Kezdőlap Világgazdaság Német élénkítőcsomag: 130 milliárd euró az újraindításra
No menu items!

Német élénkítőcsomag: 130 milliárd euró az újraindításra

Berlin gazdaságélénkítő csomagot fogadott el. A vállalkozásoknak, a családoknak és az önkormányzatoknak is jut a pénzből. Mindezt hitelből finanszírozza a kormány.

Két meglepetés

57 intézkedés 15 oldalon – ez a kabinet múlt héten bejelentett gazdaságélénkítő terve. Merkel kancellár szerint „jó kompromisszum született, amely alkalmas minden idők legnagyobb gazdasági válsága leküzdésére.” Ehhez igazodik a csomag volumene: 130 milliárd euró, ami a 2020-as német költségvetés kiadási főösszege harmadának felel meg.

A legtöbb intézkedés már a bejelentés előtt ismert volt. Az áfa-csökkentés azonban az elemzőket és a közvéleményt is meglepte: a kulcs 19 százalékos 16-ra, a kedvezményes 7-ről 5 százalékra csökken. 20 milliárdos bevételkieséssel számol a kormány.

A pénzügyminiszter elvárja a gazdasági szereplőktől, hogy árleszállítás formájában teljes egészében adják át a fagyasztóknak.

Markus Söber: továbbra is alacsonyabb lehet az áfa, ha…

Az alacsonyabb kulcsok az év végégig maradnának, de a koalíciós partner, a konzervatív Markus Söber nem zárta azonban ki a meghosszabbítást, ha „egy második korona-hullám miatt további gazdaságélénkítésre lenne szükség”.

Joachim Ragnitz: kérdés hová kerül az áfa-rész

Az intézkedés fogadtatása vegyes volt: „Segíti az alacsony jövedelműeket, akik bevételük nagy részét fogyasztásra költik” – véli Joachim Ragnitz ifo-Intézet kutatója.

Karl-Heinz Paqué: a gazdagok nyernek az áfán

A legjobban a luxuscikkeket vásárló felső társadalmi rétegek fognak profitálni” – tartja mások mellett a Magdeburgi Egyetem közgazdász professzora, Karl-Heinz Paqué.

Christian Odendahl: jó lépés a csökkentés

A Centre for European Reform (CER) Spiegelben megszólaló ökonómusa, Christian Odendahl viszont jó lépésnek tartja az áfa-leszállítást. A kedvező brit tapasztalatokra hivatkozik. Az ottani csökkentést a kereskedők 75 százaléka továbbadta a fogyasztóknak.

Amire mindenki számított, de elmaradt az a szolidaritási adó eltörlése. Az 5,5 százalékot ’91 óta fizetik a munkavállalók jövedelmük után.

Célja anakronisztikusan hangzik: az egykori NDK tartományainak felzárkóztatása. A koalíció már tavaly megállapodott fokozatos kivezetéséről. ’21-től az évi 17 ezer euró alatt keresők nem kell fizetniük. A konzervatív CDU/CSU most teljesen megszüntette volna. A szociáldemokraták (SPD) a legjobban kereső 10 százalék esetében kitartott mellette. A kompromisszum: nem változik semmi, azaz marad a már jövő évtől elfogadott változtatás.

Mindenkinek jut valamennyi

Friedrich Merz lehetséges kancellárjelöltnek nem tetszik az egyszeri pótlék

Az áfa-mérsékléshez hasonlóan a fogyasztást kellene élénkítenie a 300 eurós egyszeri juttatásnak, amelyet minden családi pótlékra jogosult gyerek után fog járni.

A CDU egyik lehetséges kancellár-jelöltje,  Friedrich Merz kritizálta a 4,3 milliárd eurót felemésztő juttatást: „A költségvetést indokolatlanul megterhelő ajándék, amiből a jól keresőknek is jut, akik arra nem lennének rászorulva.

A lakosság és a vállalatok is profitálni fognak a villamosenergia árának csökkenéséből. 2014 óta a száma része egy környezetvédelmi hozzájárulás a megújuló energiatermelés fejlesztésének finanszírozására. A 2021-től már korábban elfogadott emelését a jelenlegi 6-ról 8 cent/kilowattórára átvállaja a kormány. Ez 11 milliárd euróval terheli meg a büdzsét.

A 10 millió rövidített munkán lévő és a 2,7 millió állástalan miatt már érezhetően csökkentek a társadalombiztosítás bevételei. A munkanélküliség várható további emelkedésével még nagyobb bevételkiesés lesz, ami növekvő kiadásokkal fog párosulni. Ezért elkerülhetetlenné válna a járulékemelés. A kormány ezt átvállalja a munkáltatóktól és a munkavállalóktól is. Így 2020-ban várhatóan 5,3 milliárddal kell juttatnia a költségvetés társadalombiztosítási alrendszerének.

Nem az önkormányzatok adósságátvállalására

Olaf Scholz is az önkormányzatok adósságának átvállalását támogatta

A nagyrészt az iparűzési adóból élő önkormányzatok számára máris komoly probléma a gazdaság zsugorodása miatti bevételkiesés. Kérésünket, az adósságállományuk átvállalását a szociáldemokrata pénzügyminiszter, Olaf Scholz támogatása ellenére nem része a konjunktúra-csomagnak. A vezető kormánypárt, a CDU mereven elzárkózott ettől. “A korábban felelőtlenül gazdálkodó, nagyobb adósságot felhalmozó helyhatóságok profitáltak volna a leginkább ebből” – érveltek.

E helyett a szövetségi kormány átvállalja a szociális segélyben részesülők lakhatási támogatásának finanszírozását és 2,5 milliárdos támogatást nyújt a drasztikusan csökkent utasszám miatt csőd szélére került helyi tömegközlekedési társaságoknak. Mindez 4 milliárd euróba fog kerülni.

A csomag része, hogy krízis által különösen sújtott szektorokban vállalkozók, például a turisztikai cégek egy 25 milliárd eurós alapból kedvezményes hitelt, és vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek.

A klímavédelem jegyében a kormány támogatja az alternatív meghajtású közlekedési eszközök fejlesztését és a Lufthansánál 80 új, alacsony fogyasztású repülő beszerzését. Előbbire 2,5 milliárdot kapnak az autógyártók, utóbbira 1 milliárdot a nemrég részben államosított légitársaság. Berlin ezen túl összesen 50 milliárd eurót akar invesztálni a gazdaság környezetbarátabbá tételébe.

Az autóipar intenzív lobbija ellenére nem lesz vásárlási támogatás a hagyományos meghajtású kocsik után. Az SPD nyomására csak a már létező elektroautó prémium összege fog emelkedni 3.000-rő 6.000 euróra. „Az áfa-csökkentéssel a kormány azonban olcsóbbá tett valamennyi autót” – mondta a CSU elnöke a kormányzati sajtótájékoztatón. Ezzel egyetért a vezető közéleti-kulturális hetilap, a Zeit szerkesztőségi cikke is. Egy 30.000 eurós autónál 900 euró támogatást jelent – hoz fel egy példát. Az áfa-csökkentés minden más közlekedési eszköz, tehát a környezetbarátokra is kihat. Így olcsóbb lesz a bicikli, az elektrokerékpár és -roller is. Ezek vásárlásának célzott ösztönzését sok szakértő javasolta, végül azonban nem lett része a csomagnak.

Szintén segíthet a német autógyártóknak, a rövidített munka időtartamának meghosszabbítása. A munkáltatóktól az eddigi 12 helyett 24 hónapig fogja átvállalni az állam az ideiglenes fölöslegessé vált munkavállalók bérének nagy részt. Utóbbiak úgy is profitálnak, hogy a rövidített munka alatt járó juttatás az alapbérük 70 helyett 77, gyerekeseknél 80 helyett 87 százaléka lesz.

Pozitív fogadtatás a baloldalon

Gazdasági és politikai szempontból is ígéretes tervek” – tartja a baloldali-liberális Zeit. „Egyesíti a rövidtávú válságkezelést, a fogyasztás ösztönzését és a gazdaság közép- és hosszútávú modernné, környezetbaráttá alakítását.” Dicsérik, hogy a kormány igyekezett szerteágazó segítséget nyújtani, amelyből a lakosság minden rétege, a gazdasági szereplők többsége és a helyhatóságok is profitálnak. Ennek ellenére kérdés, hogy elegendő lesz-e a gazdaság talpraállításához. Hisz Merkel szavaival élve „a válság olyan monumentális, hogy azt felfogni is nehéz.”

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Eurostat: nagyot nőtt a hiány és az adósság az Európai Unióban

A pandémia következményeként jelentősen megugrott a GDP-hez mért államháztartási hiány és az államadósság az Európai Unióban tavaly - jelentette az Eurostat.

Vándorlási mérleg. A vízpartokra költöztek a legtöbben tavaly

A legtöbben az agglomerációba és a Balaton környékére költöztek tavaly, a vándorlás egyik legnagyobb vesztese Budapest volt - közölte az Otthon Centrum.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.

Hírek

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Ausztriában igazolni kell a munkahelyeken a vírus elleni védettséget

Ausztriában a kormány szerdai döntése értelmében a munkavállalók többségének novembertől dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget.

Coronavírus – egyhetes kényszerszabadság Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a koronavírusjárvány-helyzet romlása miatt október 30. és november 7. között munkaszünetet tartsanak Oroszországban.

Csoportos társasági adó – közeleg a nyilatkozási határidő

A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e. A csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak - hívja fel a figyelmet a Mazars.

Áder János: az emberiség felelőtlenül használja a vizet

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Öt évig bujkált a toplistás magyar bűnöző – Detroitban fogták el

Detroitban fogtak el egy költségvetési csalás miatt keresett magyar férfit - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Fővárosi kocsmarazziára indult a NAV – kerületi lista

Két hónapos kocsmarazziába kezdett a főváros déli kerületeiben az adóhivatal: a NAV az italok vizezése, a feketefoglalkoztatás és a számla nélküli értékesítés ellen lép fel.

Gazdaság

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.

Moratórium – körkép. Kevesen kérik a hosszabbítást

Az ügyfelek közül kevesen élnek a meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriummal, amelyet novembertől már csak a rászorulók vehetnek igénybe - közölték a pénzintézetek.

Londoni elemzők: a piaci nyomás agresszívabb lépésre késztetheti az MNB-t

Valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett - vélik londoni pénzügyi elemzők.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom