A kiugróan növekvő európai áramárak is alátámasztják a Paks II beruházás megtérülését – mondta a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott meghallgatásán.
Süli János kiemelte: az Európai Unióban egyre nagyobb terhet jelent a lakosságnak a növekvő rezsiköltség, Magyarországon ugyanakkor tartósan a legalacsonyabb a lakossági áramár a tagállamok között, ehhez jelentősen hozzájárul a paksi atomerőmű termelése.
Az ország működéséhez szükséges áram mintegy 30 százalékát importból kell biztosítani, így a jelenlegi európai energiaár-robbanás egyre inkább azt indokolja, hogy törekedni kell a kitettség csökkentésére, a Paks II beruházást mindenképpen meg kell építeni – fogalmazott a tárca nélküli miniszter.
Mint hangsúlyozta, a beruházás célja az ellátásbiztonság, valamint az olcsó és tiszta áramtermelés garantálása.
Süli János ismertette: az európai villamosenergia-árak csökkenése esetén is hosszú távon biztosított a megtérülés, mert az uniós szén-dioxid-kvótaárak emelkednek, és az áramigény folyamatosan nő.
A tárca nélküli miniszter jelezte, hogy a 30 százaléknyi importtal az áramárak emelkedése Magyarországra is begyűrűzik, amit a rezsicsökkentés miatt a lakosság, illetve az egyetemes szolgáltatásban részt vevők nem érzékelnek. A kormány ugyanakkor arra törekszik, hogy a vállalkozásoknak is olcsó villamos energiát biztosítson hosszú távon, ami elősegíti a versenyképesség növelését – mondta.
Süli János felidézte: az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) tanulmánya a leginkább klímabarát energiaforrásként jelöli meg az atomenergiát. A nemzetközi szervezet számításai szerint az atomerőművek szén-dioxid- kibocsátása, földterület- és nyersanyagszükséglete még a megújuló energiaforrásokénál is alacsonyabb.
A miniszter az engedélyezési folyamat ismertetésekor kitért arra, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ősszel hiánypótlást kért a Paks II létesítési engedélykérelme esetében. A hiánypótlás folyamatban van – jelezte.
Elmondta egyebek mellett azt is, hogy már beadtak további szükséges engedélykérelmeket, illetve dolgoznak ezek benyújtásán, a felvonulási területen pedig zajlik a kiszolgáló épületek kivitelezése és több előkészítő munka.
A két új blokk 2029-ben és 2030-ban lép üzembe, a módosított finanszírozási szerződés szerint 2031-ben kell megkezdeni a hitel törlesztését, így a blokkok fogják megtermelni a törlesztéshez szükséges bevételt, a költségek nem terhelik majd a lakosságot
– emelte ki Süli János.
A miniszter jelezte azt is, hogy a paksi telekhelyen már korábban elvégzett kutatások szerint az ott működő blokkok minden szempontból megfelelnek az azonos szinten álló, azonos élettartamú nyugati blokkok műszaki, biztonsági színvonalának, így a földrengésállósági feltételeknek is.
A Baranya megyei Boda térségébe tervezett nukleárishulladék-lerakóról elmondta: a helyszínen jelenleg csak kutatások folynak, azok értékelése még nem történt meg.
