A vidék felemelkedését úgy kell szolgálni a jövőben, hogy a pénzügyi források kihelyezésénél előnyben kell részesíteni a Budapesten és a vonzáskörzetén kívüli régiókat – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 elnevezésű rendezvényén.
Nagy Márton felidézte, hogy az elmúlt nyolc évben az összes pénzügyi forrás 40 százaléka a fővárosba irányult, annak vonzáskörzetével együtt pedig ez az arány 50 százalék.
Erőteljes a fővárosközpontúság, túlzó, hogy mekkora az egyenlőtlenség a főváros és a vidék között, kevés az olyan program, amely a területfejlesztést, a szegényebb régiók fejlesztését szolgálná – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy az egy főre eső GDP Budapesten az uniós átlag 140 százalékán áll, miközben az országon belül egyes megyék átlaga 44 százalék alatt van. A vállalatok 27 százaléka Budapesten működik, ugyanakkor az árbevétel 40 százaléka itt képződik – tette hozzá utalva arra, hogy a fővárosközpontúság az aktivitási rátában, a munkanélküliség adataiban és a bérszámokban is tükröződik.
Úgy fogalmazott, hogy ez a dualitás az elmúlt 12 évben nem zárult, hanem inkább “kicsit nyílt“, “ezt a trendet meg kell fordítani“, változtatni kell a pénzek elosztási mechanizmusán.
Nagy Márton kifejtette: az országban jelen lévő hozzávetőleg 30 ezer milliárd forintnyi működő tőkeállomány (FDI) 54 százaléka Budapestre és környékére csoportosul, miközben egyes megyékben 10 százalékos mutatók is megfigyelhetők, de olyan térség is van, ahova egyáltalán nem érkeznek befektetői pénzek külföldről.
A beruházási támogatási programokra az utóbbi nyolc évben 800 milliárd forintot költött a kormány – emlékeztetett. Hozzáfűzte, hogy ezen a területen könnyebb irányítani a forrásokat és kicsit jobbak is az arányok, azonban a pénzek nagy része a központi régióba irányult itt is, a legszegényebb részek – az ország dél-keleti és dél-nyugati fele – alig részesültek a forrásokból.
Beszélt arról is, hogy a fejlesztési bankok és garanciaintézmények esetében sem jobb a helyzet: az Exim 2300 milliárdos kárenyhítésre fordítható hitele és a Magyar Fejlesztési Bank 10 milliárd forintos kintlévő állományának túlnyomó hányada is a központi régióban hasznosult. A Kavosz programjainál Budapest és a régió 45 százalékban részesült a forrásokból, a jegybank 6500 milliárd forintjából pedig a központi részre 40 százalék jutott – tette hozzá utalva arra, hogy ezek aránylag jónak tekinthetők a többi számhoz mérve.
A miniszter azt is elmondta: sok esetben az a probléma, hogy nincs befogadási kapacitás, nincsenek megfelelő méretű ipari parkok. A jövőben a fogadókészség kiépítésére is oda kell figyelni, ami több minisztériumot és önkormányzatokat is érintő feladat – húzta alá.
