hogy változóban vannak az ázsiai (és más) desztinációjú járatok átszálló repülőterei. Amióta az Emirates és a Qatar légitársaságok a világ legjobbjai sorába tartoznak a legkorszerűbb repülőgépflottával, s amióta a dubai és a dohai repülőtér ugyancsak a „hatalmasok” közé sorolható, Frankfurt, Zürich, London visszaesőben van távolsági átszállóhelyként. Miért is maradna ki a szélesebb értelemben vett légiipar a globális változásokból?

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huDr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

15 ezer alumínium dobozt gyűjtöttek össze a Hungaroringen

A visszaváltási rendszer fő célja, hogy Magyarországon is minél többen váltsák vissza az italcsomagolásukat

A munkanélküliségi ráta 4,2 százalék júniusban

A munkakeresés átlagos időtartama 10,0 hónap volt, az összes munkanélküli 35 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 36 százaléka legalább egy éve keresett állást.

NTAK – A Magyar Nagydíj és az Ed Sheeran-koncert mindent vitt

Mogyoródon szállt meg a legtöbb turista, csaknem 2000 vendégéjszakát töltve a három nap során.

 Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Gyenge kezdés után indexveszteséggel fejezték be a csütörtöki kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok, London kivételével.
Hirdetés

Hírek

Gyengült szerdán a forint

Az eurót délután hat órakor 393,44 forinton jegyezték a reggel hét órai 390,28 forintos állás után.

Kína drámai kamatlábcsökkentéssel pörgetné fel a gazdaságot

AKínai Kommunista Párt Központi Bizottságának közelmúltbeli ülése után komoly szándék mutatkozik, hogy a világ második legnagyobb gazdasága ismét növekedési pályára álljon.

Mi várható a héten? Adatok az államháztartásról és a fogyasztói árakról

Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről a gyorstájékoztatóját.

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Gazdaság

Majdnem 70 millió forint bírság a Raiffesen banknak és lízingcégének

A pénzügyi felügyelet kifogásolta, hogy a compliance (szabályozási megfelelési) terület beszámolói nem minden szempontból feleltek meg a jogszabályban elvártaknak.

MNB: 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács

A monetáris szigor pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez

A1 besorolással látta el a Moody’s az MBH Jelzálogbank jelzáloglevél-programját

A jelzáloglevelek kibocsátásával szerzett forrásokból az MBH Jelzálogbank refinanszírozási hitelt nyújt partnerbankjainak, ezáltal támogatva a főként a lakosság körében végzett jelzáloghitelezési tevékenységüket.

Hazánk az iBanFirst legdinamikusabban fejlődő európai piaca lett

A magyarországi eredmények, amelyeket kevesebb mint két évvel a helyi iroda megalapítása után értek el, minden várakozásukat felülmúlták.