A cégösszeolvadások és -felvásárlások (mergers and acquisitions, M&A) száma és az ügyletek összesített értéke megbízható barométerként jelzi a világgazdasági konjunktúra alakulását. Emellett bizonyos mértékben utal a vállalatok üzletmenetére és nem utolsó sorban a piaci verseny alakulására is. A barométer több éven át kedvezőtlen időjárást mutatott, 2024-ben viszont már eloszlóban van a felhők egy része, és a szakemberek többsége 2030-ig már némi napsütésre is számít.
A vállalati fúziók és felvásárlások azért is részesülnek megkülönböztetett figyelemben, mert egyrészről hatalmas pénzek mozdulnak meg, másrészről egyes termelési és szolgáltatási ágazatokban átrendeződik a piac és a versenyhelyzet. Egy vállalat növekedésének szinte velejárója, de legalábbis elfogadott gyakorlat, ha egy cég különböző felvásárlásokkal is növeli méretét, piaci befolyását, üzleti potenciálját stb.
A Covid-19 azonban igencsak visszavetette az M&A ügyletek számát és a tranzakciók összesített értékét, az apály több évig tartott, s még mindig csak a lassú kilábalás éveit éli a piac. (A koronavírus-járvány okozta gazdasági lassulás, visszaesés és a bevezetett korlátozások különösen az ipari és fogyasztói szektor M&A ügyleteit sújtották: mindkét ágazatban több mint 15 százalékkal csökkent 2020-ban az ügyletek összértéke.)
Milyen ügyletekről van szó?
Az összeolvadás, más néven fúzió (merger) két vállalat érdekeltségeinek egy vállalatba történő összevonását jelenti, a két oldal tulajdonosainak, részvényeseinek megegyezése alapján. A fúzióban résztvevő vállalatok megszűnnek mint önálló jogi személy, és egy új jogi személy születik az egyesült vállalatokból.
Az elfogadott hivatalos megfogalmazás szerint az összeolvadás az eszközök barátságos betagozódását jelenti az új vállalati szervezetbe, a vállalatvásárlást ellenben gyakran ellenzik a célvállalat menedzserei. Az M&A tevékenység mögött az a várakozás, hogy két vállalat egyéni értékeinek összege külön-külön alacsonyabb, mint együttes értékük, illetve a tranzakció hatására olyan szinergiák alakulhatnak ki, amelyek hozzáadott értéket teremtenek.
A fúzióban résztvevő vállalatok piaci szerepétől függően megkülönböztethető horizontális, vertikális és konglomerátum típusú egyesülés vagy felvásárlás. Horizontális összeolvadás esetén a tranzakcióban résztvevő vállalatok azonos piaci szegmensben és az ellátási lánc azonos szintjén működnek, vagyis egymás versenytársai. Ilyen típusú összeolvadás például amikor bankok fuzionálnak, vagy például, amikor a két autógyártó óriás a Daimler és Chrysler egyesült.
A vertikális fúzió során az ellátási lánc különböző szintjein működő cégek egyesülnek. Ha egy vállalat felvásárolja a beszállítóját, akitől az alapanyagot veszi, a tranzakció vertikális egyesülésnek tekinthető. Konglomerátumba azok a vállalatok kerülnek, amelyek egymástól eltérő tevékenységet folytatnak különböző piacokon. Ezt a fúziót legtöbbször a vállalat tevékenységének diverzifikálása motiválja, azonban számos, kudarcba fulladt M&A tevékenységet folytató „birodalomépítő” vállalat története is ismert.
A vállalatfelvásárlás (acquisition) az akvizíció olyan formája, ahol az egyik vállalat készpénz, közönséges részvény, kölcsöntőke vagy ezek kombinációja ellenében megveszi egy másik vállalat részvényeit. A felvásárlásnak két típusát szokták megkülönböztetni. Az egyik esetben a felvásárolt vállalat megszűnik és beolvad a felvásárló vállalatba. A másik esetben viszont a felvásárolt vállalat megmarad önálló jogi személyként, viszont a felvásárló vállalat gyakorolja tovább a tulajdonosi jogokat.
Gyakran történik eszközfelvásárlás, amelynek során egy vállalat közvetlenül felvásárolja egy másik cég eszközeit. Az ilyen típusú felvásárlások többnyire csődközeli vagy már csődbe ment cégek körében szoktak előfordulni, mivel esetükben fontos a vállalati vagyon minél gyorsabb készpénzzé tétele.
Érdemes megjegyezni, hogy felmérések szerint a felsővezetők háromnegyede ellenállással fogadja a felvásárlási szándékot és ötven százalékuk aktívan tesz is ellene. A beosztott dolgozóknál is hasonló a „hozzáállási” statisztika.
Néhány tranzakciós ok
A cégek számos okból hajtanak végre összeolvadásokat és felvásárlásokat. Több termelő és szolgáltatási ágazatban például a vállalatok már csak úgy tudnak tovább növekedni és növelni a piaci részedésüket, ha felvásárolják a versenytársakat, illetve azok egy részét. Többek között még a következő okok állhatnak az M&A tranzakciók mögött:
- méretgazdaságosság
- költségmegtakarítás
- pénzügyi erő növelése
- új tehetségek és ismeretek megszerzése
- stratégiai lehetőségek bővítése
- piacbővítés, új piacok megszerzése
- termék- és/vagy szolgáltatási portfólió bővítése
- a versenytársak bekebelezése, számuk csökkentése
- gyártókapacitások megszerzése
- növekedési célok elérése
- egymást kiegészítő erőforrások
- vertikális integráció
- szinergiák kialakulása, illetve kialakítása
- felesleges pénzeszközök befektetése
- hatékonyságnövelés
- új technológiai képességek (digitalizáció, robotika, mesterséges intelligencia stb.) megszerzése
Struktúrák és kultúrák
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a fúziók és a felvásárlások jelentős részénél elmaradnak a várt eredmények, mert a cégek nehezen birkóznak meg az eltérő vállalati kultúrák és struktúrák egyesítésével. Sokkal inkább összpontosítanak a pénzügyek és az egyes működési rendszerek átvilágítására, mint az üzleti kultúra, a humán tőke, a vállalati struktúra és irányítási rendszer vizsgálatára.
Egy hazai szakértő véleménye szerint a vállalati kultúra kompatibilitásának, a vezetési képességeknek az előzetes vizsgálata, valamint a gyorsaság nagymértékben hozzájárulhat a sikeres cégintegrációs stratégia kialakításához és megvalósításához. Átlagosan két és fél hónapba telik, míg az összeolvadás következtében létrejött új szervezetben kialakul a stratégiai irányításra képes felsővezetői csapat, ami azt jelenti, hogy ennyi ideig csak – némi túlzással – “sodródik” a vállalat.
Az integrációs folyamat
Az integrációs folyamat fontos része a legjobb munkaerők megtartása, a folyamatos kommunikáció a dolgozókkal, valamint a zökkenőmentes átmenet biztosítása a két cég egyesülésével létrejött harmadik vállalatban. (Az összeolvadás matematikájában egy meg egy nem kettővel, hanem hárommal egyenlő, ugyanis a fúzió egy harmadik cég „megszületését” eredményezi.)
Gyakran megtörténik, hogy az integráció nem zökkenőmentes, igencsak elhúzódik; ennek az esetek többségében a nem eléggé körültekintő előkészítés az oka. A késlekedés további időbeli csúszásokat és gazdasági károkat eredményezhet. Gyakran két-három évig is elhúzódik az integrációs folyamat, ezalatt pedig rendszerint zavarok mutatkoznak a vállalati működés szinte minden területén.
Mit mutat a gyakorlat?
Térjünk most át a cégházasságok világtérképére, adataira, a jelenlegi helyzetre, valamint az előrejelzésekre. A Deloitte és az Ernst and Young minden évben tanulmányt készítenek az M&A piac alakulásáról, a tranzakciók értékéről, számáról, földrajzi megoszlásáról, a vezérigazgatók véleményéről ebben a kérdésben. De először vessünk egy pillantást néhány fontos tranzakcióra az elmúlt évekből:
- Microsoft/Skype (2011), 8,5 milliárd dollár
- Facebook/Instagram (2012), 1 milliárd dollár
- Microsoft/LinkedIn (2016), 26,2 milliárd dollár
- Apple/Shazam (2018), 400 millió dollár
Ügyletek, adatok, globális piac
A globális tranzakciós piac 2021-ben tetőzött, ekkor még 5580 milliárd dollár értékben egyesültek és adták-vették a vállalatokat. Egy esztendővel később, 2022-ben 3420 milliárd dollár volt a tranzakciók értéke a világ M&A piacain. Tavaly pedig 2650 milliárd dollárra esett vissza a tranzakciók összértéke, ami kevesebb, mint fele a 2021-es számoknak. Az ügyletek értéke mellett azok számossága is jelentősen csökkent: miközben 2021-ben még 66 ezer ügylet köttetett, addig tavaly már csak 55 ezer.
A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a legtöbb tranzakció az Egyesült Államokban tevékenységet folytató vállalatok körében történt, azonban 2022-höz képest az ügyletek számának globális részaránya tovább csökkent 29,5-ről 27,7 százalékra. Noha az USA M&A aktivitása valamelyest csökkent, jól mutatja az amerikai tranzakciós piac méretét, hogy ezek többnyire országon belüli felvásárlások.
Ezzel szemben az európai felvásárlások piacán tíz éves mélypont figyelhető meg. 2023-ban az európai piacokon összesen 598,1 milliárd dollárra esett vissza a tranzakciók összértéke, amely 2022-ben még 852 milliárd dollár körül mozgott. A fejlett nyugati gazdaságok közül egyedül az Egyesült Királyságban valósult meg több tranzakció 2023-ban, mint 2022-ben, miközben a többi fejlett vezető gazdaságban – Egyesült Államok, Németország, Franciaország – mindenhol visszaesés volt tapasztalható. Folyamatos volt a csökkenés az ázsiai és a latin-amerikai M&A piacon is.
Szárnyalt a magyar piac
Ami a magyar piacot illeti: 2022-ben még 89 ügyletet hajtottak végre összesen 3,24 milliárd dollár értékben, de tavaly már csak 67 tranzakció volt 156,68 millió dollár összértékben. A jelentős eltérés oka többek között az, hogy a 2022-ben bejelentett és 2023-ban végbemenő Vodafone-tranzakciót az adatszolgáltatók még a 2022-es évre számolták el. Térségünkben Lengyelország után Magyarország a második legnagyobb M&A piac.
Bizonytalan befektetők
A világjárványt követő években, különösen 2022-től a befektetők bizonytalanságát tovább növelte az infláció megugrása, az energiaválság, a jelentős jegybanki kamatemelések, nem kevésbé a geopolitikai konfliktusok. Többek között az orosz-ukrán háború, az Izrael-Hamasz, valamint a Kína-Tajvan konfliktus. Nem tettek jót a pénzvilágnak a bankszektorban tapasztalt válságok sem, például a Signature Bank, a Silicon Valley Bank, a Credit Suisse és a First Republic Bank nehézségei.
A vezérigazgatók véleménye
Az igen gyors technológiai fejlődés és a kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet is komoly fenyegetettséget jelent a vállalatok számára – mutat rá az EY 1200 vezérigazgató bevonásával készült nemzetközi kutatása. A döntéshozók rekordközeli arányban terveznek vállalati felvásárlásokat, hogy felkészítsék szervezetüket a kihívásokra. Tízből hat vezető (59 százalék) gondolkodik összeolvadásban vagy felvásárlásban, miközben 47 százalék megválna cége egyes üzletrészeitől vagy eszközeitől. Közös vállalkozások vagy stratégiai partnerségek kialakítása a döntéshozók közel kétharmadának szerepel a tervei között (63 százalék). A tranzakciók elsődleges célja sok esetben a technológiai képességek javítása.
Mit hoz 2024?
Az idei év első kilenc hónapjában globálisan a tranzakciók értéke 1600 milliárd dollár, száma pedig 22400 volt. Mindez 10 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az ügyletek 55 százalékát (877 milliárd dollár) az USA-ban bonyolították le, a nyugat-európai tranzakciók értéke 2024 első háromnegyed évében 353 milliárd dollár volt, ez az összeg14 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában ugyanebben az időszakban 7 százalékos volt az ügyletek értékének csökkenése. A visszaesés az ázsiai-csendes óceáni térségben 5, Ausztráliában 7, Kínában pedig 41 százalékos volt az idei év első kilenc hónapjában. Ugyanakkor Japánban, Malajziában, Szingapúrban és Indiában jelentős emelkedést mutat a tranzakciók értéke.
Az úgynevezett megaügyletek (amelyek értéke egyenként meghaladja a 10 milliárd dollárt) száma 2024 első kilenc hónapjában 17 volt, szemben a 2022-ben, valamint tavaly „mért” 28 és 20 ügylettel.
Sztárok a piacon
Mindent összevetve 2024-re a szakemberek 2690 milliárd dollárra becsülik az M&A piac ügyleteinek értékét, 2025-re pedig 2410 milliárdot várnak. Évtizedünkben a legtöbb összeolvadás és felvásárlás a korszerű technológiai, az energiaipari, a közmű, az idegenforgalmi, a távközlési, a média, a mesterséges intelligencia és az egészségügyi ágazatokban, a gyógyszeriparban, a bankszektorban, valamint a dekarbonizációval, a fenntarthatósággal és a digitalizációval foglalkozó cégek körében volt, illetve várható.
Mi várható a piacon?
A korábbi mélyponton a jelek szerint még ebben az évtizedben túl lesz az M&A világpiac, de lassú lesz -a jelenlegi előrejelzések szerint- a kilábalás. Sok a bizonytalansági tényező és ez nem tesz jót sem a világgazdaságnak, sem pedig a cégösszeolvadások és a -felvásárlások korábban virágzóbb piacának. A jelek szerint a tőke még óvatos, de már vannak jelei a mérsékelt derűlátásnak.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
