A nemzeti park igazgatóságok feladatellátása mára igen sokrétű, messze túlmutat a védett fajok, az élőhelyek megőrzésén – mondta el a Bükki Csillagda megnyitásának 2. évfordulóján az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára csütörtökön Répáshután. Rácz András kiemelte, a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi tevékenységének bemutatása egyre hangsúlyosabb az elmúlt 10-15 évben, amely így egyre szélesebb társadalmi réteget tud megszólítani.
Az Agrárminisztérium felügyelete alá tartozó nemzeti park igazgatóságok szakmaiságában infrastrukturális elemeiben látványos előrehaladás történt az elmúlt évtizedben. Csak az elmúlt év során 30 jelentős beruházás fejeződött be, együttesen mintegy 8,7 milliárd forint összértékben. Rácz András kitért arra, hogy a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően egyre többen érdeklődnek az aktív kikacsolódási lehetőségek iránt, melyek mára a nemzeti parkok ökoturisztikai kínálatában fellelhetők.
Az államtitkár kiemelte, hogy napjainkra a nemzeti parkok lettek a magyarországi ökoturizmus legnagyobb letéteményesei, hiszen a mintegy 700 hazánkban nyilvántartott ökoturisztikai létesítmény felét valamelyik nemzeti park igazgatóság működteti. Ezek között az egyik legunikálisabb a ma 2 éves Bükki Csillagda, mely hazánkban egyedülálló lehetőségeket biztosít a csillagászati megfigyelések számára.
Hozzátette, a nemzeti parkok kezelésében álló ökoturisztikai infrastruktúrának mintegy negyede, összesen kb. 90 létesítmény a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságán található. A fejlesztések sikerét mutatja, hogy 2010 óta 96 ezerről 200 ezer főre emelkedett a regisztrált látogatók száma a nemzeti park területén.
Rácz András az évfordulóval egybekötött Bükki Nemzeti Park Termék Védjegy oklevél átadón azt mondta, az Agrárminisztérium 2010-ben a nemzeti park védjegy rendszert azzal a céllal hozta létre, hogy támogassa azokat a gazdálkodókat, akik a Nemzeti Park Igazgatóságok védett területein termelnek és állítanak elő nemzeti parki termékeket. Ezek a gazdák szigorú természetvédelmi előírások betartásával folytathatják termelői tevékenységüket, mely korlátozások a piaci szempontokat figyelembe véve sokszor veszteséggel járnak. A nemzeti park védjegy rendszer pedig egy olyan brand, mely emeli ezeknek a termékeknek a megítélését és segíti ezeknek a termékeknek a piacra jutását. A védjegyrendszer sikerét kiemelve elmondta, az első szabadalmi birtokos a bükki nemzeti park igazgatósága volt, ma is itt található a legtöbb védjegyes termelő, mára azonban mind a 10 nemzeti park igazgatóság hirdet védjegy pályázatot. Mára 265 termelő, több mint 1300 terméke tartozik a nemzeti parki védjegy kategóriába, s ezeknek a száma a mai napon 23 termelő 66 termékével bővül, mely a védjegyrendszer sikerének záloga – hangsúlyozta az államtitkár.
Rácz András a védjeggyel kapcsolatban kifejtette, a minősítést elnyerő termékek kivétel nélkül kézműves áruk, melyek magas minősége magában hordozza a saját tájegység hagyományát, jellegét. Kihangsúlyozta továbbá, hogy a nemzeti park védjegyet egy-egy termék csak szigorú előírások mentén kaphatja meg, melynek legfontosabb feltétele, hogy helyben előállított, helyi alapanyagból, helyi munkaerő felhasználásával készüljenek ezek az áruk. A védjegy odaítélése 3-5 évre szól és a termékeket szigorú követelményrendszernek megfelelően időről-időre újra ellenőrzik. A termékeken keresztül, a helyi kézműves termelőktől minden látogatható magával vihet egy kézzelfogható emléket, egy darabot a nemzeti parkból.
(Agrárminisztérium)
