Miközben a spanyol belpolitika nehéz hónapokat élt és él át az előrehozott választásokat követő patthelyzet miatt, a gazdaság, az üzleti élet ismét felfelé ível. Az ibériai ország „legzöldebb tartománya”, a Baszkföld pedig különösen jól sáfárkodik gazdasági lehetőségeivel, amelyek mind gazdagabbá teszik ezt az országrészt.
Baszksapka, világszerte ismert ízek és ételkülönlegességek, pamplonai bikafuttatás, Vizcaya-i öböl, filmfesztivál San Sebastianban, Guggenheim múzeum, igen gazdag és viharos történelem, saját nyelv, altamirai barlangrajz és még számos egyedi sajátosság jellemzi ezt az észak-spanyolországi országrészt.
A széles körű autonómiát élvező Baszkföld legismertebb városa, az üzleti élet központja, az
élettel teli, nyüzsgő Bilbao. Történelmi és politikai okok miatt a régió fővárosa mégsem
Bilbao, hanem Vitoria-Gasteiz. A 46 millió főt számláló Spanyolországban 6 millió baszk él. Ez utóbbiak véleménye szerint Spanyolország legizgalmasabb tartományában, Baszkföldön minden megvan, ami a spanyol hont és a baszkok szűkebb hazáját naggyá tette: merész hegyvonulatok, dimbes-dombos tájak, sziklás tengerpartok, Európa egyik legjobb borvidéke, festői falvak, modern, kozmopolita városok.
Pörög a baszk gazdaság
Különösen gyorsan fejlődik a gazdaság 2010 óta, amikor tűzszünet született a nem kevés és igencsak kegyetlen terrorakciót végrehajtó ETA-val, amely 2018-ban feloszlatta önmagát. A tartomány gazdaságában korábban a nehézipar és a feldolgozóipar volt meghatározó. Napjainkban az előzőek mellett fontos szerepet játszik Baszkföld gazdasági és üzleti életében a mezőgazdaság, a dinamikusan bővülő idegenforgalom, a kikötői szolgáltatások és a hajójavítás. A bányákat az elmúlt években sorra bezárták. Sokatmondó, hogy Baszkföld egy főre jutó GDP-je 22 százalékkal az uniós és 33 százalékkal a spanyol átlag felett van.
Az egy héten át tartó pamplonai bikafuttatás, a bikaviadalok és az arénalátogatások bevételeit az utolsó eurocentig jótékonysági célokra fordítják. Nevezetesen: a bevételeket az 580 idős embert gondozó Misericordia otthon kapja, ahol háromszázan látják el a bennlakókat. A nemes cél szolgálata valamelyest csillapítja a bikaviadalokat nem kis számban ellenzők rosszallását. Érdemes megjegyezni, hogy a „bikaviadal-ipar” Spanyolországban sok pénzt hoz a szervezőknek, a rendezőknek, a közreműködőknek, s nem utolsó sorban az istállóknak és az arénáknak. Az Európai Unió nem akarja összerúgni a port a spanyol polgárok jelentős részével, ezért – miközben elítéli a bikaviadalokat – hajlandó becsukni a „fél szemét”.
Javulóban a spanyol gazdaság
Érdemes röviden áttekinteni, milyen is az ibériai ország gazdasági teljesítménye, milyen
közegben tevékenykedik sikeresen a baszk gazdaság. Tavaly a spanyol gazdaság növekedése 5,5 százalékos volt, idén az előrejelzések szerint 2,5 százalékkal bővül a GDP. A bruttó hazai termék növekedését mind tavaly, mind pedig 2023-ban döntően a fogyasztói kereslet és az export bővülése támogatta.
2022-ben csaknem 40 éve nem tapasztalt rekordinflációt mértek, amelyet az idei első
félévre sikerült 6,7 százalékra mérsékelni, jelenleg pedig alig haladja meg a 2 százalékot. A
munkanélküliség 11 százalékos. A minimálbért nemrégiben emelték meg 8 százalékkal,
összege eléri az 1080 eurót.
Spanyolország – amely ebben a félévben az Európai Tanács soros elnöke – gazdaságában kiemelten fontos szerepet játszik az idegenforgalom. Az előrejelzések szerint a turizmusból származó bevételek idén már elérik a pandémia előtti szintet, amely a GDP mintegy 10 százalékával egyenlő. Az EU negyedik legnagyobb gazdaságában az idegenforgalom bevétele tavaly 89 milliárd euró volt, idén pedig várhatóan 135 milliárd euró lesz.
Spanyolországban továbbra is igen jól teljesít a mezőgazdaság; exportjának 83 százaléka az EU-ba és Nagy-Britanniába irányul. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az ibériai ország a világ első narancs- és harmadik citrom termelője.) Ami a külkereskedelmi forgalmat illeti, a kivitelből az EU 60, a behozatalból 57 százalékkal részesedik.
Különadó és támogatás
Hasonlóan a világ számos országához, a spanyol kormány is különadókat vetett ki az
energetikai cégekre és a bankokra. Ezek összege évi 3 milliárd euró. Az energiaárak 22 százalékkal csökkentek. Mérsékelték az általános forgalmi adót egyrészről a kereslet
élénkítésére, másrészről a lakossági terhek enyhítésére. Ez utóbbi célt szolgálta az a 45
milliárd eurós csomag is, amely a rászorulókat hivatott támogatni különféle pénz-, adóügyi intézkedésekkel és közvetlen anyagi juttatásokkal.
„Zöld szellem” nem csak szavakban
Baszkföldet valóban a környezetvédelem, a „zöld szellem”, a fenntarthatóság jellemzi, s
ennek számtalan példája van. Ezek közül érdemes megemlíteni a hatalmas és ápolt parkokat, a kiváló minőségű fő- és mellékutakat, a kínosan tiszta utcákat. A tömegközlekedés autóbuszai hibrid és elektromos üzemeltetésűek. Papírszemét, eldobott csikk, műanyag palack még nagyítóval sem található az utcákon, tereken. Meglehetősen sok a köztisztasági alkalmazott és jármű. Ez utóbbiak fénylenek a tisztaságtól.
Kártya és persely
A gyönyörű templomokat, katedrálisokat látogatók számára feltűnt, hogy az egyház is „digitalizálódik”. A pamplonai katedrálisban bankkártyás érintéssel lehet 5-10-15 eurót adományozni. A hagyományos persely továbbra is rendelkezésre áll, de a bankkártyás fizetés csábítóbbnak, korszerűbbnek tűnik.
Az előrehozott választásokon a legtöbb parlamenti helyet a Néppárt szerezte meg, de ez
nem jelentett kormánytöbbséget. Augusztus végén VI. Fülöp király a választásokat megnyerő néppárti Alberto Núnez Feijot kérte fel új kormány alakítására. A spanyolok többsége elégedettséggel nyugtázta, hogy az országban nem került hatalomra a szélsőjobb. Úgy tűnik, a spanyol társadalom többségének elege volt a Franco-diktatúra szélsőségeiből. Ha Feijónak nem sikerül többségi támogatású kormányt alakítania, akkor az eddigi miniszterelnökre, a szocialista Pedro Sanchezre száll a kormányalakítás feldata. Ha ő sem tud olyan koaliciós kormányt alakítan, amely mögött parlamenti többség áll, akkor új választásokat írnak ki az országban.
Holt-tér matricák
A már említett nagyszerű minőségű országutakon újdonságot jelentenek a „matricás”
kamionok. Arról van szó, hogy a kamionokra és egyéb nagy méretű szállító járművekre
úgynevezett holt-tér matricákat ragasztanak figyelemfelhívásként a közlekedés többi
résztvevője számára. Aki autót vezet, tudja, hogy az oldaltükrök holt térrel rendelkeznek,
vagyis nem látunk mindent, ami mellettünk, mögöttünk történik az úton. A kéttenyérnyi, a
holt térre felhelyezett sárga matricák arra hívják fel a többi közlekedő figyelmét, hogy hol is vannak a kamion stb. úgynevezett vak foltjai. Ezzel az egyszerű művelettel csökkenthető a balesetek esélye és száma.
Hódít a négynapos munkahét
Mind több cég kapcsolódik be ebbe a munkavégzési rendszerbe. A 32 órás munkahétre
áttérő kisvállalkozások egyrészről állami támogatást kapnak, másrészről vállalták, hogy
változatlan bérezés mellett legalább két évig fenntartják a négynapos munkahetet. A siker kulcsa, hogy a programban résztvevő vállalatok megadják dolgozóiknak a 40 órára járó bért – 32 órányi munkáért. A rövidített munkahét iránt nem csak a kis cégek érdeklődnek, hanem olyan nagyvállalatoknál is működik már, mint a Telefónica és a Desigual.
Mi újság az autóiparban?
Ami a baszkföldi autóállományt illeti, úgy tűnik az utakon jóval több a szedán típus, mint a
SUV. Talán oda még nem ért el a magasabb kocsik erőteljes vásárlási hulláma? Az import
autókhoz képest kevésnek tűnik a hazai gyártású, hagyományos SEAT-modellek száma az
utakon, de mind több a külföldön ma még kevésbé ismert Cupra-kocsi. A spanyol
autógyártásban a Seaton belül egyre inkább az új Cupra márka irányába mozdul el a mérleg: 2022-ben a Cupra 93 százalékkal növelte eladásait, míg maga a Seat 40,5 százalékot veszített, ha a Cupra eladásait külön nézzük. A két márka értékesítése együttvéve 18,2 százalékkal esett vissza 2022-ben, és mindössze 385.600 Seatot és Cuprát szállítottak ki a kereskedőkhöz. Ebből 152 900 Cuprát, míg Seat logóval 232 700 darab autót adtak el.
A Volkswagen Csoport spanyol leányvállalatának legkeresettebb modellje a Cupra
Formentor volt, amelyből 97 600 darab fogyott. Ezt a legnépszerűbb Seat, az Arona követi 71 ezer példánnyal, majd az Ibiza (51 300) és a Leon (41 500) jönnek. Utóbbi három modellből egyaránt kevesebbet adtak el tavaly, mint 2021-ben. A Seat és a Cupra iránt továbbra is nagyon magas a kereslet, mindkettő márka rekord rendelésállománnyal rendelkezik az idei esztendőben.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a tervek szerint 2024-ben Győrben a VW-csoporthoz tartozó Audi megkezdi a Cuprák gyártását. Az új Cupra SUV modellt különböző motorizáltsággal (hibrid, plug-in stb.) gyártják majd. A plug-in hibrid verzió a technológia következő generációját képviseli, amely mintegy 100 kilométeres, tisztán elektromos hatótávot tesz lehetővé.
Okos, olcsó és hasznos ötletek
Fontos, hasznos, igen egyszerű és a fenntarthatóságot szolgáló tartályokat helyeztek el a
baszk városokban szemmagasságban, több helyen. Ezek a tartályok különböző méretű
nyílásokkal és feliratokkal rendelkeznek, s egyszerre többféle elektromos hulladék gyűjtését, kidobását szolgálják. Szűk nyílásba lehet bedobni a már nem használt CD/DVD lemezeket, de külön-külön gyűjtőnyílás van a háztartási, az óra- és a telefon elemek, akkuk, valamint a plasztik kártyák, a rossz villanyégők számára is.
Ugyancsak jó ötlet (és üzlet), hogy a pályaudvarokon és a távolsági buszok parkolójában
automatákból mindenféle eszközt, kiegészítőt lehet vásárolni a mobiltelefonokhoz: vezetékes és vezeték nélküli fülhallgatót, gyorstöltőt, különféle csatlakozó kábeleket, előre feltöltött energia-bankot stb. Hosszabb utakra felfújható nyakpárna is vásárolható a masinákból.
Márkaházasság, (l)égi kérdőjelek
Baszkföldre utazva feltűnt, hogy egy újabb jele mutatkozik a mind népszerűbb márka-
házasságoknak. A Lufthansa fedélzeti árukatalógusában olvasható és látható, hogy több
Adidas-terméken a három csík mellett ott van a nemzeti légitársaság neve és logója is. Két jól ismert márka „összeállt”, hogy egymást erősítsék az értékesítésben. Feltehetően a légitársaság fizetett jelentős összeget a sport-cégnek a logó megjelenítéséért egyes sportcipőkön és sportruházatokon. De az sem kizárt, hogy a fizetés fordított irányban
történt. A „limited edition” (korlátozott számú elérhetőség) felirat is a mielőbbi, gyors,
rendelésre, vásárlásra buzdítja a fedélzeti olvasót.
Nem úti-, hanem inkább légimorzsa az a költői, de valós kérdés, hogy a már említett német légitársaság miért nem tudta utasai egy részét két napig elrepíteni Bilbaóból Németország valamelyik légikikötőjébe? Az utasok a baszkföldi város repülőterén tudták meg, hogy járatukat törölték. A légitársaság két napon át fizetett egy repülőgépnyi utasnak jó minőségű szállodát és napi háromszori étkezést. Nem lett volna olcsóbb egy mentesítő járatot küldeni vagy – ahogy ez évtizedek óta szokás – „szétteríteni” az utasokat más légicégek járataira? A várható kártérítési igényekről nem is beszélve.
A béke hozadéka
Visszatérve Baszkföldre: az autonóm tartomány fontos szerepet játszik Spanyolország
gazdasági életében, nem kevésbé a turizmusban. Ismeretes, hogy Baszkföld átnyúlik
Franciaországba, ahol Biaritz és a többi patinás tengerparti üdülőhely is mágnesként vonzza a látogatókat. A turisták azonban először többnyire Baszkföldnek a spanyol oldalát fedezik fel. A csaknem másfél évtizede tartó helyi politikai béke, a szeparatista törekvések megszűnése gazdasági fellendülést, új imázst hozott Baszkföldnek, amelynek jeleit a látogató lépten-nyomon tapasztalhatja.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
