Kezdőlap Turizmus Véget érhet a filléres repülőjegyek kora
No menu items!

Véget érhet a filléres repülőjegyek kora

Repülni olcsó és népszerű. 2018-ban 38 millió felszállás és 4,3 milliárd utas. 2 új rekord és 7% növekedés. Repülni környezetkárosító. A legnagyobb energiaigényű közlekedési mód. Egyre többen követelik a légi szektor adókedvezményeinek megszüntetését. A repülők CO2 kibocsátását is – akár az autóknál – csökkenteni kell, méghozzá jelentős mértékben.

Flygskam – Repülni szégyen

’Flygskam’ – repülés miatt szégyenérzet. Svédországból jön az új, a magyarban még ismeretlen, de sok világnyelvben egyre gyakrabban használt kifejezés. A Wizz Air Budapestet Rómával összekötő teltházas járatán jó a hangulat. Nem látni szégyenkező utast. Nyilván sokkal kényelmesebb az 1200 kilométeres utat 1,5 óra alatt repülővel, mint 13 alatt autóval, vagy 3 átszállással és 18 órát zakatolva vasúton megtenni. Az viszont kérdés, hogy a 189 utas mindegyikének fontos dolga van-e az olasz fővárosban, vagy csak azért repül, mert olcsó a jegy. Kevesebbe kerül, mint taxival kimenni a reptérre!

Környezetvédők kritikája: a klímaváltozás és a méretes CO2-lábnyom ellenére az utasok száma évről-évre rekordokat dönt. Ferihegyről 2008-ban 9 millió utast szállt fel, 2018-ban már 15 millió.

A fapados légitársaságok térnyerésével ugrott fel ilyen mértékben a légiutasok száma. A Ryanair és társai kínálta filléres jegyeknek köszönhetően korábban elképzelhetetlen okokból lett normális repülni: egynapos városlátogatás, elugrani egy szülinapi bulira, két napos vizit a távol élő barátoknál. Sőt, vannak, akik akár repülővel ingáznak munkába.

Mindez nem marad környezeti hatás nélkül. ’90 óta megduplázódott a légi közlekedés CO2 kibocsájtása. 2040-ig a mai utásszám kétszerese, és ha a takarékosabb gépeknek köszönhetően nem is ilyen mértékű, de jelentős CO2 emisszió növekedés várható.

A fapadosok felemelkedése

A low-cost, vagyis a fapados társaságok térnyerését a légipiac liberalizációja tette lehetővé. Kontinensünkön egy 1992-es EU-rendelet elfogadása előtt belföldi járatot csak az adott ország, nemzetközit pedig csak a kiinduló és a célállomás szerinti állam által kötött szerződésben meghatározott légitársaságok kínálhattak az abba lefektetett időpontokban és kapacitással, államilag szabályozott árakon.

Ma már világviszonylatban 30 százalék, nálunk 60, Németországban pedig 25 körül mozog a fapadosok részesedése. Tavaly 1,3 milliárd utast szállítottak. Európában a Ryanair több mint 130 millió utassal – a Lufthansától alig lemaradva – a második legnagyobb légitársaság lett. 2016-ban volt már piacvezető is! Nálunk a Wizz Air (32 %) és a Ryanair a legnagyobb (15%). Németországban az Eurowings, tehát a Lufthansa low-cost koncepció alapján működő leányvállalata a piacvezető.

Az ír sikersztori

Az alapító tulajdonos Tony Ryan (1936-2007)

A Ryanair története jól leírja az elmúlt 30 évben történt változásokat. 1985-ben alapította egy ír üzletember, Tony Ryan. Első ízben kapott hazai és egyúttal magán konkurenciát a brit és az ír nemzeti légitársaság, a British Airways és az Air Lingus. Jogi ellehetetlenítés helyett árharccal akarták legyőzni az új szereplőt. Ha nem jön az európai légipiac liberalizációja, sikerült volna nekik. De 1992-től az ír légitársaság szabadon kínálhatott járatot akár Hamburg és Athén között is. Amerikai mintára a jegyárakra, az útvonalakra és a kapacitásokra vonatkozó korlátozásokat is megszüntette az EU. Az ír cég pedig megmutatta, hogy az addig megszokottnál jóval alacsonyabb jegyárakkal is nyereséges lehet egy légitársaság.

Az első Nagy-Britannián és Írországon kívüli Ryanair járat Belgiumból repült Franciaországba. Az igazi áttörést azonban a német piac hozta. Az akkor még ismeretlen Hahn repülőterét nézte ki magának a cég. Olcsó jegyeivel rövid idő alatt sikerült megvetnie a lábát az addig a Lufthansa dominálta piacon. 1999-ben már 5 millió utasa és 27 nemzetközi összeköttetése volt az ír fapadosnak.

A recept   

Eleinte rejtély volt, miként tud a Ryanair az elképesztően alacsony jegyárak ellenére nyereségesen működni. Ma már mindenki tudja:

  • A jegyek csak jókor, tipikusan 3 hónappal a járat indulása előtt olcsók. Aki csak 2-3 nappal korábban foglal, sokat fizet.
  • A közlekedési gócpontok helyett kis légikikötőkbe kell repülni. Erre jó példa Hahn. Az Európa negyedik legnagyobb légikikötőjétől, Frankfurttól 120 kilométerre fekvő kisvárost frankfurti desztinációként kezdte árulni a Ryanair. A kis reptéren a semmi közepén töredéke volt a le- és felszállási díj a Frankfurt központi légikikötőjében fizetendőnek. Ráadásul utóbbin a zsúfoltság miatt egy új társaság már akkoriban sem tudott jó slottot, tehát indulási és érkezési időpontot szerezni. Az egykori amerikai légibázisról a legkedvezőbb időpontokban repülhettek az társaság gépei. A siker óriási volt. Már az első évben 80 ezer utas. A Ryanair sikere Hahnnak is felvirágzást hozott. Tavaly 2 millió utast számlált a légikikötő.
  • Minden szolgáltatásáért, poggyászért, kívánság szerinti ülőhelyért, reptéri check-in-ért külön kell fizetni. És ha a borsos árú extrákról van szó, a légitársaságok fantáziája kimeríthetetlen.
  • A gépek a lehető legkevesebb időt töltik a légikikötőkben, ahol minden perc pénzbe kerül. Egy átlagos Ryanair gép a leszállás után 25 perccel már a felszállásra kész.
  • A fedélzeten árult ételek és italok még a gasztronómiában is szokatlanul magas az árrése.
  • A munkavállalók kizsigerelése is lefelé nyomja a jegyárakat. (A Ryanair egy 2018-as sztrájksorozat után, történetében először, kénytelen volt kollektív szerződést kötni a szakszervezetekkel.)

Indokolatlan kedvezmények?

Az alacsony árakban az adókedvezményeknek is nagy szerepük van: jövedéki adó mentes a kerozin és áfa mentes a repülőjegy, az 1945 óta élő nemzetközi szabályok, a ’népek közötti kapcsolat és barátság erősítése’ érdekében. Ma már bizonyosan nincs szükség a repülés adómentességére, hogy a németek jól megértsék magukat a franciákkal. A pozitív diszkrimináció viszont rontja a vasút és busz versenyképességét és világviszonylatban sok milliárdot vesz ki az államkasszákból.

A légiközlekedés szabályozása uniós hatáskör, és Brüsszel csak a belföldi légijáratnál engedi a kerozin adóztatását. De ezzel a 2005 óta létező lehetőséggel is csak a nem EU-tag, de az egységes európai légipiac részét képező Norvégia él. A politika fél azok haragjától, akiknek a repülés csak az alacsony árakkal lett elérhető.

Manfred Weber: Véget kell vetni a légi közlekedés szubvencionálásának

Környezetvédők, így a ’Fridays for Future’ mozgalom is változást követel. Egyre növekszik a társadalmi súlyuk, ezért a politika tőlük is megijedt. A baloldali és zöld pártok mellett a korábban a légi közlekedési cégek érdekét képviselő, vagy annak hírében álló konzervatív politikusok is drágítani akarják a repülést. „Véget kell vetni a légi közlekedés szubvencionálásának. A repülés drágábbá válása a környezetbarát vasút felé terelné az utazókat. Jó megoldás lenne a CO2-kereskedelem rendszerének kiterjesztése a légi közlekedésre” – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője az Európai Parlamenti választás kampányában.

A legnagyobb környezetszennyező?

A légi közlekedés a világ CO2 kibocsájtásának csak 2,7%-ért felel, a közúti 18-ért! – hívják fel a figyelmet a légitársaságok. Arányaiban viszont a repülés a leginkább energia igényes közlekedési mód – replikáznak a környezetvédők.

A repülőgépek CO2 mellett más káros anyagokat is kiengednek. Ráadásul pontosan nem ismertek a magas légtéri szennyezés hatásai. Az viszont bizonyított, hogy a sokaknak festői kondenzcsíkok az égbolton jégkristályokat tartalmaznak, amelyek mesterséges felhőképződést okozva erősítik az üvegház folyamatot. Nehezítik a földfelszínen keletkezett káros anyagokat és az ezek által termelt hő távozását a föld légteréből. Szintén ismert, hogy a repülés ózonréteget erősen romboló nitrogén-oxid emissziójával jár.

Szennyezők a szennyezés ellen

A repülőgyártók és a légitársaságok önkéntes vállalásokkal igyekeznek az adókat és szigorúbb szabályokat megelőzni. Előbbiek egyre kevesebb káros anyagot kibocsájtó gépeket gyártanak, utóbbiak flottájukat ilyen gépekkel bővítik. A Ryanair ’Európa legzöldebb légitársaságának’ mondja magát. Többek között arra hivatkozik, hogy a legújabb Boeing 737-ból 135 darabra van megrendelése. Ez a típus 67g/km/utas CO2-t engednek ki, 25%-al kevesebb, mint kategóriája átlaga. A növekvő utas, illetve járatszám végeredményben mégis semmivé teszi a technikai fejlődést.

A környezeti károk mérséklését, . kompenzálását szolgálja a 2016-os CORSIA megállapodás. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) égisze alatt kötött nemzetközi szerződés értelmében a légitársaságoknak 2040-ig 40 %-kal az 1990-es szint alá kell csökkenteniük a károsanyag kibocsátást és 2020-tól klímavédelmi díjat kell fizetniük.

A világ új felfedezői és a nyugat szégyenkezői

Még, ha a légitársaságok a jegyárakra is terhelik a bevételéhez képest jelképes klímavédelmi díjat, ez biztos senkit nem fog eltántorítani a repüléstől.

A gazdaság és a kereskedelem mellett az emberi kapcsolatok is globalizálódtak. Egyre többeknek vannak távol élő barátai, rokonai. A turizmus pedig dübörög. A világ felfedezéséből sokáig kizárt társadalmi osztályok tagjai utazni akarnak, ahogy a világ olyan országaiban élők is, ahol ez korábban gazdasági vagy politikai okokból kiváltság volt.

A régóta tehetős társadalmakban ellenkező irányú változás indult. Svédországban, ’Fridays for Future’ mozgalom hazájában nem csak a közbeszéd része lett a ’Flygskam’. Egyre többen valóban szégyent éreznek a repülés, és az azzal járó CO2 kibocsátást miatt. Tavaly csökkent a belföldi légiutasok száma, több vonatjegy kelt el és újra jó kihasználtsággal közlekednek a sok éves szünet után újraindított éjszakai vonatok.

Lars Forjahn: indokolt a Flygskam

Lars Forjahn, a német környezetvédő szervezet, a PrimaKlima képviselője szerint van ok szégyenkezni. Az NGO honlapján működtetett kalkulátor szerint egy út a magát ’Európa legzöldebb légitársaságának’ Ryanair egyik gépének fedélzetén Kölnből Dublinba utasonként oda-vissza 0,5 tonna CO2 kibocsájtásával jár! Ennek ellentételezése a CO2-kereskedelem kvótai szerint 7,50 euró lenne. Nem sok pénz, aligha rettentene el a repülésétől. Összeadódva viszont számos környezetvédelmi projekt finanszírozására lenne elegendő.

A légitársaságok a foglalásnál lehetőséget kínálnak a CO2 kibocsájtás ellenértékének önkéntes megfizetésére. Az utasok mindössze 1%-a él az adományozás lehetőségével, amelyet a légi közlekedési cégek környezetvédő civil szervezetekhez juttatnak el. A PrimaKlima például ebből finanszírozott egy ugandai projektet: Az ország korábbi diktátora, Idi Amin utasítására kiirtott esőerdőt telepítettek be új növényekkel a Kibale Nemzeti Parkban. A fák a repülők által kibocsátott CO2 lebontásához is hozzájárulnak. „Kis lépés a jó irányba” – mondja Forjahn.

Magyarországon csak egy esetleges brüsszeli döntés következtében emelkedhetnek az adók. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a légi közlekedést egy januári konferencián nemzeti ügynek nevezte, amely „alapvetően határozza meg az ország gazdasági versenyképességét, a hazai idegenforgalom lehetőségeit és egyre jelentősebb szerepe van iparfejlesztésben is.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Varga Mihály benyújtotta a jövő évi költségvetést az Országgyűlésnek

Már a parlament előtt van a 2024-es költségvetési törvényjavaslat, amely a védelem költségvetése lesz - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter az Országházban.

Kijött a rendelet: kötelező marad, de teljesen átalakul az energetikai tanúsítvány 

Novembertől teljesen megújul az épületek energiahatékonyságát értékelő rendszer és új energetikai tanúsítványok jönnek. Továbbra is kötelező marad az energetikai tanúsítvány beszerzése az ingatlanok eladásához és bérbeadásához, de annak számát és átvételét már nem kell szerepeltetni a szerződésekben - derül ki az Ingatlannet.hu összefoglalójából.

Pánikhangulat uralkodott el a gazdálkodókon egy új kötelezettség miatt

Január 1-je óta a Nébih felületén kell vezetnie a gazdálkodóknak az elektronikus permetezési naplót. A naponta akár több órát is felemésztő adminisztrációs feladat a permetezési szezonban hatalmas terhet ró a gazdákra, amit sokan próbálnak áthárítani a növényorvosokra, holott ez nem az ő dolguk lenne.

KSH: visszaestek a beruházások az év elején

A beruházások volumene 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest - szezonálisan kiigazítva - 1,0 százalékkal nőtt. A beruházások volumenét jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása alakította - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).  

Hírek

Kézműves vásár Velencén – több mint húsz helyi kézművessel 

Helyi kézművesekkel összefogva VÉKA néven szervez kézműves vásárt a...

SZÉP-kártya last minute

Szinte már csak óráik vannak a SZÉP-kártyásoknak arra, hogy május végéig elköltsék az október közepéig megkapott pénzüket, különben elvész a kedvezményük, és júniustól már csak 15 százalékos büntetéssel tehetik ezt meg.

Külföldi kézben lévő, hazai biogázüzemet vásárol fel a Mol

A Mol megállapodást kötött a BayWa AG-vel a Szarvasi Biogázüzem megvásárlásáról. A hulladékfeldolgozó létesítmény szerves hulladékot használ villamos energia és hő előállítására, kapcsolt energiatermeléssel, körülbelül 4 megawatt elektromos csúcskapacitással - közölte a Mol.

Drágultak az üzemanyagok: ezek az árak a hosszú hétvégére

Ma tovább emelkedtek a hazai üzemanyagárak: a benzin bruttó 8 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 4 forinttal drágult.

Idén jobban fizet a diákmunka

Az eddig meghirdetett nyári diákmunkákra a mezőgazdaságban átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint az órabér, üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen pedig 2000 forint felett lehet keresni - derült ki az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet felméréséből.

Az ementáli sajtot nem hagyják kisajátítani

A svájci sajtgyártók azt szeretnék, ha az Emmentaler (magyarul ementáli) nevet kizárólag az ő sajtkülönlegességükre használnák. Az uniós bíróság most elutasította ezt a kérelmet.

Véleményezte a 2024-es büdzsé tervezetét a Költségvetési Tanács

A Költségvetési Tanácsnak (KT) a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek alapvető ellenvetései - közölte a tanács.

Felfüggesztik a kamionstopot éjszakára a pünkösdi hétvégén

Felfüggesztik a kamionstopot éjszakára a pünkösdi hétvégén - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium.

Gazdaság

MNB: számos kihívással néz szembe a betétbiztosítási rendszer

Az európai betétbiztosítási rendszer a nemzetközi válságok mellett számos szabályozási kihívással is szembenéz - mondta Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke az Európai Betétbiztosítók Fórumának (European Forum of Deposit Insurers, EFDI) budapesti nemzetközi konferenciáját megnyitó beszédében.

MNB: romlott a nemzetközi pénzügyi környezet, de a magyar bankrendszer stabil

Nemzetközi szinten romlott a pénzügyi környezet az amerikai bankcsődök miatt, ugyanakkor Magyarországon a bankrendszer sokkellenálló képessége erős, a pénzintézetek helyzete stabil - mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a jegybank legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentését ismertetve.

Diákhitel: négy banknál lesz elérhető a kedvezményes számlacsomag

A Diákhitel Központ által a pénzintézetek számára meghirdetett nyílt pályázaton hat jelentkezőből négy pénzintézettel, az Erste-, Gránit-, MBH- és az OTP Bankkal megkötötték a megállapodást, amely rendkívül kedvezményes számlacsomagokat nyújt az ügyfeleknek.

Máris terjeszkedik az új magyar szuperbank

Az MBH Bank Nyrt. tárgyal a Duna Takarék Bank Zrt. legalább 75 százaléknyi tulajdonrészének megszerzéséről - közölte a Budapesti Értéktőzsde honlapján a néhány hete megalakult pénzintézet.