Hirdetés
Kezdőlap Turizmus Véget érhet a filléres repülőjegyek kora
No menu items!

Véget érhet a filléres repülőjegyek kora

Repülni olcsó és népszerű. 2018-ban 38 millió felszállás és 4,3 milliárd utas. 2 új rekord és 7% növekedés. Repülni környezetkárosító. A legnagyobb energiaigényű közlekedési mód. Egyre többen követelik a légi szektor adókedvezményeinek megszüntetését. A repülők CO2 kibocsátását is – akár az autóknál – csökkenteni kell, méghozzá jelentős mértékben.

Flygskam – Repülni szégyen

’Flygskam’ – repülés miatt szégyenérzet. Svédországból jön az új, a magyarban még ismeretlen, de sok világnyelvben egyre gyakrabban használt kifejezés. A Wizz Air Budapestet Rómával összekötő teltházas járatán jó a hangulat. Nem látni szégyenkező utast. Nyilván sokkal kényelmesebb az 1200 kilométeres utat 1,5 óra alatt repülővel, mint 13 alatt autóval, vagy 3 átszállással és 18 órát zakatolva vasúton megtenni. Az viszont kérdés, hogy a 189 utas mindegyikének fontos dolga van-e az olasz fővárosban, vagy csak azért repül, mert olcsó a jegy. Kevesebbe kerül, mint taxival kimenni a reptérre!

Környezetvédők kritikája: a klímaváltozás és a méretes CO2-lábnyom ellenére az utasok száma évről-évre rekordokat dönt. Ferihegyről 2008-ban 9 millió utast szállt fel, 2018-ban már 15 millió.

A fapados légitársaságok térnyerésével ugrott fel ilyen mértékben a légiutasok száma. A Ryanair és társai kínálta filléres jegyeknek köszönhetően korábban elképzelhetetlen okokból lett normális repülni: egynapos városlátogatás, elugrani egy szülinapi bulira, két napos vizit a távol élő barátoknál. Sőt, vannak, akik akár repülővel ingáznak munkába.

Mindez nem marad környezeti hatás nélkül. ’90 óta megduplázódott a légi közlekedés CO2 kibocsájtása. 2040-ig a mai utásszám kétszerese, és ha a takarékosabb gépeknek köszönhetően nem is ilyen mértékű, de jelentős CO2 emisszió növekedés várható.

A fapadosok felemelkedése

A low-cost, vagyis a fapados társaságok térnyerését a légipiac liberalizációja tette lehetővé. Kontinensünkön egy 1992-es EU-rendelet elfogadása előtt belföldi járatot csak az adott ország, nemzetközit pedig csak a kiinduló és a célállomás szerinti állam által kötött szerződésben meghatározott légitársaságok kínálhattak az abba lefektetett időpontokban és kapacitással, államilag szabályozott árakon.

Ma már világviszonylatban 30 százalék, nálunk 60, Németországban pedig 25 körül mozog a fapadosok részesedése. Tavaly 1,3 milliárd utast szállítottak. Európában a Ryanair több mint 130 millió utassal – a Lufthansától alig lemaradva – a második legnagyobb légitársaság lett. 2016-ban volt már piacvezető is! Nálunk a Wizz Air (32 %) és a Ryanair a legnagyobb (15%). Németországban az Eurowings, tehát a Lufthansa low-cost koncepció alapján működő leányvállalata a piacvezető.

Az ír sikersztori

Az alapító tulajdonos Tony Ryan (1936-2007)

A Ryanair története jól leírja az elmúlt 30 évben történt változásokat. 1985-ben alapította egy ír üzletember, Tony Ryan. Első ízben kapott hazai és egyúttal magán konkurenciát a brit és az ír nemzeti légitársaság, a British Airways és az Air Lingus. Jogi ellehetetlenítés helyett árharccal akarták legyőzni az új szereplőt. Ha nem jön az európai légipiac liberalizációja, sikerült volna nekik. De 1992-től az ír légitársaság szabadon kínálhatott járatot akár Hamburg és Athén között is. Amerikai mintára a jegyárakra, az útvonalakra és a kapacitásokra vonatkozó korlátozásokat is megszüntette az EU. Az ír cég pedig megmutatta, hogy az addig megszokottnál jóval alacsonyabb jegyárakkal is nyereséges lehet egy légitársaság.

Az első Nagy-Britannián és Írországon kívüli Ryanair járat Belgiumból repült Franciaországba. Az igazi áttörést azonban a német piac hozta. Az akkor még ismeretlen Hahn repülőterét nézte ki magának a cég. Olcsó jegyeivel rövid idő alatt sikerült megvetnie a lábát az addig a Lufthansa dominálta piacon. 1999-ben már 5 millió utasa és 27 nemzetközi összeköttetése volt az ír fapadosnak.

A recept   

Eleinte rejtély volt, miként tud a Ryanair az elképesztően alacsony jegyárak ellenére nyereségesen működni. Ma már mindenki tudja:

  • A jegyek csak jókor, tipikusan 3 hónappal a járat indulása előtt olcsók. Aki csak 2-3 nappal korábban foglal, sokat fizet.
  • A közlekedési gócpontok helyett kis légikikötőkbe kell repülni. Erre jó példa Hahn. Az Európa negyedik legnagyobb légikikötőjétől, Frankfurttól 120 kilométerre fekvő kisvárost frankfurti desztinációként kezdte árulni a Ryanair. A kis reptéren a semmi közepén töredéke volt a le- és felszállási díj a Frankfurt központi légikikötőjében fizetendőnek. Ráadásul utóbbin a zsúfoltság miatt egy új társaság már akkoriban sem tudott jó slottot, tehát indulási és érkezési időpontot szerezni. Az egykori amerikai légibázisról a legkedvezőbb időpontokban repülhettek az társaság gépei. A siker óriási volt. Már az első évben 80 ezer utas. A Ryanair sikere Hahnnak is felvirágzást hozott. Tavaly 2 millió utast számlált a légikikötő.
  • Minden szolgáltatásáért, poggyászért, kívánság szerinti ülőhelyért, reptéri check-in-ért külön kell fizetni. És ha a borsos árú extrákról van szó, a légitársaságok fantáziája kimeríthetetlen.
  • A gépek a lehető legkevesebb időt töltik a légikikötőkben, ahol minden perc pénzbe kerül. Egy átlagos Ryanair gép a leszállás után 25 perccel már a felszállásra kész.
  • A fedélzeten árult ételek és italok még a gasztronómiában is szokatlanul magas az árrése.
  • A munkavállalók kizsigerelése is lefelé nyomja a jegyárakat. (A Ryanair egy 2018-as sztrájksorozat után, történetében először, kénytelen volt kollektív szerződést kötni a szakszervezetekkel.)

Indokolatlan kedvezmények?

Az alacsony árakban az adókedvezményeknek is nagy szerepük van: jövedéki adó mentes a kerozin és áfa mentes a repülőjegy, az 1945 óta élő nemzetközi szabályok, a ’népek közötti kapcsolat és barátság erősítése’ érdekében. Ma már bizonyosan nincs szükség a repülés adómentességére, hogy a németek jól megértsék magukat a franciákkal. A pozitív diszkrimináció viszont rontja a vasút és busz versenyképességét és világviszonylatban sok milliárdot vesz ki az államkasszákból.

A légiközlekedés szabályozása uniós hatáskör, és Brüsszel csak a belföldi légijáratnál engedi a kerozin adóztatását. De ezzel a 2005 óta létező lehetőséggel is csak a nem EU-tag, de az egységes európai légipiac részét képező Norvégia él. A politika fél azok haragjától, akiknek a repülés csak az alacsony árakkal lett elérhető.

Manfred Weber: Véget kell vetni a légi közlekedés szubvencionálásának

Környezetvédők, így a ’Fridays for Future’ mozgalom is változást követel. Egyre növekszik a társadalmi súlyuk, ezért a politika tőlük is megijedt. A baloldali és zöld pártok mellett a korábban a légi közlekedési cégek érdekét képviselő, vagy annak hírében álló konzervatív politikusok is drágítani akarják a repülést. „Véget kell vetni a légi közlekedés szubvencionálásának. A repülés drágábbá válása a környezetbarát vasút felé terelné az utazókat. Jó megoldás lenne a CO2-kereskedelem rendszerének kiterjesztése a légi közlekedésre” – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője az Európai Parlamenti választás kampányában.

A legnagyobb környezetszennyező?

A légi közlekedés a világ CO2 kibocsájtásának csak 2,7%-ért felel, a közúti 18-ért! – hívják fel a figyelmet a légitársaságok. Arányaiban viszont a repülés a leginkább energia igényes közlekedési mód – replikáznak a környezetvédők.

A repülőgépek CO2 mellett más káros anyagokat is kiengednek. Ráadásul pontosan nem ismertek a magas légtéri szennyezés hatásai. Az viszont bizonyított, hogy a sokaknak festői kondenzcsíkok az égbolton jégkristályokat tartalmaznak, amelyek mesterséges felhőképződést okozva erősítik az üvegház folyamatot. Nehezítik a földfelszínen keletkezett káros anyagokat és az ezek által termelt hő távozását a föld légteréből. Szintén ismert, hogy a repülés ózonréteget erősen romboló nitrogén-oxid emissziójával jár.

Szennyezők a szennyezés ellen

A repülőgyártók és a légitársaságok önkéntes vállalásokkal igyekeznek az adókat és szigorúbb szabályokat megelőzni. Előbbiek egyre kevesebb káros anyagot kibocsájtó gépeket gyártanak, utóbbiak flottájukat ilyen gépekkel bővítik. A Ryanair ’Európa legzöldebb légitársaságának’ mondja magát. Többek között arra hivatkozik, hogy a legújabb Boeing 737-ból 135 darabra van megrendelése. Ez a típus 67g/km/utas CO2-t engednek ki, 25%-al kevesebb, mint kategóriája átlaga. A növekvő utas, illetve járatszám végeredményben mégis semmivé teszi a technikai fejlődést.

A környezeti károk mérséklését, . kompenzálását szolgálja a 2016-os CORSIA megállapodás. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) égisze alatt kötött nemzetközi szerződés értelmében a légitársaságoknak 2040-ig 40 %-kal az 1990-es szint alá kell csökkenteniük a károsanyag kibocsátást és 2020-tól klímavédelmi díjat kell fizetniük.

A világ új felfedezői és a nyugat szégyenkezői

Még, ha a légitársaságok a jegyárakra is terhelik a bevételéhez képest jelképes klímavédelmi díjat, ez biztos senkit nem fog eltántorítani a repüléstől.

A gazdaság és a kereskedelem mellett az emberi kapcsolatok is globalizálódtak. Egyre többeknek vannak távol élő barátai, rokonai. A turizmus pedig dübörög. A világ felfedezéséből sokáig kizárt társadalmi osztályok tagjai utazni akarnak, ahogy a világ olyan országaiban élők is, ahol ez korábban gazdasági vagy politikai okokból kiváltság volt.

A régóta tehetős társadalmakban ellenkező irányú változás indult. Svédországban, ’Fridays for Future’ mozgalom hazájában nem csak a közbeszéd része lett a ’Flygskam’. Egyre többen valóban szégyent éreznek a repülés, és az azzal járó CO2 kibocsátást miatt. Tavaly csökkent a belföldi légiutasok száma, több vonatjegy kelt el és újra jó kihasználtsággal közlekednek a sok éves szünet után újraindított éjszakai vonatok.

Lars Forjahn: indokolt a Flygskam

Lars Forjahn, a német környezetvédő szervezet, a PrimaKlima képviselője szerint van ok szégyenkezni. Az NGO honlapján működtetett kalkulátor szerint egy út a magát ’Európa legzöldebb légitársaságának’ Ryanair egyik gépének fedélzetén Kölnből Dublinba utasonként oda-vissza 0,5 tonna CO2 kibocsájtásával jár! Ennek ellentételezése a CO2-kereskedelem kvótai szerint 7,50 euró lenne. Nem sok pénz, aligha rettentene el a repülésétől. Összeadódva viszont számos környezetvédelmi projekt finanszírozására lenne elegendő.

A légitársaságok a foglalásnál lehetőséget kínálnak a CO2 kibocsájtás ellenértékének önkéntes megfizetésére. Az utasok mindössze 1%-a él az adományozás lehetőségével, amelyet a légi közlekedési cégek környezetvédő civil szervezetekhez juttatnak el. A PrimaKlima például ebből finanszírozott egy ugandai projektet: Az ország korábbi diktátora, Idi Amin utasítására kiirtott esőerdőt telepítettek be új növényekkel a Kibale Nemzeti Parkban. A fák a repülők által kibocsátott CO2 lebontásához is hozzájárulnak. „Kis lépés a jó irányba” – mondja Forjahn.

Magyarországon csak egy esetleges brüsszeli döntés következtében emelkedhetnek az adók. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a légi közlekedést egy januári konferencián nemzeti ügynek nevezte, amely „alapvetően határozza meg az ország gazdasági versenyképességét, a hazai idegenforgalom lehetőségeit és egyre jelentősebb szerepe van iparfejlesztésben is.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szállodaigazgatói kinevezések a Danubius Hotelsnél

A Danubius Hotels Zrt. ügyvezetése Szabó Áront nevezte ki a Hilton Budapest igazgatói pozíciójára. Utódja a Danubius Hotel Helia és a Radisson Blu Béke Hotel szállodák élén Heréb István, a cégcsoport gyógyszállodáinak, az Ensana-nak vezetőségéből érkezik.

Novák Katalin energiaügyi miniszterré nevezte ki Lantos Csabát

Novák Katalin köztársasági elnök szerdán energiaügyi miniszterré nevezte ki Lantos Csabát - közölte a Sándor-palota.

Újraindul a nulla százalékos kkv forgóeszköz hitelprogram

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) uniós forrásból 100 milliárd forint keretösszegű, nulla százalékos kamatozású forgóeszköz hitelprogramot indít újra a magyar vállalkozások számára a kormány törekvéseivel összhangban.

Európai Bizottság: Magyarországnak még várnia kell az EU-s pénzre

Az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását, ami a feltételek teljesülése esetén 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. A testület viszont fenntartja további 7,5 milliárd euró zárolását.

Hírek

Szállodaigazgatói kinevezések a Danubius Hotelsnél

A Danubius Hotels Zrt. ügyvezetése Szabó Áront nevezte ki a Hilton Budapest igazgatói pozíciójára. Utódja a Danubius Hotel Helia és a Radisson Blu Béke Hotel szállodák élén Heréb István, a cégcsoport gyógyszállodáinak, az Ensana-nak vezetőségéből érkezik.

Novák Katalin energiaügyi miniszterré nevezte ki Lantos Csabát

Novák Katalin köztársasági elnök szerdán energiaügyi miniszterré nevezte ki Lantos Csabát - közölte a Sándor-palota.

Békésben is felütötte a fejét a madárinfluenza

Egy tótkomlósi tömőlúdtelepen igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a madárinfluenza vírusát.

Milliárdos áfacsalás miatt emeltek vádat egy bűnbanda tagjai ellen

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt egy bűnszervezet hét tagjával szemben, aki több mint egymilliárd forinttal károsította meg a költségvetést.

Szerdán lélektani határ alá csökken a gázolaj piaci ára – olcsóbb lesz a benzin is

A novemberi hónap utolsó napján is csökkennek a hazai üzemanyagárak: a beszerzési árat tekintve a benzin bruttó 11 forinttal kerül majd kevesebbe, a gázolaj pedig bruttó 13 forinttal lesz olcsóbb.

Katar többé nem hirdethet a londoni tömegközlekedési eszközökön

Bár a londoni közlekedési vállalatnak már régóta tilos reklámmegbízást...

2040-re klímasemleges lehet a távfűtés Bécsben

2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel. A tervek szerint 2030-ig további három ilyen erőmű épül majd. A cél, hogy 2040-re teljesen klímasemleges legyen a bécsi távhő és földgáz helyett megújuló energiahordozókon alapuljon.

Betiltották a Huawei és a ZTE új termékeit Amerikában

Az amerikai hírközlési hatóság megtiltotta több kínai telekommunikációs vállalat...

Gazdaság

Megújul a minősített fogyasztóbarát lakáshitel

Az MNB bővítette a minősített fogyasztóbarát lakáshitel (MFL) feltételrendszerét a hitelezés zöldebbé tétele és a folyamatok elektronikus útra terelése érdekében.

Továbbra is alacsony az önkéntes nyugdíjpénztárak költségszintje

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző klasszikus díjterhelési mutató 2021-ben 0,71 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,75 százalék volt. A két évtizede tartó trendszerű díjcsökkenés közben előfordul, hogy a díjterhelés enyhén meghaladja az előző évit, mint tavaly is, ám a nyugdíjpénztárak más öngondoskodási termékekkel összehasonlítva így is az egyik leginkább költséghatékony hosszútávú befektetési formának számítanak - összegezte elemzésében a Magyar Nemzeti Bank.

Négynapos bankszünnapot tart az Erste Bank

Az Erste Bank Hungary bankszünnapot tart négy napon át. A december 1. 22 óra és december 4. 24 óra közötti változások a lakossági ügyfeleket jelentősebben nem érintik, esetükben a kártyás vásárlás, a készpénzfelvétel elérhető - közölte a pénzintézet a honlapján.

Az MNB 48 millió forintra büntette a K&H Bankot

Az MNB felügyeleti vizsgálata nyomán 48 millió forint bírságot szabott ki a K&H Bankra, egyebek közt az állampapírok sajátszámlás értékesítésénél folytatott gyakorlata, az ügyfelekkel folytatott személyes és telefonos kommunikáció rögzítése, illetve a panaszkezelés és adatszolgáltatás terén feltárt hiányosságok, jogsértések miatt - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom