Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Útimorzsák Egyiptomból - Ingatag gazdaság, egyensúlyozó külpolitika
No menu items!

Útimorzsák Egyiptomból – Ingatag gazdaság, egyensúlyozó külpolitika

Kairó és Gáza között a távolság mindössze 346 kilométer. Ha a látogató nem tudná, hogy a szomszédban háború dúl Izrael és a Hamasz között, ebből gyakorlatilag semmit nem venne észre az egyiptomi hétköznapokban.

Noha sok katonát, páncélautót lehet látni a köztereken, a szállodák környékén, ez nem újdonság, a hadsereg fontos szerepet tölt be az ország politikai és gazdasági életében. Emellett sokan emlékeznek még arra a merényletre, amelynek igen sok turista esett áldozatául. Egyiptom gazdaságában egyik válság követi a másikat annak ellenére, hogy az IMF, az öbölmenti-országok, az EU kölcsönökkel, segélyekkel igyekeznek a felszínen tartani a fáraók országát.

Kevés olyan ország van a világon, ahol az üzletekben, a múzeumokban – szóval gyakorlatilag mindenhol – teljesen legálisan három fizetőeszközt fogadnak el, s az egyiptomi fontban megadott árakat pillanatok alatt átszámolják dollárra, euróra. S abban a valutában adnak az árból vissza, amelyikben a fizetés történt. Egyiptomban igen nagy az igény a dollárra és az euróra, mert a hazai pénz szinte minden órában veszít az értékéből. 2022 óta az egyiptomi font több mint 50 százalékot gyengült a dollárhoz képest.

Jönnek a kölcsönök, segélyek, befektetések

Az egyiptomi gazdaság hosszabb ideje rossz állapotban van, ugyanakkor az ország stabilitásának fenntartása nemzetközi érdek. Nem vitás, hogy Kairó ügyesen, kiegyensúlyozottan politizál. A segélyek, a kölcsönök sok helyről érkeznek. Például az IMF 2022-ben 3 milliárd dollár összegű kölcsönt nyújtott 46 hónapra a stabilizálásra, a gazdasági reformokra, az állami kiadások csökkentésére, a magánszektor szerepének növelésére. A térségben Izrael után Egyiptom kapja a legtöbb amerikai állami segélyt.

Az Egyesült Arab Emírségek nemrégiben 35 milliárd dollárt folyósított a tengerparti területek fejlesztésére, az EU pedig idén március közepén 7,4 milliárd euró segélyt nyújtott Egyiptomnak. Az Emírségek azt reméli ettől a hatalmas összegtől, hogy „étvágyat’ csinál a külföldi magánbefektetőknek. Kairó Heliopolisz nevű előkelő negyedében van a Befektetési Minisztérium, amelynek egyre több a dolga, mert felerősödött a külföldi befektetési tevékenység az arab ország irányába.

Zuhanórepülésben a font

Az egyiptomi font fokozatos értékvesztése azért is jelent problémát, mert tavaly az infláció 36 százalékos volt, az élelmiszerek áremelkedése pedig elérte a 72 százalékot. Az ország lakosságának (105 millió fő) egynegyede a létminimum (napi 2 dollár) alatt vegetál. A kormány készpénzzel támogatja az ötmillió legszegényebb családot; a pénzromlás miatt ez a családi segélyezés havi 5,2 dollárra csökkent. Mintegy 70 millióan részesednek államilag dotált kenyérből.

Utcaképek Kairóból

Az egyiptomi városokban – de főleg a fővárosban – igencsak feltűnő a nagyon sok befejezetlen, többemeletes ház. Szinte minden második ház ilyen. Az alsóbb emeleteken vagy laknak, vagy üresen állnak a lakások, a legfelső emeleten csak a vasrudak meredeznek. Távolról sem hanyagságról van szó. Ezek a házak engedély nélkül épültek, viszont addig nem lehet büntetni, bírósági eljárást indítani, amíg nincs kész a ház. Nem kétséges, hogy a legfelső emelet egyik házon sem fog elkészülni. Csúfítja a városképet, de „ügyes”.

A 20 milliós Kairóban mintegy hárommillióan élnek az úgynevezett Holtak városában, más szavakkal hatalmas temetők rogyadozó kriptáiban. Természetesen, ahol ember van, ott szerény-szegény üzletek is vannak. Valóságos közlekedő sikátorok vannak a kripták között és sok helyre már a villanyt is bevezették.

A főváros belvárosában, a Nílus két partján sok szálloda található. Az egyik luxus világmárka- hotellánc kisebbik épülete valamikor Ismail kormányzó háreme volt. A szálloda szobaárai 900 és 26 ezer dollár/éjszaka között mozognak. Ez utóbbi összeget a királyi lakosztályért kell fizetni.

Az egyik gizai piramis

Egyiptom főbb gazdasági mutatói

A kormány számára nagy gondot jelent a szegénység, amely tetézi a gazdasági bajokat és fordítva. Tavaly a GDP 4,2 százalékkal növekedett, 2024-re 3,6 százalékos bővülésre számítanak az előrejelzések. Idén még várhatóan 32 százalék körül lesz az infláció, ezt jövőre szeretnék 7,2 százalékra leszorítani. A munkanélküliség 7,5 százalékos, a költségvetés hiánya pedig idén eléri a GDP 7 százalékát. Ez utóbbi arányszám meglehetősen magasnak számít.

A külföldről érkező befektetések összesített értéke mintegy 133 milliárd dollár, az ország külföldi tartozásai pedig már elérik a 165 milliárd dollárt. Igencsak deficites a külkereskedelmi mérleg: 2021-es adatok szerint az export 44,5, az import pedig 98 milliárd dollár volt. A kivitel fő tételei a nyersolaj, a vegyipari termékek, textíliák és gyümölcsök. A behozatal legfontosabb tételei a gépek, a berendezések és az élelmiszer.

Egyiptom évi 5 millió tonna gabonát importál, ennek a mennyiségnek a 80 százaléka Oroszországból és Ukrajnából érkezett. A behozatal ebből a két országból visszaesett, miközben 50 százalékkal emelkedtek a beszerzési árak a világpiacon. (Ismeretes, hogy Egyiptomban a Nílus deltájának övezete az egyetlen mezőgazdaságilag művelhető terület.)

Lábzsákkal a mecsetben

A számok után (ezekről később még lesz szó) néhány érdekesnek tartott pillanatkép. A főváros egyik legnagyobb és leghíresebb mecsete korábban csak levetett cipővel volt látogatható. Az anyagi szükség törvényt bont: a bejáratnál 20 egyiptomi fontért (mintegy 150 forint) cipőre húzható lábzsákot lehet vásárolni, s ezzel már szabad az út. Ha fizetsz, nem kell levenned a cipődet. Szinte minden turista fizet.

Idegenforgalom, Szuezi-csatorna, épülő új főváros

Miközben a lakosság 12 százaléka az idegenforgalomban dolgozik, újabban jelentősen csökkent a külföldi (elsősorban amerikai, kanadai és orosz) turisták száma. A közeli gázai harci események, a húszik támadásai a Vörös-tengeren, az orosz agresszió Ukrajna ellen, és még sok kockázatos nemzetközi esemény nem tesz jót az egyiptomi idegenforgalmi ágazatnak. 2014 és 2022 között az idegenforgalomból évi 8-9 milliárd dollár bevétel származott, ez az összeg a tavalyi esztendőben már erősen csökkent, idén pedig még nagyobb visszaesésre számítanak.

A Szuezi-csatorna bevételei évente 8 milliárd dollárt értek el, a COVID-19 kezdete óta ez az összeg folyamatosan csökken. A vörös-tengeri támadások miatt mind több teherhajó kerüli el a térséget és a Szuezi-csatornát. Afrika megkerülése ugyan megdrágítja a szállítási költségeket, meghosszabbítja az ellátási láncokat, de ez az útvonal ma biztonságosabb a tengerhajózás, valamint az exportőrök és az importőrök számára.

2015 óta folyik a Kairótól 45 kilométerre fekvő új politikai, pénzügyi és gazdasági főváros építése, ahova mintegy 5 millió lakost várnak. Eddig mintegy 50 milliárd dollárba került a projekt. Hivatalos magyarázat szerint azért van szükség a „hivatalnok” fővárosra, mert Kairó túlzsúfolt.

Előtérben a privatizáció

Kairó mindent elkövet, hogy növekedjenek az állami bevételek. Ennek egyik új forrása a privatizáció. Négyéves magánosítási stratégiát dolgoztak ki, amelytől évi 10 milliárd dollár bevételt vár a kormány. Többek között szállodák, kikötők és állami vállalatok kerülnek magántulajdonba a privatizáció során. (Ma még meglehetősen korlátozott a mozgástér a magánszektor számára az erőteljes állami centralizáció miatt.) Ugyancsak – közvetett – bevételi forrást jelentenek annak az ötmillió egyiptominak a hazautalásai, akik külföldön dolgoznak.

A szolgáltató ágazat 54, az ipar 35, a mezőgazdaság pedig 11 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP). Tavaly az egy főre jutó GDP Egyiptomban 3770 dollár volt. A statisztikák tanúsága szerint a foglalkoztatottak száma meghaladja a 30 milliót.

A hadsereg és a rendőrség a legnagyobb „munkaadók” közé tartozik. A katonaság fontos szerepet játszik a gazdasági életben, jelentős részesedése van a szállítási, a távközlési, a média stb. ágazatokban.

Új könyvtár, Zsiguli-flotta Alexandriában

Az új alexandriai könyvtár egy részlete

Nem kis meglepetések érik a látogatót a Földköz-tenger partján fekvő Alexandriában. Ezek közül most kettő kerül említésre. 2002-ben nyílt meg a hétszintes, szupermodern új alexandriai könyvtár. A 250 millió dollárból épített, 45 ezer négyzetméteres, hétszintes épületben mintegy 8 millió kötetet őriznek, melyből 200 ezer áll a kutatók rendelkezésére.
Az új könyvtár azon a helyen áll, ahol az 1600 évvel korábbi, világszerte ismert elődjét feltételezik. (Az alexandriai könyvtár vagy Muszeion – a múzsák csarnoka – az ókori világ legnagyobb könyvtára volt. Az időszámítás előtti 3. században hozták létre, hogy az addig többnyire a különböző templomokban és kisebb könyvtárakban őrzött tekercseket egy helyen gyűjtsék össze. A könyvtár eredeti rendeltetése, a könyvek gyűjtése mellett a Muszeionban tevékenykedő tudósok munkájának elősegítése volt. A könyvtárban nemcsak gyűjtötték a könyveket, hanem az írnokok másolatokat is készítettek róluk. Az épület többször leégett, a háborúkban többször megsérült, végső pusztulása 640-642 között következett be.) Igen nagy élményt jelent a tengerhez közel fekvő hatalmas, tágas, igen korszerű könyvtár megtekintése, nem kevésbé az épületben található kiállító termeké.

A másik – prózaibb – meglepetés, hogy a város teljes taxiflottája Zsigulikból, Ladákból áll. A sárga-fekete taxik meglehetősen jó állapotban vannak. Nagy kérdés, honnan sikerült ennyi szovjet kocsira szert tenni, s még nagyobb kérdés, hogyan sikerült állagukat igencsak jó „formában” megőrizni? A városban egyik taxi éri a másikat, a kelet-európai látogatónak egy pillanatra úgy tűnik, megállt az idő.

Kedvező gazdasági kilátások, HA….

Visszatérve az egyiptomi gazdaságra: a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek 2-4 éves előrejelzései további gazdasági növekedést és az egyensúlytalanságok mérséklődését vetítik előre. Természetesen ezek az előrejelzések akkor válhatnak valósággá, ha a térség politikai helyzetében javulás következik be. Ebben az esetben ismét növekedhetnek az idegenforgalmi bevételek és remélhetően visszaáll a „rend” a Vörös-tengeren, valamint a Szuezi-csatornán. Elengedhetetlen a font erősítése, az export fokozása, valamint a devizabevételek jelentős növelése is.

Nyitásra várva

A fáraók, a piramisok, az Asszuáni-gát, a több ezeréves egyiptomi kultúra országának fővárosában nyitásra készen áll az új, impozáns Egyiptomi Múzeum.  A gizai piramisokhoz igen közeli épület a világ legnagyobb múzeuma. Az összes műkincs átköltöztetése a régi patinás épületből még várat magára, ugyanis a múzeumi szakemberek a nagyobb biztonság és nyugalom érdekében megvárják a gázai harci tevékenységek elcsendesedését. Nem kétséges, hogy a világszenzációnak számító új múzeum kiemelt célpontja lesz a nemzetközi turizmusnak.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Figyelmeztetést kaptak a bankok: elég volt az apró betűs díjemelésekből

Egyre drágább a bankolás, többe kerül a bankkártya, az sms, hirtelen fizetőssé vált a korábban díjmentes szolgáltatás - nagyon sok banki ügyfél szembesül ezzel.

Kiemelt segítség három vármegye zöld átállásához

Az igazságos átmenet feltétele, hogy az az érintettek lehető legnagyobb mértékű bevonásával történjen.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

Megnyílt első éjjel-nappali posta Nyíregyházán

A Magyar Posta Zrt. további tizenkét helyszínen tervezi a postai szolgáltatások éjjel-nappali elérésének lehetőségét bevezetni, a szolgáltatást öt budapesti, valamint Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg, Debrecen, Kecskemét és Miskolc postáján indítják el.
Hirdetés

Hírek

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.