Hirdetés
Kezdőlap Turizmus Véget érhet a filléres repülőjegyek kora

Véget érhet a filléres repülőjegyek kora

Repülni olcsó és népszerű. 2018-ban 38 millió felszállás és 4,3 milliárd utas. 2 új rekord és 7% növekedés. Repülni környezetkárosító. A legnagyobb energiaigényű közlekedési mód. Egyre többen követelik a légi szektor adókedvezményeinek megszüntetését. A repülők CO2 kibocsátását is – akár az autóknál – csökkenteni kell, méghozzá jelentős mértékben.

Flygskam – Repülni szégyen

’Flygskam’ – repülés miatt szégyenérzet. Svédországból jön az új, a magyarban még ismeretlen, de sok világnyelvben egyre gyakrabban használt kifejezés. A Wizz Air Budapestet Rómával összekötő teltházas járatán jó a hangulat. Nem látni szégyenkező utast. Nyilván sokkal kényelmesebb az 1200 kilométeres utat 1,5 óra alatt repülővel, mint 13 alatt autóval, vagy 3 átszállással és 18 órát zakatolva vasúton megtenni. Az viszont kérdés, hogy a 189 utas mindegyikének fontos dolga van-e az olasz fővárosban, vagy csak azért repül, mert olcsó a jegy. Kevesebbe kerül, mint taxival kimenni a reptérre!

Környezetvédők kritikája: a klímaváltozás és a méretes CO2-lábnyom ellenére az utasok száma évről-évre rekordokat dönt. Ferihegyről 2008-ban 9 millió utast szállt fel, 2018-ban már 15 millió.

A fapados légitársaságok térnyerésével ugrott fel ilyen mértékben a légiutasok száma. A Ryanair és társai kínálta filléres jegyeknek köszönhetően korábban elképzelhetetlen okokból lett normális repülni: egynapos városlátogatás, elugrani egy szülinapi bulira, két napos vizit a távol élő barátoknál. Sőt, vannak, akik akár repülővel ingáznak munkába.

Mindez nem marad környezeti hatás nélkül. ’90 óta megduplázódott a légi közlekedés CO2 kibocsájtása. 2040-ig a mai utásszám kétszerese, és ha a takarékosabb gépeknek köszönhetően nem is ilyen mértékű, de jelentős CO2 emisszió növekedés várható.

A fapadosok felemelkedése

A low-cost, vagyis a fapados társaságok térnyerését a légipiac liberalizációja tette lehetővé. Kontinensünkön egy 1992-es EU-rendelet elfogadása előtt belföldi járatot csak az adott ország, nemzetközit pedig csak a kiinduló és a célállomás szerinti állam által kötött szerződésben meghatározott légitársaságok kínálhattak az abba lefektetett időpontokban és kapacitással, államilag szabályozott árakon.

Ma már világviszonylatban 30 százalék, nálunk 60, Németországban pedig 25 körül mozog a fapadosok részesedése. Tavaly 1,3 milliárd utast szállítottak. Európában a Ryanair több mint 130 millió utassal – a Lufthansától alig lemaradva – a második legnagyobb légitársaság lett. 2016-ban volt már piacvezető is! Nálunk a Wizz Air (32 %) és a Ryanair a legnagyobb (15%). Németországban az Eurowings, tehát a Lufthansa low-cost koncepció alapján működő leányvállalata a piacvezető.

Az ír sikersztori

Az alapító tulajdonos Tony Ryan (1936-2007)

A Ryanair története jól leírja az elmúlt 30 évben történt változásokat. 1985-ben alapította egy ír üzletember, Tony Ryan. Első ízben kapott hazai és egyúttal magán konkurenciát a brit és az ír nemzeti légitársaság, a British Airways és az Air Lingus. Jogi ellehetetlenítés helyett árharccal akarták legyőzni az új szereplőt. Ha nem jön az európai légipiac liberalizációja, sikerült volna nekik. De 1992-től az ír légitársaság szabadon kínálhatott járatot akár Hamburg és Athén között is. Amerikai mintára a jegyárakra, az útvonalakra és a kapacitásokra vonatkozó korlátozásokat is megszüntette az EU. Az ír cég pedig megmutatta, hogy az addig megszokottnál jóval alacsonyabb jegyárakkal is nyereséges lehet egy légitársaság.

Az első Nagy-Britannián és Írországon kívüli Ryanair járat Belgiumból repült Franciaországba. Az igazi áttörést azonban a német piac hozta. Az akkor még ismeretlen Hahn repülőterét nézte ki magának a cég. Olcsó jegyeivel rövid idő alatt sikerült megvetnie a lábát az addig a Lufthansa dominálta piacon. 1999-ben már 5 millió utasa és 27 nemzetközi összeköttetése volt az ír fapadosnak.

A recept   

Eleinte rejtély volt, miként tud a Ryanair az elképesztően alacsony jegyárak ellenére nyereségesen működni. Ma már mindenki tudja:

  • A jegyek csak jókor, tipikusan 3 hónappal a járat indulása előtt olcsók. Aki csak 2-3 nappal korábban foglal, sokat fizet.
  • A közlekedési gócpontok helyett kis légikikötőkbe kell repülni. Erre jó példa Hahn. Az Európa negyedik legnagyobb légikikötőjétől, Frankfurttól 120 kilométerre fekvő kisvárost frankfurti desztinációként kezdte árulni a Ryanair. A kis reptéren a semmi közepén töredéke volt a le- és felszállási díj a Frankfurt központi légikikötőjében fizetendőnek. Ráadásul utóbbin a zsúfoltság miatt egy új társaság már akkoriban sem tudott jó slottot, tehát indulási és érkezési időpontot szerezni. Az egykori amerikai légibázisról a legkedvezőbb időpontokban repülhettek az társaság gépei. A siker óriási volt. Már az első évben 80 ezer utas. A Ryanair sikere Hahnnak is felvirágzást hozott. Tavaly 2 millió utast számlált a légikikötő.
  • Minden szolgáltatásáért, poggyászért, kívánság szerinti ülőhelyért, reptéri check-in-ért külön kell fizetni. És ha a borsos árú extrákról van szó, a légitársaságok fantáziája kimeríthetetlen.
  • A gépek a lehető legkevesebb időt töltik a légikikötőkben, ahol minden perc pénzbe kerül. Egy átlagos Ryanair gép a leszállás után 25 perccel már a felszállásra kész.
  • A fedélzeten árult ételek és italok még a gasztronómiában is szokatlanul magas az árrése.
  • A munkavállalók kizsigerelése is lefelé nyomja a jegyárakat. (A Ryanair egy 2018-as sztrájksorozat után, történetében először, kénytelen volt kollektív szerződést kötni a szakszervezetekkel.)

Indokolatlan kedvezmények?

Az alacsony árakban az adókedvezményeknek is nagy szerepük van: jövedéki adó mentes a kerozin és áfa mentes a repülőjegy, az 1945 óta élő nemzetközi szabályok, a ’népek közötti kapcsolat és barátság erősítése’ érdekében. Ma már bizonyosan nincs szükség a repülés adómentességére, hogy a németek jól megértsék magukat a franciákkal. A pozitív diszkrimináció viszont rontja a vasút és busz versenyképességét és világviszonylatban sok milliárdot vesz ki az államkasszákból.

A légiközlekedés szabályozása uniós hatáskör, és Brüsszel csak a belföldi légijáratnál engedi a kerozin adóztatását. De ezzel a 2005 óta létező lehetőséggel is csak a nem EU-tag, de az egységes európai légipiac részét képező Norvégia él. A politika fél azok haragjától, akiknek a repülés csak az alacsony árakkal lett elérhető.

Manfred Weber: Véget kell vetni a légi közlekedés szubvencionálásának

Környezetvédők, így a ’Fridays for Future’ mozgalom is változást követel. Egyre növekszik a társadalmi súlyuk, ezért a politika tőlük is megijedt. A baloldali és zöld pártok mellett a korábban a légi közlekedési cégek érdekét képviselő, vagy annak hírében álló konzervatív politikusok is drágítani akarják a repülést. „Véget kell vetni a légi közlekedés szubvencionálásának. A repülés drágábbá válása a környezetbarát vasút felé terelné az utazókat. Jó megoldás lenne a CO2-kereskedelem rendszerének kiterjesztése a légi közlekedésre” – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője az Európai Parlamenti választás kampányában.

A legnagyobb környezetszennyező?

A légi közlekedés a világ CO2 kibocsájtásának csak 2,7%-ért felel, a közúti 18-ért! – hívják fel a figyelmet a légitársaságok. Arányaiban viszont a repülés a leginkább energia igényes közlekedési mód – replikáznak a környezetvédők.

A repülőgépek CO2 mellett más káros anyagokat is kiengednek. Ráadásul pontosan nem ismertek a magas légtéri szennyezés hatásai. Az viszont bizonyított, hogy a sokaknak festői kondenzcsíkok az égbolton jégkristályokat tartalmaznak, amelyek mesterséges felhőképződést okozva erősítik az üvegház folyamatot. Nehezítik a földfelszínen keletkezett káros anyagokat és az ezek által termelt hő távozását a föld légteréből. Szintén ismert, hogy a repülés ózonréteget erősen romboló nitrogén-oxid emissziójával jár.

Szennyezők a szennyezés ellen

A repülőgyártók és a légitársaságok önkéntes vállalásokkal igyekeznek az adókat és szigorúbb szabályokat megelőzni. Előbbiek egyre kevesebb káros anyagot kibocsájtó gépeket gyártanak, utóbbiak flottájukat ilyen gépekkel bővítik. A Ryanair ’Európa legzöldebb légitársaságának’ mondja magát. Többek között arra hivatkozik, hogy a legújabb Boeing 737-ból 135 darabra van megrendelése. Ez a típus 67g/km/utas CO2-t engednek ki, 25%-al kevesebb, mint kategóriája átlaga. A növekvő utas, illetve járatszám végeredményben mégis semmivé teszi a technikai fejlődést.

A környezeti károk mérséklését, . kompenzálását szolgálja a 2016-os CORSIA megállapodás. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) égisze alatt kötött nemzetközi szerződés értelmében a légitársaságoknak 2040-ig 40 %-kal az 1990-es szint alá kell csökkenteniük a károsanyag kibocsátást és 2020-tól klímavédelmi díjat kell fizetniük.

A világ új felfedezői és a nyugat szégyenkezői

Még, ha a légitársaságok a jegyárakra is terhelik a bevételéhez képest jelképes klímavédelmi díjat, ez biztos senkit nem fog eltántorítani a repüléstől.

A gazdaság és a kereskedelem mellett az emberi kapcsolatok is globalizálódtak. Egyre többeknek vannak távol élő barátai, rokonai. A turizmus pedig dübörög. A világ felfedezéséből sokáig kizárt társadalmi osztályok tagjai utazni akarnak, ahogy a világ olyan országaiban élők is, ahol ez korábban gazdasági vagy politikai okokból kiváltság volt.

A régóta tehetős társadalmakban ellenkező irányú változás indult. Svédországban, ’Fridays for Future’ mozgalom hazájában nem csak a közbeszéd része lett a ’Flygskam’. Egyre többen valóban szégyent éreznek a repülés, és az azzal járó CO2 kibocsátást miatt. Tavaly csökkent a belföldi légiutasok száma, több vonatjegy kelt el és újra jó kihasználtsággal közlekednek a sok éves szünet után újraindított éjszakai vonatok.

Lars Forjahn: indokolt a Flygskam

Lars Forjahn, a német környezetvédő szervezet, a PrimaKlima képviselője szerint van ok szégyenkezni. Az NGO honlapján működtetett kalkulátor szerint egy út a magát ’Európa legzöldebb légitársaságának’ Ryanair egyik gépének fedélzetén Kölnből Dublinba utasonként oda-vissza 0,5 tonna CO2 kibocsájtásával jár! Ennek ellentételezése a CO2-kereskedelem kvótai szerint 7,50 euró lenne. Nem sok pénz, aligha rettentene el a repülésétől. Összeadódva viszont számos környezetvédelmi projekt finanszírozására lenne elegendő.

A légitársaságok a foglalásnál lehetőséget kínálnak a CO2 kibocsájtás ellenértékének önkéntes megfizetésére. Az utasok mindössze 1%-a él az adományozás lehetőségével, amelyet a légi közlekedési cégek környezetvédő civil szervezetekhez juttatnak el. A PrimaKlima például ebből finanszírozott egy ugandai projektet: Az ország korábbi diktátora, Idi Amin utasítására kiirtott esőerdőt telepítettek be új növényekkel a Kibale Nemzeti Parkban. A fák a repülők által kibocsátott CO2 lebontásához is hozzájárulnak. „Kis lépés a jó irányba” – mondja Forjahn.

Magyarországon csak egy esetleges brüsszeli döntés következtében emelkedhetnek az adók. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a légi közlekedést egy januári konferencián nemzeti ügynek nevezte, amely „alapvetően határozza meg az ország gazdasági versenyképességét, a hazai idegenforgalom lehetőségeit és egyre jelentősebb szerepe van iparfejlesztésben is.

Friss

Karácsonyi vásárokon bírságolt a Nébih

Kisebb szabálytalanságok mellett súlyos higiéniai, jelölési és dokumentációs hiányosságok is előfordultak a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első hetében. A forralt borok minőségével Budapesten nem volt probléma.

Róma. Ítéletidő miatt riasztották az örök várost

A rendkívüli erejű viharok miatt időjárási készültséget rendelt el Rómában a polgári védelem. Az oktatási intézményeket, a parkokat és a temetőket is zárva tartják pénteken. 

Ötödével nőtt az építőipar teljesítménye októberben

Októberben 20,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, ami július óta a legnagyobb ütem. Szeptemberhez mérten az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 3,2 százalékkal nőtt.

Fölényesen nyerte a választást Boris Johnson pártja

A várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott a kormányzó brit Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választáson a csaknem végleges adatok szerint.

Hírek

Róma. Ítéletidő miatt riasztották az örök várost

A rendkívüli erejű viharok miatt időjárási készültséget rendelt el Rómában a polgári védelem. Az oktatási intézményeket, a parkokat és a temetőket is zárva tartják pénteken. 

ATM-robbantókat fogtak el a rendőrök

Pénzautomatákat robbantott fel Németországban, majd ellopták belőlük a készpénzt. Az ATM-fosztogatókat magyar és német rendőrök fogták el. Lőszerek és lőfegyverek is előkerültek a házkutatásokon.

White-sziget. A vulkánkitörés újabb halottai

A halottak száma tovább emelkedett. A vulkánkitörés égési sérültjeinek kezelésére, a transzplantációhoz 1,2 millió négyzetcentiméter bőr szükséges.A halottak száma tovább emelkedett. A vulkánkitörés égési sérültjeinek kezelésére, a transzplantációhoz 1,2 millió négyzetcentiméter bőr szükséges.

A dinoszauruszok is szenvedtek a tetvektől

Már százmillió éve a dinoszauruszok is szenvedtek tetvekhez hasonló élősködőktől; paleontológusok fedezték fel az őshüllők tollaiban megtapadt, fosszilizálódott parazitákat.

Felszámolták a Tiszán úszó szeméttorlaszt

Mintegy tízezer tonna hulladékot és uszadékfát állítottak meg, termeltek ki és dolgoztak fel a kiskörei vízlépcsőnél egy háromoldalú együttműködés eredményeként.

Az adathalászok karácsonykor is a pénzünkre utaznak

Az internetes csalók az ünnepi időszakot is arra próbálják kihasználni, hogy megszerezzék az óvatlan emberek pénzügyi adatait, majd a pénzüket. Az adathalász támadások száma a korábbihoz képest ötven százalékkal emelkedett.

Semmelweis Egyetem. Mesterséges intelligencia segítheti a diagnosztikát

A mesterséges intelligenciának óriási szerepe lehet az egészségügyi diagnosztikában, különösen a mammográfiában és a vastagbélrák-szűrésben. A Semmelweis Egyetem több mint 1,7 milliárd forint támogatást nyert el, amely révén tizenegy projektben használják a mesterséges intelligencia módszereit.

Másfél évig élt halott anyja nyugdíjából

Majdnem másfél évig vette fel egy nő az elhunyt édesanyja után járó ellátásokat, miután az asszonyt maga temette el a kertjükben - közölte a Somogy Megyei Főügyészég.

Kórházi raktárban aludt téli álmot három medve

Valószínűleg téli álmot aludt három medve, egy nőstény és két bocsa a japán Niigata prefektúra egy kórházának raktárépületében.

Fogamzásgátlás. A tabletták átstrukturálják az agyat

Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban. Az új kutatást az Észak-amerikai Radiológiai Társaság éves konferenciáján mutatták be. (Videó)

Eperjes – hét halott. Földmunkák okozhatták a robbanást

Hat embert vettek őrizetbe Szlovákiában a hét emberéletet követelő tragikus eperjesi (Presov) gázrobbanással kapcsolatban - közölte a szlovák rendőrség.

A Rambo-filmek kései nem találtak vevőre

Elárverezték Andy Vajna (1944-2019) gyűjteményét és filmes relikviáit a budapesti Nagyházi Galériában.

Gazdaság

Varga: kelendő a MÁP Plusz, jövőre jön a nyugdíjkötvény

Az államadósság GDP-hez mért arányát 2022 végére 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón. Szavai szerint egyre népszerűbbek a lakossági állampapírok, jövőre pedig bevezetik a nyugdíjkötvényt is.

Megújult a forint. Applikáció segít felismerni a hamis pénzt

Végéhez ért a forintbankjegyek megújítási programja, a többletkibocsátás költsége 4-5 milliárd forint volt. Az új papírpénzek valódiságát immár a ForintApp nevű mobilalkalmazással is bárki megvizsgálhatja  - mondta Pataki Tibor, a Magyar Nemzeti Bank készpénzlogisztikai igazgatóságának igazgatója.

Nem nyúlt az irányadó kamathoz az EKB

A piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott az irányadó kamaton az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa.

Tartotta az irányadó dollárkamatot a Fed

Az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer, a Fed nem változtatott az irányadó dollárkamatsávon.

A Moody’s negatívra rontotta az európai bankrendszer kilátását

Negatívra változtatta az európai bankrendszer jelentős részének 2020-ra érvényes kilátását a Moody's Investors Service. Ugyanakkor a hitelminősítő szerint a közép- és kelet-európai bankrendszerek jövő évi kilátása továbbra is stabil.

Matolcsy: mindhárom mandátumát teljesítette a jegybank

Sikeresnek és eredményesnek nevezte a Magyar Nemzeti Bank 2018-as működését Matolcsy György az Országgyűlésben, a jegybank éves üzleti jelentésének és beszámolójának vitáján.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom