Egyre több föld- és környezetvédő esik áldozatául gyilkosságnak a világon. A leggyászosabb év a tavalyi volt, amikor 212 eset vált ismertté – állítja jelentésében a Global Witness nevű brit NGO szervezet.
Az üzleti vállalkozásoknak meg kell hallgatniuk a földtulajdonosokat, így lehet esély arra, hogy megállítsuk az éghajlati zavarokat – címmel írt a Reuters a szervezet egyik kampányfelelősével készült anyagában.
Egy másik számítás szerint a párizsi klímamegállapodás 2015 decemberi elfogadása óta hetente négy aktivistát gyilkoltak meg, de ennél sokkal több azoknak a száma, akiket erőszakos támadással, letartóztatással, halálos fenyegetéssel vagy perrel elhallgattattak. Az áldozatok mintegy tíz százaléka nő, akik közül több ellen nemi erőszakot követtek el.
A tavalyi gyilkosságok több mint fele mindössze két országban, Kolumbiában és a Fülöp-szigeteken történt.
2018-ban hetente legalább három embert gyilkoltak meg, és számtalant kriminalizáltak a földjük és a környezetünk védelme miatt – szól egy jelentése a szervezetnek.
Kolumbiában tavaly 64 gyilkosság történt, másfélszer annyit, mint a megelőző évben. A Global Witness szerint ennek az az oka, hogy a kormány és a FARC gerillaszervezet közötti 2016-os békemegállapodás keretében nem gondoskodtak az ország pacifikálásáról, és azokra a területekre, amelyekről a FARC kivonult, benyomultak más fegyveres szervezetek, amelyek üldözik az őslakosokat.
A Fülöp-szigeteken 43 tavalyi gyilkosságról tun az NGO, 13-mal több áldozatról, mint 2018-ban. A szomorú listán Brazília a harmadik. Térségekre lebontva a legrosszabb helyzetben Latin-Amerika van, a gyilkosságok több mint kétharmada ott történt.
“A föld- és környezetvédők elleni támadások hátterében legnagyobb mértékben a termőterület-nyerés, az olaj- és gázipar, valamint az egyéb ásványbányászat áll, és éppen ezek azok az iparágak, amelyekben a Föld kizsákmányolása növeli a karbonkibocsátást, és így gyorsítja a klímaváltozást” – mondta Rachel Cox, a szervezet egyik kampányfelelőse.
Latin-Amerikában a bányászattal kapcsolatos konfliktusok állnak leginkább a gyilkosságok hátterében, Ázsiában pedig a mezőgazdaság, a termőterület-növelés. A kontinensek közül Európát érinti a legkevésbé ez a probléma, Romániában gyilkoltak meg tavaly két környezetvédőt.
A Global Witness szerint a tavalyi 212 gyilkosság közül 36-ot hatósági fegyveres tisztségviselők követtek el, a többit bérgyilkosok, bűnbandák vagy magántulajdonban lévő biztonsági cégek emberei.
A kormányok – leginkább az említett országokéi, illetve az Egyesült Államok is például – a koronavírus-járványt arra is felhasználták, hogy enyhítsék a keservesen kiharcolt szabályokat – állapította meg a szervezet.
