Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Az átalakulás kényszere - Új vállalati szervezeti formák

Az átalakulás kényszere – Új vállalati szervezeti formák

A globalizációs folyamat gyors előre haladásával új vállalati szervezeti formák jelennek meg, az évszázados céges struktúrák mind kevésbé alkalmasak  az éleződő versenyharc kihívásainak eredményes megválaszolására, sok esetben a talpon maradásra. Ma, amikor a munkavégzési szokások, lehetőségek (távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás, munkakör megosztás, stb.) egyre változatosabbak, nem meglepő, hogy a vállalatok keresik, kikísérletezik a leghatékonyabb, véleményük szerint a legtöbb nyereség elérését elősegítő új szervezeti formákat. Korántsem a teljesség igényével, érdemes ezek közül néhányat áttekinteni.

Hierarchia, vezető-dömping

A 20-dik század és közép- és nagyvállalatait az úgynevezett magas szervezeti felépítés jellemezte. Ennek az a lényege, hogy a cégfelépítés igencsak hierarchikus, sok a csoport, az osztály, a főosztály, az igazgatóság. Mindegyik élén vezető áll, s mindegyiküknek több helyettese is van.Hierarchia AzÜzlet.hu

Az elmúlt évszázad nagy részében ez a szervezeti forma megfelelő volt, noha a sok szint miatt a döntések átfutási ideje hosszú volt, s a cégek nehezen, nem igazán rugalmasan tudtak alkalmazkodni a változásokhoz. De az üzleti élet sokkal lassabb volt, mint ma, s a verseny sem volt „gyilkos”. Az erősen tagolt, hierarchikus szervezet viszont sok vezetői, beosztotti álláslehetőséget biztosított, aminek különösen a második világháborút követő 15 évben volt jelentősége. Ebben a formában működött többek között a Philips, az Unilever, a Bayer, a General Motors, a British Steel, a bankok és biztosítók nagy része, stb.

A hatvanas években a tagolt szervezeti struktúra mellett megjelentek másfajta cégszervezések is. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a kereskedelem rohamos bővülésével a több országban, illetve több kontinensen jelen lévő cégek földrajzi, regionális struktúrában is megszervezték magukat, például Toyota USA, Toyota Európa. Más vállalatok pedig a nagyobb termékcsoportoknak megfelelő szervezeteket alapítottak, például General Motors (GM) személyautó, GM haszonjármű, GM motorblokk gyár.

Persze ezek a struktúrák is tagoltak voltak, mindegyikük rendelkezett sajt humánerőforrás, informatikai, marketing, stb. részleggel. Valóságos forradalmat jelentett, amikor a nyolcvanas években létrejöttek a nagy cégek többségében a közös szolgáltató központok, az SSC-k (shared service center). Ezekben a központokban a sok párhuzamos támogató szervezeti egység helyett egy működött, vagyis csak egy informatikai, egy marketing, egy kutatási és fejlesztési, stb. részleg. Ez a központi részleg nyújt a vállalat minden gyárának, külföldi cégeinek marketing, tréning, informatikai, logisztika-tervezési, stb. szolgáltatásokat. Ez a létszám és költségkímélő működés nagyon hamar elterjedt világszerte, de ezek a szolgáltatás-csomagok még mindig a vállalaton belül maradtak.

A „kiszervezések kora”

Nemsokára beköszöntött és szinte vállalati státusz szimbólummá lett a kiszervezés, az outsourcing „korszaka”, amely tevékenység ma is igen népszerű. A vállalati folyamatok nagy része kiszervezhető, azaz elvégeztethető más cégekkel. Jellemző területe a folyamat-kiszervezésnek a könyvelés, a pénzügyek egy része, a munkaerő toborzás és –kiválasztás, a formatervezés, a reklám, a jogi képviselet, sőt a termelés és a szolgáltatások nyújtásának egy része is kiszervezhető. A legenda szerint a Nike csak a cégvezetést és a marketinget tartotta meg házon belül, minden egyéb tevékenységet kiszervezett.

Az outsourcing nem minden esetben sikeres, kudarc esetén vagy új partnert keres a kiszervező cég, vagy visszaveszi a tevékenységet. Sok esetben a kiszervezés drágább, mint a tevékenység megtartása, s létszám megtakarítás ide, költségmegtakarítás oda, igen gyakran mégis az outsourcing a nyerő. Hiszen a kiszervezés költségként számolható el és ennek nyomán számottevően csökkenhet a társasági adó is.

Irány a 21-dik század!

A 21-dik század gazdasági, üzleti, piaci folyamatainak legjobban az úgynevezett lapos, alacsony, csak kis mértékben tagolt és kis mértékben hierarchikus szervezet felel meg, elsősorban a szolgáltatási ágazatban. Ennek az a lényege, hogy kevés a vezető, kevés a részleg, gyors a döntéshozás, rugalmas az alkalmazkodás az új körülményekhez. Fő jellemzője a projekt szemlélet, az egész szervezeti felépítés és működés a projektek kivitelezésének van alárendelve.

Képzeljünk el céget, amelynek csak néhány vezetője van, csak a legszükségesebb részlegei vannak. Viszont van egy hatalmas „medencéje”, amelyben a vállalat főállású, részmunkaidős és külsős szakemberei „úsznak”. A hivatásos projektmenedzserek az „úszómesterek”. Amikor a cég egy üzleti megbízást kap, akkor az egyik projektvezető a „medencéből” összeállítja a projekt-csapatot, amely a feladat teljesítéséig marad együtt. Utána vissza a „medencébe” a következő projektig. Több megbízás esetén természetesen több projekt „fut” egymással párhuzamosan.

Mátrix vezetés (séma)

Ez, a csak kis mértékben hierarchikus struktúra nagyszerűen alkalmas arra, hogy minden projektre a megfelelő csapat álljon össze, s minél hatékonyabb legyen a cég szakembereinek kihasználtsága. Ezen a szervezeti formán belül még több variáció is létezik, például a mátrix formáció, amikor a projekt-tagok két „urat” szolgálnak: a projektvezetőt és a szakmai vezetőt. (Érdemes megjegyezni, hogy a kettős irányításból meglehetősen gyakran származnak konfliktusok a szervezeten belül.)

A felmérések tanúsága szerint a világon a szolgáltatási ágazat cégeinek csak 10-15 százaléka működik lapos szervezeti struktúrában. Többnyire a kis- és közepes méretű vállalatok, amelyek viszonylag szűk szolgáltatási palettával rendelkeznek. Igen nehéz az átállás a lapos struktúrára, még erőteljesen működnek az évszázados beidegződések, a hierarchikus „csodaszerek”. Sokan még annak alapján ítélnek meg egy-egy társaságot, hány részlege, hány vezetője, mekkora támogató stábja, stb. van, pedig az egyetlen mérce a teljesítménymutatók alakulása.

A hálózattól a „határtalan” cégekig

Új szervezeti struktúrának számít a hálózati (network) szervezet. Ez formális és informális kapcsolatot jelent a cég bizonyos részlegei között és/vagy külső szervezetekkel, vállalatokkal. Ezek a kapcsolatok kizárólag az adott cég értéklánca mentén alakulnak ki. A hálózati szervezeti, szervezési forma nagyon hasonlít a korábban bemutatott kiszervezéshez, ugyanis egy vállalat sok-sok folyamata (logisztika, HR, értékesítés utáni szerviz tevékenység, stb.) szervezhető ki. A kiszervezett folyamatokat, feladatokat ellátó vállalatok (tulajdonképpen alvállalkozók) és az „anyacég” együttesen alkotnak hálózatot.

Viszonylag új szervezeti forma a partnerségi struktúra. Ez elsősorban az ügyvédekre, magánklinikákra, könyvelési és tanácsadási cégekre jellemző. Ebben a struktúrában nincsenek főnökök, mindenki a maga területét „viszi”, a társulás lényege az, hogy a szervezet sokirányú szolgáltatást nyújtson. Például a magánklinikákon legyen belgyógyász, szemész, fogorvos, bőrgyógyász, sebész, stb., a tanácsadó cégeknél pedig legyen vezetési, pénzügyi, minőségügyi, logisztikai, stb. szakember. Mindenki a maga bevételéért felel, a „közösbe” csak a működéshez szükséges kiadások, költségek kerülnek be.

Az úgynevezett belső határok nélküli szervezetben a vezetők és a dolgozók integrálódnak egymás szervezeti részlegébe és ők felhatalmazás (empowerment), delegálás alapján több részlegben (például marketing és értékesítés) képesek munkát végezni. Ehhez persze arra van szükség, hogy mind a vezetők, mind a pedig a dolgozók több területhez felelősséggel értsenek, folyamatos továbbképzést kapjanak.

Amire fontos odafigyelni

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. huA „mozgatható” szervezeti struktúrák mellett századunk eddig eltelt részében többek között fontos a szervezetek számára:

  • képesség és készség a szükséges szervezeti változások, alkalmazkodások gyors végrehajtására
  • a folyamatok és a projektek előtérbe kerülése a hagyományos megoldásokkal és feladatokkal szemben
  • a legnagyobb értéket a szellemi tőke és nem az ingatlanok és a gépek, berendezések jelentik
  • a munkaerőpiac gyors ütemben nemzetközisedik
  • kiemelkedően fontos a szervezetek tudás- és adatbázisa
  • csak a folyamatosan (az iparág vezető cégeitől) tanuló szervezetek képesek csak túlélni a versenyharc viharait
  • a szervezeteknek folyamatosan mérniük, értékelniük kell teljesítményüket és ugyancsak folyamatosan kell összehasonlítani magukat a versenytársak teljesítményével, az ágazati legjobb gyakorlattal (benchmark)
  • nem megkerülhető a társadalmi felelősségvállalás (CSR), valamint a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése és gyakorlata
  • a szervezeti struktúrát kell a stratégiához igazítani és nem fordítva
  • új készségekkel és képességekkel rendelkező menedzserekre és karizmatikus leaderekre van szükség
  • a nagyobb vállalatokon belül kisebb profitközpontok alakulnak, amelyek növelik a dolgozók elkötelezettségét, hatékonyságát, jövedelmét (intrapreneurship)
  • még a nagyvállalatok is legyenek képesek a gyors és rugalmas szervezeti változások végrehajtására

A fenti felsorolást még hosszan lehetne folytatni, de így is érzékelhető, hogy a vállalati szervezeti struktúrában a 21-dik században folyamatosan gyökeres változások tapasztalhatóak. Honnan tudhatjuk, hogy valami baj van a szervezettel a környezethez való alkalmazkodás területén?

Figyelmeztető jelek és belátható jövő

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
dr. Gonda György

Fontos figyelmeztető jel, hogy a döntéshozók nem tudják előre jelezni a várható problémákat, gondokat. Ugyancsak fontos negatív jelzés, hogy a szervezeten belül növekszik a konfliktusok száma és egyre nehezebb keresztülvinni a változásokat. Gondot okoz, hogy a dolgozók, de sok esetben a vezetők sem tudják, melyek az elvárások irányukba. Meggyőző figyelmeztetés, amikor a dolgozók konfliktus-várakozásai nagymértékben növekednek. Ezekben – és még sok hasonló – az esetekben a vezetők egyik legfontosabb feladata a külső környezet és a vállalati stratégia mielőbbi elemzése és a megfelelő szervezeti (és egyéb) következmények levonása, a tennivalók körültekintő összeállítása.

A globalizáció kiteljesedésével a belátható jövőben újabb és újabb szervezeti formák jelennek meg és fognak megjelenni. Szakemberek véleménye szerint várható, hogy a ma még nagy és lomha szervezetek is beállnak a sorba és folyamatosan fogják korszerűsíteni szervezeti struktúrájukat. Ugyancsak újdonság lesz, hogy a kis és a nagy cégek egyaránt profitálni fognak az új szervezeti formák gyors bevezetéséből, a rugalmasság ezen a területen is ma már alapkövetelmény. Az új szervezeti formák új ellenőrzési és új jelentési módszereket, technikákat követelnek meg, amelyek kialakítása már folyamatban van.

Minden jel arra mutat, hogy a következő években nagy feladatok várnak a vállalatokon belüli és a külső szervezetfejlesztőkre. A meglévő szervezeti struktúrák toldozgatása, foldozgatása már nem tartható sokáig, új megoldásokra, új „áramvonalas” szervezeti formákra van szükség. Még akkor is, ha ez fájdalmas elbocsátásokkal, létszámcsökkentéssel jár. Ennek esetleges elmulasztása a cégeket közelebb viheti az összeomláshoz.

Dr. Gonda György

vezetési tanácsadó

Cerified Management Consultant (CMC)

Friss

Fel a felhőbe – új vállalatirányítási rendszerrel

A vállalatirányítási rendszerekre is kihatással van a hazai felhőinformatikai piac dinamikus bővülése. A rendszerek cseréjénél ugyanis több mint érdemes megfontolni az üzleti folyamatok felhőbe költöztetését. A folyamatról Balogh Pétert, az SAP Hungary szakértőjét kérdeztük.  

Borteszt: Irsai Olivérek – van, amelyik csak névrokon

Harsány muskotályos illatával az Irsai Olivér a nyár egyik kedvenc bora. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 23 félét kóstoltak meg, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból kitűnt, számos Irsai Olivér elvesztette fajtajellegét, inkább csak névrokona társainak. Azaz csalódást okozhat a könnyed, de ízdús borok kedvelőinek.  Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)

Újabb állami ingatlanok árverése

Újabb befektetési célú ingatlanokat tartalmazó, nagy értékű ingatlancsomagokat hirdetett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..

Kajszi lett a legpálinka – Márton mester életműdíja

A valószínűség számítás módszerét is alkalmazta az "Agrárminisztérium Pálinkája 2019" címmel jutalmazott pálinkafőző mester, Márton János, aki "Pálinka Életműdíj" elismerést is átvehetett nemrégiben.

Hírek

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés