Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 1074 milliárd eurós uniós keretköltségvetést javasol az Európai Unió számára a 2021-től kezdődő hétéves időszakra. Az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné.
Michel legutóbb februárban nyújtott be az előző pénzügyi időszakhoz képest mintegy 12 milliárd euróval magasabb összegű javaslatot, amely szerint az uniós büdzsé 1094,8 milliárd eurót tett volna ki. A belga politikus új javaslata mintegy 2,36 százalékkal marad el az Európai Bizottság által május végén benyújtott 1100 milliárd eurót kitevő tervezettől.
Az uniós tanács elnöke azt mondta, kompromisszumos javaslatában, amelyet a jövő hétre tervezett uniós csúcstalálkozón terjeszt a 27 tagállam vezetője elé, azt szorgalmazza: Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia esetében őrizzék meg a közös agrárpolitikához (kap) kapcsolódó kompenzációs mechanizmus által biztosított kedvezményeket.
“Megpróbálom áthidalni az eltérő véleményeket a javaslatommal, amelynek célja nem a pénz elégetése, hanem a befektetések és a reformok sikerének előmozdítása. Ideje cselekedni, ideje dönteni” – fogalmazott.
A javaslat egyebek mellett a migráció kezelésére és a határvédelemre korábban javasolt 21,9 milliárd eurós összeget megtartotta, ahogy a kohéziós és agrártámogatásokra szánt 373,2 milliárd eurós összeget is.
Növelné az egészségügyre szánt összeget, valamint szintén emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktásra szánt tételeket is. Csökkentené a védelemre és a biztonság fokozására, valamint a szomszédságpolitikára szánt tételeket, azonban megtartaná azon javaslatát, hogy a költségvetésnek jelentős összegeket kell fordítania az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.
Michel emellett ötmilliárd eurós tartalékalap létrehozását javasolta a Brexit miatt az uniós tagországokat esetlegesen érintő “váratlan következményeinek” leküzdésére.
“A Brexit mindannyiunk számára kihívást jelent, ezért javasoljuk az úgynevezett Brexit-tartalék létrehozását” – fogalmazott.
Az elnök az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné.
Továbbá arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.
Az uniós költségvetésre vonatkozó javaslatainak bemutatását követően Michel azt mondta, jónak tartja és elfogadását javasolja az Európai Bizottságnak, az EU hétéves költségvetésére épülő 750 milliárd eurós helyreállítási tervét.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomag finanszírozná a felépülést szolgáló uniós politikákat, valamint hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönözné. A bizottság tervei szerint az alap költségvetésének nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.
Michel az úgynevezett “takarékos négyek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői között vannak – javaslatát figyelembe véve azt javasolta, a hitelek visszafizetését már 2026-ban kezdjék meg a tagállamok az Európai Bizottság által javasolt 2028-hoz képest.
