Miközben az energiaárrobbanás hatására a mindennapok során most az energiatakarékosság került a fókuszba, az új kulcsszó, az ESG révén a környezettudatosság mellett más, nem csak számokban kifejezhető szempontok is egyre nagyobb szerepet kapnak akkor, amikor egy vállalat fenntarthatóságáról van szó – állítja Hámori Réka, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza.
– Milyen jelentősége van az ESG megfelelésnek a pénzügyi világban, illetve hol tart a magyar gyakorlat most?
– Az ESG az angol Environmental (a környezeti hatások vizsgálata), Social (a társadalmi kérdések kezelése) és Governance (a vezetői döntéshozatal folyamata) szavak rövidítése, és egy olyan keretrendszert jelent, amely az adott cég átlátható megítélését segíti elő, a fenntarthatóság szempontjából is.
A klímaváltozás, a lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra való átállás, a növekvő egyenlőtlenség, a gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása mind-mind olyan tényezők, amelyek miatt a befektetők, szabályozók, fogyasztók és dolgozók részéről is egyre nagyobb azon elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek, és ennek fenntartásához biztosítsák a megfelelő vállalatirányítási feltételeket. Emellett egyre több befektető veszi figyelembe befektetési döntési folyamataiban az ESG szempontokat, ezek egyre fontosabbá válnak a tőkebevonás során, részvény- és kölcsöntőke esetében egyaránt.
Az ESG lényege kettős célt szolgál. Egyrészt a vállalati befektetők befektetési kedvét és bizalmát tudja elősegíteni az olyan vállalatokba történő befektetés által, amelyek a környezet megóvását szem előtt tartva, a társadalmi értékek megőrzésére is energiát fordítanak, emellett a működésük áttekinthető a befektetők számára. Másrészt a bankok saját ESG hitelezési céljainak megvalósításában is szerepe van: a bankrendszer is egyre inkább figyelembe veszi a hitelezésnél az ESG szempontokat, így banki forrásigény esetén jobb eséllyel indul egy ESG szempontból is felelősen működő vállalat.
Az ESG-t három pillér jellemzi. Az első pillér alá tartoznak azok a kérdések, hogy egy cég a működése során új vagy újrahasznosított anyagokat használ, hogyan gondoskodik arról, hogy a termékeibe bekerült alapanyagok minél inkább visszaforgatásra kerüljenek, továbbá a víz-, illetve földgazdálkodási kérdések is ebben a pillérben kerülnek kiértékelésre. Jelentéstétel szempontjából ez tekinthető a legkomplexebb pillérnek. A második, társadalmi pillér alatt kerül sor annak vizsgálatára, hogy miként biztosítja az adott cég a munkavállalói szakmai fejlődését, hogyan kezeli a személyügyi kérdéseket, a termékeik biztonságát, minőségét, az ellátási láncuk személyügyi, munkahelyi biztonsági, egészségvédelemi és etikai beszállítói magatartással kapcsolatos kérdéseit. A harmadik, irányítási pillérben leginkább a részvényesek jogaira, az igazgatótanács diverzitására, a vezetőség kompenzációjára, illetve annak a fenntarthatósági célokkal való összhangjának vizsgálatára kerül sor, valamint a versenyellenes magatartással és korrupcióval kapcsolatos tényezőkről is ebben a pillérben jelentenek a vállalatok.
Banki szempontból például a zöld lakáshitelek esetében biztosabb megtérüléssel lehet számolni, hiszen az energiatakarékos, modern otthonok kisebb költséggel fenntarthatóak, amelyek az energiaárak emelkedésekor nem elhanyagolható tényezők. Ezen túl a piaci kereslet is az ilyen lakások irányába terelődik, amely más lakásokkal szemben jobban garantálja ezen ingatlanok értékállóságát, így hitelfedezetként történő elfogadhatóságát. A bankok a fenti okokból akár jelentős kamatkedvezményt is nyújthatnak az ilyen ingatlanok megvásárlására hitelt kérő ügyfeleknek a standard hiteleikhez képest.
A fentieken túl, az ESG szempontjai a magyar pénzügyi szektor szereplői számára szintén kettősek. Egyrészt a hitelintézeteknek saját működésük tekintetében is fenntarthatóbbá kell tenniük a működésüket, ezzel is példát mutatva a gazdaság többi szereplője számára. Másrészt a szerepük és gazdasági jelentőségük okán – ilyen jellegű termékek és szolgáltatások fejlesztésével, valamint a cégek finanszírozási igényeinek elbírálásakor az ESG szempontok figyelembevételével – hatékonyan tudnak hozzájárulni a zöld átmenethez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bankoknak lehetősége van a különböző finanszírozási döntési mechanizmusaikba beépíteni az ESG szempontrendszerét, ezáltal pozitívabb elbírálásban részesítheti a fenntartható finanszírozási igényeket. Itt fontos kihangsúlyozni, hogy a bankszektor és a szabályozó Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) közötti együttműködés kiemelt jelentőséggel bír. Az MNB által meghirdetett Zöld Otthon Program, Zöld Jelzáloglevél, illetve a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel hozzájárulnak az MNB pénzügyi stabilitási, fogyasztóvédelmi és fenntarthatósági céljaihoz, valamint a bankok ESG céljaihoz is.
– Ha egy cég az ESG útjára akar lépni, vagy azon tovább haladni, mi az, amire leginkább figyelnie kell azért, hogy a pénzintézetek megítélése kedvező legyen. Például mennyit számít egy előrehaladási jelentés és mekkora az a minimális cégméret, ahol már kell is foglalkozni az ESG-vel?
Alapvetően a hitelesség és a transzparencia továbbra is az egyik legfontosabb ezen a területen. Mindamellett, hogy jogszabályok kötelezik a vállalatokat az ESG szempontok alkalmazására, a befektetők, pénzintézetek és a szabályozó szempontjából is az egyik kulcskérdés, hogy amit a cég tesz és ahogy teszi, az mennyire felel meg a valóságnak.
Ennek kapcsán meg kell említeni az úgynevezett greenwashing kifejezést, amit magyarra talán zöldre festésként fordíthatnánk le. Ennek a lényege, hogy a vállalatok a környezeti teljesítményükről pozitív kommunikációt folytatnak, miközben a valós környezeti teljesítményük negatív hatású. Ez a környezeti előnyök megalapozatlan és félrevezető kimutatását jelenti. Itt analógiaként megemlíthető a cégek pénzügyi helyzetéről szóló terv és beszámoló. A mérleg és egyéb adatok (év végi pillanatfelvételek) mérhetővé és összehasonlíthatóvá teszik a cégek pénzügyi helyzetét, azonban a befektetők a döntéseik során figyelembe veszik a cégek 2–3–5 éves pénzügyi terveiket is, és mindazt, amit a cégvezetés az oda vezető útról kommunikál.
Az ESG mutató azzal alakítja át a vállalatok értékelését és működését is, hogy lehetővé teszi a fenntarthatóságról szóló ígéretek számszerűsítését, és azok teljesülésének nyomon követését.
Magyarországon az egyik legnagyobb céginformációs adatbázis a vállalkozások ESG szintjét is bemutatja, amelyet egy sok paramétert figyelembe vevő algoritmus alapján határoznak meg.
Megfigyelhető, hogy a befektetők fokozatosan csökkentik kitettségüket az ESG elveknek nem, vagy kevésbé megfelelő szektorokban, míg egy ezzel ellentétes folyamat eredményeként egyes napelemes vállalkozásokat ESG szempontok alapján több tízéves olajvállalatoknál is magasabbra értékeltek.
Az ESG szempontok a magántőkealapok befektetéseire is hatást gyakorolnak. Számos magántőkealap keresi az olyan lehetőségeket, ahol a hozam mellett ESG szempontból is kedvezően hozzá lehet járulni a környezetvédelem, a társadalom vagy a vállalatirányítás jobbításához.
Fontos megjegyezni azonban, hogy az ESG kockázatok gyorsan pénzügyi kockázattá alakulhatnak, hiszen például ingatlanokat, cégeket tehet tönkre egy természeti katasztrófa. Egy-egy új technológia vagy a fogyasztói preferenciák megváltozása átállási kockázatot jelent, ami a termékek vagy munkaerő piacán teljes átrendeződést eredményezhet, illetve az ellátási láncokra is hatással lehet. Ebből fakadóan is látható, hogy az ESG leginkább egy komplex, mindenre kiterjedő irányelvet jelent, ahol a zöldre festés kiküszöbölése mellett a cég figyelmet fordít a munkavállalók munka-, és életkörülményeire, egészségére mérhető, objektív, dokumentálható módon.
– Tapasztalatai szerint hol tart most a zöld transzformáció banki szemmel a pénzintézeteknél és a gazdaságban?
Miközben a termékek és azok volumenének növekedése, valamint a struktúra igen nagy intenzitással közelíti az érett fázist, a hatásjelentések és módszertanok standardizáltsága, hozzáférhetősége, illetve megbízhatósága még igencsak a kezdeti fázisban jár, tehát összességében még nagyon az elején járunk. A témában elérhető nagyszámú médiavisszhang és banki termékportfólió növekedése mellett is meg kell jegyezni, hogy a gyorsabb és szélesebb körű elterjedés egyik gátja a jelenlegi gazdasági és kamatkörnyezet, amelyet nagymértékben befolyásol a jelenlegi gazdasági és világpolitikai helyzet. Mindemellett fontos azt látni, hogy a zöld átmenet egy hosszabb folyamat, nem egyik napról a másikra tud megvalósulni.
Érsek M. Zoltán
